Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
1973. február 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 A világ jobbik fele Vietnam mellett áll A vietnami háború kezdettől fogva túlnőtt egy helyi konfliktus keretein. A haladás és a reakció erőinek nemzetközi méretű ösz- szecsapása lett, amely a- harcok színhelyétől sok ezer kilométerre is megmozgatta a jóérzésű embereket. Lehetetlen felsorolni a tizenhárom év valamennyi jelentősebb megmozdulását, tüntetését. tiltakozó akcióját, a vietnami nép megsegítésére indított segélyprogramok sokaságát. A szocialista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása 1969 júniusában egyhangúlag elfogadott, ..Függetlenséget, szabadságot és békét Vietnamnak!” című felhívása mérföldkő volt a Vietnam mellett álló erők fellépésének történetében. A felhívás közzététele után bebizonyosodott, hogy a világ haladó erői képesek félretenni a közöttük levő ideológiai különbségeivel; és ugyanúgy, mint a béke védelmében, összefogni Vietnam megsegítésére. A felhívás összegezi a kialakult egységes álláspont legfontosabb jellemzőit, s a szolidaritás újabb demonstrációira szólítja fel a haladó eg békeszerető erőket. „Vietnam sikeres harca visszatükrözi a nemzetközi erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, a szocializmus, a demokrácia és a nemzeti felszabadítás erőinek világméretekben növekvő hatalmát. A Vietnamot az amerikai agresszióval szemben támogató széles körű mozgalomban világos és konkrét kifejezést nyert a nemzetközi kommunista mozgalom, de minden imperialistaellenes erő törekvése is az összeforrottságra és az akcióegységre az emberiség közös ellensége, az imperializmus e'len vívott harcban. A vietnami hazafiak harca bizonyítja, hogy az a nép, amely következetesen küzd az imperializmus elten, a szabadságért és függetlenségért, és amelynek oldalán ott áll a Szovjetunió, az összes szocialista ország, valamint a világ minden békeszerető ereje — legyőzhetetlen”. A szocialista világrend,- szer országai minden szükséges és lehetséges támogatást megadtak a harcoló Vietnamnak. A háború a hadszíntereken dőlt el. de a béke nagy mértékben a népek tiltakozásának, harcának eredményeként jöhetett létre. Nyugal-Euröpa haladé közvéleménye számtalanszor kifejezte, hogy a szabadságharcosok oldalán áll. Százezres tömegtüntetés Párizsban Hogyan rombolták le a B—52-esek a Bach Mai kórházat Egy francia orvosnő, Yvonne Capdeville tanú- vallomása, aki fiúit év decemberében Hanoiban tartózkodott a vietnami kormány meghívására. A Bach Mai kórház vértan! osztályán dolgoztam. Gyógyítottam és előadásokat is tartottam. Előadásaimban olyan genetikai, örökléstani kérdésekkel foglalkoztam, amelyek az amerikaiak vegyi háborúja következtében igen súlyosan vetődnek fel ebben az országban. Hisz a fertőzés következtében az anyáknál koraszülés állhat be, s ami ennél is szörnyűbb, már az anyaméhben, deformálódhat a magzat. Sőt, az öröklődés szempontjából oly lényeges kromoszómák rendellenessé válásával nemzedékről nemzedékre öröklődhet a baj. Az ellene való védekezésben segítettem orvosi tudásommal. Rendszeresen bejártam mindennap dolgozni. így december 22-én délelőtt is szokás szerint munkahelyemre igyekeztem. De mikor a helyszínre érkeztem, szörnyű látvány fogadott: a kórház már nem létezett. Éjjel egymást .érő brutális bombatámadások áldozata lett. Az előadóteremből, ahol előadásaimat tartottam, csupán néhány faldarab maradt. Körös-körül mindenütt bombatölcsérek tátongtak. A vérát- ömlesztő központ helyén kőtörmelékek, fadarabok, romok. A hallgatókkal, akikkel együtt dolgoztam, elkezdtük közösen turkálni a romokat. hogy visszaszerezzük az életnek azt, ami a pusztítás után még megmaradt és használható. Az orvosok mesélték: Egy régebbi bombatámadás két sebesültjét operálták meg hajnal kezdetén, és levitték az alagsorba, hogy itt várjanak elszállításukra. Sajnos egy bomba telibe találta az épületet,^ és megölte a két sebesültet is. Ugyanennek a bombának lett áldozata öt orvostanhallgató is. A bombák egy másik szektorban, a bőrosztályon, is súlyos pusztításokat okoztak. Az épület teljesen összeomlott, s a romok alól bizony nagyon nehéz volt kimenteni az áldozatokat. Már akik élve maradtak. Nem tudom elfelejteni ezt a pillanatot. S miközben mi a legóvato- sabban igyekeztünk a romokat eltakarítani, a délelőtt folyamán ismét megjelentek a B—52-esek, s újból szórták átkos terhüket a kórházra. A segítő munkálatokat is félbe kellett szakítani. Bach Mai-t már december hónap elején kiürítették. A vietnamiaknak nem voltak illúzióik. Tudták, hogy Nixon nem enged és Hanoit újra meg újra bombáztatni fogja. Megtettek tehát minden szükséges intézkedést. Ami számomra meglepetés volt: a lakosság, a nép reakciója az eseményekre. A bombázások első éjszakáján még megijedtem. De a következő napokban már félelmem elszállt, amint tapasztaltam a lakosság nyugalmát, és azt. hogy milyen biztosan őrködnek a posztokon. A biztonsági rendszer sokrétű. A gépek érkezését már szirénák jelzik előre. A védelem is kiváló. Tíz nap alatt például 34 B—52-est lőttek le, közülük huszonkettőt éppen Hanoi fölött. Jómagam egyetlen este hármat láttam lezuhanni. Sokat beszélgettem vietnamiakkal a kórházban, az utcán, ahol csak lehetett. De minden beszélgetésből az derült ki, számukra a legértékesebb: a függetlenség és a szabadság. Ezért készek mindenre. Mindenegyes vietnami elvesztett a háborúban egy hozzátartozóját, családtagot. De ezek a veszteségek sem tudták megtörni őket. (L’Humanité Dimanche 1973. január 23-i számából) főbb száz órás tárgyalás A dél-vietnami tűzszüneti egyezmény megkötéséhez Kissinger és Le Dúc Tho 24 tárgyalássorozatára, illetve 174 tárgyalására volt szükség. Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja csak januárban 39 órát tárgyalt egymással. Kissinger és Le Dúc Tho összesen több száz órát ültek egymással szemben, és nem is lehet pontosan tudni tárgyalásaik össztartalmát, mert az első 13 találkozójuk a legszigorúbb titoktartás mellett történt. A hivatalos párizsi béketárgyalások 1968. májusában kezdődtek. Először csak az USA és a VDK képviselői vettek részt rajta, majd 1969. januárjában a saigoni kormány és a Dél-Vietnami A vietnami háború kétségtelenül egyike volt a történelem legpusztítóbb háborúinak, amely óriási emberi és anyagi, áldozatokat követelt. Az eddigi, elsősorban amerikai forrásokból származó adatok szerint, a vietnami háborúban 1 159 000 katona vesztette életét, illetve 1 135 000 civil halt meg vagy sebesült meg. 1961. január 1-étől 1973. január 5-éig 45 928 amerikai katona veszett oda a harcokban, 10 281 pedig szerencsétlenségek áldozata lett. Az amerikai csapatoknak, a Nemzeti Felszabadítási Front megbízottai is csatlakoztak. Októberben már ,,karnyújtásnyira” került a béke, ahogyan azt Henry Kissinger egy sajtóértekezleten bejelentette. A kidolgozott egyezményt azonban akkor mégsem lehetett aláírni hivatalosan az amerikaiak vietnami bábjának, Thieunak, az amerikaiak által kitervelt ellenkezése miatt. A meghiúsult megegyezést követték a pusztító amerikai légitámadások, amelyekkel az agresszor még utoljára engedményeket akart kicsikarni, a VDK-tól és a DIFK-től. Az akció, mint, ismeretes nem sikerült, nem törte meg a vietnamiakat, s csupán újabb értelmetlen veszteségeket okozott Vietnamnak és az USA-nak. a dél-koreaiak, 5225 embert vesztettek. A több mint egy évtizedig tartó háborúban a Dél-Viet-. oami Nemzeti Felszabadítási Front 930 000 harcosa áldozta életét. A háborúban csak Dél- Vietnamban 425 000 polgári áldozata van, a sebesültek száma pedig meghaladja a 2 milliót. A VDK elleni légitámadások 70 000 észak-vietnami életét oltották ki. A hosszú és kíméletlen háború több mint tízmillió embert tett hontalanná és juttatott a menekültek sorsára. A saigonj rendszer állítása szerint 3750 katonája van a szabadságharcosok fogságában, míg a Thieu-rendszer katonái állítólag 36 367 felkelőt fogtak el. Saigon azt állítja, hogy 30 000 polgári személyt tartanak bebörtönözve politikai bűnösként, az ellenzék 80 000-re teszi számukat, míg az ideiglenes forradalmi kormány becslése szerint 300 000 hazafi sínylődik a dél-vietnami börtönökben. Az Egyesült Államoknak csak 1965. óta 141 milliárd dollárjába (705 milliárd francia frankba) került a háboA hé ború ára Pentagon szerint, 153 300 súlyos és majdnem ugyanennyi könnyebb sebesültjük volt. A saigoni kormánycsapatok katonái közül 12 év alatt 180 676 halt meg, 417 167 pedig megsebesült. A saigoni rezsim mellett harcoló úgynevezett szövetséges csapatok, elsősorban Szintén az amerikai hadügyminisztérium statisztikája szerint 589 amerikai katona van hadifogságban, ezek közül 473-an a VDK-ban, 108 Dél-Vietnamban a felszabadító egységeknél, 6 Loszban, 2 pedig Kínában. 1222 ..ierikai katonát eltűntnek nyilvánítottak. rú. Összehasonlításként: Franciaország 30 milliárd frankot ölt bele Vietnam sikertelen leigázásába. Washingtoni becslések alapján a Szovjetunió évente 10 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtott a VDK-nak és a dél-vietnami felkelőknek. A vietnami háború kronológiája 1955. február 12. — Megérkezik Saigonba az amerikai katonai szakértők első csoportja. 1955 október 25. — Dél-Viet- namban népszavazáson megfosztják tróniától Bao Dai császárt és Din Diem ultrakonzervatív katolikus politikus vezetésével kikiáltiók a Dél-Vietnami Köztársaságot. — ahol az eddigi francia befolyást amerikai cseréli fel. 1956. április. — Dél-Vietnamból távoznak az utolsó francia csapatok is. 1930. december 22. — Megalakul a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front, és ezzel kezdetét veszi a dél-vietnami nép szabadságharca. 19G1. — Az Egyesült Államok s,speciális háború” elindításával próbália megoldani az indokínai problémát. A saigoni hadsereg egvre több amerikai katonai szakértőt kap. akiknek száma az év végéig több ezerre szaporodik. A falusi lakosságot „.stratégiai településekbe”, voltaképpen koncentrációs fcábo° tokba kényszerítik, 1962. február 8. — Saigonban megalakul az amerikai katonai parancsnokság. 1963. máius 8. — Huéban. az egykori császári fővárosban, a buddhisták tüntetnek Din Diem diktátor ellen. 1963. november 2. — A hadsereg megbuktatja DJn Diem rendszerét. 1964. augusztus 5. — Johnson megrendezi a tonkini incidenst — miszerint észak-vietnami hadihajók megtámadtak két amerikai rombolót — és elrendeli a VDK katonai célpontjainak bombázását. Kezdetét veszi a nagy és közvetlen amerikai katonai beavatkozás. 1964. augusztus 7. — Az amerikai kongresszus megszavazza az úgynevezett tonkini rezoluciót, amelvnek érte’mében Jonhson elnök telies felhatalmazást kao a vietnami háború vezetésére. 1965. március 8. — Da Nangban partra szállnak az első amerikai tengerészgyalogosok 1965. augusztus. — A Dél-Vietnamban harcoló amerikai katonák száma eléri a százezred ’ 1966. április 12. — A VDK-t első ízben bombázzák a B—52-es típusú amerikai nehézbombázók. 1963 január 30. — Dél-Viet- namban megkezdődik a szabadságharcosok nagv támadása, az úgynevezett holdúiévi offenzíva. A partizánesvséeek elfoglalják Hűét. telies három héten ót tartják a császári fővárost, szerte az országban súlyos csapást mérnek az amerikai és saigoni kormánvesapatokra és egészen a fővárosig nyomulnak. 1968. március 31. — Johnson elnök beszünteti a VDK-nak a 20. szélességi foktól északabbra fekvő területeinek bombázását és béketárgvalásokat javasol. 19G8. máius 13 — Az amerikai és észak-vietnami küldöttség első találkozója a francia fővárosban. 1968. október 31. — Johnson — közvetlenül mandátumának letelte előtt — elrendeli a VDK elleni légitámadások telies megszüntetését. 1969. ianuár 25. — A párizsi béketáreva1 ásókba bekapcsolódnak a Dél-Vietnami Felszabadítás! Front és a saigoni rendszer- képviselői le. 1969. április. — A Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok létszáma eléri az 540 009- res rekordlétszámot. 1969. június 8. — Nixon és Thieu saigoni elnök a Csendes- óceáni Midway szigeten találkoznak és meghirdetik az úgynevezett ..vietnamizálás” doktrínáját. — amelvnek értelmében megkezdődik az amerikai katonák fokozatos kivonulása és a háború terhének átruházása a saigoni kormányosapatokra. 1969. június 10. — Megalakul Dél-Vietnam Ideiglenes Forradalmi Kormánya. 1969. augusztus 4. — Henry Kissinger. Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsosának és Xuan Thuvnak. a párizsi tárgyalásokon részt vevő északvietnami küldöttség vezetőiének első titkos találkozója Párizsban. 1970. április 29. — Az amerikai —saigoni agresszió Kambodzsa ehen azzal a céllal, hogv megsemmisítsék ..a khmer területen levő kommunista bázisokat”. 1971. ianuár—február. — A saigoni csapatok betörnek Laosz- ba. hogv átvágják az úgynevezett Ho Si Minh utat. A vállalkozás azonban^ akárcsak a kambodzsai intervenció* telies kudarccal végződik. 1971. július. — A Dél-Vietnamj Ideiglenes Forradalmi Kormány Párizsban megteszi hétpontos javaslatát a háború befejezéséről, 1971. december 22. — Az USA ismét bombázza a VDK területét. 1972. ianuár 2. — Nixon elnök televizióbeszédében közli, hogy Kissinger és Le Dúc Tho tizenkét titkos tárgyalása nem hozott eredményt és ezért a VDK-t teszi felelőssé. 1972. március 30. — A dél-vietnami szabadságharcosok űiabb nagy offenzíváiának kezdete. 1972. máius 8. — Nixon elnök elrendeli az észak-vietnami kikötők bejáratának elaknásítá- sát. hogv elvági a a VDK had- tápjának útiát. A légitámadások fokozódnak. 1972. iúlius 13. — Folytatják a párizsi négves tanácskozást, valamint Kissineer és Le Dúc Tho titkos tárgyalásait. 1972. október 8—12. — Kissinger és Le Dúc Tho megállapodnak a kilencpontos békeegvezmény- ben. 1972. október 20. — Nixon közli Pham Van Dong észak-vietnami miniszterelnökkel, hogy el“ fogadja az egyezményt* 1972. október 26. — A VDK közzéteszi a megállapodás szövegét. amelyet az amerikaiak* Thieu ellenállása miatt, nem hajlandók aláírni 1972. december 4—13. — Kissinger és Le Dúc Tho sikertelen, kísérlete a tűzszüneti egyezmény véglegesítésére. 1972. december 18—31, — Nixon elrendeli a VDK egész területének bombázását, beleértve Hanoit és Haiphongot is. A borzalmas légitámadások alatt csak Hanoira több mint 40 009 bombát dobnak le. amelyek 1318 ember halálát okozzák 1972. december 30. — A VDK bombázásának megszüntetése a 20. szélességi, körtől északra. 1973. ianuár 2. —- Az amerikai -észak-vietnami tárgyalások foltvatása Párizsban szakértő! szinten. 1973. ianuár 8—IS. — Kissinger és Le Dúc Tho úiabb tárgyalássorozata a tűzszüneti egvemény- ről. 1973. ianuár 13. — Nixon elrendeli a VDK elleni légitámadások és az észak-vietnamJ ki-> kötők elaknásításának megszüntetését. 1973. ianuár 23 — Kissinger éa Le Dúc Tho parafánák a vietnami tűzszüneti egyezményt*
