Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
Po&tásfarsang Farsangi álarc Ez a kölyök egyre tiszteletlenebb lesz Meglepetés Az orvos kinyitja a rendelő ajtaját és meglátja, hogy a várószobában egy fiatal pár üldögél. Az ajtónyitásra a nő feláll és elindul az orvos felé. —- Jöjjön maga is — szól oda az orvos barátságosan a férfinak. A rendelőben megkéri az asszonyt, vetkőzzék le, majd tetőtől talpig megvizsgálja. Végül odafordul a férfihoz és megkérdi: — Mindig ilyen idegesen viselkedik a hölgy? — Fogalmam sincs —- válaszol a férfi. — Most látom először életemben. Bizonyság — Valóban divatos ez a blúz? — kérdezi a hölgy az eladótól, — A legutóbbi párizsi divat! — És napon nem fakul meg? — Ugyan kérem] Már 3 év óta lóg a kirakatban, és még mindig olyan, mint az új’ — Megfogytál, megsápad- tál. Mi bajod*! — Megcsal a férjem. Rettenetesen bánt: ezért fogyok rohamosan... — Válj el. — Nem tehetem, , — Miért nem? — Még hat kilót kell leadnom... Vétek volna — Drágám, mit szólnál ahhoz, ha húsvétkor tartanánk az esküvőnket? — Ugyan már mi jut az eszedbeI Hát érdemes elrontani az ünnepet!? Két férj beszélget — A feleségem azt tartja, hogy kitűnőek a nyers ételek. v —- Az én feleségein sem szeret főzni Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 534. csípés XwAw Newiii: Találékonyság XTendég jött hozzánk. Beszélgetés közben megkérdezte: — Van cukruk? — Itt van, ön előtt — a cukortartóban. Parancsoljon. A vendég csak mosolyog. — Mit gondol, elment az esze? Vegyen néhány zsák cukrot és rejtse el. Néhány zsákkal és ne néhány kilót. Érti? A cukor hamarosan drágább lesz. Jön egyszer egy ismerős és azt mondja: Ez aztán a balszerencse: nincs pénzünk és továbbra is beérjük egy liter olívaolajjal, három darab szappannál, egy csomag teával és egy kilónvi cukorral. És ha valaki elkezd untatni a kérdéseivel, hát tréfával vágjuk ki magunkat. — Van cukruk? — kérdi ismerősünk. — Ajaj... — mondom fejemhez kapva. — Nyakig vagyunk! Az ágy alatt terítve — Tartalékoltál petróleu- van a cukor... mot? — Hát petróleum? Van egy kevés. — Száz kannával. — Egy kevés! Mi az, tálán nem tudod mennyibe fog kerülni hétfőtől? Van számodra egy jó tanácsom — vegyél tizenöt—húsz kannával. Kannával és ne néhány litert, hallod? Barátom ezt tanácsolta: — A babbal, úgy látszik, baj lesz... Fusson és vegyen öt—tíz zsák babot, míg nem késő.,.. Biztosan felmegy az ára. Jön a szomszédom és megkérdi: — Van szappanotok? — Tea? — ömlesztve. Vettem ötszáz csomaggal és azt is az ágy alá dugtam. Persze, ez nem minden —- folytatom.— Megfelelő álláspontot foglaltunk el a mozgó drágasággal kapcsolatban is. — Miféle megfelelő. . — kezd fülelni a vendég. — Egész nap utazgatom egy autóbusszal. Tegnap addig lötyögtem rajta, míg be nem állt a garázsba. „Már — Meg akarod mosni a kezed? — Ugyan, eredj márl Te tálán nem tudod, mi fortyog a nagyvilágban? A boltban mindenki szappant vásárol. Azt beszélik, hogy keddtől kezdve kétszeresére... Egyik szomszédom közölte: —- Ne mondja el senkinek; az olívaolaj ára felszökik. Rakja meg a házát néhány hordóval, míg nem késő. Ha valamennyi barátomat és szomszédomat meghallgatnám. lakásomat berendezhetném élelmiszer raktárnak, én meg akár szállodába '■* mehetnék lakni megbocsásson — mondja a kalauz —, már a nyolcadik fordulót tesszük, maga meg csal- ül itt. Hova akar utazni?” „Nem szállók le a buszról — felelem —, míg be nem áll a garázsba„Miért?” — csodálkozik a kalauz. „Tudja — suttogtam —, csak el ne mondja senkinek: rövidesen felemelik a viteldíjat...” — Aha, neked működni kezdett a fejed! — mondja vendégem lelkesen, megdöbbenve kereskedelmi találékonyságomon, és elrohan a buszmegálló felé, Molnár Sándor fordítása Meggondolta Szemrehányás — Mi történt Margit? — kérdi a kis Anna a nővérétől. — Miért sírsz? — A földrajztanár kettest adott! — feleli a kislány. — Nem jutott eszembe, hol van Alaszka, — Ejnye, te kis rendetlen! — mondja Anna. — Ugyan hová tetted? Uj hid épül
