Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-20 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * ÄRA: 80 FILLÉR XXIV. évi. 42. sz. 1973. f ebr. 30., kedd. Érdem szerint A vállalatoknál alkalmazott bérpolitika régi. és a mai napig is megoldatlan problémája a differen­ciálás elvének gyakorlati alkalmazása. Talán azért Is. mert amíg „elvileg” tanácskoznak erről a követel­ményről, addig mindenkinek azonos a véleménye arra gondolván, hogy „úgysem én leszek az, aki kevesebb pénzt kap, hiszen a kollegám, a mellettem levő munkapadnál jó­val gyengébb teljesítményt nyújt...” A gondok, a munkahelyi légkört mérgező viták ott és akkor szoktak kezdődni, ahol és amikor valamelyik vezető elszánja magát, hogy a rendelkezésre álló pénzt kinek-kinek végzett munkája, érdeme szerint ossza szét. Ezekben a na­pokban a munkások és mindenki más, akit illet, felfoko­zott várakozással tekintenek az esedékes béremelés, illetve a nyereségrészesedés szétosztása elé. S bár elhangzottal?: a figyelmeztetések, hogy az iparban, építőiparban dolgozó munkások és közvetlen termelésirányítók részére közpon­tilag elrendelt, átlagosnál 8 illetve 6 százalékos béremelé­seknél csak az előírás szerint differenciálhatnak — éppen azért, hogv mindenki közel azonos mértékben része«n1'ön a rendkívüli béremelésekre szánt összegből — mégis érez­hető a feszült várakozás: valóban e szerint történnek-e a béremelések, néni lesznek-e „kivételezettek”, olyanok, akik társaiknál több pénzt kapnak? A részletek vizsgálata előtt, hadd idézzük meg: az efféle közhangulat eredőjét sok-sok évvel korábban kellene keresni, azokban az esztendőkben, amikor — különböző megfontolásokból — meghonosodott nálunk a máig is fel­lelhető egyenlősdi szemlélete, amikor a vezetők hozzászok­tak a „mindenkinek egy keveset” bérezési módszerhez. T agadhatatlan: ez a módszer kényelmes, hiszen ha a brigád, vagy a műhely, vagy a gyáregység min­den dolgozója közel azonos nagyságú béremelést kap, akkor nincs vita, nincs elégedetlenkedés, igaz; az ilyesfajta bérfejlesztésnek nincs különösebb ösztönző ereje. De legalább viszonylag nyugqdt a légkör, nem kell magya­rázkodni, hogy iksz vagy ipszilon miért kapott több pénzt, s egyét'en vezető sem teszi ki magát annak, hogy vélt vagy valós sérelmek miatt újabb és újabb munkásak kérik a munkakönyvüket és állnak odébb más munkahelyet keresni. Hiba lenne azonban azt feltételezni, hogy a márciusi, központi béremeléseknél,. az imént vázolt meggondolásból érvényesítik az egyenlősdi módszerét A Központi Bizott­ság novemberi határozata világosan, egyértelműen meg­fogalmazza a már ismert tényt; az állami iparban dolgozó munkásság bérszínvonala elmaradt az átlagtól, számos nagy­üzemben kevesebbet kereshettek a munkások, mint például egy szövetkezetben, vagy egy tsz-műhelyben. A központi béremelés célja: kiegyenlíteni a megbillent kereseti, egyen-, súlyt továbbra is kellő anyagi megbecsülést adni az á'lami iparban dolgozó munkásoknak. Ezért a március 1-től ese­dékes rendkívüli béremelésnél csak korlátozott mértékben érvényesíthető a differenciálás, csak annyira, amennyiben indokolt például a szakmunka ég a nem szakmunka között különbséget tenni. A központilag elhatározott béremelés végrehajtása során minden iparvállalatnál a munkásoknak, termelésirányítóknak meg kell kapniuk a központi’ag elő­írt minimumot amelyen belül nem szabad differenciálni. H átra van azonban az esedékes vállalati, a szokásos évi bérfejlesztés, amelynek nagysága ebben az évben áz iparban átlagosan 4—5 százalék, s amelyből már nem mindenki részesül egyenlő arányban. Feltéve, hogy valóban bekövetkezik a személy szerinti diffe­renciálás, tagadhatatlan, hogy bizonyos körökben felvetődik a szubjektív elosztás veszélyétől való félelem. Hogy való­ságos veszélyről van-e szó, az nagyrészt a béremeléseket végrehajtó személyektől függ: az igazgatótól, a szakvezetők­től és nem utolsósorban a párt- és szakszervezeti vezetőktől. Természetesen nem elég csak személy szerint mérlegelni, nem elég a lehető legobjektívebb mérce szerint értékelni, hanem a döntéseket indokolni, elfogad­ható érvekkel magyarázni is kell. S ha ezek az érvek való­ban meggyőzőek, ha a differenciált elosztás valóban igaz­ságos akkor a döntés találkozik majd a többség vélemé­nyével. Az egyetértést pedig nehezen mérgezheti egy-egy — „a munkahelyi közvélemény szerint is oktalanul elégedet­lenkedő — személy. Következésképpen nem kell különös­képpen tartani a munkahelyi légkör romlásától. Arról nem is beszélve, hogy a reális, ésszerű, a kollektíva értékítéle­tével is egyező vezetői döntések — különösen, ha ezek egyenes beszéddel, őszinte magyarázattal, indoklással páro­sulnak csak növelhetik a vezetői tekintélyt, a vezetők megbecsülését. V. Cs­Kelletlen villámlátogatás Allende választási körúton Pcdgorníj köszöntése <KÜLFOLIiTK. A! TUDÓSÍTÁSUNK A 2, OLDALON) Kádár Jésios és Fock Ienő fogad'a Xuan Thuyt Tárgyalások a ItüJügyminisztériumban Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Fock Je­nő, a Minisztertanács elnö- ks tegnap a Központi Bizott­ság székházában fogadta Xuan Thuyit, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkárát, a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság államiminiszterét és kíséretének tagjait. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt eszmecserén Xu­an Thuy tájékoztatta a ma­gyar vezetőket a tűzszüneti A múlt évtized végén fe­jeződött be az a nagyarányú rekonstrukció, amely azóta növekvő, tartós sikerek alap­jául. szolgál — technikailag — a Tisza Bútoripari Válla­lat 4. számú, szolnoki gyá­rában. Mint dr. Szilaisy József, a gyár igazgatója tájékozta­tott: az árbevétel tízmilliós növelése mellett hozzá­■ vetőleg most egymillió forinttal több nyereség­. re számítanak az 1971. évinél, ami pedig a ko­■ rabbihoz mérten szin­tén fejlődésről tanúsko­dott. A tavalyi tényék közt em­lítésre méltó, hogy mintegy 3 milliót költöttek a gyár ál­lóeszközeinek fenntartására, főleg a géppark korszerűsé­gének biztosítására — úgy­mond megőrzésére. Ez a rá­fordítás a termelési költsé­geket növelte és mérsékelte a nyereségképzés lehetőségét. Más szóval: enélkül a tavaly elért milliós nyereségtöbblet még nagyobb összegre rúgna. Nem közömbös azonban — és nem is lehet — a veze­tés a jövővel szemben sem. Gondol rá, sőt gondoskodik róla, hogy a jó technikát jó színvonalorv tartsa, szükség megállapodás aláírását kö­vetfen kialakult helyzetről és köszönetét fejezte iá a magyar népnek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának a vietnami nép­nek nyújtott sokoldalú tá­mogatásért. Kádár János és Fork Jenő méltatta a vietna­mi nép győzelmének jelen­tőségét és a magyar nép to­vábbi internacionalista tá­szerinti felújítással, tmk- programok megvalósításával védje az elhasználódás el­len, ahogy csak lehet. Indo­kolt és — a dolgozok érde­kében is — szükséges volt ez a hárommilliós kiadás. Nemcsak a múlt évi jó munka után számítanak a több mint 20 napi át­lagkeresettel azonos nye­reségrészesedésre, hanem az idén, jövőre és az­után is. Az persze, hogy tavaly to­vább fokozták a korábban js dicséretes munkasikere­ket, köztük a gazdasági ha­tékonyságot — nemcsak a technikán múlott. Tovább­fejlesztették például az alap­anyagok felületkezelésének technológiáját is. Ezáltal le­rövidült a kezelési idő, s egy-egy műszakban több anyagot munkálhatnak meg. Hosszabb idő tapasztala­tai szerint ötödével nőtt ugyanazon a gépsoron, azonos létszámú foglal­koztatással a felületkeze­lés teljesítménye. így csökkentették a termelés önköltségét is, hiszen a gépsor! megmunkálásra vásárolt farostlemezért kevesebbet kell fizetniük, mint a szállítónál felület­kezelt alapanyagért. mosatásáról biztosította a VDK kormányát és a viet­nami népet, A találkozón részt vett Hoang Cuong, a VDK buda­pesti nagykövete és Huynh Van Than, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Jelen volt Péter Já­nos külügyminiszter és Mar­jai József külügyminiszter- helyettee, (Folytatás a 2, oldalon) Nem utolsósorban ez az indítéka, hogy újabb hasonló gépsor beszerzésével már az idén biztosítani akarják a gyártáshoz szükséges teljes anyagmennyiség ilyen meg­munkálását Szolnokon. S ha e kétszeresére növelt gépi teljesítmény a saját igények­nél több farostlemez felület­kezelésére ad módot, annak a vállalatnak más gyárai is hasznát veszik majd. Hogy az utóbbi eshetőség beválik-e, arról majd a gya­korlat adhat bizonyosságot. Tudniillik nemcsak a felü­letkezelés teljesítőképességét duplázzák meg. hanem a bú­torgyártó gépparkot is szá­mottevően bővítik. Ez utób­bira 13 millió forintot köl­tenek. Csupa új gépet vásá­rolnak és állítanak üzembe a kész csarnokterületen eny- nyi pénzért, s azon felül öt­millióba kerül — építési és gépi beruházással együtt — az új felületkezelő-kapacitás létesítése. A rekonstrukció idején vá­sárolt gépekhez többé-kevés- bé hasonlókat vesznek ezút­tal is, de korszerűbbé fej­lesztett típusokat. Terv sze­rint az idén valamennyit üzembe állítják. Erre már megkezdték a dolgozók szak­mai felkészítését M. X. Ifla: Lelkiismeretesen, eredményesen Szakmát tanulhatnak a háztartásban dolgozó nők Élenjáró haditechnika, korszerű harci eszközök * Termelés és foglalkoztató' * Budapest hullámhosszán A migyar kormány részt vesz a nemze közi Vietnam értekezleten A Vietnami Demokratikus Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok kormá­nya a vietnami háború befe­jezéséről és a béke helyre­állításáról január 27-én Pá­rizsban aláírt egyezmény 19. cikkének megfeleilően feb­ruár 15-én hivatalosan fel­kérte a Magyar Népköztár­saság kormányát, hogy , ve­gyen részt az egyezmény megerősítése céljából a feb­ruár 26-ra összehívandó nem­zetközi értekezleten. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfo­gadta, s erről diplomáciai úton tájékoztatta az érdekelt feleket,1 Kormányunk kife­jezte azt a reményét, hogy az értekezlet hozzá fog já­rulni a vietnami béke biz­tosításához és az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtá­sához. Növekvő, íartós sikerekkel Uj beruházások a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában ÍUÍB89 TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK— HÍREK Ivan Zamercev a Magyar Partizán Szövetségnél A Magyar—Szovjet Haván Társaság meghívására ha­zánkban tartózkodó Ivan' Zamercev vezérőrnagy, Bu­dapest első szovjet várospa­rancsnoka tegnap a Magyar Partizán Szövetséghez láto­gatott. A vendéget Úszta Gyula altábornagy, a Ma­gyar Partizán Szövetség fő­titkára fogadta. Ivan Zamer­cev a magyar főváros újjá­építésében részt vett egyko­ri harcostársaival is találko­zott. Megemlékezés a népi milícia megalakulásáról A februári győzelem és a csehszlovák népi milícia megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából barátsági gyűlést rendeztek a munkás­őrség Alsóhegy úti központi törzs- és alegységparanes- nok-képző iskolájában. Az ünnepségen Papp Árpád, a munkásőrség országos pa­rancsnoka mondott megnyi­tó beszédet, majd Fruntisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete ismertet­te a csehszlovák munkásosz­tály 1948-as februári győzel­mének és a népi milícia megalakulásának jelentősé­gét. A nyolcszázezredik gáztűzhely Tegnap a ZIM Salgótarjáni gyárában lekerült a szerelő szalagról a nyolcszázezredik gáztűzhely. Az üzem 1963. óta foglalkozik gáztűzhelyek gyártásával. A típusait fo­lyamatosan korszerűsítette, ilyen célt szolgált az NSZK- beli Boecker-céggel 1971-ben kialakított kooperáció is. A ZIM salgótarjáni gyárából eddig kibocsátott gázkészü­lékek termelési értéke 1973- ban eléri a 322 millió forin­tot. Szovjet árubemutató Tegnap délután megnyílt a Raznoexport Szovjet Kül­kereskedelmi Vállalat kiállí­tása a Szovjetunió magyar­országi kereskedelmi képvi­seletének helyiségében. A kiállításon korszerű fogyasz­tási cikkek láthatók. A kiállítás megnyitása al­kalmából D. J‘ Levcsenko, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviseletének vezetője sajtótájékoztatót tartott. Rámutatott, hogy az 1973-ra szóló magyar-szov­jet árucsereforgalmi jegyző­könyv a közfogyasztási cik • kék cseréjének további nö­velését irányozza elő. s eh­hez nyújt segítséget a szov­jet háztartási berendezések bemutatója. Jubileumi bemutató Több mint kétszáz figura — a János Vitéz, az Űrha­jós, a Tündérszép királylány stb. — szerepel az Állami Bábszínház fennállásának 25. évfordulója alkalmából a Liszt Ferenc térd könyvklub­ban megrendezett kiállítá­son. A jubileumi bemutató megnyitóján dr. Malonyi De­zső, a Művelődésügyi Mi­nisztérium. színházi főosztá­lyának vezetője mondott be­szédet. Kopernikusz- emlékülés az Akadémián Tegnap a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében az Altadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat ünnepi ülésén emlékez­tek meg a nagy lengyel csil­lagász, Kopernikusz születé­sének 500. évfordulójáról. Részt vett az emlékülésen Erdey-Gruz Tiborral, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnökével az élen tudomá­nyos életünk számos ismert személyisége, ott volt Tade- usz Hanuszek a Lengyel Népköztársaság budapesti ,nagykövete és dr. D, Solens- ki. a Lengyel Tudományos Akadémia alelnöke. Jánossy Lajosnak, az Akadémia alelnökének meg­nyitó szavai után Detre László akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia ■ Csillagvizsgáló Intézetének igazgatója Kopernikusz és as égi mechanika címmel tar­tott előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents