Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

1973. február 22. KÖLNÖK MEOTB NÍPLAP 3 Mérsékeltebb ipari növekedés, magas termésátlagok Megyénk fejlődése a IV. öíéves tervben Szolnok megye az 1960 és 1970 között végbement erő­teljes iparfejlesztés eredmé­nyeként ma már az úgyne­vezett vegyes jellegű me­gyék sorába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ipari foglal­koztatottak száma és az ál­lóeszközállomány közel azo­nos a nagyüzemi mezőgazda­ságéval. A IV. ötéves terv fontos célja az ágazatok egyidejű, gyors, arányos fej­lesztése. Az ipar termelésének nö­vekedése a III. ötéves terv átlagához mérten mérséklő­dött: de az országos ütemet ma is jelentősen meghalad­ja, mert annak több mint másfélszerese. A termelés két év alatti 8.4 százalékos növekedése a foglalkoztatottak számának 7.6 százalékos, és az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 5.6 százalékos növekedése mellett ment végbe. Az ipar fejlődése az utóbbi két év­ben nem volt, .egyenletes. 1972-ben — az 1971-hez mér­ten — mérsékeltebb fejlődés viszont intenzívebb volt A tanácsi ipttr előretörése Az iparon belül 1972-ben a tanácsi ipar termelésének fokozódása a legjelentősebb (11.8 százalékos), míg a mi­nisztériumi és szövetkezeti iparé mérsékeltebb (5.9. il­letve 0.8 százalék). Az élel­miszeripar nagy ütemben növelte termelését, mely a kedvező mezöagzdasági ter­méseredményekre vezethető vissza. A termelés az elmúlt 2 év alatt jobban kapcsolódott a piachoz, mint előzőleg. A szocialista ipar belkereske­delmi értékesítése közel azo­nos volt. mint 1970-ben, ugyanakkor többet exportált­jelentős új kapacitások léptek be az ipari termelés­be. Ilyen volt például a Ti- szamenti Vegyiművek por­ben a legmagasabb hektá­ronkénti termésátlagokat ta­karítottak be a nagyüzemi gazdaságok. Tovább csök­kent a különbség a fonto­sabb növények többségénél az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között Ar. állaKenvéüztfs Az állattenyésztés gyor­sabb ütemű fejlesztése az állatállomány és a hozamok egyidejű növelését követeli meg A nagyüzemek állatál­lományának 1975-ig 13 ezer számosállattal (11 százalék­kal) kellene 'növekednie. — Ténylegesen 1972. március 31-én a megye állatállomá­nya számosállatban 1300 da­rabbal kevesebb, mint 1970- ben. és 11 ezerrel kevesebb az 1971. évinél. Ezen belül a nagyüzemeké 7 százalékkal csökkent 1970-hez mérten, a kisüzemeké pedig nőtt. 1971- hez viszonyítva pedig fo­gyott mind a nagyüzemi. — mind a kisüzemi állomány. A szarvasmarhaállománv ál­talában csökkent: de az álla­mi gazdaságoknál némileg növekedett. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a bruttó jö­vedelem, az árbevétel, a hal­mozott termelési érték nőtt. A személyes jövedelem és a felhalmozás aránya 1972-ben várhatóan kedvezőbb lesz az 1971. évinél. Az állami gaz­daságok is javuló eredmé­nyekkel gazdálkodnak; Az 1970. évi 15 millió forint veszteség után 1971-ben kö­zéi 45 millió forint nyereség képződött, várhatóan az 1972- es gazdasági évet is az előző­höz hasonlóan, nyereséggel zárják. (Folytatjuk.) Rózsa Tamásné közgazdász KSH megyei igazgatósága Benke Valéria látogatása (Folytatás az I. oldalról) zott egy kicsit, aztán azt mondta: — Már csak ez, ez köny- nyebb. Aztán a fiam is itt dolgozik, éppen ebben a műhelyben! A gyár mintatermében a sok szép cipő láttán meg­kérdezte a vezérigazgatót: — Ha szóvá teszem, mi­ért nincs ez a sok szép cipő A szolnoki járási párt­végrehajtóbizottság tegnapi ülésén a pártlólyóiratok és a pártsajtó terjesztésének, s felhasználásának tapasztala­tairól tárgyalt. Ellenőrizte saját korábbi határozatának végrehajtását. E témát elő­zetesen a járási pártbizott­ság propaganda- és művelő­dési munkabizottsága hely­színen tanulmányozta a köz­ségi és üzemi pártszervek­nél, és az alapszervezetek­ben. A vb megállapította, hogy a pártszervek és az alapszervezetek eredménye­sen hajtották végre a hatá­rozatot. A járásban mintegy két­száz aktivista, foglalkozik a terjesztéssel. A kampányok idején számuk a hatszázat is eléri. A párt vb-k, csúcs­vezetőségek évenként egy­szer átfogóan elemzik a ter­jesztői munkát, s az alap­szervezetek jelentős része taggyűlésen is megtárgyal­ja azt. A terjesztés hatékonyságát a számok igazolják. A já­rásban 1967-ban 92 ezer, ta­valy több mint 200 ezer fo­rint értékű politikai kiad­ványt értékesítettek. Ebből a Tisza Cipőgyárban 116 ezer forint értékben fogyott el. Nincs javulás viszont a ter­jesztésben Kőtelken, Tisza- jenőn ós Martfűn. Gondok vannak Rákócziújfalun és Vezsenyen. A Pártélet, a Béke és Szó-; festék gyára és kénsavgyára. a Cukorgyár rekonstrukciós beruházásai, — a Papírgyár zacskóüzeme. Több tervezett ipari létesítmény azonban nem készült el 1972-ben. A megye ipara tehát 1972- ben mérsékelten fejlődött és elmaradt a terv időarányos célkitűzéseitől. A termék- szerkezet javulását, és a ter­melés gazdaságossabbá válá­sára utal azonban, hogy a nyereség 1972-ben előrelát­hatóan 10—15 százalékkal nő az 1971. évihez képest, és ami mintegy kétszerese a termelés növekedésének. A mezőgazdasági termelés­nek a tervek szerint a III. Ötéves terv időszakával azo­nos ütemben és mértékben kell növekednie, úgy hogy ezen belül az állattenyésztés gyor­suló ütemben fejlődjön. Jó eredményei* A kenyérgabona vetéste­rülete 1972-ben 8 százalék­kal, a takarmánygabonáé 5 százalékkal nőtt. a kukoricáé pedig 16 százalékkal maga­sabb az 1970. évinél. A fon­tosabb szálastakarmány nö­vényeket is nagvobb terüle­ten termelték mint 1970-ben. A cukorrépa vetésterülete az 1971. évi mélvnont utón 1972- ben már némi növeke­dést mutatott, és várhatóan ez a tendencia érvényesül 1973- ban is. Jelentősen — 22 százalékkal alacsonyabb — a zöldségfélék vetésterülete, ami egyaránt érezteti hatá­sát a lakosság ellátásában, és az árak alakulásában. Minden fotosabb kultúra termésátlaga meghaladja a III. ötéves tervidőszak átla­gának eredménveit. A búza­termés 39 százalékkal, az őszi árpa 50 százalékkal, a kuko­rica 25 százalékkal, a siló­kukorica 42 százalékkal emelkedett hektáronként. Az 1972. évi termésátlagok — a rizs kivételével — jobbak az 1971. évi eredményeknél is. Búzából, kukoricából, őszi árpából a megye történeté­eializmus, Társadalmi Szem­le, és Nemzetközi Szemle című folyóiratból 1967-ben 372, tavaly 901 példány kelt el. Az emelkedés számotte­vő. A terjesztést hároméves program szerint végzik a pártszervezetek. örvendetes — állapította meg a járási párt vb, hogy jelentősen nőtt a Néplap és a Népszabadság előfizetőinek száma is. A Néplapra 1967- ben 4 ezren, tavaly 5800-an fizettek elő. A párttagság 87 százalékának jár a két na­pilap egyike. A járásban élő családok számához vi­szonyítva a két lap olvasott­sági mutatója 55.7 százalék, mely a megyei átlag felett van. A lapterjesztésben a szolnoki járás — a megye járásai közt — az élen van. Gondok azonban itt is akad­nak, mert több helyen nem ismerték fel a terjesztés, az újságolvasás fontosságát, po­litikai hatását. Az egyes köz­ségek. s alapszervezetek közt nagyok a különbségek. A politikai folyóiratokat jól hasznosítják munkájuk­ban a párt-, a tanács-, és gazdaságvezetők. Sok segít­séget adnak a politikai kiad­ványok, a propagandisták­nak, és a politikai rendezvé- nvek előadóinak felkészülé­séhez. Nagy érdeklődés ta­pasztalható a népgazdasági tervekről, az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítéséről, a propaganda és tomegpoli­tikal tevékenységről szóló írások iránt. A járási párt-végrehajtóbi­zottság a pártfolyóiratok és napilapok terjesztésének, hasznosításának további fel­adatairól határozatot hozott, amely többek közt hangsú­lyozza, hogy a községi- és üzemi pártbizottságok, csúcs­vezetőségek és a pártaiap- szervezetek továbbra is fo­kozott figyelmet fordítsanak e munkára. A járási prog­ramnak megfelelően éven­ként készítsék el fejlesztési tervüket. A pártszervek és alapszer­vezetek vezetőségei évenként rendszeresen elemezzék a te­rületükön folyó terjesztési munkát, és adjanak segítsé­get a kiadványok hasznosí­tásához. A párt vb döntésé­nek megfelelően az alapszer­vezetek ez év második felé­ben taggyűlésen tárgyalják meg a terjesztési munka fel­adatait. A határozat szerint a jövőben nagyobb gondot kell fordítani e munkára azokban a községekben, melyekben alacsony a párt- lapok előfizetőinek, olvasói-- nak száma. A szolnoki járási párt vb elemzően foglalkozott e fon­tos pártpolitikai munka helyzetével. Az eredmények mellett feltárta a terjesztés fogyatékosságait és helyesen szabta meg a további felada­tokat. BL l — Műszakváltáskor, délután két órakor szocialista bri­gádvezetők várták a gyár tanácskozó termében Benke Valériát. — Azért jöttem, hogy a munkájukról, az életükről érdeklődjem — mondta Ben­ke Valéria. — Önöknek is elmondom a Központi Bi­zottság meleg, elvtársi üd­vözletét küldi általam. Ké­rem, beszélgessünk. Jó idő­ben találkoztunk. Bizonyo­san itt is tudják már, hogy mit jelent a központi bérfej­lesztés. Gondolom, örülnek neki. A Központi Bizottság leírta novemberi határozatá­ban, hogy miért van ez. A munkásosztály állama a munkásosztályt becsüli a legtöbbre. Önöket, Tisza ci­pőgyári munkásokat is, akik ebben a könnyűnek nevezett nehéz cipőiparban dolgoznak szorgalmasan. Nagyot fejlő­dött nálunk az ipar, nagyot a termékek is. Mégis, jól tudják, az igények is nagyra nőttek. Lassan Indult a beszélge­tés. Benke Valéria segített: — Mondják meg nekem, mi tesz szocialistává egy bri­gádot, egy közösséget? Szikszai Róbertné brigád­vezető hangosan gondolko­zott: — Nehéz egy mondattal kifejezni, tán nem is lehet. Amikor példamutató a mun­ka, s több is annál, amit el­v-árnak, amit megfizethetnek. Amikor szocialista munka- közösség alakul ki. Amikor Március 1-től 30 féle gyermekruházati cikk ára, minősége nem változtatható Két minisztérium intézkedése A Belkeeskedelmi Minisz­térium és a Könnyűipari Mi­nisztérium redszeresen foglal­kozik az árszívonal védelmé­vel. Egy korábbi megállapo­dás értelmében március 1-től életbe lép a két minisztérium együttes intézkedése, amely 30 féle gyermekruházati cikk árának és minőségének sta­bilizálását rendelte el. Az intézkedés lényege az, hogy köteleztek az illetékes gyárakat és a kijelölt üzlete­ket e termékek rendszeres előállítására, árusítására. A termelő és kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek a meg­határozott gy mekruházati cikkek eladási, illetve fo­gyasztói árát — függetlenül az árformától «■- semmikép­a boltokban, azt válaszolja, amit sokszor hallottam már — nem rendeli meg a keres­kedelem? A kereskedők meg az ipart hibáztatják, hogy nem azt gyártja, amit a ve­vő keres. Mondták is a gyáriak, hogy kettős a hiba, dehogy csak a kereskedőkön múlik, van abban az iparnak is ré­sze. az emberek egymásért, ma­guk boldogulásáért dolgoz­nak, tanulnak. A közösséget szolgálják. — Ez a legnehezebb, ugy-e elvtársnő? — hangzott az újabb kérdés. — Mert a ci­pő felsőrészt, a talpát meg lehet mérni, jó-e? De a szo­cialista gondolkodást, a kö­zösségi ember típusát, gon­dolkodását nem lehet így mérni. Ez a legnagyobb do­log, s nekünk ezért kell most munkálkodnunk. Gyors sodrással máris kez­dődött a véleménycsere. An­gyal Ferenc a brigádmunka eredményességét fejtegette. Kovács Marianna a közösség erejét. Együtt, közösen job­ban megy a munka, a ta­nulás. Még egymáson is se­gítenek. Házat építenek, kö­zösen töltik szabad idejüket, Gellért József — az egyik legjobb és legrégibb brigád vezetője — azt mondja rö­viden: örül a brigád a bér­emelésnek nagyon. Szabó Lajosné igazat adott Benke Valériának: a szocialista életmód, az a legnehezebb, mert a fejekben rendet ten­ni a leghosszabb, s a legki­tartóbb munka. És csak jó példával, egymás ösztönzé­sével, meggyőzésével lehet­séges. Dancza Mária szerint, az emberek közösségi életé­ben nagyon fontos, ismer­jék jól egymást... Benke Valéria délután fél négykor köszönte meg a be­szélgetést : — Csak örülni lehet a pen nem növelhetik, minősé­gét kedvezőtlenül nem mó­dosíthatják. A kijelölt cik­kek árának változtatására egyébként az Országos Anyag és Árhivatal elnöke előzetes bejelentési kötelezettséget írt elő. A rendelkezés végrehajtá­sa megkezdődött. A Könnyű­ipari Minisztérium a ’'elke- reskedelemmel egyetértésben 7 gyárnak — a Budapesti Harisnyagyárnak, a Hódme­zővásárhelyi és a Váci Kö­töttárugyárnak, a Kaposvári és a Szegedi Ruhagyárnak, valamint a Tisa és a Duna Cipőgyárnak — írta elő kö­telezően egyebek között meg­határozott típusú pamut ha­risnyanadrág. tréning nadrág szocialista brigádok törekvé­sének. Sok nő szólt, s örül­tem neki, hogy ők beszéltek a jó közösségi szellemről, a jó munkatársi kapcsolatok szükségességéről a legtöbbet. Hogy értsék, ismerjék egy­mást az emberek, hogy kö­zösségi szellem fejlődjék, alakuijék. A munkavállalá­sokkal általában könnyű elszámolni. Azt mérni lehet. Talán még a vállalt tanu­lásról is könnyebb számot adni, mint az életről, a kö­zösségi szellemről. Mert ez fontos. Közösségi kapcsola­tok nélkül értékes életet nem lehet élni. Ezt Marx is kifejtette, de előtte is az emberi társadalom legjobbjai elmondták, bizonyították. Szolgálni a közösséget, a társadalmat, — ez a mi cé­lunk is. Ne értsenek félre, nem kiszolgálni valakiket, hanem egymást értve, a kö­zösségért ténykedve élni. Aki így él, megtalálja az élet a munka értelmét, szép­ségét, s annak nem üres az élete. Élnek tőlünk jó pár száz kilométerre emberek százezrei, akik a társadalom javaiból egyre többet akar­va, nyargalnak, futnak a mind több és több pénz után. Aztán nincs idejük ér­telmesen élni, elkölteni. Nem azt hirdetjük mi, hogy anya­gi javakban szegényen is le­het boldog az ember. De féltőén óvjuk, ha kell a ma­gyarázó szóval megértetjük, vagy a konfliktusokig is el­megyünk, ha azt látjuk, vannak, akik így teszik ná­lunk is. Nehéz a mi mun­kánk, a forradalmár bátor­sága, az édesanya megértő szereteti kell a küzdéshez. Értelmes életre tanítani, él­ni tanítani okosan, újra fo­gékonnyá tenni, a világ dol­gai iránt érdeklődővé alakí­tani az embereket. A szocia­lista társadalom nemcsak anyagi javakat, azok gazda­godását jelenti. A kiművelt emberfők sokaságát is, akik helyüket találják a közös­ségben, a családban, akik példájukkal a felnövekvő generációt erre nevelik. — Amikor az ember visz­szatekint életére, s úgy ta­lálja, érdemes volt küzde­nie, értelmes, szép volt a munkája, az élete, azt hi­szem az az igazi boldogság. Nekem szerencsés, szép éle­tem volt. A mozgalom ne­velt, s korán felismertették velem elvtársaim az élet igazi céljait. Ábúcsúzósnál sorra jöttek a brigádvezetők. A naplójukat hozták. A Nógrádi Sándor szocialista brigád naplójába ezt írta Benke Valéria elvtársnó: „Nógrádi Sándor elvtárs nevét viselni felelősség. Ké­rem és kívánom, hogy hoz­zá méltó szocialista tevé­kenységet és életet alakítsa­nak ki. — De nem szobor! — Élő, kedves, derűs ember volt!” Mint amilyen ez a talál­kozás, a tiszaíöldvári, s a martfűi embereknek! Sóskúti Júiia és öltöny, iskolaköpeny, tor­nacipő Cs fröccsöntött íiú- és leánykacipő igények sze­rinti gyártását. A tanácsok megyénként 4—6 boltot, Bu­dapesten 20 szaküzletet je­löltek ki, ezen kívül a fővá­rosban négy, vidéken szinte valamennyi áruház köteles ezeket a cikkeket mindenkor megfelelő választékban tarta­ni. Az illetékes tanácsi szer­vek gondoskodnak arról, hogy a vásárlókat tájékoztas­sák a kijelölt üzletekről. A társadalompolitikai ér­dekből elsősorban a több- gyermekes, alacsony keresetű családok gondjainak enyhítése érdekében hozott intézkedés tapasztalatainak eredményétől függően más cikkcsoportok árrögzítésére is sor kerülhet NAPI KENDEN A politikai kiadványok és a pártsajtó terjesztése Ülést tartott a Szolnok járási párt-régrebajtóbizottság Beszélgetés a brigádvezetőkkel A brigádvezetők között, tizemben: Nagy Eszter, az üze­mi KISZ-bizottság titkára. Kiss Lajos, a gyár vezérigaz­gatója, Benke Valéria, dr. Gergely István, a megyei párt- bizottság első titkára. Szekeres László, a megyei pártbi­zottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents