Szolnok Megyei Néplap, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
KOMMUNISTÁK A TANÁCSOKBAN P olitikai és társadalmi életünkben elég gyakori, hogy akkor kerül egy-egy szervezet vagy intézmény az érdeklődés középpontjába, amikor nagy eseményére — kongresszusra, alaposabb értékelésre — készül, A tanácsokról azonban nem lehet ugyanezt elmondani, hiszen szinte állandóan az érdeklődés középpontjában állnak. A lakossággal való állandó és szoros kapcsolatuk mór önmagában is „napirenden” tartja munkájukat. De a pártszervek és — szervezetek is sarkalatos teendőjüknek tekintik a velük való foglalkozást, szervezeti problémáik megoldását, munkájuk fejlesztését. A tanácsok szervezetében az elmúlt évben — a tanács- törvény alapján — jelentős változás következett be. Bár az átszervezés — a járási tanácsok megszűnése, a nagyközségek és a közös tanácsú községek kialakítása, stb. — jobbára be. fejeződött, de a pártszerveknek és — szervezeteknek ma is elég sok gondot okoz a szervezeti feladatok megoldása. Amíg ugyanis korábban a tanácsok szervezeti problémái szerepeltek napirenden, addig napjainkban már elsősorban arról van szó. hogy a pártszervek és szervezetek igyekeznek saját szervezeti felépítésüket a tanácsokéhoz igazítani. És itt nem csupán „szervezési” szempontokról van szó. Nagyon fontos eleme ez a pártszervezetek tartalmi munkájának is, nevezetesen a tanácsok hatékonyabb irányításának és ellenőrzésének. A pártszervek, a pártszervezetek — a párthatározatnak megfelelően — országszerte érvényt igyekeznek szerezni a tanácsok pártirányítása szempontjából alapvetően fontos területi elvnek. Annak, hogy a szocialista állam valamennyi szerve a párt azonos szintű szervének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett végezze feladatát. E szervező munka keretében kerül sor — természetesen ott, ahol erre a feltételek megértek — községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek létesítésére. Több esztendős gyakorlat bizonyítja ugyanis, hogy az önállóságban és jogkörben gyarapodott községi tanácsok pártirányítására és ellenőrzésére megfelelő hatásfokkal elsősorban ezek a pártszervek képesek. De azokban az önálló tanácsú községekben, ahol csupán üzemi — például termelőszövetkezeti — párt- alapszervezet működik, célszerű lehet ezek községi-üzemi jellegű pártszervezetekké való átminősítése, vagy területi pártalapszervezet létsítése is. B ár a szervezési tennivalók nagyon fontosak, de nem önmagukért történnek: mindenkor a tartalomnak, ez esetben a hatékonyabb pártirányításnak és ellenőrzésnek vannak alárendelve. A jo. a helyes szervezeti kereteket ugyanis' tartalommal is meg kell tölteni- A párt- trányítás akkor hatékony, ha érdemben segíti, hogy a ta. náesok egyrészt betöltsék népképviseleti-önkormányzati jellegükből adódó feladataikat, másrészt a törvények, határozatok pontos, fegyelmezett végrehajtásával érvényesítsék a központi irányítást. Amíg a területi elv gyakorlati átültetése jobbára szervezési feladatot jelent a pártszervezetek számára, addig az eszmei, politikai munka a pártirányítás alapja, tartalma. Ez utóbbit nem lehet szervezéssel, még kevésbé utasítgatással helyettesíteni. E kettő ugyanis ellentéte egymásnak. Amíg az utasítgatás csorbítja a tanácsok önállóságát, addig az eszmei-politikai irányítással együtt jár öntevékenységük, önállóságuk erősödése. Bár az eszmei-politikai irányítás módszerei ma már tisztázottak, s a legtöbb pártszerv és — szervezet munka, jára mindinkább ez a jellemző, a mindennapi életben mégis ebben követik el a legtöbb hibát. Elég gyakori például, hogy a pártszervezet határozatát „egy az egyben” ismertetik, a tanács végrehajtó bizottságának ülésén vagy a tanácsülésen. A tanácstagok az igy előterjesztett „javaslatot” legtöbbször vita nélkül elfogadják, határozattá emelik. Ezekben a pártszervezetekben nem tudatosult még kellően: sem a pártvezetőség, sem a taggyűlés nem hozhat határozatot a tanács végrehajtó bizottságát, vagy magát a tanácsot Illetően. Állásfoglalásaik és irányelveik nem a tanácsi szerveket kötelezik, hanem az ezekben dolgozó kommunistákat, legyenek azok vezetők, vagy tanácstagok, ök felelősek a határozatot hozó pártszerv, vagy szervezet előtt annak végrehajtásáért, amiért politikai felelősséggel tartoznak. A tanácsok pártirányításában tehát — a párttestületek mellett — személy szerint is nagy feladat hárul a kommunistákra. A pártonkívüli tanácstagok körében képviselnünk kell a pártszervek határozatait, állásfoglalásait. Ez a képviselet pedig kellő felkészültséget igényel: vitakészséget, az adott kérdések alapos ismeretét. A vitakészséggel rendelkező kommunista az ellenvéleményt képviselő tanácstagot nem úgy tekinti, mint rendszerünkkel szembenállót, hanem úgy, mint aki segíteni szándékozik a közösség ügyét, de akit a párt igazáról meg kell győzni. \z ilyen egészséges légkörben talál táptalajra a szocialista demokratizmus, szélesedik a szocializmus építésében az együttműködők köre. A pártirányítás érvényesítése tehát — többek között — azt a felelősséget is követeli a pártszervektől és pártszervezetektől, hogy politizálni, érvelni tudó, a közéletben jártas párttagokat javasoljanak megválasztásra az állampolgároknak. E követelményt természetesen a fiatal párttagok esetében megfelelő módon kell értelmezni. Az élettapasztalat hiányát nem lehet nekik felróni, de a közélet, a társadalmi tevékenység iránti fogékonyság velük szemben is követel, mény. A z állampolgárokat egyre inkább érdekli és érinti, hogy közvetlen népképviseleti szervük hogyan gazdálkodik bizalmukkal, anyagi javaikkal és a lehetőségekkel. S a pártirányítás hatékonysága Is mindenekelőtt ezen mérhető. M. S. Ma: Jó piackutatás, nagyobb export Eíhészült a szövetkezeti ipar mérlege A Megyei Tanács V. B. ipari, 14 építőipari és 5 szolipari osztályán elkészült az gáltató — összesen 66 sző- elemző beszámoló a megyei ve1fceaet nem kevesebb, mint ipán szövetkezetek 1972. évi . , .. ,. , , termelési és gazdasági tévé- tizenhatezer szövetkezeti dol- kenységéről. Negyvenhét gozó munkájának mérlege ez. Alig nőtt a termelés A három érdekképviseleti szövetséghez tartozó szövetkezetek a népgazdasági tervben előirányzott évi 12 százalékos ipari termelési, növekedési ütemet nem tudta elérni. A szövetkezeti ipar termelésnövekedése a múlt évben összesen csupán 0,8 százalék volt Az elmaradás nem minden szövetkezetre jellemző. Az ipari szövetkezetek között van olyan, amelyik — FatöSajnos a szövetkezetek többségénél alacsony színvonalú a beruházási tevékenyséf' A gyenge műszaki-pénzügyi előkészítés miatt a kivitelezés rendre elhúzódik, ezért az új termelőegységek a tervezettnél később lépnek munkába. Tavaly a szövetkezeti befejezetlen beruházások záróállománya 6,4 százalékkal növekedett. Ez egyúttal az eredetileg tervezett beruházási költségeket is növeli. megeikk Készítő Ktsz, Kun- szentmárton — a termelését megduplázta, ugyanakkor pedig olyan is — Gépgyártó és Javító Ktsz, Törökszentmik- lós, — ahol az árbevétel mintegy 10 millió forinttal csökkent Az építőipari szövetkezetek 43 százalékánál növekedett, 57 százalékánál pedig csökkent az árbevétel. A szolgáltató szövetkezetek közül kettőnél nagyobb, háromnál kisebb a bevétel, mint tavaly. A szövetkezetekben az indokoltnál nagyobb mértékben emelkedtek a készletek is. Bár az összes foglalkoztatottak létszáma csökkent mégis több az alkalmazott mint az előző évben. Ez bérbén és egyéb költségekben erősen éreztette hatását. Az is problémát jelentett több szövetkezetnél, hogy jelentősen megnőttek az általános költségek, a csökkenő, vagy stagnáló termelés ellenére is. Tavaly, többnyire a belkereskedelem tartózkodó magatartása miatt, sok szövetkezet rendeléshiánnyal küszködött. A csökkenő keresletet a szövetkezetek exporttal igyekeztek ellensúly ózni, meglehetősen szép sikerrel. Természetesen csak azoknál a szövetkezeteknél hozott ez jó eredményt, ahol kifogástalan minőségű korszerű, tehát versenyképes terméket kínáltak a külföldi vevőknek. Erre csak a nagyobb szövetkezetek voltak képesek. Megyénk szövetkezeti iparában van néhány jód szervezett, középüzemi szinten dolgozó szövetkezet, amelyik a középtávú tervidőszak kezdetétől dinamikusan fejleszti termelő- és szolgáltató tevékenységét. Ezek között is a legjobb a Karcagi Általános Szerelőipari Szövetkezet, az Asztalosipari Ktsz Jászjákóhalmán, a Textil-és Bőrfeldolgozó Szolnokon, a Műszerész Szövetkezet és a Lehel Ruházati Jászberényben. Az építő ktsz-ek közül a jászsági és a kunszentmártoni járási emelkedett ki tavalyi eredményei vél. A lakossági szolgáltatásban eredmény, hogy új szolgáltató házakat nyitottak Szolnokon, Kisújszálláson és Üjszászon. S. J. Heti világhíradó Irány az élvonal & Kutatás - távlatok - vezetőképzés •* Bábok, színészek, gyerekek Ä Halál a síneken 9 A nagy csillagász 9 Száz éve már * Két perc nyelvművelés 9 ' ördögi kaland 9 A francia baloldal esélye Az ipari kémkedés a tőkés verseny eszköze * Sportcsarnok Szolnokon Befejezetlen beruházások Áprilisban megyei borverseny Ja vuló közeliit tás Jászladányban ABC áruházat épít az ÁFÉSZ (Tudósítónktól.) ,Az idén április 2-án kerül sor a megyei borversenyre. A legjobb borok részt "esznek az országos versenyen, amelyet április 16—18. között tartanak Keszthelyen. A megyei versenyen részt vehet a szőlőből előállított és a bortörvényben meghatározott feltéteteknek" megfelelő minden bor, gyöngyöző, habzó és pezsgő bor, valamint csemege, vermouth bor és borpárlat, amelyből a benevező állami gazdaság 200 hektoliter, háztáji gazdaság 5 hektoliter mennyiséggel rendelkezik. A versenyen lehetőséget adnak az új szőlőfajták borainak v bemutatására is, amelyből az előírt mennyiséget még nem tudták előállítani. A zsűriben a MÉM Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztály ált4l kijelölt elnök vezetésével a legjobb borszakértők működnek közre. V. K. A jászladányi ÁFÉSZ áruforgalma 1972-ben bár nem érte el a tervezett 100 millió forintot, a nyereség csaknem 3 millió forint volt. A Kossuth utcai „üzletsor” elavult, a régiek közül egy is aligha felel meg az alapvető kereskedelmi feltételeknek, Kedvező évet zárt az 1972. július 20-án nyitott ruházati áruház. Élelmiszer és vegyesipari cikkek forgalmazásában 197 5-ig csak fokozatos, részleges javulás várható. Az idén a régi 5-ös számú vegyesboltot önkiszolgáló bolttá alakítják át és készülnek az ABC áruház tervei. Ennek az önkiszolgáló 640 négyzetméter alapterületű üzletnek az átadása útán — két év múlva — alaposan megjavul Jászladányon a közellátás. ............1.... ■ 'V...TTTT" 5 25 Bfti I k — TL DÚSÍTÁSOK — HÍREK— TU DÚSÍTÁSOK— H ÍR Kk Magyar—szovjet tervkoordináció Megkezdődött Magyarország és a Szovjetunió 1976— 80-as népgazdasági terveinek koordinációja. Ismeretes: a KGST-országok összehangolják készülő ötéves terveiket, így kölcsönösen számolhatnak a tagállamok fejlesztési elképzeléseivel, várható árukínálatával, az importigényekkel és a kooperáció lehetőségeivel. ötéves terveink egyeztetése mind konkrétabb formában folytatódik, a munka 1974. végén fejeződik be. 1975- ben pedig — a többi szocialista országhoz hasonlóan — hazánk képviselői a Szovjetunióval is aláírják az 1976— 80-ra szóló államközi kereskedelmi megállapodást. Jubiláló Gyula Jövőre ünnepli a város fel- szabadulásának 30.. és alapításának 760. évfordulóját Gyula. A jubileumi esztendőben egyebek között felszabadulási emlékművet állítanak. monográfiát készítenek és a kettős esemény jegyében rendezik meg az 1974. évi várjátékokat is- Gyula országos és nemzetközi sportversenyek, tudományos ülés és képzőművészeti kiállítás színhelye lesz. Mezöhegyesi mintára A Mezöhegyesi Állami Gazdaságban évek óta foglalkoznak a. zártrendszerű cukorrépatermesztéssel. 1971- ben ezer hektáron. 1972-ben pedig 1.266 hektáron termesztették az új technológiával, nagyteljesítményű gépsorok alkalmazásával, teljes gépesítéssel a cukorrépát. Bebizonyosodott, hogy öntözés nélkül hektáronként 430—450 mázsa cukorrépa termelhető, ami világszinten ■is kimagasló eredmény. A Mezöhegyesi Állami Gazdasáa számos alkalommal rendezett szakmai bemutatót, ismertette a zártrendszerű termesztés módját a környékbeli gazdaságokkal. Az együttműködés keretében Békés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyéből hat állami gazdaság és öt termelőszövetkezet az idén 4.492 hektáron alkalmazza a mezöhegyesi rendszert. Bíró József dél-amerikai útjáról Pénteken a késő esti órákban érkezett haza dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Dél-Amerikából. Megérkezése után dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter kéthetes útjának tapasztalatairól elmondotta, az út fő célja Chile volt. Santiagoban megkötöttük és aláírtuk az 1973—1974. évi magyar—chilei kereskedelmi megállapodást amely két évre összesen 55 millió dollárt irányoz elő. Peruval eddig mintegy 33 millió dollár értékű üzletet kötöttünk. Most további szállítási lehetőségek adódnak. egyebek között vasúti berendezésekből, a közúti járműhálózat üzeméhez, fenntartásához szükséges berendezésekből javítóműhelyekből. gépállomásokból. Sportszerűségi díjak Évente kerül eldöntésre, hogy kik kapják az MTS és a MUOSZ által alapított „Sportszerűségi díj”-at. 1972. évben tanúsított kiemelkedően sportszerű magatartásáért a következőknek ítélte oda: Dr. Kamuti Jenőnek, a BVSC vívójának, aki a müncheni XX. nyári olimpiai játékokon az egyéni tőrvívás döntőjében az első helyet eldöntő csőidében a lengyel Woyda ellen az őt sújtó vitatható ítéletek ellenére is mindvégig sportszerűen viselkedett, sőt a közönség nagy tapsa közepette elsőként gratulált ellenfelének a győzelméhez. Kerékgyártó Lajosnak. a Zalka SE ökölvívójának, és Bará- csi Sándornak, a nyírbátori 1. sz. iskola II. osztályos úttörőjének].
