Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-23 / 45. szám
r 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. február 23. Miért fíliszteusoh a au wmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm wawmmmi A pisai ferde torony, vetélytársai KicmeViedő évfordulókról emlékeinek meq az iskolákban A tanév második felében méltóképpen emlékeznek meg az általános és a középiskolákban a kiemelkedő évfordulókról. Március 1-én lesz a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásának 25. évfordulója. Erről az általános iskolák felső tagozatában az osztályfőnöki órákon, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban pedig a tavaszi honvédé'mi napokon emélkeznek meg. Március 15-én ünnepséget tartanak az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 125. évfordulója alkalmából az iskolák. Ugyanezen a napon & Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága emlékünnepséget rendez a Nemzeti Múzeum kertjében. Ezen az ünnepségen a budapesti középiskolák KISZ-küldöttei vesznek részt. Március 21-én ünnepeljük a Tanácsköztársaság megalakulásának 54. évfordulóját. Valamennyi alsó- és középfokú oktató-nevelő intézményben március 20-án tartják az iskolai megemlékezéseket. Március 21-én tanítási szünnap lesz; a középfokú oktatási intézmények a KISZ- szervezetekkel szoros együttműködésben ezen a napon változatos programokat, — klubfoglalkozásokat. kirándulásokat — szerveznek a diákfiatalság számára. Az április 4-i, május 1-x megemlékezéseket az ünnepet megelőző tanítási napok egyikén tartják az iskolákban. Ezek az ünnepségek természetesen nem érinthetik a tanórai munkát. Az idén júniusban ünnepük az isko'ák államosításának 25. évfordulóját. Erről a pedagógusok és a tanulóifjúság körében egyaránt megemlékeznek. A Művelődés- ügyi Minisztérium javasolja, hogy a nevelők körében a pedagógusnaoi ünnepségeken, a tanulók körében pedig az osztályfőnöki vagy a történelem, i’letve a világnézetünk alaojai órákon méltassák az államosítás társadalmi politikai és pedagógiai jelentőségét. Lenin születésének 103., Marx Károly születésének 155. évfordulójáról az általános és középiskolák, valamint a szakmunkásképző iskolák az osztályfőnöki és történelem órákon, a történelem szakkörökön, illetve az ifjúsági mozgalom rendezvényein emlékeznek meg. A jászok történetének mindmáig tisztázatlan kérdése az, hogy középkori okleveleink s ezek nyomán későbbi latin nyelvű forrásaink * miért nevezik a jászokat a jász név mellett filiszteusok- nak is. E név megfejtését eddig az akadályozta, hogy a jász és filiszteus nevek között kapcsolatot kerestek nyelvészeink mind a szó jelentését illetően, mind pedig eredeztetése szempontjából. Legelterjedtebb elmélet az volt, hogy a jász nevet a magyar íjásszal (íjjal-nyü- lal harcoló katona) azonosították. Ebből kiindulva jutottak el a filiszteus név olyan magyarázatához, miszerint az az ónémet pheil — vagy ógörög phil — tövekre vezethető vissza. Ezek jelentése ugyanis íj. Ezt az elméletet a filiszteus szóval kapcsolatban nem tudta feledtetni a jász szó helyes megfejtése sem. Mi a jász név új és helyes értelmezéséből indultunk ki a filiszteus szó magyarázatakor, de tovább már nem nyelvészeti úton haladtunk. Melich János ugyanis 1912-ben igazolta, hogy a jász név hozzánk délszláv közvetítéssel jutott el, s eredetileg az iráni asy, asi, assi alakokból származik, vele az Amu Darjától keletre, a Turánnak nevezett földterületen élő iráni népeket, illetve azok egy csoportját jelölték. Ebből a névből keletkezett a jász szóalak. A jászok rokonai az alánok, oszétek. Az utóbbiak ma a Kaukázusban élnek, saját nyelvükön beszélnek. Az eszét név is az asi alakkal kapcsolatos. Melich János szófejtését igazolta az azóta előkerült jász nyelvemlék is. A jászokkal rokon népek vizsgálata, a jászok magyar- országi történetének kutatása adta a filiszteus név megfejtésének lehetőségét is kezünkbe. A kunokkal együtt Magyarországra 1239-ben IV. Béla által betelepített jászok pogányok voltak. A letelepedés feltételei között szerepelt a keresztény hitre való Kétszáz évvel ezelőtt — 1773-ban született klasszicista építészetünk kiemelkedő alakja, Pollack Mihály, akinek legismertebb alkotása a budapesti Nemzeti Múzeum. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola emlékévet szentel névadójának: tavasz- szal és ősszel ünnepségeket rendez az évforduló tiszteletére. A tavaszi Pollack Miáttérés is. A keresztelkedés meg is történt, de a valóságban pogányok maradtak még hosszú ideig. Királyaink, püspökeink és a pápai szék a pogány kunok és jászok hitetlensége miatt számtalan levelet váltott, s bennük a kunokat a pápa — noha világosan tudja, hogy a kunokról van szó — a legkülönbözőbb pogány népnevekkel illette: tatárok, szaracénok, neugarok, pogányok. S e rájuk vonatkoztatott nevek között szerepel a filiszteus név is. Mondanunk sem kell, hogy e neveknek, népeknek a kunokhoz és jászokhoz semmi közük nem volt. Ez időben azonban szokás volt, hogy már ismert népek neveit ráaggassák újonnan feltűnt, eddig ismeretlen népekre. Ezek az ismert népek lehettek közelben élők, de lehettek bibliai népek is (pl. a Zsigmond korában megjelenő cigányokat Európaszer- te fáraó népének nevezték a biblia alapján). Csak az volt a lényeg, hogy valamilyen sajátosságuk alapot adhasson a névátvitelhez, azaz a már ismert és az új nép között legyen valamilyen külsőleg is szembeötlő rokon vonás (pl. nomád voltuk, ruházatuk, termetük, pogány voltuk stb.). Ilyen névátvitel történt a jász nép esetében is. A jász nép pogány volta jogossá tette a pápa által említett különböző pogány népnevek rájuk való alkalmazását. Makacs ellenállásuk, a pogányságban való megátalkodottságuk elegendő alapot kínált arra, hogy bármely pogány nép nevét ráragasszák. A jászok tehát lehettek volna tatárok, neu- rok, szaracénok is, ha csak a pogány voltukat tekintjük, hiszen mindezek a nevek többször is előfordulnak velük és a kunokkal kapcsolatban. Ám, hogy mégis a filiszteus név ragadt rajtuk, annak egyéb oka is van, s nem a véletlen műve. Bartucz Lajos kitűnő antropológusunk 1939-ben beszámol arról, hogy a múlt hály-napok keretében nyitják meg a Po lack Mihály alkotta épületekről készített fotók tárlatát. Ősszel emlékünnepség keretében avatják fel a nagy építész szobrát a főiskola épületében. Erre az alkalomra tanulmány-pályázatot hirdetnek a hallgatók számára „Pollack Mihály építészete” címmel. század végén a Monarchia katonái állományának felmérése érdekében térképeket készítettek a termet magasság alapján, s eszerint a Kiskunság lakosai az átlagnál alacsonyabbak, a Nagykunság lakói közepesek, míg a jászságiak közepesek és magasak. Üjabb antropológiai felmérések, (Henkey Gyula) valamint a történeti anyag is azt igazolta, hogy a jászok az átlagnál magasabbak, míg a kunok az átlagnál kisebbek. Ezért ugorhat ki a Jászkunság a Monarchia egész képéből. Ha a szovjet kutatóknak az oszétekről, alánokról írott antropológiai munkáit tanulmányozzuk, kiderül, hogy e népek mind nagy-magas, közepes-magas termetűek, azaz az átlagot jóval meghaladják. Nem véletlen tehát, hogy a Jászság népe ma is magasabb, mint az átlag. A kunok ugyanakkor alacsony termetűek, s a nagykunságiak ma azért magasabbak a kiskunságiaknál, mert ott az alacsony termetű rassz (fajta) jobban elpusztult. s a lakosság úira- töltődött magasabb növésű- ekkel. A Jászságban is azért ma a közepessel való erős keveredés, mert a török időkben elpusztult a magasabb növésű rasz, s a környező magyarlakta területek egészítették ki a lakosságot. A kezdeti időszakban mindaddig, míg el nem magyarosod tak a jászok és a kunok, nem keveredtek, legfeljebb egymással. A két együttélő nép az alacsony kunok és a magas jászok, a közepes termetű magyarság szemében szembetűnőek lehettek, s egyik jellegzetességük éppen e termet különbség lehetett. Akik ismerték őket (hivatalos szemé- 'lyek, környéken lakók, térítő barátok), úgy tekinthették őket egymás mellett, mint Dávidot és Góliátot. A Dávid és Góliát hasonlatot pedig azért hozom, mert tudjuk a bibliából, hogy Góliát, a hatalmas termetű vezér a fiüszteusok, méghozzá a pogány filiszteusok vezére volt. Góliát szavunk ma is magas, hatalmas, nagy értelemben használatos. (Pl. Gó- liát-elem a nagyméretű zseblámpaelem neve.) Ez a termetbeli jellegzetesség, a góliátság lehet tehát az alapja, hogy a sok — forrásaink által a kunokra és jászokra vonatkoztatott pogány népnevek közül éppen a filiszteus (föníciai) nép neve ragadt a jász népre, mint pogány népre. Szabó László Pisa olasz város ferde tornyáról híres. Európában azonban vannak más városok is, amelyek ilyen tornyokkal büszkélkednek. Kopernikusz szülővárosában, a lengyelországi Torunban van például egy XIV. században épült torony, amely földcsuszamlás miatt alaposan megdőlt. A sziléziai Zabkowicében áll a másoVizet Cabildónak „Vizet Cabildónak” — ez a neve az egyik kampánynak a sok közül, amelyben több ezer fiatal chilei vesz részt. A chilei fiatalok több mint 30 fokos hőségben, a Santiagóiét 200 kilométerre fekvő Cabildo falu környékén a köves talajban medret ástak a leendő csatornagalomban levő cipőktől, így nem tűnhet fel, hogy az egyik sarokba egy miniatűr rádióadót építettek be, ami akkor lép működésbe, amikor a két sarok hátsó íve a lábak kifordításakor ösz- szeütődik (tehát járás közA finn sajtó sokat foglalkozott a tavaly nyáron Finnországban járt műkedvelő aranyásókkal, akik tömegesen siettek Észak- Finnországba, a Sarkkörön túli területre. Ezeken a tájakon, ahol a folyók vize a sárga fémszemcséket sodorja, valódi aranyásók is működnek, akik napról napra, hónapról hónapra hajszolják a drága fémet. A műkedvelők pedig azokat a dik lengyel „ferde torony”, amelynek hajlásszöge még nagyobb. Ez már 600 esztendős : magassága 34 méter, kerülete 40 méter, falainak vastagsága 2,5 méter. A torony még 1598-ban dőlt meg. Ez az építészeti műemlék szintén állami védelem alatt áll, és különösen népszerű a turisták körében. hálózat számára, amely 500 hektár föld öntözését teszi majd lehetővé. 18—20 esztendős fiúk és lányok dolgoztak itt, kommunisták, szocialisták, radikálisok és pártonkívüliek, akiket egyetlen törekvés tömörített: hogy segítsenek vizet „teremteni”. — ellenőrzőközpontban, rendőrőrszobában stb. __ elh elyezett vevőberendezés fog és alakít át riasztó hang- vagy fényjellé: A „riasztó cipő” 1—2 kilométeres sugarú körön belül megbízhatóan működik. helyeket veszik szemügyre, ahonnan azok már eltávoztak. Aranyláz! A műkedvelő „aranyásónak” ha már ide került, akkor valóban „lázasan” meg kell ragadnia az ásó nyelét, hogy a patak medrében kis csatornát vájjon! Ez megtelik homokkal, és ezt a homokot azután gondosan, kézzel át kell rostálnia. Pécsi ünnepségek Kétszáz éve született Pollack Mihály Műkedvelő aranyásók Mi van a cipősarokban? Speciális cipővel látják el a postásokat, éjjeliőröket, pénztárosokat stb. egyes nyugati vállalatok. A lábbeli semmiben sem különbözik a kereskedelmi forben nem fordulhat elő a jelzőberendezés bekapcsolása). A kis rádióadó pontosan meghatározott hullámhosszon vészjelzéseket ad le, amelyet alkalmas helyen Kocsi-e a Trabant? A dolog úgy kezdődött, hogy a vállalat Mercédeszén azon a szerdai napon az igazgató utazott hivatalos fácánvadászatra. A három főosztályvezetőnek meg éppen Szegedre kellett volna menni még hivatalosabb ügyben, de nem volt mivel. A probléma megoldása sem volt egyszerű; a három főosztály- vezető órák óta tanácskozott minden eredmény nélkül. Már-már úgy tűnt, hoay „nincs más kigázolás’’, mint beadják a fölmondásukat, amikor a konyaktö*töqető ál- osztályvezető-helvettes, Kiss halkan megszólalt: — Elnézést, hogy bátorkodom megzavarni a fontos simposiumot. de elfogyott a konyak. — Hát hozzon másikat! — mordult rá mérgesen Nagy. — Lenne egy másik szerény megjegyzésem, illetve javaslatom is. — Előbb menjen konyakért! — ütött az asztalra Szép. — De igyekezzen! — sü- vöitötte Okos. Kis' mm* aztán iott, majd töltő4* vénül r~ ’*, kavrti: — Kérem, nekem van egy Trabantom, ha a vállalat kifizeti a napidíjat, meg a kilométerpénzt, elvinném magukat. — Ha-ha-ha! — kacagott a három főosztályvezető, a hasít csapkodva. — Méghogy mi Trabanttal! A konyak ismét elfogyott, de egy épkézláb ötlet sem született. Fáradtan állt föl Nagy: — Javaslom, hogy mégis fogadjuk el Kiss ajánlatát. — Én is — tette hozzá Szén. — Jól van — mondta Okos. Másnap reggel a kis Trabant komótosan elindult utasaival. a kilométer óra mutatója legföljebb csak a 80-as számot közelítette meg. Nem csoda, hogy sorra húztak el mellette a „márkák”. — Hé! — szólalt meg egy idő után Nagy. — Ez a tragacs benzinnel vagy szárazjéggel megy? é — Az ám! — jött meg a hangja Szépnek is — a sánta csiga is itt hagy bennünket. — Vigyázzon sofőr uram! — rikoltott föl Okos — egy úthenger is előzni akar! — Uraim, illetve főosztályvezető elvtársak. Menne ez a kocsi kilencvennel is, de az már nem esik jól neki — jegyezte meg szerényen Kiss. — Még, hogy kocsi! — Még, hogy kilencvennel! — Nem esik jól neki! Megpukkadok a röhögéstől! — Forduljon meg, aztán kapcsoljon rükvercbe! Hátha úgy gyorsabban haladunk. — A Grand-Prix-re nem akar nevezni? — Gyerekek, nem bírom ezt a száguldást! Jaj! Ne nevettessetek tovább, mert szétesik oz oldalam. Kiss hosszú ideig nem szólt semmit, csak amikor egy emelkedőnél elkezdett hörögni a motor, és aztán le is állt. — Főosztályvezető elvtár-' safe/ Ügy látszik, megint baj van a gyújtással. Megkérhetném önöket, hogy tolják meg a Trabantot? — Hogy képzeli? — Tolja meg a...l — Minek néz maga minket?! — Nagyon sajnálom, akkor itt maradunk. Anélkül nem indul be. Rövid eszmecsere után a három főosztályvezető mégis kiszállt, és elkezdték tolni a „tragacsot”. A motor hörgött. szuszogott, a főosztályvezetők nem különben, már a di-yzvo*'1--" *' i:ic is csurom víz volt. Még arra se volt erejük közben, hogy hangosan káromkodjanak. Vagy másfél kilométert tologatták vár. míg fölértek az emelkedő tetejére. Csodák csodája, a kis Trabant ott megindult, olyan hirtelen, hogy a három főosztályvezető hasra esett. Kiss csak a völgyben fékezett. Lihegve érkezett oda a három főosztályvezető. Ám érte őket még egy meglepetés. A Trabant ajtaja sehogy se nyílt ki. Kiss ujjnyira letekerte az ablakot, és kiszólt: — Nos. uraim, mi is a Trabant? — Ne hülyéskedjen, nyissa már ki az ajtót! — Nem én. Ismétlem: mi is a Trabant? — Az... az... kocsi, — nyögte ki Nagy. — Nem is akármilyen! — törölgette a homlokát Szép. — És nagyon szép. meg gyors — morogta Okos. — Rendben van. Most mindhárman háromszor megsimogatják a „Kocsit”, és közben háromszor hangosan mondják, hogy ez a legszebb, leggyorsabb, leojobb autó. A három főosztályvezető mit tehetett mást. engedelmeskedett. Amikor végre beülhettek már a Trabant i’’őseit is rnation kényelmesnek találták... Zámbó Árpád Bárszék biztonsági övvel A San Francisco-i éjszakai mulatóhelyeken nemrég elővigyázatossági rendszabályokat vezettek be annak érdekében, hogy a magas bárszékeken ülő vendégek le ne pottyanjanak a székekről. Ha a mixer észre veszi, hogy valamelyik vendég már nagyon „hintázik” a székén, megnyom egy gombot, és az illető előtt a bárpulton a következő felirat gyullad ki: „Kérjük a biztonsági övét becsatolni.” Töltse ki a mérgét Az egyik amszterdami adóhivatal épületében több — az ökölvívó-edzéseknél használt — zsákot szereltek fel. Ezek a zsákok a várótermekben találhatók, és az ügyfelek — mielőtt ügyüket intéznék — rajtuk tölthetik ki mérgüket. Magasugrási verseny A Londont Skóciával ösz- szekötő nagy autópályát tervező mérnökök magasugrási versenyt hirdettek. A versenyben csak juhok és kosok vehetnek részt. A verseny célja: pontosan meghatározni annak a kerítésnek a magasságát, amely az autópályát a két oldalán elterülő juhlegelők- től elválasztja. Egy kis „szabad” levegő Olaszországban a legújabb divat hátitáskában friss levegővel töltött tartályt hordani. A divatújdonságot Domenico Albiona olasz divattervező konstruálta. Ez a tartály — úgymond — jó szolgálatot tesz mindazoknak, akik nyáron is a füstös, fülledt városokban kénytelenek maradni. A tartály rézből készült, 2 kilogramm súlyú, és gumicső csatlakozik hozzá, melyen keresztül — ha tulajdonosának kedve támad — szip panthat egy kis jó »hegyi” levegők •” ---V
