Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

1973. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A világ jobbik fele Vietnam mellett áll A vietnami háború kez­dettől fogva túlnőtt egy he­lyi konfliktus keretein. A haladás és a reakció erői­nek nemzetközi méretű ösz- szecsapása lett, amely a- harcok színhelyétől sok ezer kilométerre is megmozgat­ta a jóérzésű embereket. Le­hetetlen felsorolni a tizen­három év valamennyi jelen­tősebb megmozdulását, tün­tetését. tiltakozó akcióját, a vietnami nép megsegítésére indított segélyprogramok so­kaságát. A szocialista és munkás­pártok moszkvai nemzetközi tanácskozása 1969 júniusá­ban egyhangúlag elfogadott, ..Függetlenséget, szabadsá­got és békét Vietnamnak!” című felhívása mérföldkő volt a Vietnam mellett álló erők fellépésének történeté­ben. A felhívás közzététele után bebizonyosodott, hogy a világ haladó erői képe­sek félretenni a közöttük levő ideológiai különbsége­ivel; és ugyanúgy, mint a béke védelmében, összefog­ni Vietnam megsegítésére. A felhívás összegezi a kiala­kult egységes álláspont leg­fontosabb jellemzőit, s a szolidaritás újabb demonst­rációira szólítja fel a haladó eg békeszerető erőket. „Vietnam sikeres harca visszatükrözi a nemzetközi erőviszonyokban bekövetke­zett változásokat, a szocia­lizmus, a demokrácia és a nemzeti felszabadítás erői­nek világméretekben növek­vő hatalmát. A Vietnamot az amerikai agresszióval szemben támogató széles körű mozgalomban világos és konkrét kifejezést nyert a nemzetközi kommunista mozgalom, de minden impe­rialistaellenes erő törekvése is az összeforrottságra és az akcióegységre az emberiség közös ellensége, az imperia­lizmus e'len vívott harcban. A vietnami hazafiak har­ca bizonyítja, hogy az a nép, amely következetesen küzd az imperializmus el­ten, a szabadságért és füg­getlenségért, és amelynek oldalán ott áll a Szovjet­unió, az összes szocialista ország, valamint a világ minden békeszerető ereje — legyőzhetetlen”. A szocialista világrend,- szer országai minden szük­séges és lehetséges támoga­tást megadtak a harcoló Vietnamnak. A háború a hadszíntere­ken dőlt el. de a béke nagy mértékben a népek tiltako­zásának, harcának eredmé­nyeként jöhetett létre. Nyugal-Euröpa haladé közvéleménye számtalanszor ki­fejezte, hogy a szabadságharcosok oldalán áll. Százezres tömegtüntetés Párizsban Hogyan rombolták le a B—52-esek a Bach Mai kórházat Egy francia orvosnő, Yvonne Capdeville tanú- vallomása, aki fiúit év decemberében Hanoiban tartózkodott a vietnami kormány meghívására. A Bach Mai kórház vér­tan! osztályán dolgoztam. Gyógyítottam és előadásokat is tartottam. Előadásaimban olyan genetikai, örökléstani kérdésekkel foglalkoztam, amelyek az amerikaiak ve­gyi háborúja következtében igen súlyosan vetődnek fel ebben az országban. Hisz a fertőzés következtében az anyáknál koraszülés állhat be, s ami ennél is szörnyűbb, már az anyaméhben, defor­málódhat a magzat. Sőt, az öröklődés szempontjából oly lényeges kromoszómák rend­ellenessé válásával nemze­dékről nemzedékre öröklőd­het a baj. Az ellene való védekezésben segítettem or­vosi tudásommal. Rendszeresen bejártam mindennap dolgozni. így de­cember 22-én délelőtt is szo­kás szerint munkahelyemre igyekeztem. De mikor a hely­színre érkeztem, szörnyű látvány fogadott: a kórház már nem létezett. Éjjel egy­mást .érő brutális bombatá­madások áldozata lett. Az előadóteremből, ahol előadá­saimat tartottam, csupán né­hány faldarab maradt. Kö­rös-körül mindenütt bomba­tölcsérek tátongtak. A vérát- ömlesztő központ helyén kőtörmelékek, fadarabok, ro­mok. A hallgatókkal, akik­kel együtt dolgoztam, elkezd­tük közösen turkálni a ro­mokat. hogy visszaszerezzük az életnek azt, ami a pusz­títás után még megmaradt és használható. Az orvosok mesélték: Egy régebbi bombatámadás két sebesültjét operálták meg hajnal kezdetén, és levitték az alagsorba, hogy itt vár­janak elszállításukra. Saj­nos egy bomba telibe talál­ta az épületet,^ és megölte a két sebesültet is. Ugyan­ennek a bombának lett áldo­zata öt orvostanhallgató is. A bombák egy másik szek­torban, a bőrosztályon, is súlyos pusztításokat okoztak. Az épület teljesen összeom­lott, s a romok alól bizony nagyon nehéz volt kimenteni az áldozatokat. Már akik élve maradtak. Nem tudom elfelejteni ezt a pillanatot. S miközben mi a legóvato- sabban igyekeztünk a romo­kat eltakarítani, a délelőtt folyamán ismét megjelentek a B—52-esek, s újból szór­ták átkos terhüket a kór­házra. A segítő munkálato­kat is félbe kellett szakíta­ni. Bach Mai-t már december hónap elején kiürítették. A vietnamiaknak nem voltak illúzióik. Tudták, hogy Nixon nem enged és Hanoit újra meg újra bombáztatni fog­ja. Megtettek tehát minden szükséges intézkedést. Ami számomra meglepe­tés volt: a lakosság, a nép reakciója az eseményekre. A bombázások első éjszakáján még megijedtem. De a kö­vetkező napokban már félel­mem elszállt, amint tapasz­taltam a lakosság nyugal­mát, és azt. hogy milyen biz­tosan őrködnek a posztokon. A biztonsági rendszer sok­rétű. A gépek érkezését már szirénák jelzik előre. A vé­delem is kiváló. Tíz nap alatt például 34 B—52-est lőttek le, közülük huszonket­tőt éppen Hanoi fölött. Jó­magam egyetlen este hármat láttam lezuhanni. Sokat be­szélgettem vietnamiakkal a kórházban, az utcán, ahol csak lehetett. De minden beszélgetésből az derült ki, számukra a legértékesebb: a függetlenség és a szabadság. Ezért készek mindenre. Mindenegyes vietnami el­vesztett a háborúban egy hozzátartozóját, családtagot. De ezek a veszteségek sem tudták megtörni őket. (L’Humanité Dimanche 1973. január 23-i számából) főbb száz órás tárgyalás A dél-vietnami tűzszüneti egyezmény megkötéséhez Kissinger és Le Dúc Tho 24 tárgyalássorozatára, illetve 174 tárgyalására volt szük­ség. Nixon elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója és a Vi­etnami Dolgozók Pártja po­litikai bizottságának tagja csak januárban 39 órát tár­gyalt egymással. Kissinger és Le Dúc Tho összesen több száz órát ül­tek egymással szemben, és nem is lehet pontosan tudni tárgyalásaik össztartalmát, mert az első 13 találkozójuk a legszigorúbb titoktartás mellett történt. A hivatalos párizsi béke­tárgyalások 1968. májusában kezdődtek. Először csak az USA és a VDK képviselői vettek részt rajta, majd 1969. januárjában a saigoni kor­mány és a Dél-Vietnami A vietnami háború két­ségtelenül egyike volt a tör­ténelem legpusztítóbb hábo­rúinak, amely óriási emberi és anyagi, áldozatokat köve­telt. Az eddigi, elsősorban ame­rikai forrásokból származó adatok szerint, a vietnami háborúban 1 159 000 katona vesztette életét, illetve 1 135 000 civil halt meg vagy sebesült meg. 1961. január 1-étől 1973. január 5-éig 45 928 amerikai katona veszett oda a harcok­ban, 10 281 pedig szerencsét­lenségek áldozata lett. Az amerikai csapatoknak, a Nemzeti Felszabadítási Front megbízottai is csatlakoztak. Októberben már ,,karnyúj­tásnyira” került a béke, aho­gyan azt Henry Kissinger egy sajtóértekezleten bejelentette. A kidolgozott egyezményt azonban akkor mégsem le­hetett aláírni hivatalosan az amerikaiak vietnami bábjá­nak, Thieunak, az amerikai­ak által kitervelt ellenkezése miatt. A meghiúsult meg­egyezést követték a pusztító amerikai légitámadások, amelyekkel az agresszor még utoljára engedményeket akart kicsikarni, a VDK-tól és a DIFK-től. Az akció, mint, ismeretes nem sike­rült, nem törte meg a viet­namiakat, s csupán újabb értelmetlen veszteségeket okozott Vietnamnak és az USA-nak. a dél-koreaiak, 5225 embert vesztettek. A több mint egy évtizedig tartó háborúban a Dél-Viet-. oami Nemzeti Felszabadítási Front 930 000 harcosa áldozta életét. A háborúban csak Dél- Vietnamban 425 000 polgári áldozata van, a sebesültek száma pedig meghaladja a 2 milliót. A VDK elleni légitámadá­sok 70 000 észak-vietnami életét oltották ki. A hosszú és kíméletlen háború több mint tízmillió embert tett hontalanná és juttatott a menekültek sor­sára. A saigonj rendszer állítása szerint 3750 katonája van a szabadságharcosok fogságá­ban, míg a Thieu-rendszer katonái állítólag 36 367 fel­kelőt fogtak el. Saigon azt állítja, hogy 30 000 polgári személyt tar­tanak bebörtönözve politikai bűnösként, az ellenzék 80 000-re teszi számukat, míg az ideiglenes forradalmi kormány becslése szerint 300 000 hazafi sínylődik a dél-vietnami börtönökben. Az Egyesült Államoknak csak 1965. óta 141 milliárd dollárjába (705 milliárd fran­cia frankba) került a hábo­A hé ború ára Pentagon szerint, 153 300 sú­lyos és majdnem ugyanennyi könnyebb sebesültjük volt. A saigoni kormánycsapatok katonái közül 12 év alatt 180 676 halt meg, 417 167 pe­dig megsebesült. A saigoni rezsim mellett harcoló úgynevezett szövet­séges csapatok, elsősorban Szintén az amerikai had­ügyminisztérium statisztikája szerint 589 amerikai katona van hadifogságban, ezek kö­zül 473-an a VDK-ban, 108 Dél-Vietnamban a felszaba­dító egységeknél, 6 Loszban, 2 pedig Kínában. 1222 ..ie­rikai katonát eltűntnek nyil­vánítottak. rú. Összehasonlításként: Franciaország 30 milliárd frankot ölt bele Vietnam si­kertelen leigázásába. Washingtoni becslések alapján a Szovjetunió éven­te 10 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott a VDK-nak és a dél-vietnami felkelőknek. A vietnami háború kronológiája 1955. február 12. — Megérkezik Saigonba az amerikai katonai szakértők első csoportja. 1955 október 25. — Dél-Viet- namban népszavazáson meg­fosztják tróniától Bao Dai csá­szárt és Din Diem ultrakonzer­vatív katolikus politikus vezeté­sével kikiáltiók a Dél-Vietnami Köztársaságot. — ahol az eddigi francia befolyást amerikai cse­réli fel. 1956. április. — Dél-Vietnam­ból távoznak az utolsó francia csapatok is. 1930. december 22. — Megala­kul a Dél-Vietnami Nemzeti Fel­szabadítás! Front, és ezzel kez­detét veszi a dél-vietnami nép szabadságharca. 19G1. — Az Egyesült Államok s,speciális háború” elindításával próbália megoldani az indo­kínai problémát. A saigoni had­sereg egvre több amerikai ka­tonai szakértőt kap. akiknek száma az év végéig több ezerre szaporodik. A falusi lakosságot „.stratégiai településekbe”, vol­taképpen koncentrációs fcábo° tokba kényszerítik, 1962. február 8. — Saigonban megalakul az amerikai katonai parancsnokság. 1963. máius 8. — Huéban. az egykori császári fővárosban, a buddhisták tüntetnek Din Diem diktátor ellen. 1963. november 2. — A hadse­reg megbuktatja DJn Diem rend­szerét. 1964. augusztus 5. — Johnson megrendezi a tonkini incidenst — miszerint észak-vietnami ha­dihajók megtámadtak két ame­rikai rombolót — és elrendeli a VDK katonai célpontjainak bombázását. Kezdetét veszi a nagy és közvetlen amerikai ka­tonai beavatkozás. 1964. augusztus 7. — Az ameri­kai kongresszus megszavazza az úgynevezett tonkini rezoluciót, amelvnek érte’mében Jonhson elnök telies felhatalmazást kao a vietnami háború vezetésére. 1965. március 8. — Da Nangban partra szállnak az első amerikai tengerészgyalogosok 1965. augusztus. — A Dél-Viet­namban harcoló amerikai kato­nák száma eléri a százezred ’ 1966. április 12. — A VDK-t el­ső ízben bombázzák a B—52-es típusú amerikai nehézbombázók. 1963 január 30. — Dél-Viet- namban megkezdődik a szabad­ságharcosok nagv támadása, az úgynevezett holdúiévi offenzíva. A partizánesvséeek elfoglalják Hűét. telies három héten ót tartják a császári fővárost, szer­te az országban súlyos csapást mérnek az amerikai és saigoni kormánvesapatokra és egészen a fővárosig nyomulnak. 1968. március 31. — Johnson elnök beszünteti a VDK-nak a 20. szélességi foktól északabbra fekvő területeinek bombázását és béketárgvalásokat javasol. 19G8. máius 13 — Az amerikai és észak-vietnami küldöttség első találkozója a francia fővá­rosban. 1968. október 31. — Johnson — közvetlenül mandátumának le­telte előtt — elrendeli a VDK elleni légitámadások telies meg­szüntetését. 1969. ianuár 25. — A párizsi béketáreva1 ásókba bekapcsolód­nak a Dél-Vietnami Felszabadí­tás! Front és a saigoni rendszer- képviselői le. 1969. április. — A Dél-Vietnam­ban állomásozó amerikai csa­patok létszáma eléri az 540 009- res rekordlétszámot. 1969. június 8. — Nixon és Thieu saigoni elnök a Csendes- óceáni Midway szigeten talál­koznak és meghirdetik az úgy­nevezett ..vietnamizálás” doktrí­náját. — amelvnek értelmében megkezdődik az amerikai kato­nák fokozatos kivonulása és a háború terhének átruházása a saigoni kormányosapatokra. 1969. június 10. — Megalakul Dél-Vietnam Ideiglenes Forra­dalmi Kormánya. 1969. augusztus 4. — Henry Kissinger. Nixon elnök nemzet­biztonsági főtanácsosának és Xuan Thuvnak. a párizsi tár­gyalásokon részt vevő észak­vietnami küldöttség vezetőiének első titkos találkozója Párizs­ban. 1970. április 29. — Az amerikai —saigoni agresszió Kambodzsa ehen azzal a céllal, hogv meg­semmisítsék ..a khmer területen levő kommunista bázisokat”. 1971. ianuár—február. — A sai­goni csapatok betörnek Laosz- ba. hogv átvágják az úgyneve­zett Ho Si Minh utat. A vállal­kozás azonban^ akárcsak a kam­bodzsai intervenció* telies ku­darccal végződik. 1971. július. — A Dél-Vietnamj Ideiglenes Forradalmi Kormány Párizsban megteszi hétpontos javaslatát a háború befejezésé­ről, 1971. december 22. — Az USA ismét bombázza a VDK terüle­tét. 1972. ianuár 2. — Nixon elnök televizióbeszédében közli, hogy Kissinger és Le Dúc Tho tizen­két titkos tárgyalása nem ho­zott eredményt és ezért a VDK-t teszi felelőssé. 1972. március 30. — A dél-viet­nami szabadságharcosok űiabb nagy offenzíváiának kezdete. 1972. máius 8. — Nixon elnök elrendeli az észak-vietnami ki­kötők bejáratának elaknásítá- sát. hogv elvági a a VDK had- tápjának útiát. A légitámadások fokozódnak. 1972. iúlius 13. — Folytatják a párizsi négves tanácskozást, va­lamint Kissineer és Le Dúc Tho titkos tárgyalásait. 1972. október 8—12. — Kissinger és Le Dúc Tho megállapodnak a kilencpontos békeegvezmény- ben. 1972. október 20. — Nixon köz­li Pham Van Dong észak-viet­nami miniszterelnökkel, hogy el“ fogadja az egyezményt* 1972. október 26. — A VDK közzéteszi a megállapodás szö­vegét. amelyet az amerikaiak* Thieu ellenállása miatt, nem hajlandók aláírni 1972. december 4—13. — Kis­singer és Le Dúc Tho sikertelen, kísérlete a tűzszüneti egyezmény véglegesítésére. 1972. december 18—31, — Nixon elrendeli a VDK egész területé­nek bombázását, beleértve Ha­noit és Haiphongot is. A borzal­mas légitámadások alatt csak Hanoira több mint 40 009 bom­bát dobnak le. amelyek 1318 ember halálát okozzák 1972. december 30. — A VDK bombázásának megszüntetése a 20. szélességi, körtől északra. 1973. ianuár 2. —- Az amerikai -észak-vietnami tárgyalások foltvatása Párizsban szakértő! szinten. 1973. ianuár 8—IS. — Kissinger és Le Dúc Tho úiabb tárgyalás­sorozata a tűzszüneti egvemény- ről. 1973. ianuár 13. — Nixon el­rendeli a VDK elleni légitáma­dások és az észak-vietnamJ ki-> kötők elaknásításának megszün­tetését. 1973. ianuár 23 — Kissinger éa Le Dúc Tho parafánák a viet­nami tűzszüneti egyezményt*

Next

/
Thumbnails
Contents