Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-06 / 30. szám

1973. február 6. SZÓI NOR MFC.VEI NÉPLAP £. Próbál a mezőtúri Petőfi énekkar Kávás! Sándor kar­nagy vezetésével. A városi művelődési központ és az ÁFÉSZ fenntartásában működő kórus mozgalmas év elé néz. Március 18-án iinneplik megalakulásuk századik év­fordulóját. Az idei legfontosabb eseményük: ők képviselik Szolnok megyét a IV. Duna menti Folklór Fesztiválon. EmpHedő liönyvforgalom az öz etekben Több mun'iás vásivilt könyvet A lakosság és a közületek 1972-ben kereken 1.3 mil­liárd forintért vásároltak könvvetj ez 13 százalékkal halndia meg az 1671. évi vá­sárlások értékét. A Magyar Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülésének piac­kutató csoportja által készí­tett gyorsmérlegből kitűnik, hogy a mintegy 6 százalékos kiskereskedemi felfutást a könyvforgalom növekedési üteme több mint kétszeresen múlta felüL A könyvszakma az előző évinél 148 millió forinttal magasabb forgalmat ért eL amiből 128 millió forint a la­kosság. és csupán 20 millió forint a közületek vásárlásá­nak többlete. Az eredmény különösen azért kimagasló, mert a könyvárak nem emel-' kedtek. A forgalom növeke­désében főként az játszott közre, hogy a könyvkiadás egyre jobban igazodott kíná­latával a kereslethez, s to­vább javult a propaganda­munka hatóköre és haté­konysága. A keresletnek a könyv felé fordulásában fel­tehetően szerepet játszott az is — teszik hozzá a piacku­tatók —. hogy egves tartós fogyasztási cikkekben vi­szonylagos telítődés állt be. s a családoknál ígv felszaba­dult összeget a házi könyv­tárak gyarapítására fordítot­ták. Különösen örvendetes az a tény. hogy a munkások közt növekszik a könyvet vásárlók aránya, ami érez­teti hatását az országos könyvforgalomban. Egy 1967-ben végzett fel­mérés szerint a könyvesbol­ti vásárlók 14 százaléka volt munkás. A hasonló jellegű vizsgálódás az elmúlt évben sokkal kedvezőbb eredményt mutatott. A külvárosi boltok­ban a megkérdezettek 28 százaléka, a belvárosi üzle­tekben a vásárlók 23 száza­léka volt munkás. Még ked­vezőbb az arány az önkiszol­gáló könyvesboltok esetében, ahol jjninden száz vásárlóból 37 fizikai dolgozó volt, Világjáró kalocsai pingátóass/omok Folytatják világjáró kőr­útjukat a kalocsai pingáló-. asszonyok. Vén Lajosné ezek­ben a napokban a Fülöp- szigeteken mutatja be a ka­locsai népművészetet, s máris újabh meghívást kapott Ve­ronából A népművész asz- szonyok a magyar hetek kül­földi rendezvényeinek rend­szeres szereplői. Az a s ép, fényes nao Szabó Magda drámája a magyarság kereszténnyé vá­lása pillanatát megelőző na­pok története. Géza fejede­lem, felismerve, hogy a nemzet léte függ ettől a lé­péstől, már mindent előké­szített: fiát. Vajkot már ke­reszténynek neveltette: kí­méletlenül leszámolt min­denkivel. aki ellenállt, még harcostársaival is; kapcsola­tokat keresett a művelt Európával — s közben ő maga megmaradt izzig-vérig pogínynak. Sajnos a hosszú­ra nyúló expozíció miatt a hallgató kissé későn jut el az alaphelyzet felismeréséig. De ebből az alaphelyzetből már valóban sodró erejű dráma bontakozik ki: Géza drámája. Az ő akarása, ha­tározottsága mögé búvá kín­lódása. szenvedélye uralkodó, mindent elsöprő erejű, a többi szereplő mellette szin­te csak statisztál. Sinkovits Imre póztalan, őszinte egy­szerűséggel játszott, nagy ré­sze van a darab sikerében, mindabban, ami ezt a játé­kot ma is izgalmassá, aktuá­lissá teszi. Azt, hogy nem pusztán történelemről van szó, sőt nemcsak a ma — méltán — oly gyakori történelemszem­lélet korrigálásáról, azt az író is jelzi. Hősei egyetlen régies kifejezést sem hasz­nálnak, annál inkább nem egy olyan szót, amely Géza korában még ismeretlen volt. Mindez azonban mitsem za­varja, hogy átéljük az adott történelmi kort, — ugyan­akkor sajátos módon hozzá­segít, hogy a nekünk szóló szavakat, a ma éló ember, a mi korunk problémáit is megérezzük. Géza gondolko­dásmódjának korszerűsége ugyanis irigylésre méltó helyzetfelismerő-képességé­ben rejlik. S abban, hogy a felismert szükségszerűség ké­pessé teszi történelemformáló tettekre, még akkor is, ami­kor saját hite ellenére kell cselekednie. — trömböczKy — ■ ......—,r"~" i' M i ű ség az ügydleta' ea ? Öt gépkocsi rohant egymásba Ködös béli', csúszós utas A naptár szerint már túl vagyunk a tél felén. A hó kivételével eddig mindent „nyújtott” ez az évszak. Az utóbbi napokban a köd okoz gondot a gépjárművezetők­nek. A szeszélyes időjárás oka hogy hazánk fölött nagy kiterjedésű anticiklon helyez­kedik el, ami azt jelenti, hogy csapadékra a közeljö­A KFM Szolnok megyéi közúti igazgatóságánál kará­csony óta állandó készenléti szolgálatot tartanak. Az Őr­járatos génkocsik naponta kétszer — hainalban és dé­lután — sóval szórják le a megye főútvonalait. Tegnap például 10 kocsi teljesített ilven szolgálatot. Az alsóbbrendű útvonalakon rajonos kocsik ügvelnek. hogy a csúszósság sehol se okozzon fennakadást a köz­lekedésben. Tegnap szintén 10 ilven jármű salakozta az utakat. Tegnap reggel a rendkívüli nagy köd ellenére a szolnoki vasútállomásra minden vo­nat pontosan érkezett, illet­ve indult. A szeszélyes időjárás an­nál nagyobb gondot okoz a 7-es Valán Vállalatnak. A távolsági járatok 10—30 per­ces késéssel érkeztek csak a végállomásokra, de a helyi A Tiszasüly-—Szolnok kö­zött közlekedő menetrendsze­rű autóbusz reggel fél nyolc­kor érkezett a Szőke Tisza megállóba. Miközben utasok szálltak föl, ugyanabból az irányból közeledett az SB 26—75 forgalmi rendszámú tehergépkocsi. Vezetője Se­tét László nagykörűi lakos a ködben későn vette észre az autóbuszt. Fékezett, de az összeütközést már nem tud­ta elkerülni Szerencsére a vőben sem számíthatunk, de a ködös, hideg idő tovább tart. A hőmérséklet tegnap haj­nalban Szolnokon mínusz 4 Celsius fok volt, délre is csupán 0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete. Ä lecsapódó köd az utakat csúszóssá teszi, a reggeli órákban jegesedéit okóz. Szolnokon a várósgazdát- kodásj intézmény emberei tisztítják az utakát és a hi­dakat. emellett reggelente fölsózzák a közterületeken levő járdákat. Állandó éj­szakai ügyeletet tartanak, és két úttisztító kocsi is ké­szenlétben áll. Azokat az utakat, mélyekre a jármű­vek leggyakrabban fölhord­ják a sarat, például a Jó­zsef Attila utat és a Mártí­rok útját — rendszeresen le­mossák, majd sót szórnak rá. járatok is általában tó—15 percet késtek. A vállalat ve­zetői arra intik a sofőröket, hogy inkább a menetidő csússzon, de mindig az üt­és a látási viszonyoknak megfelelően vezessenek. Saj­nos, ezt nem mindenki szív­leli' meg, és éppen emiatt tegnap néhány pere alatt 5 gépkocsi rohant egymásba. buszban csak kisebb anyagi kár keletkezett, és az utasok közül sem sérült meg senki. A teherautó az ütközés után B, bal oldali árpkba csúszott, Miközben a két gépkocsi­vezető megvitatta a történ­teket, Kőtelek felől mintegy 50—60 kilométeres sebesség­gel közeledett a GC. 21—22 rendszámú autóbusz. Vezető­je — Pintér Zsi gmond Tissa- sas Bethlen út 23 szám alat­ti lakos — az iménti baleset színhelyétől 70 méterre e: kezdett fékezni, de a csúsz úton már nem tudta megá lítani a járművet. Amiko látta, hogy az összeütközé elkerülhetetlen, hirtelen el rántotta a kormányt, és a busz keresztbefordulva a vá rakozó autóbusznak vágó­dott A baleset következtében tizenöten könnyebben, ketten pedig súlyosan sérültek meg az utasok közül, akiket a mentők a Szolnok megyei Tanács kórházába szállítot­tak. Súlyos sérülést szenvedtek: Egyed Ibolya 17 éves kőtelki tanuló és Győri János ugyancsak kőtelki 17 éves tanuló. A balesetért Pintér Zsig- mond a felelős, aki nem az üt- és a látási viszonyoknak megfelelően vezette az autó­buszt. Pintért a rendőrség őrizetbe vette. A sérülteket még el sem szállították, amikor újabb baleset történt. Szolnok felől egv pótkocsis teherautó ér­kezett a helyszínre, amely­nek vezetője látva a történ­teket, megállt Mögötte ha­ladt a Kertész Imre — Szol­nok Ady Endre út 113 — által vezetett GA 88—27 rendszámú autóbusz. Kertész is fékezett de az autóbusz mégis nekiütközött az előtte álló pótkocsinak. Szerencsére itt senki sem sérült meg. Fok o-ott rendőri ellenőrré« A közlekedésrendészet em­berei hetek éta fokozottan ellenőrzik a közutakat és fo­kozott szigorral járnák el azokkal szemben, akik meg­sértik a közúti közlekedés szabályait. (Sajnos, minden gépjárművezető mellé nem lehet egy rendőrt is ültetni.) Az elmúlt héten 4310 gép­járművet ellenőriztek, tíz esetben bevonták a hatósági jelzést, 77 alkalommal fel­jelentést tettek. A szabályo­kat különösen durván meg­sértőket gyorsított eljárással vonták felelősségre. SZámbő Árpád Állandó készenlét a KPM-nél A vonatok pon'«sa'*f a autóbuszok tésnek Tömeges szerencsétlenség N4GY L4JOSU Magyar város 1932-ben (SZOLMÍK) Az idegen feltűnik itt. Ki ez? Mi ez? Mi járatban van? Igen, magvarázzák, itt az emberek szemmel tartják egymást itt mindenki min­denkiről mindent tud. Jobb Pesten, erősítgeti egy fia­talember. Miért? — kérde­zem csodálkozva. — Mert ott az ember idegenek közt mo­zog, nem figyelik. Borzasztó ez a társadalmi ellenőrzés! — panaszkodik egy úrinő. Kora este be kell zárkóznia a lakásába, kísérő nélkül itt nem lebe* este k! menni az utcára. Nem illik. És a köz­felfogáshoz alkalmazkodni kell. mert aki vét ellene, azt elérik a büntető következ­mények Például eliárna es­ténként a nőrokonaihoz. Nem teheM meri csak a saját sze­mélyét illetőleg szállhat szembe a láthatatlan Srsa- dalmi erőkkel: ha ő maga váPalná is a megszóló kriti­kát, mégis csak kellemetle­nek lennének a vizitek a ven d égiá tókoak. Hogvan ? Mi által? — akartam ttidnl to­vább H' * igv hn?v a- »ovik hná! fiatal lánv van an­nak mzoinvai cs^kVen*->ének a fér'^e-"'°'’ési «ánszni XI, jp-'Vet mondanának róla- Eh, egy o’van lányi akinek e nagynénje este esvédül jár Set, trtcán!a0o De derűs idő­ben az est nagyon szép, ne­mek a csillagos égbolt: az utcákon szelíd nagy kutyák barangolnak. Harminc év­vel ezelőtt gyakoriak voltak az éjjeli késelések, tíz évvel ezelőtt a mulatozás közben történt bicskázások, —• ma már e tekintetben abszolút a szélcsend. Az utcák villany­világítása kitűnő. „ „ A nappal az ébrenlét, a munka ideje. — ezt inkább csak így tudja az ember, mert itt a munka mintha ti­tokban történnék, falakkal elzárva a kíváncsi szemek elől alig ad magáról látható jelet. A folyó partján lá­tok 8 gyárkéményt, az egyik füstöl is. lehet, hogy ott tör­ténik valami. Egy kocsi fát visz, — valakinek valahol föl is kellett vágni; egy óra múlva egy másik teher­kocsit is látok, de az sört visz. s ez talán mégsem ter­melő munka oly értelemben, mint a szár tás-vetés. Amott a végrehajtó megy becsüs­sel maga mellett. kezében irattáska. benne akták — azokat is va'.i’:i"ek valahol meg kellett gvár ma s le­het hogv ez már termelő munita. Valami talár a gvár- kéméovekről: volt itt néhány ipartelep, nevezetesen hat famegmunjsáló, három ma­lom,- cukorgyár, MÁV-mű- hely. Két malom szünetel, a MÁV-műhelyben öt év előtt még 1000 munkás dolgozott, ma 400 kap munkát, de csak heti 3—4 munkanapon. Óra­bér 40 fillér. A munkanélküliek száma meg nem állapítható. Szak- szervezet, szociáldemokrata pártszervezet itt nincs, min­denféle kimutatás tossz, a becslések egészen önkénye­sek. A túlzók és a tagadók egyéniségét pszichológiai mérlegre téve valahogy ezt a bemondást látom leginkább tájékoztatónak: az ipari munkanélküliek száma 6— 700. a mezőgazdaságiaké 1400—1500. — bár ma­ga az is problematikus, hogy kiket nevezünk mun­kanélkülieknek, miután ilyen kategória, hogy „mun­kanélküli szakszervezeti ta­gok”, föl nem állítható. Munkanélküli segély nincs. A tél folyamán volt valami hivatalos akció, de ez meg­szűnt április else'én... Hetekig iária az ember a vá-ost. sok mindent meglát de mérhetetlen az- arntt nem lát Bármily hosszú idő a!«*’ te mm-die b--' ’""v-ak fei új' b é- újabb jelenségek s a már leszögezett megálla­pításokon módosítani kell. Egyszerű példa: Egy egész héten keresztül úgy tűnik fel, mintha semmi, de ab­szolút semmi forgalma nem lenne a városnak, — később egyszerre csak emberek mo­zognak. kocsikat is látni, te­herautót is. magánautót, áru­szállítást. Mintha egyheti szakadatlan ünnep után vég­re kitört volna az első hét­köznap. Mi történt? Vásár van itt vagy a szomszédban? Nincs. Vagy csak mert ki­sütött a nap? Magyarázat nem mindig található. És nem segít a számok Után va­ló kutatás sém. Vagy Hitv­esének számok, vagy mert a számok is függenek az ész­lelettől s nem fejezik ki a valóságot. Más példa: na­pokon át. heteken át sehol egy ének egy nóta. egy füttyszó. Még csak takarító cselédek éneklése sem hal­latszik ki a nyitott ablako­kon. Zártajtójú kiskocsmák­ból legföljebb a pesti rádió zenebonája szűrődik ki; a kávéházbáh, az étteremben senki a muzsikáló cigányra rá sem néz, senki a szalon­zenekar dalait vele nem énekli, — azután akad egy nótaismerő.' úriember, aki órákon át ontja a szén és érdekes népdalokat, melyek­nek zöme állítólag ezen a vidéken született, bár igaz. horv cogV a ’íőr­nvező fa’vd'han. tanváko” él. . A les-s- ■"’•>m*abk ami ezt a várost ie’Iemzi hogy nincs benne felnőtt fa. Van. van, de annyira nincs nagy, fejlett fa, oly kevés a fe általában, hogy úgy te mondható: nincs. Az embe­rek^ tömegeit hallgattam ld erről. Volt — mondja vala­ki —, de a kommünben ki­vágták, tüzelni. (Nyáron!) Másik már módosítja; a kommünben, de még inkább a kommün után, télen. (De miért éppen itt és más város­ban nem?) Más ember sze­rint az itteni paraszt gyűlöli a fát, messze vidéken a ta­nyákon s a falvakban sincs igazán fa, a paraszt kivágja a fát, mert azt tartja, hogy mivel árnyékot vei árt a búzának. (De mi köze a pa­rasztnak ahhoz, hogy a Po- temkin-városban sincs fa?) Valaki azt mondja, hogy a talaj nem kedvez a fának. A városi főkertész elmondja, hogy őt éppen a város befá- sítása végett hívták meg öt év előtt; ez alatt ültetett 3000 fát. 15 év múlva lesz fa. Sze­rinte itt a kereskedő is ellen­sége a fának, sósavval öntö­zi hogy kiszáradjon, mert ha megnő, elfödi a cégtáblái * Február 5-én. azaz tegnap lett volna 90 éves — ha élne '— az apostagi születésű Nagy Lajos, a magyar irodalom táboron kívüli harcosa. Életművében Szolnok is nyomot hagyott, illetve helyet kapott. Az évforduló kapcsán ezekre a mozzanatokra hívjuk fel olvasóink figyelmét. 1932 tavaszán, több hetes szolnoki tartózkodása során — tábla is hirdeti emlékét a Nemzeti Szálló falán, önzetlen diákok szorgalmából — ismerte meg egyik kiemelkedő elbeszélésének modelljeit, színhelyeit és magát a történetet, az ellenforradalmár Schefcsik történe­tét, amelyből szőtte, formálta 1919 május című novelláját, emléket állítva a Tanácsköztársaság vöröskatonúinak és bemutatva a „végzett földesúr” elfojtott gyűlöletét. Akkor idézi a Tanácsköztársaság szellemét, s ez külön is növeli írói cselekedetének értékét, amikor a társadalomra a statá­rium vetette félelmetes árnyékát. Szolnoki látogatásának, köszönhető az is, hogy megszületett városszociog-ifiai írásai­nak első darabja amelyet majd újabbak kö'-e*"ek. ameti,ék­kel megelőzve a néni írókat el i-dbóia lett a mi nuar szo- ciog-iHai irodalom leg Jelentősebb hit" 'mának H á'cm vá ros címmel adta körre a kisvárosok á'i.in-'t'át — ^:->Tnok HóJmezőrd'őrhely Győr — szára- ' s, 5, ij;jrn SZf. gorúságaal 1el*áró írásait, köz'ük Szo’”~k ieVcmzését amellyel — úgy gondolta — elő tuá*a sen,tn»f a lehangoló valóság megváltoztatását. Ezúttal ebből az írásból közlünk f= emlékeztetőül — néhány részletet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents