Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

1973. február 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Nyílt eszmecsere Pedagógus-vélemények az állami oktatás toTabblejle«z< t«sére hoz« i párthatározatról Az állami oktatás tovább­fejlesztésére hozott pártha­tározatból adódó feladatokat országszerte megvitatták a pedagógusok, véleményüket most összegezték a Művelő­désügyi Minisztériumban. Az óvónők tanácskozásain kedvezően minősítették az új óvodai nevelési programot. A túlságosan nagy csoportok, a szűkös elhelyezés, a hiá­nyos felszereltség azonban akadályozza a teljes értékű munkát. Fokozza a gondo­kat a képesítés nélküli óvó­nők nagy száma is. Mind­ebből azt a következtetést vonták le. hogy az óvoda még csak igen nehezen tud eleget tenni iskolaelőkészítő pedagógiai feladatának. Minden általános iskolá­ban foglalkoztak az első osz­tályosokkal. Az utóbbi évek aggasztó tapasztalatairól szó­ló miniszteri levelet válto­zatlanul időszerűnek minő­sítették. Számos iskolában elemezték a kudarc okait, és keresték saját feladatai­kat a helyzet javításában. Néhol kizárólag iskolán kí­vüli tényezőkben legfő­képpen a családban — lát­ják a sikertelenség okait. Azt azonban mindannyian fontosnak tartják, ho"” ja­vuljon az iskolaérettséget megállapító tevékenység. A pedagógusok véleménye sze­rint az orvosi elbírálás gyak­ran felületes; kérik, hogy az iskolaérettség vizsgálatában pedagógus és pszichológus is vegyen részt Az első osztályosok évfo­lyamismétlésének eltörlésével kapcsolatban sokan aggód­nak amiatt, hogy a kudarc a magasabb évfolyamokon fog bekövetkezni, ha nem kellőek az alaoismeretek. Mindegyik iskolatípusban sok szó esett az osztályo­zás. az értékelés korszerűsí­tésének szükségességéről, a bukások számának csökken­téséről. Néhányan azonban aggodalmukat is kifejezték. Sok iskolában szenvedélye­sen bírá’ták azt a tanári konzervatívizmust, amely az osztályozást a fegyelmezés eszközének tekinti, és visz- szautasították az olyan meg­jegyzéseket, amelyek szerint az ötödik osztály félévi érte­sítőjének elmaradásával az utolsó fegyelmezési eszközt is elvették volna a peda­gógusoktól. Néhol szó volt arról is, hogy a félévi értesítő meg­szüntetése óta az ötödik osztályosok gyengébben dol­goznak. Az esetek többségé­ben viszont arról számoltak be. hogy nem következett be visszaesés a rendszeres tanulásban, mert a gyerekek érdeklődését sikerült felkel­teni az új tárgyak iránt Az iskolák közti színvo­nalbeli különbségek csökken­tését illetően zömmel ború­látóak voltak a hozzászó­lók. Szerintük megyei, sőt országos alao nélkül nehéz lesz számottevő eredményt elérni. Faluhelyen kivált a körzetesítés gondjait emle­gették. A körzetesítés jelen­tős mértékben nehezíti az anya-iskola helyzetét, felté­teleit. A körzeti iskolába va­ló bejárás rontja a tanulók életkörülményeit, fokozza megterhelésüket. A közleke­dés — sajnos — nem veszi figyelembe az iskolák igé­nyeit, a gyerekek érdekit Megoldásnak az iskolabu­szok beállítását, illetve kollé­gium építését látják. A di­ákotthoni hálózat fejleszté­sét azonban erőteljesebb központi, megyei irányítás­sal, jobb pénzügyi politiká- va] látják megoldhatónak. A tananyag csökkentéssel kapcsolatban a tanárok egy része félti saját tárgyát Ugyanakkor a szakközépis­kolákban eddig végrehajtott tananyagcsökkentést az ot­tani nevelők többsége nem tartja kielégítőnek. Szinte általános vélemény, hogy a szaktárgyakat is felül kell vizsgálni. Panaszkodtak, hogy a szakmai tankönyvek több­sége az elemi pedagógiai kö­vetelményeket sem elégíti ki. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek hatékonyabb segí­tésével mindenütt foglalkoz­tak a tantestületek. Az elté­rő viszonyoknak, lehetősé­geknek megfelelően más­más támogatási formára tet­ték a hangsúlyt, de a tan­órai és a korrepetálási se­gítséget mindenütt fontosnak tartották. Városokban Inkább a napközik, az iskolaottho­nos osztályok működési felté­teleinek a javítását, az itt alkalmazott módszerek folya­matos tökéletesítését, a sze­mélyiségformálás eszközeinek jobb kihasználását szorgal­mazták. A kiterjedt tanya­világgal rendelkező megyék a diákotthoni hálózat bővíté­sét sürgették, a körzeti isko­lák nevelői pedig felszere­lésük javítását. Klub az alagsorban A Zagyva partján, málló vakolatú ház alagsorában a hét utolsó három napján es­ténként fiatalokból álló kis társaság gyűlik össze. Biro­dalmuk egy szűk kis előtér és egy négyszer öt méteres pinceboltozatai helyiség. Az előbbi a ruhatár és a büfé, ahol egy házi készítésű bár­pult mögött szorong az al­kalmi „mixer”, és éppen jó­kora zsíroskenyereket szolgál fel a vendégeknek. Mind az klub tagjainak sorába ta­lálunk ÁFOR-dolgozót, szak­munkást a Vegyiművektől, könyvkötőt a reptéri nyom­dából, előadót az OVH-tól. de akadnak itt középiskolá­sok is. Mátyus Rozália pél­dául negyedéves közgazdasá­gi technikumi tanuló. —- Kérdezték már többször is, hogy ez a meglehetősen vegyes tagösszetétel nem okoz-e valamilyen problémát Ilyenkor az ember általában klubesten szerepel egy meg­hívott előadó. — Milyen előadásokat ter­veznek? — Volt előadás „A kor­szerű háború jellemző voná­sai” címmel. Érdekesnek ígérkezik a tavaszi divat­ról szóló beszélgetés, amely­re az OKISZ-labor divatter­vezőjét hívjuk meg, de lesz klubestünk, amely beatzené­ről, és lesz olyan is, amely a népdalokról szól majd. Pillanatkép a Mini-klubról ötnek — aki ott még ké­nyelmesen elfér — a hato­dik már csak úgy jut be. ha helyette egy kijön. A belső terem a klub, amely többi „tárcáihoz” képest szintért nem dicsekedhet a méretei­vel. Innen kapta a nevét is: Mini klub. A KISZÖV támogatásával működő ifjúsági klub három eves fennállása óta ismertté vált nemcsak a KISZÖV üzemeiben dolgozó fiatalok, hanem a város legkülönbö­zőbb munkahelyeinek ifjú­munkásai ipari tanulói köré­ben is. Ezt bizonyítja, hogy a közel, ötven főt számláló a klikkesedésre gondol; mun­katársak, barátok jobban összetartanak. Egy ilyen kis helyiségben azonban olyan baráti légkör alakul ki. hogy mindenki ismeri a másikat, annak szokásait és igényét is — mondja. — Erre alapozzuk a klub­programot is. Mindenki sa­ját ízlése szerint közli, mit szeretne hallani, mivel akar foglalkozni, és a legjobb öt- leieket meg is valósítjuk a klubösszejöveteleken, veszi át a szót Csíki Anna klubtitkár­helyettes, a Bőripari Ktsz dolgozója, Szinte minden — Nem túl vegyes prog­ram ez? — Nem. Közös bennük az. hogy mindenkit érdekelnek. Egyébként aki komolyabban akar valamivel foglalkozni, az is megtalálja a lehetősé­geit. — Hogyan tartják a klub- foglalkozásokat? — Először a betervezett előadást meghallgatjuk- aztán elbeszélgetünk. vitatkozunk róla. rra;d magnót, lemez­játszót hallgatunk. tánco;unk társasjátékokkal játszunk — kinek mihez van kedve. Mi­nél kötetlenebb, annál iobb. 1, Zs» Szabad időben —­Jelentkezés ősztol Pécséit is képeinek fooonosokat Az Egészségügyi Miniszté­rium határozata alapján az idén Pécsett is megindul a fogorvosképzés. Jelenleg csu­pán a budapesti és a szegedi orvostudományi egyetemek bocsátanak ki fogorvosokat, s az országban a harmadik ilyen szakot a pécsi egyete­men szervezik meg. Az első fogorvos-hallgatókat ez év őszén veszik fel a Pécsi Or­vostudományi Egyetemre. Képzésük az első két évben az általános orvostanhallga­tókkal együtt történik, majd a harmadik évtől kezdődik szakosított oktatásuk. A fi­atal fogorvosok első csoport­ja 1978-ban hagyja el a pé­csi egyetemet Megkezdődött az orvostu­dományi egyetem korszerű fogászati klinikájának kiala­kítása is. Pécs belvárosában a volt Anatómiai Intézetet építik át erre a célra. A kli­nikán előreláthatóan 1975- ben indul meg a gyógyító és oktató munka, valamint a tudományos kutatás. Szobor-csendélet Szabó László műtermében önzetlenül A gyárban aznap szabad szombat volt. Jól jött min­denkinek a hét végi pihenő­nap is. A nagy többség pi­hent, ők azon a szabad szom­baton tanácskoztak. Négy év alatt végzett munkájuk szám­vetésére is a szabad idejüket áldozták fel. mint ahogyan ki négy éve, iá huszonöt esz­tendeje a pihenő idejében végzi önmaga vállalta mun­káját, amiért nem vár sem­minemű anyagi ellenszolgál­tatást. Kérdezheti bárki, aki nem ismeri közelebbről. egy üzemi vöröskeresztes szerve­zet munkáját — bár ilyenek ma már egyre kevesebben vannak —, mi az a sok ten­nivaló ami például a mart­fűi Tisza Cipőgyárban erre a tömegszervezetre vár? Csupán néhányat említek a sok Közül, — amelyről a csúcsvezetőség választó tag­gyűlésének beszámolóiában szó volt: a gyárban 42 vö­röskeresztes elsősegélynyújtó hely van, az ott tevékenyke­dő 83 társadalmi aktíva. — négy év alatt csaknem 14 ezer alkalommal nyújtott se­gítséget a bajbajutott mun­katársaknak. Érthető tehát, hogy a vöröskeresztes csúcs­vezetőség nagy gondot fordít arra. hogy az üzemben rend­szeresen megszervezze az el- sősegélvnvújtó tanfolyamo­kat. Említhetem az anyáK tanfolyamát vagy a nagy lá­nyok iskoláját, amelyeknek jelentőségét nem kell külö­nösebben hangsúlyozni, ha tudjuk, hogy a cipőgyár a fiatalok üzeme. 30 év körül van a dolgozók átlagéletkora. Fokozódik az érdeklődés az .,Ez a való világ...” cí­mű filmrejtvény-játék és pályázat Iránt. A szovjet filmművészetijén váló jártas­ság bizonyításának ezt a já­tékos formáját múlt év no­vemberében hirdette meg a Maavar—Szovjet Baráti Tár­saság más állami és társa­dalmi szervekkel közösen. A pályázat félidejéhez közeled­ve megállapítható, hogy a „Kell a ió könyv” című oi- vasóoálvázathoz hasonló ér­deklődésre talált a nagvkö- zön-ég körében. A MPKÉF önfelmérése szerint már a taoind ’’ést követő első hő- bonban 110 p-m-re! emelke­dett a ”■ovjet filmek néző­száma a korábbi év hasonló időszakához viszonyítva. A pályázatnak három for­A munkásoK többsége nő, nagyon sok a szakmunkás tanuló lány Martfűn. A könnyűiparban elsőként a cipőgyár 311-es műhelyé­ben vezették be a munkakö­zi tornát, ami éppúgy a dol­gozók egészségvédelmét szol­gálja, mint a rendszeres rákszűrések. Négy év alatt mintegy 2600 önkéntes véradó csaknem 870 liter vérrel járult hozzá a betegek gyógyításához. — Ezeknek az embereknek ön* zetlenségét sem megfizetni, de még megköszönni sem le­het eléggé. Nos. ezek csak kiragadott példák voltak a martfűi, vö­röskeresztesek végzett mun­kájából. Érthető, hogy ezek alapján nem véletlenül kap­ták meg az üzemi Vöröske­reszt mintaszervezet kitünte* tő címet. Az elmúlt hetekben azon* ban nemcsak Martfűn készí­tettek számvetést a vöröske­resztesek. hanem szerte az országban. A tömegszervezet áprilisra összehívott negye­dik kongresszusára Készül, és a végzett munka számbavé­tele a számadás arról, ho­gyan váltották valóra a III. kongresszuson elfogadott ha­tározatot, elengedhetetlenül fontos és szükséges. Szolnok megyében vala­mennyi helyi szervezetben lezajlottak a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlé­sek. Valamennyi helyen — és ez nem kevés — nemcsak az elvégzett munka, hanem a további feladatok megha­tározása is napirendre ké­mé ja van: filmrejtvény-já­ték azok részére, akik szere­tik a játékot, egyszerűbb pályázatokat. totókat: a „Melyik a legkedvesebb szovjet filmem és miért?” című azoknak, akik szívesen fognak tollat, hogy pár ol­dalon leírják benyomásaikat egy-egy filmről: a harmadik részvételi forma, a filmesz­tétikai és filmtörténeti pá­lyázat a filmek iránt mélyeb­ben érdeklődők számára nvúit pályázati, egvben nve- rési lehetőségeket. *Tagas pénz infa 1 m ak. Szovietuni ábe- lí utak. tá'-gvnv'=-erpénvek találnak gazdára mólosban. j Bekapcsolódni mé? miniig j nem késő hiszen a filmreit- I vénv-játékra május 9-ig fo- I gadják el a totószelvényeket. I rült. Az egyik taggyűlésen egy felszólaló a vitában így fogalmazott: Pártunk Köz­ponti Bizottsága novemberi határozata arra ösztönöz, hogy végezze mindenki a munkáját jobban, hatéko­nyabban mint eddig. Nos, úgy gondolom, hogy ez ránk, vöröskeresztes aktívákra is vonatkozik,” Ez a jobban, hatékonyabban, eredménye­sebben gondolat fogalmazó­dott meg szinte valamennyi taggyűlésen. Ezért születtek életrevaló. És szinte mindenütt szóba került: az eddigieknél is töb­bet tehet e szervezet az egye­dül élő idős emberek segíté­sében, a nők. az ifjúság egészségügyi nevelésében, fel­világosításában. nem utolsó­sorban a munkahelyi elsőse­gélynyújtók Képzéséljen. Az üzemi Vöröskereszt szerveze­tek tevékenysége fontos, fo* galmazták meg több helyen, — Martfűn ehhez még hoz­zátették: „és akkor lehet iga­zán eredményes, ha minde­nütt úgy gondolkodnak a gyárvezetők, mint nálunk; nem segíteni kell a vöröske­resztes munkát, hanem részt kell venni benne”. Szolnok megyében mind több elismerést. Közmegbe­csülést vívnak ki maguknak a Vöröskereszt aktívái. Kéz­zel fogható lett, közismertté és elismertté vált végzett munkájuk. Talán ennek is köszönhető. hogy csupán most. a kongresszus előtti hetekben itt a megyében 39 új helyi szervezet alaKult — ktsz-ekben. termelőszövetke" zetekben, intézménvekben, üzemekben, hogy ma már mintegy 34 ezer vöröskeresz­tes tag van szűkebb pát­riánkban csaknem tízezerrel több, mint négv évvel ez­előtt. Az újonnan megválasz­tott vezetőségekbe pedig a régi. tapasztalt aktívák mel­lett mind több fiatal helyet Kapott és mind több férfi. Befejeződtek a Vöröske­reszt vezetőségválasztásai Szolnok megyében: 409 helyi szervezetben. 7 iárási. 5 vá­rosi. 27 nagyközségi, nagy­üzemi csúcsvezetőségben megkezdték az idei munKa- program készítését, figye­lembe véve mindazt, amit az aktívák is tanácsoltak. És közeledik a meavei konfe­rencia időpontja, amikor a megvei kiiH'U'ek arról sza­Vn7nnk bn»v si|? VZ„,,f;k őket a szervedet IV. kong­resszusán ahol elmondl'atiák ma-d. hóéván dolgoztak az elmúlt évben megyénk ak­tivisták V. V. Fi I m rejtvény-ni ték ülése nem késő bekapcsolódni

Next

/
Thumbnails
Contents