Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-24 / 46. szám

1973. február 24. SZOLNOK MEG rEl .VÉPLlf Törvényességi vizsgálat Az állami gondozottak helyzete Törvényességi vizsgálatot végzett a Legfőbb Ügyész­ség arról, miként tartják be a nevelőotthonokban elhe­lyezett állami gondozottak­ra vonatkozó rendelkezése­ket. Mintegy 9 ezer állami gondozott kiskorúra terjedt ki a vizsgálat. Jól érzékelteti a vizsgálat társadalmi fontosságát a gyermekvédelmi statisztika. Eszerint az 1960-as évtized­ben több mint 12 ezerrel nőtt az állami gondozottak száma, s 1971-ben mintegy 36 ezer volt. Közülük mindössze 907 kiskorú teljesen árva. a töb­biek túlnyomórészt környe­zeti ártalom miatt kerültek állami gondozásba, rendsze­rint kisebb-nagyobb fokú szernélyiségkárosodással. A 36 ezer állami gondo­zottból körülbelül 14 ezer (csaknem 40 százalék) él 129 nevelőotthonban, 10 ezren egyéb intézetekben, illetve intézményekben, a többiek pedig nevelőszülőknél, ipari- tanuló-intézetekben, kollé­giumokban kaptak elhelye­zést. Lényeges tapasztalata a vizsgálatnál:, hogy a neve- lőotthdhok és intézetek nagy részében a nevelők hivatás- tudattal dolgoznak, gyakran az átlagosnál nehezebb kö­rülmények között is szívós és jó munkát végeznek, amiért fokozottabb társadalmi meg­becsülés illetné meg őket. A szöliések elbírálójáról Vizsgálati tapasztalatai alapján a Legfőbb Ügyészség egy sor javaslatot tett. Szük­ségesnek tartják például a nem ritkán előforduló szö­kések pontosabb értelmezé­sét, minősítését. A szökések szubjektív okai között egyéb­ként felhívták a figyelmet arra, hogy gyakorta tapasz­talható a szülői, baráti kör­nyezet káros hatása, például a szabadságról való késedel­mes visszatérések okaként; máskor a külső hatás, a volt baráti társaság, egyes galerik hatása is szembetű­nő. Részletes szabályozásra szorul a fiatalkorúakkal az intézetekben foglalkozó ■ör­vösök, ápolónők és pszicho­lógusok munkaköre, munka­ideje. Javasolják a szünidei szabadságolásokra vonatkozó eljárás egyszerűsítését is. Szükséges — a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint — az eddiginél differenciál­tabb nevelőotthoni hálózat kiépítése, a gyógypedav^riai helyek számánál: növelése. Figyelmébe ajánlották a Művelődésügyi Minisztérium­nak: fordítson fokozottabb fi­gyelmet arra (felügyeleti te­vékenysége során), hogy (salt a legszükségesebb esetekben alkalmazzanak a vizsgált in­tézményekben képesítés nél­küli nevelőket. A remit a Hit* szerint Ami as állami gondozott kiskorúalt esetenként szük­séges fegyelmi felelősségre­vonását illeti: az intézetek, nevelőotthonok általában, be­tartják a fokozatosságot. Elö­A Delia új száma Felborult csillagrendszer­ben élünk a Tejútrendszer felmérésére végzett legújabb kutatások feltételezése sze­rint. A százezer fényévet ki­töltő csillagváros keletkezé­séről és szerkezetéről izgal­mas új ismereteket közöl a Delta Magazin új száma. Az elektronika témaköré­ben beszámol a tranzisztor óta. legjelentősebb felfedezé­séről, az ultrahangokká ala­kítható és bizonyos kristá­lyok felszínén könnyedén vé­gigsuhanó villamos feszültsé­gekről. A hosszan tarló űruta­zások kockázatáról szólva a meteorok gyakoriságáról és a kozmikus sugarak élettani [látásáról közöl cikket. Is­merteti az életritmussal, a „pacsirta” és „bagoly” típu­sú emberekkel kapcsolatos, de minden élőlényben töb- bé-kevésbé tapasztalható megfigyeléseket. A lap témái között szere­pel a lé® közlekedés új irányzata, a légibuszok üzem­beállítása. az orvoskézben va­lóságos csodafegyvert jelentő ultrahangok sokoldalú al­kalmazása, a Moszkvában felépült magyar könnyűszer­kezetes kiállítási csarnok, a vízalatti régészet és az elekt­ronikus autó kifejlesztése. Látványos képsort közöl a hangrezgések lefényképezésé­ről, s ezenkívül még számos hír, információ, tudományos újdonság. Delta-lexikon és száznál több — javarészt szí­nes — foto egészíti ki a Del­ta Magazin most megjelent új számát. szőr figyelmeztetést alkal­maznak (ami négyszemközt vagy a közösség előtt, a ne­velő vagy az igazgató részé­ről történhet), s csak annak eredménytelensége után következik a büntetés, s ez leggyakrabban megrovás, kedvezmény megvonása vagy korlátozása. A rendtartás ki­mondja, hogy megalázó bün­tetést, testi fenyítést, bezá­rást nem szabad alkalmazni és az életszükségletek kielé­gítésére szolgáló juttatást vagy járandóságot (élelem, ruha stb.) nem szabad meg­vonni. Ennek ellenére a vizs­gálat során, fény derült ar­ra, hogy Békés, Csongrád, Fejér, Nógrád, Pest, So­mogy, Veszprém és Zala me­gye egyes intézeteiben, ne­velőotthonaiban a rendtar­tással ellentétes eszközökkel is „fegyelmeztek”. Ugyanak­kor kevésbé élnek a szigo­rúbb büntetésnek azzal a fokozatával, hogy a rend­bontót áthelyezzék más in­tézetbe, ez ugyanis csak megfelelő fegyelmi eljárás (tehát esetleg többletmunkát jelentő adminisztráció) után történhet. A Legfőbb Ügyész­ség ezért azt is javasolta, hogy a vizsgált 'intézmények felügyeleti szervei (a megyei tanácsok művelődésügyi osz­tályai és a főfelügyeletet gya­korló Művelődésügyi Mi­nisztérium gyermekvédelmi osztálya) fokozottabb és kö­rültekintőbb ellenőrzéseket tartsanak. Intézkedjenek a rendtartással ellentétes fe­gyelmezési eszközök, törvény­sértések megszüntetése érde­kében. A negatív tapasztalatokkal egvüit egy ser pozitív meg­állapítást is tartalmaz a Legfőbb Ügyészség vizsgálati összefoglalója. Példáid, azt, hogy az állami gondozottak túlnyomó többsége fegyelme­zett, kötelességeit teljesíti a nevelőotthonokban általában rend, fegyelem van. Az inté­zeti növendékek — az ü«vé­szi interjúk során — általá­ban arról adtak számot, hogy jól érzik magukat az ottho­nokban, családi közösséget jelent a számukra. A növendékek egészsége­sei:, ápoltak és jóltáplállak. Fel kell azonban figyelni ar­ra, hogy az intézetekben, ott­honokban élő kiskorúak sé­relmezik a .„nevelőotthoni” és az állami gondozott” el­nevezést megalázónak tart­ják, mert — mint elmond­ták — úgy hiszik róluk — hogy javítóintézeti gyerekein Panaszoljál: — különösen a nagyobb lányok —, hogy egyforma ruhában kell jár­niuk. A jogszabály tényleg nem is ír elő egyforma ru­hát. Például a fóti gyermek­Bovül az üdvözlőlapok választéka Evente mór 80 milliónál több különböző formájú, témájú és díszű üdvözlőkár­tya kerül forgalomba. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat — felmérve kultúr­politikai jelentőségét — nagy figyelmet fordít a ké­peslap-választék megújítá­sára. Mint Takács László meg­bízott igazgató elmondta: ebben az évben újfajta gra­fikai megoldású üdvözlőla­pok megjelentetését tűzték célul. A különlegesen szép papíron, dombornyomásé nyomdatechnikával készült kártyák és lapok kaphatók lesznek színesben és olykor alumíniumfóliával kombinált megoldásban. A sajátos, új­szerű kompozíciók eddig kis mennyiségben jutottak a vásárlókhoz. Most a kiadó a nyomdai sokszorítást szor­galmazza. ami a minőségben nem jelent romlást, de az ár o’esőbb lesz. Nagy figyel­met szentelnek a nevezetes Sárréti skanzen A Sárrét „fővárosában” Sárbogárdon széles körű tár­sadalmi összefogással, skan­zen létesítésével örökítik meg a sárréti népi építkezés, mezőgazdaság, népművészet emlékeit. Már megkezdték a gyűjtőmunkát, kijelölték évfordulók —például Petőfi, Madách. Kopernikusz szüle­tése — alkalmából kibocsá­tandó képeslapoknak. Élén­kítik az ünnepi — karácso­nyi,. húsvéti — üdvözlőkár­tyák választékát. Carte-maximumol: kedve­lői számára bélyegsorozotok- hoz kapcso’ódó levelezőla­pokat adnak ki. Néhány ér­dekes téma e sorozatok kö­zül: régi magyar ékszerek; Csontváry-sorozat; festmé­nyek az esztergomi Keresz­tény Múzeum anyagából. Igazi újdonság lesz az úgy­nevezett mozdonysorozat 1769—1860, illetve az 1861— 1962 közötti típusokból, s már nyomják azt a 25 szí­nes ábrát, amelyek a Közle­kedési Múzeum anyagában található kiállítási makette­ket vitorláshajótól autóig, szemléltetik. Színes sorozat örvendezteti meg a népvise­letek és a virágok kedvelő­it. valamint a kutyabaráto­kat. az új tájegységi múzeum he­lyét és elkészült a jellegze­tes sárréti lakóház, valamint gazdasági épületeinek kivite­li terve. A sárréti ^skanzen előreláthatólag ősszel nyílik meg. városban évek óta a növen­dékek maguk választják ki ruhájukat. Aratás februárban Az ország egyetlen uni­verzális növényházában a tavaly átadott martonvásári fitotronban aratásra érett az első termés, a légkondi­cionált kamrában, ahol a kí­sérletek követelményeinek megfelelően programozható a fény, a hőméséklet és a páratartalom, többszáz te- nvészedényben érett „kasza alá” a gaboona. A tudomá­nyos munkatársak, a kuta­tók az „igazi” aratáshoz ha­sonló izgalommal kezdték meg a termés betakarítását hiszen egy-egy kísérlet év­tizedes elméleti munka „próbája”. A februári 'aratás is be­bizonyította. hogy a fitotron jelentősége rendkívül nagy. A légkodícionált összkom­fortos növényház segítségé­vel ugyanis a tenyészidótől függően, egy évben többször is beérhetnek a növények. Emlékszik a Constantin iskolára1 1948. új fordulatot hozott közoktatásunk történetében, akkor júniusban államosították az egyházi kézben lévő is- iskolákat. Ezt megelőzően azonban a pedagógusok, a megye, valamint a városok vezető szervei már számos gyűlésen követelték a felekezeti iskolák államosítását. A Tiszavidék február 29-i számában a megye közigazgatási bizottságának üléséről szóló tudósítás szerint „a világnézeti oktatásnál alapvető szempont a nevelő demokratikus eszményektől át­hatott magatartása”. Néhány héttel később a Tiszavidék már így ír: a pedagógusok szakszervezeti ülésén „követelik a felekezeti iskolai tanítók sérelmeinek orvoslását, az iskola­székek megszüntetését, szükségesnek tartják a felekezeti is­kolák államosítását”. Azokban a hetekben ugyancsak köve­telte a szolnoki és a vármegyei közgyűlés is, A szolnoki Constantin is­kolát szintén államosítot­tál: és a Baross utcai Állami Általános Iskola nevet vet­te fel, ami később Beloian­nisz útira változott. Huszon­öt év hosszú idő egy ember életében, az akkori tanárok nagy része már nem él, a tanítványok felnőttek, s gye­rekeik már csak hírből is­merik a negyedszázaddal ezelőtt történteket. A közel­gő évforduló adta azt a gon­dolatot, hogy megkeressek néhány volt nevelőt és ta­nulót, megkérjem őket, mondják el emlékeiket, te­gyék élővé a múltat! Sáros Gyula, 193S-ban ke­rült az iskolába, az államo­sítás után aktív szerepet vállalat a gyerekek világné­zeti nevelésében. Lelkes munkával egy hónapon be­lül megszervezte az úttörő- csapatot. — Szolnokon a Constantin iskola volt az egyetlen ka­tolikus tanintézet, ezért a val­lásos szülők a város minden részéből idehozták gyerme­keiket. Az iskolát Constantii*, váci püspök építette 1890- ben. Évi fenntartására, fel­szerelések vásárlására 40 pengőt adott az egyház. El­képzelhető, mit lehetett eb­ből vásárolni. Nagyon elha­nyagolt volt az épület. Az egyház által jóváhagyott tanterv szerint dolgoztunk, hetente kétszer ferences ren­di papok jártak hozzánk hittant tanítani, a gyerekek vasárnaponként kötelező is­tentiszteleten vettek részt. — 1948. tavaszán Szabó Polikárp, az egyházközösség elnöke összehívott bennün­ket pedagógusokat, kért, hogy szegüljünk szembe az államosítással. Ennek ellené­re a jó szellemű, összeszo­kott tantestület egy szó el­lenvetés nélkül letette az ál­lami esküt. Sáros Gyula lakása sok­sok régi emléket őriz. Pad­lásán több láda folyóirat, újság. Előkerülnek a régi fényképek, így könnyebb az emlékezés. — Ez a nyolc fiú alakítot­ta meg nálunk az első úttörő őrsöt — mutat az egyik kép­re. — Még a nevükre is em­lékszem. És sorolja: Király Feri, Fehérváry, Dobó, Szu- di Laci... és így tovább. Aztán mesél, mesél... El­mondja, milyen kiránduláso­kat szervezett. Egyszer pél­dául a Kőolajfúrási Vállalat két teherautójával indultak útnak. Az északi hegyekbe mentek, eddig nem járt uta­kon. önállóan főztek, leve­zették táborukhoz ez egyik kis hegyipatak vizét. Be­szél az NB Il-es kosárlabda csapatukról, a megyeszerte híres röplabdázóikról. Sok, színes epizód követi egymást. 2 Az 1949—50-es tanévben a régi tanárokat más isko­lákba helyezték. Ekkor Bu- day Péter lett az iskola igaz­gatója, helyettese pedig Tü­lök Franciska. Buday Péter ének-szakfelügyelő, így em­lékszik vissza azokra az évekre: • — Néhány év alatt mini­málisra csökkent a »hittant tanulók száma, és 1958-ban már fakultatív hittanra sem járt egyetlen gyerek se. Amennyire lehetett, igyekez­tünk a vallásos szülőket is „átnevelni”. Szülői színját­szókört és zenekart szervez­tünk számukra. A szülői ér­tekezletek eseményszámba mentek, melyeken a szakma kiváló ismerői tartottak elő­adásokat. Ilyenkor zsúfolásig megteltek a termek. 3 Torok Franciska nyugdíjas tanár, betegágyában fogad, de szívesen eleveníti fel a múltat, ifjúkon mozgalmas napjait. — Annak idején nagyon siralmas volt az iskola épü­lete. A háború alatt egyidő- ben kórház volt. Bútoraink rossz állapotban voltak, az államosítás után ki is cse­rélték az egészet. Mikor én odakerültem, fizikához és kémiához egyáltalán nem volt szemléltetőeszköz, a szülőkkel közösen csináltunk néhányat. Nagyon jó volt viszont a tantestület hangu­lata, ami talán a2 állandóan jól fűtött, meleg termeknek: is köszönhető, — teszi hozzá mosolyogva. Két Fehérváry kislány jár most a Beloiannisz úti is­kolába. Az' államosításról, az úttörőcsapat megszervezésé­ről már csak édesapjuk el­beszéléseiből hallottak. Hi­hetetlenkedve figyelik a ré­gi idők eseményeit feleleve­nítő történeteket. Hadd mondja el Fehérváry József mérnök kisiskolás kora em­lékeit másoknak is! — Szívesen emlékszem vissza a kirándulásainkra, ott tanultam meg főzni. Emlék­szem Ottó atya méterrúdjára is, amivel minden nap el­döngetett valakit. Lányaim mindig mosolyognak, mikor elmesélem neídk a verési jelenetet. Nagyon furcsállják azt is, hogy nálunk a fiúk­nak és a lányoknál: még szólni se volt szabad egy­máshoz. 1948-ban hetedikes voltam. Az államosításról csak annyira emlékszem, hogy másnap a legtöbb gye­rek azzal jött iskolába, hogy szüleik nem győztek otthon sopánkodni a történtek fö­lött. Mi gyerekek persze nem sokat értettünk az egészből, örültünk, hogy nem kell töb­bé hittant tanulni. Hallottunk a múltról, de vajon milyen a mai Beloian­nisz úti iskola? A kérdésre Kiss Istvánná igazgató adja meg a feleletet. — A Constantin iskolában nem volt nevelői szoba. A nyolc tanár csak az osztály­termekben készülhetett kö­vetkező órájára. Most, a har­minchárom nevelőnek szinte luxusméretű tanári szobája van. Szertáraink jól felsze­reltek, van tornatermünk, politechnikai műhelyünk, út­törőszobánk. A régi iskolát nagyszabású építkezésekkel alkalmassá tettél: a korszerű oktatásra. Nagy gondunk vi­szont, hogy nincs megfelelő napközi otthonunk. T. M. Egyetemisták az újítási rendeletről Érdekes és újszerű vállal­kozásba fogtak az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának gazdaságtan tanszékén működő tudomá­nyos diákkörben a fiatalok. Azt vizsgálják, hogy az új újítási rendelet miképpen módosította a gyakorlatban a régit, mennyiben jelent előrelépést és hol maradt még változtatni való. A vizs­gálatok első részét a csepeli szerszám gépgvárban végezték el. Megállapították, hogy az előző újítási rendeletek alap­ján az anyagi ösztönzés nem érvényesült kellően, as újí­tások elbírálása túlzottan bo­nyolult volt. A felmérések második lé­péseként került sorra a leg­érdekesebb munka: az újí­tókkal folytatott személyes interjúk elkészítése. Az eddi­gi munkából máris kiderült; a dolgozók igénylik az újítók közreműködését, számítanak kezdeményező készségűimé. _ Az űjítómoEgalcsn te&zfcue­vői elsősorban a szocialista brigádok; Csepelen például elhatározták, hogy évente legalább egy javaslatot be­nyújtanak. Tapasztalataik szerint az újítás alapkövetel­ménye a szakismeret: a leg­apróbb részletekig ismerni kell a munkaanyagot, a gé­pet, a gyártási folyamatot. Ezek a feltételek 3 szocia­lista brigádokban adottak, s az újítói tanácskozások elő­segítik a tapasztalatcserét. Hasznos észrevétel: a díja­zásokat differenciáltabbá kell tenni. A rendelet különböző formákat állapít meg: óra­bér emelést, prémiumot, ju­talmat, újítói díjat. Ám az egy-egy javaslatra kifizetett átlagdíj alacsony. Nem azért, mintha a kiemelt újításokat jelentősen, a kevésbé fon­tosakat kisebb mértékben ju­talmaznák, hanem mert a ja­vaslatok zömére 300—iOö fo­rintot állapítanak meg. Pedig az újítások között hasznossá­guk szerint különbségek van­nak.: A Szabó tn iu könyv tár mérlege — A fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 115 egységében ta­valy több mint kétmiUiían csaknem 6 millió 6()0 ezer könyvet, újságot, folyóiratot kölcsönöztek, olvastak —■ ál­lapítja meg a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár most elké­szült jelentése a tavalyi év munkájáról. A statisztika adatai szerint az állomány 65 940 darabbal nőtt, így a könyvek, zeneművek, mikro- és diafilmek száma már meghaladja a 2 millió 600 ezret. A könyvtár tavalyi tevé­kenységét egyébként elsősor­ban az határozta meg, hogy az UNESCO 1972-t nemzet­közi könyvéwé nyilvánítot­ta. Elősegítették a könyvtá­rosok a Dózsa-évforduló meg­ünneplését is: központilag megrendezett ..bemutató ve­télkedővel” és a „Dózsa György 500 éve”. című, há­romezer példányban megje­lentetett bibliográfiával. Ugyaniak ilyen magas pél­dányban adták ki a Petőfi- bibliográfiát. amely az 1945 utáni kiadáso’-ban föllelhető Petőfi-ir odalmat tárja fel t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents