Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
1973. február 22. KÖLNÖK MEOTB NÍPLAP 3 Mérsékeltebb ipari növekedés, magas termésátlagok Megyénk fejlődése a IV. öíéves tervben Szolnok megye az 1960 és 1970 között végbement erőteljes iparfejlesztés eredményeként ma már az úgynevezett vegyes jellegű megyék sorába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az ipari foglalkoztatottak száma és az állóeszközállomány közel azonos a nagyüzemi mezőgazdaságéval. A IV. ötéves terv fontos célja az ágazatok egyidejű, gyors, arányos fejlesztése. Az ipar termelésének növekedése a III. ötéves terv átlagához mérten mérséklődött: de az országos ütemet ma is jelentősen meghaladja, mert annak több mint másfélszerese. A termelés két év alatti 8.4 százalékos növekedése a foglalkoztatottak számának 7.6 százalékos, és az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5.6 százalékos növekedése mellett ment végbe. Az ipar fejlődése az utóbbi két évben nem volt, .egyenletes. 1972-ben — az 1971-hez mérten — mérsékeltebb fejlődés viszont intenzívebb volt A tanácsi ipttr előretörése Az iparon belül 1972-ben a tanácsi ipar termelésének fokozódása a legjelentősebb (11.8 százalékos), míg a minisztériumi és szövetkezeti iparé mérsékeltebb (5.9. illetve 0.8 százalék). Az élelmiszeripar nagy ütemben növelte termelését, mely a kedvező mezöagzdasági terméseredményekre vezethető vissza. A termelés az elmúlt 2 év alatt jobban kapcsolódott a piachoz, mint előzőleg. A szocialista ipar belkereskedelmi értékesítése közel azonos volt. mint 1970-ben, ugyanakkor többet exportáltjelentős új kapacitások léptek be az ipari termelésbe. Ilyen volt például a Ti- szamenti Vegyiművek porben a legmagasabb hektáronkénti termésátlagokat takarítottak be a nagyüzemi gazdaságok. Tovább csökkent a különbség a fontosabb növények többségénél az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek között Ar. állaKenvéüztfs Az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése az állatállomány és a hozamok egyidejű növelését követeli meg A nagyüzemek állatállományának 1975-ig 13 ezer számosállattal (11 százalékkal) kellene 'növekednie. — Ténylegesen 1972. március 31-én a megye állatállománya számosállatban 1300 darabbal kevesebb, mint 1970- ben. és 11 ezerrel kevesebb az 1971. évinél. Ezen belül a nagyüzemeké 7 százalékkal csökkent 1970-hez mérten, a kisüzemeké pedig nőtt. 1971- hez viszonyítva pedig fogyott mind a nagyüzemi. — mind a kisüzemi állomány. A szarvasmarhaállománv általában csökkent: de az állami gazdaságoknál némileg növekedett. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben a bruttó jövedelem, az árbevétel, a halmozott termelési érték nőtt. A személyes jövedelem és a felhalmozás aránya 1972-ben várhatóan kedvezőbb lesz az 1971. évinél. Az állami gazdaságok is javuló eredményekkel gazdálkodnak; Az 1970. évi 15 millió forint veszteség után 1971-ben közéi 45 millió forint nyereség képződött, várhatóan az 1972- es gazdasági évet is az előzőhöz hasonlóan, nyereséggel zárják. (Folytatjuk.) Rózsa Tamásné közgazdász KSH megyei igazgatósága Benke Valéria látogatása (Folytatás az I. oldalról) zott egy kicsit, aztán azt mondta: — Már csak ez, ez köny- nyebb. Aztán a fiam is itt dolgozik, éppen ebben a műhelyben! A gyár mintatermében a sok szép cipő láttán megkérdezte a vezérigazgatót: — Ha szóvá teszem, miért nincs ez a sok szép cipő A szolnoki járási pártvégrehajtóbizottság tegnapi ülésén a pártlólyóiratok és a pártsajtó terjesztésének, s felhasználásának tapasztalatairól tárgyalt. Ellenőrizte saját korábbi határozatának végrehajtását. E témát előzetesen a járási pártbizottság propaganda- és művelődési munkabizottsága helyszínen tanulmányozta a községi és üzemi pártszerveknél, és az alapszervezetekben. A vb megállapította, hogy a pártszervek és az alapszervezetek eredményesen hajtották végre a határozatot. A járásban mintegy kétszáz aktivista, foglalkozik a terjesztéssel. A kampányok idején számuk a hatszázat is eléri. A párt vb-k, csúcsvezetőségek évenként egyszer átfogóan elemzik a terjesztői munkát, s az alapszervezetek jelentős része taggyűlésen is megtárgyalja azt. A terjesztés hatékonyságát a számok igazolják. A járásban 1967-ban 92 ezer, tavaly több mint 200 ezer forint értékű politikai kiadványt értékesítettek. Ebből a Tisza Cipőgyárban 116 ezer forint értékben fogyott el. Nincs javulás viszont a terjesztésben Kőtelken, Tisza- jenőn ós Martfűn. Gondok vannak Rákócziújfalun és Vezsenyen. A Pártélet, a Béke és Szó-; festék gyára és kénsavgyára. a Cukorgyár rekonstrukciós beruházásai, — a Papírgyár zacskóüzeme. Több tervezett ipari létesítmény azonban nem készült el 1972-ben. A megye ipara tehát 1972- ben mérsékelten fejlődött és elmaradt a terv időarányos célkitűzéseitől. A termék- szerkezet javulását, és a termelés gazdaságossabbá válására utal azonban, hogy a nyereség 1972-ben előreláthatóan 10—15 százalékkal nő az 1971. évihez képest, és ami mintegy kétszerese a termelés növekedésének. A mezőgazdasági termelésnek a tervek szerint a III. Ötéves terv időszakával azonos ütemben és mértékben kell növekednie, úgy hogy ezen belül az állattenyésztés gyorsuló ütemben fejlődjön. Jó eredményei* A kenyérgabona vetésterülete 1972-ben 8 százalékkal, a takarmánygabonáé 5 százalékkal nőtt. a kukoricáé pedig 16 százalékkal magasabb az 1970. évinél. A fontosabb szálastakarmány növényeket is nagvobb területen termelték mint 1970-ben. A cukorrépa vetésterülete az 1971. évi mélvnont utón 1972- ben már némi növekedést mutatott, és várhatóan ez a tendencia érvényesül 1973- ban is. Jelentősen — 22 százalékkal alacsonyabb — a zöldségfélék vetésterülete, ami egyaránt érezteti hatását a lakosság ellátásában, és az árak alakulásában. Minden fotosabb kultúra termésátlaga meghaladja a III. ötéves tervidőszak átlagának eredménveit. A búzatermés 39 százalékkal, az őszi árpa 50 százalékkal, a kukorica 25 százalékkal, a silókukorica 42 százalékkal emelkedett hektáronként. Az 1972. évi termésátlagok — a rizs kivételével — jobbak az 1971. évi eredményeknél is. Búzából, kukoricából, őszi árpából a megye történetéeializmus, Társadalmi Szemle, és Nemzetközi Szemle című folyóiratból 1967-ben 372, tavaly 901 példány kelt el. Az emelkedés számottevő. A terjesztést hároméves program szerint végzik a pártszervezetek. örvendetes — állapította meg a járási párt vb, hogy jelentősen nőtt a Néplap és a Népszabadság előfizetőinek száma is. A Néplapra 1967- ben 4 ezren, tavaly 5800-an fizettek elő. A párttagság 87 százalékának jár a két napilap egyike. A járásban élő családok számához viszonyítva a két lap olvasottsági mutatója 55.7 százalék, mely a megyei átlag felett van. A lapterjesztésben a szolnoki járás — a megye járásai közt — az élen van. Gondok azonban itt is akadnak, mert több helyen nem ismerték fel a terjesztés, az újságolvasás fontosságát, politikai hatását. Az egyes községek. s alapszervezetek közt nagyok a különbségek. A politikai folyóiratokat jól hasznosítják munkájukban a párt-, a tanács-, és gazdaságvezetők. Sok segítséget adnak a politikai kiadványok, a propagandistáknak, és a politikai rendezvé- nvek előadóinak felkészüléséhez. Nagy érdeklődés tapasztalható a népgazdasági tervekről, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítéséről, a propaganda és tomegpolitikal tevékenységről szóló írások iránt. A járási párt-végrehajtóbizottság a pártfolyóiratok és napilapok terjesztésének, hasznosításának további feladatairól határozatot hozott, amely többek közt hangsúlyozza, hogy a községi- és üzemi pártbizottságok, csúcsvezetőségek és a pártaiap- szervezetek továbbra is fokozott figyelmet fordítsanak e munkára. A járási programnak megfelelően évenként készítsék el fejlesztési tervüket. A pártszervek és alapszervezetek vezetőségei évenként rendszeresen elemezzék a területükön folyó terjesztési munkát, és adjanak segítséget a kiadványok hasznosításához. A párt vb döntésének megfelelően az alapszervezetek ez év második felében taggyűlésen tárgyalják meg a terjesztési munka feladatait. A határozat szerint a jövőben nagyobb gondot kell fordítani e munkára azokban a községekben, melyekben alacsony a párt- lapok előfizetőinek, olvasói-- nak száma. A szolnoki járási párt vb elemzően foglalkozott e fontos pártpolitikai munka helyzetével. Az eredmények mellett feltárta a terjesztés fogyatékosságait és helyesen szabta meg a további feladatokat. BL l — Műszakváltáskor, délután két órakor szocialista brigádvezetők várták a gyár tanácskozó termében Benke Valériát. — Azért jöttem, hogy a munkájukról, az életükről érdeklődjem — mondta Benke Valéria. — Önöknek is elmondom a Központi Bizottság meleg, elvtársi üdvözletét küldi általam. Kérem, beszélgessünk. Jó időben találkoztunk. Bizonyosan itt is tudják már, hogy mit jelent a központi bérfejlesztés. Gondolom, örülnek neki. A Központi Bizottság leírta novemberi határozatában, hogy miért van ez. A munkásosztály állama a munkásosztályt becsüli a legtöbbre. Önöket, Tisza cipőgyári munkásokat is, akik ebben a könnyűnek nevezett nehéz cipőiparban dolgoznak szorgalmasan. Nagyot fejlődött nálunk az ipar, nagyot a termékek is. Mégis, jól tudják, az igények is nagyra nőttek. Lassan Indult a beszélgetés. Benke Valéria segített: — Mondják meg nekem, mi tesz szocialistává egy brigádot, egy közösséget? Szikszai Róbertné brigádvezető hangosan gondolkozott: — Nehéz egy mondattal kifejezni, tán nem is lehet. Amikor példamutató a munka, s több is annál, amit elv-árnak, amit megfizethetnek. Amikor szocialista munka- közösség alakul ki. Amikor Március 1-től 30 féle gyermekruházati cikk ára, minősége nem változtatható Két minisztérium intézkedése A Belkeeskedelmi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium redszeresen foglalkozik az árszívonal védelmével. Egy korábbi megállapodás értelmében március 1-től életbe lép a két minisztérium együttes intézkedése, amely 30 féle gyermekruházati cikk árának és minőségének stabilizálását rendelte el. Az intézkedés lényege az, hogy köteleztek az illetékes gyárakat és a kijelölt üzleteket e termékek rendszeres előállítására, árusítására. A termelő és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek a meghatározott gy mekruházati cikkek eladási, illetve fogyasztói árát — függetlenül az árformától «■- semmiképa boltokban, azt válaszolja, amit sokszor hallottam már — nem rendeli meg a kereskedelem? A kereskedők meg az ipart hibáztatják, hogy nem azt gyártja, amit a vevő keres. Mondták is a gyáriak, hogy kettős a hiba, dehogy csak a kereskedőkön múlik, van abban az iparnak is része. az emberek egymásért, maguk boldogulásáért dolgoznak, tanulnak. A közösséget szolgálják. — Ez a legnehezebb, ugy-e elvtársnő? — hangzott az újabb kérdés. — Mert a cipő felsőrészt, a talpát meg lehet mérni, jó-e? De a szocialista gondolkodást, a közösségi ember típusát, gondolkodását nem lehet így mérni. Ez a legnagyobb dolog, s nekünk ezért kell most munkálkodnunk. Gyors sodrással máris kezdődött a véleménycsere. Angyal Ferenc a brigádmunka eredményességét fejtegette. Kovács Marianna a közösség erejét. Együtt, közösen jobban megy a munka, a tanulás. Még egymáson is segítenek. Házat építenek, közösen töltik szabad idejüket, Gellért József — az egyik legjobb és legrégibb brigád vezetője — azt mondja röviden: örül a brigád a béremelésnek nagyon. Szabó Lajosné igazat adott Benke Valériának: a szocialista életmód, az a legnehezebb, mert a fejekben rendet tenni a leghosszabb, s a legkitartóbb munka. És csak jó példával, egymás ösztönzésével, meggyőzésével lehetséges. Dancza Mária szerint, az emberek közösségi életében nagyon fontos, ismerjék jól egymást... Benke Valéria délután fél négykor köszönte meg a beszélgetést : — Csak örülni lehet a pen nem növelhetik, minőségét kedvezőtlenül nem módosíthatják. A kijelölt cikkek árának változtatására egyébként az Országos Anyag és Árhivatal elnöke előzetes bejelentési kötelezettséget írt elő. A rendelkezés végrehajtása megkezdődött. A Könnyűipari Minisztérium a ’'elke- reskedelemmel egyetértésben 7 gyárnak — a Budapesti Harisnyagyárnak, a Hódmezővásárhelyi és a Váci Kötöttárugyárnak, a Kaposvári és a Szegedi Ruhagyárnak, valamint a Tisa és a Duna Cipőgyárnak — írta elő kötelezően egyebek között meghatározott típusú pamut harisnyanadrág. tréning nadrág szocialista brigádok törekvésének. Sok nő szólt, s örültem neki, hogy ők beszéltek a jó közösségi szellemről, a jó munkatársi kapcsolatok szükségességéről a legtöbbet. Hogy értsék, ismerjék egymást az emberek, hogy közösségi szellem fejlődjék, alakuijék. A munkavállalásokkal általában könnyű elszámolni. Azt mérni lehet. Talán még a vállalt tanulásról is könnyebb számot adni, mint az életről, a közösségi szellemről. Mert ez fontos. Közösségi kapcsolatok nélkül értékes életet nem lehet élni. Ezt Marx is kifejtette, de előtte is az emberi társadalom legjobbjai elmondták, bizonyították. Szolgálni a közösséget, a társadalmat, — ez a mi célunk is. Ne értsenek félre, nem kiszolgálni valakiket, hanem egymást értve, a közösségért ténykedve élni. Aki így él, megtalálja az élet a munka értelmét, szépségét, s annak nem üres az élete. Élnek tőlünk jó pár száz kilométerre emberek százezrei, akik a társadalom javaiból egyre többet akarva, nyargalnak, futnak a mind több és több pénz után. Aztán nincs idejük értelmesen élni, elkölteni. Nem azt hirdetjük mi, hogy anyagi javakban szegényen is lehet boldog az ember. De féltőén óvjuk, ha kell a magyarázó szóval megértetjük, vagy a konfliktusokig is elmegyünk, ha azt látjuk, vannak, akik így teszik nálunk is. Nehéz a mi munkánk, a forradalmár bátorsága, az édesanya megértő szereteti kell a küzdéshez. Értelmes életre tanítani, élni tanítani okosan, újra fogékonnyá tenni, a világ dolgai iránt érdeklődővé alakítani az embereket. A szocialista társadalom nemcsak anyagi javakat, azok gazdagodását jelenti. A kiművelt emberfők sokaságát is, akik helyüket találják a közösségben, a családban, akik példájukkal a felnövekvő generációt erre nevelik. — Amikor az ember viszszatekint életére, s úgy találja, érdemes volt küzdenie, értelmes, szép volt a munkája, az élete, azt hiszem az az igazi boldogság. Nekem szerencsés, szép életem volt. A mozgalom nevelt, s korán felismertették velem elvtársaim az élet igazi céljait. Ábúcsúzósnál sorra jöttek a brigádvezetők. A naplójukat hozták. A Nógrádi Sándor szocialista brigád naplójába ezt írta Benke Valéria elvtársnó: „Nógrádi Sándor elvtárs nevét viselni felelősség. Kérem és kívánom, hogy hozzá méltó szocialista tevékenységet és életet alakítsanak ki. — De nem szobor! — Élő, kedves, derűs ember volt!” Mint amilyen ez a találkozás, a tiszaíöldvári, s a martfűi embereknek! Sóskúti Júiia és öltöny, iskolaköpeny, tornacipő Cs fröccsöntött íiú- és leánykacipő igények szerinti gyártását. A tanácsok megyénként 4—6 boltot, Budapesten 20 szaküzletet jelöltek ki, ezen kívül a fővárosban négy, vidéken szinte valamennyi áruház köteles ezeket a cikkeket mindenkor megfelelő választékban tartani. Az illetékes tanácsi szervek gondoskodnak arról, hogy a vásárlókat tájékoztassák a kijelölt üzletekről. A társadalompolitikai érdekből elsősorban a több- gyermekes, alacsony keresetű családok gondjainak enyhítése érdekében hozott intézkedés tapasztalatainak eredményétől függően más cikkcsoportok árrögzítésére is sor kerülhet NAPI KENDEN A politikai kiadványok és a pártsajtó terjesztése Ülést tartott a Szolnok járási párt-régrebajtóbizottság Beszélgetés a brigádvezetőkkel A brigádvezetők között, tizemben: Nagy Eszter, az üzemi KISZ-bizottság titkára. Kiss Lajos, a gyár vezérigazgatója, Benke Valéria, dr. Gergely István, a megyei párt- bizottság első titkára. Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára
