Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
1973, január 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A HAZAVITT TECHNIKA Befejeződött a kunszentmártoni Harmónia Aruház építése, A mintegy 14 millió to- rin os költséggel épülő egyemeletes áruház földszintjének egy részén csemege- élelmiszerboltot, az emeleten iparcikkosztályt rendeznek be, ahol a vegyi áruk, üveg- es porce ántárgyak mellett műszaki cikkeket is vásárolhatnak a nagyközség lakói. A boltot előreláthatólag február végén nyitják Energetika* konferencia Sz.o nokon 1975-beu minden ijfenyiő megkapja a «ja/paiaekol Napjainkban minden száz forintból, amelyet üzletben hagyunk, ötvenhármat iparcikkekért fizetünk ki. Három esztendeje fordult a kocka, addig az élelmiszerek vezették a listát. Tavaly több mint egymilliárd forintért adott el hűtőszekrényt a kereskedelem. 868 milliót kóstált az olajkályhák ellenértéké. Ami évtizede inkább csak áhított és irigyelt valami volt, az ma, a családok nagyobb része számára már természetes. Költekezünk; a hazavitt technikával kényelmesebbé tesszük az életünket. Ipnri haltéi» ' A hűtőszekrényben zúgó V« lóerős kis villanymotor, a hűtést végző ammónia vagy újabban litiurpbromid. a tv- készülékek katódsugárcsővé, tranzisztorai, az automata mosógép elektronikus alkatrészei aligha ismerősek a használók túlnyomó része előtt. A fogyasztó árut keres. nem firtatja az ipari. technikai hátteret, de még azt sem — például. — miként javítja az 1965—1971 között felépült hatvan áruház az iparcikkellátást A gépipar 1971-ben 8,5-szeresét termelte az 1950. évinek, a hatvanas években az átlagos növekedés esztendőnként 9.5 százalékra rúgott. Miközben folyamatosan emelkedik a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet, az összetételben ielentős változások mennek végbe , s többféle áruból telítődik a’ piac. Nem elég tehát megállapítani a növekedés tiszteletet érdemlő adatait, a teendőket is látni kell. A hazavitt tephnika ugyanis sokféle tekintetben módosítja életvite- telünket. „Javítani kell a lakosság áruellátását., főleg tartós fogyasztási cikkekből” — mondotta ki a párt X. kongresszusának határozata. Világfolyamat hazai tükröződése ez, hiszen — érzékeltetésül — a KGST-országokban egy évtized alatt a huszonkétszeresére nőtt a hűtőszekrény-gyártás, s bár telítődött a piac. az Egyesült Államokban évente 10—11 millió tv-készüléket készítenek. Gyors jyő/elem Hazánkban gyors győzelmet arattak a házi-gépek. Napjainkban száz családból 98-ban használnak villany- vasalót, 76-ban rádiót, 58- ban tv-t, s több, mint öt- venben mosógépet. S hogy a változás léptékéről kéoet alkothassunk, soroljuk el: ezer lakosra 45 mosógép jutott 1960-ban, most 164; tv- ből 10. ma 188; porszívóból 11, jelenleg 111; hűtőszekrényből négy. most 126. S persze, e hasznos berendezések nemcsak a mindennapi munkát könnyítik meg. a szórakozást, művelődést viszik az otthon falai közé, hanem sokféle más hatást Is gyakorolnak. A televízió kéoi eszközeivel forradalmasítja a szemléltető oktatást, a hűtőszekrény módosítja a táplálkozási szokásokat, a gépi mosás újfajta porok, szerek gyártását, forgalomba hozatalát követelte meg, a tíz év alatt négyszeresére növekvő gázboyler-termelés, a hatvanezerről 157 ezerre bővülő gáztűzhely-előállítás a tisztálkodási, főzési lehetőségek korszerűsödését bizonyítja. Mennyiség és... Természetesnek ítélhetjük, hogy a szóban forgó cikkek ^terjedésének első időszakában a mennyiségen volt a hangsúly: keresi, tehát találja is meg azokat a vevő. Évtizede többségük még a hiányzó áruk listáján szerepelt, napjainkban már nincs szó erről. Az ipar bő folyamként árasztja e terméke, két. hiszen ma havonta háromszor annyi hűtőszekrény készül, mint 1960-ban, egész esztendőben. Tanúskodjanak erről a száraz adatok. 1960. és 1971 között a tv-vevőkészülékek termelése 139 ezerről 371 ezerre, a porszívóké — ezer darabban — 23-ról 85-re, a hűtőgépeké kilencről 278-ra. az ola.jkályháké kilencről 440-ré növekedett Centrifugából 98 ezer darab volt a teljesítmény 1960-ban, tavaly pedig 120 ezer... S idén tovább tart a rohamtempó, január és október között 20 százalékkal bővült a hűtőszekrények, s 24 százalékkal az olajkályhák előállítása. S nem is a mennyiséggel van a bökkenő. •Minőségben, válaszokban kevés az. amit az ipar nyújt. Legalábbis ma már. Mert valóban volt olyan időszak, amikor örült a vevő, ha valamihez hozzájuthatott e termékek közül. Pult alól adták a hűtőgépet, a nagy- képernyős tv-t, szerencsésnek számított az, aki kapott a közkedvelt NDK vagy szovjet gyártmányú porszívókból. Ma meg — mint hallani szakkörökben — „nyafog a vevő”. Nyafog? Igényesebb! Nine» Yénállomás Úgy tűnik, az ipar kissé kényelmesen értelmezte s értelmezi napjainkban is az idevágó fogyasztói követeléseket. Nem csupán arról van szó, hogy pé.dául a gépiparban viszonylag alacsony — évek óta 12—13 százalék — a fogyasztási cikkek aránya a teljes termelésben, hanem arról is, hogy nincs igazi választék. csábítás a vételre. A termékek korszerűsége, műszaki színvonala — néhány kivételtől, így a hűtőgépek legtöbb típusától eltekintve — jóval elmarad a szükségestől és a lehetségestől. A gyártók mintha úgy gondolnák, végállomásra értek, ez van, vigye a vevő. S ha nem viszi? Túlzott védettséget élvez néhány amúgyis monopolhelyzetben levő vállalat, s ez károsan hat a kívánatos versenyre — ez volt a sum- mázata egyebek mellett annak az elemzésnek, amelyet szeptember végi ülésén tárgyalt meg a Minisztertanács. Több termék ese*ében máé napjainkban is szembetűnő a gvártás megrekedése. Asztali rádiókészülékből az előállított mennyiség ugyanannyi, mint volt 1960-ban, s ami nagyobb baj: e készülékek túlnyomó részének teljesítménye, műszaki szolgáltatása is szinte ugyanaz. Pang a magnetofonok termelése. holott Igény van rá. hiszen — az import segítségével — míg 1905-ben 6,3 ezret adott el csupán a kereskedelem, tavaly 88 ezer darab talált vevőre! Ám ennek fele sem volt hazai gyártmány... Idén január és október között pedig mindössze 16 ezer készüléket szállított az ipar, vett át a kereskedelem belföldi értékesítésre. Kettős élőiéi A pozitívumok tehát nem feledtethetik a kedvezőtlen jelenségeket. Azt például, hogy a forgalmazott porszívók — nemzetközi össze- hasonlí ásban — kivétel nél* kül nagyon zajosak. Azt, hogy a szintetikus textilanyagok gyors terjedése miatt az erős mechanikai mozgású, keverőtárcsás mosógépek egyre kevésbé felelnek meg a követelményeknek, de az automaták az átlagkeresetúeknek nehezen elérhetőek... Azaz amikor a sok mosógép fölött. meg a szintetikus mosó- és mosogatószerek kelendőségén — 1960-ban nyolcezer tonna fogyott tava y 38 ezer e szerekből — örvendezünk, az előjel kettősségét is látnunk kell. a plusz mellett a mínuszt A m^ás ugyanis nem valami otthoni hobby, nem az asz- szonyok szeszélye. Mivel — — alacsony a szolgáltatási színvonal — kevés a nagymosodai kapacitás, szervezetlen a hálózat —-, marad az otthoni mosás. S ha méregdrága az igazi — automata — mosógép, szintén marad gz időt rabló, sokféle kiegészítő feladat ellátást megköve'eló öreg — műszakilag koros — masina. Mégha előző nap is hozták haza azt az üzletből. Miközben megállapítjuk a hazavitt technika szerepének, értékének növekedését, életünk kényelmesebbéválását, g hangsúlyt arra tesszük, amire keil, S ez a tényleges választék megteremtése, a gvors műszaki fejlesztés, a termelés és a termékek korszerűsítése. Mert a vevők piacából fokozatosan az eladók piacává válik a tartós fogyasztási cikkek értékesítése, s ez, köznapi nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy a vásárló válogatni fog igényei lesznek, s azokból egyre kevesebbet enged. Megyénkben január 12-én befejeződött az 1973-ban esedékes tanácstagi választások eőkészítése. a választók összeírása. A kijelölt biztosok összesen háromszáztizennyolcezer- hétszázhuszonkét személyt írtak össze, ez Szolnok megye lakosságának 70,2 százalék^.. Az összeíró biztosok igyekeztek minden választó- polgárhoz eljutni, <Je akiket esetleg mégsem tudtak ösz- szeírni, azok jelentsék ezt az állandó lakheyük szerinti városi tanácsok igazgatási osztályainál, illetve a 1973-ban a hazai bútor ipar termelési értéke várhatóan megközelíti a 6 milliárd forintot, ami 1972-höz képest körülbelül 10 százalékos növekedést jelent. Megszűnt a korábbi évekre jellemző bútorhiány, csak egyes cikkcsoportokban adódott időnként áruszűke. így például ülő-, illetve gyermekbútorokból. 1973-ban tovább javul a hazai bútorellátás, miközben növekszik az exportszállítások értéke is. Vá'to- zatlanul gondot jelent azon* ban majd. ha egyes időszakokban esetleg nem lesz párhuzamban a termelés és az eladás üteme, mert rendkívül szűkösek a raktárviszonyuk. —»« 'F7 rr * £ / I / I a f Imitabo hosrg Elegendő tar a ék a léire Bőséges a téli tűzifakínálat, a vásárlók megfelelő készletből válogathatnak a telepeken, és a tartalékokból a tói hátralevő időszakában még akkor is ki tudják elégíteni a várható igényeket, ha valóban téliesre fordulna az időjárás. Az MTI munkatársának a MÉlVJ-ben elmondották: kétség elen, hogy azért is alakult ki kí- ná ati helyzet, mert eddig enyhe volt az idő, de legalább ennyit segítettek az elmúlt évben hozott központi intézkedések. Az erdőgazdaságokat anyagilag az eddiginél jobban érdekelné tették a tűzifa-kitermelésben, értékesítésben. Jelenleg az a helyzet, hogy az erdészetek a nagyobb erdei rakodókon, telepeken több hónapos készlettel rendelkeznek. községi tanácsok vb-titká- rainál. A végrehajtó bizottságok ezekben a napokban ellenőrzik az összeírás adatai alapján, hogy választásra jogosult-e mindenki, utána elkészítik a választók névjegyzékét. A választásra jogosult polgárok személyre szóló értesítést kapnak, hogy fölvették őket a választók névjegyzékébe. és ebben az értesítésben köz'ik egyben azt is, hogy mikor és hol lesznek a választások. A közelmúltban több fontos határozat született. A tennivalók között jelölték meg például a korszerű csomagolási módszerek, a minta és a prospektus utáni árusítás feltételeinek megteremtését. illetve ezeknek az újszerű módszereknek a bevezetését; az országos garanciális javító szervizhálózat erősítését. Intézkednek az alapanyaggvártó faioar és a bútortnar együttműködési feltételeinek kittiünké1 ására javaslat készül a bútoripar szerelvény-furnér és szövetellátásának javítására, valamint a bútoripari üzemek kooperációjának szélesítésére is. — Tavaly a mi megyénkben rendezték meg az országban először az energetikai konferenciát. amelyen az energiafelhasználó vállalatok és intézmények szakemberei találkoztak az energia-ellátókkal. A Szolnok megyeiek Példája nyomán több megyében rendeztek hasonló tanácskozást. A kezdeményező Szolnok megyeszékhelyén tegnap rendezték meg az újabb 1973. évi energetikai konferenciát. A tanácskozáson. — amelyet a Debreceni Körzeti Energiafelügyelet, a Szolnok megyei Tanács iDa- ri osztálya és a MTESZ hívott össze — száztíz szakember vett részt A konferencián Kukri Béla. a megyei tanács ipari osztályának vezetője mondott bevezetőt. — Megyénk a villamos- energia-f elhasználás szempontjából nem tartozik a fejlett megyék közé. Az elmúlt 10 évben azonban a fejlődés üteme jóval meghaladta az országos átlagot, így viszonylagos elmaradásunk megszüntetése, az átlaghoz való felzárkózásunk folyamatban van. Gyorsítja ezt a tendenciát a már végrehajtott és jelenleg folyó ipartelepítés, iparfejlesztés. A bevezető szólt a megye villamosenergia-felhasznáiá- sának jövőjéről is, Dr. Bátor Béla, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet igazgatóhelyettese az országos energiaellátás és gazdálkodás kérdéseiről tartott előadást. Elmondta, hogy a villamos- energia-ellátás országosan is Megkezdődött a Bábolnai Állami Gazdaság CP3 központjában az új gépkezelők kiképzése. Elsőként alföldi traktorosok érkeztek. Mint már ismeretes, a kiváló eredményeket hozó bábolnai CPS kukoricatermesztési rendszert az idén a múlt évihez képest kétszeres területen 11 megyében együttesen 126 000 hektáron alkalmazzák. E rendszerben egy egy gépegységgel — amelyhez egy traktor, egy kombájn és a kapcsolódó munkagépek tartoznak — 790 hek'árt művelnek majd. Ennek megfelelőén úgy képezik ki a traktorosokat és a kombájnvezetőket, hogy minden géphez elegendő váltószemélyzet legyen. A gépek ugyanis nemcsak éjkiegyensúlyozott, és az elképzeléseknek megfelelően fejlődik. Hangsúlyozta azt is, hagy a szilárd energia- hordozókra. a szénbányászat munkájára még távlatokban is szükség van a zavartalan ellátás céljából. Vas József, a Debreceni Körzeti Energiafelügyelet vezetője a megye energiafogyasztóinak ellenőrzési tapasztalatairól és gazdálkodási lehetőségeiről beszélt. Elmondta. hogy a megye a Tiszántúlon kiegyensúlyozott, takarékos energiagazdálkodást folytat Az energetikai konferencián tízen kértek szót. s ismertették a gazdálkodás, az ellátás javításának kialakult módszereit a költségmegtakarítás lehetőségeit. Többen foglalkoztak a villamosba!- eseti helyzettel is. Míg 1971- ben három, addig tavaly hat halálos baleset történt megyénkben. A tanácskozáson szóba került az a lakosságot közvetlenül érintő kérdés is, hogy meddig korlátozzák még a propán-bután-gáz fogyasztását illetve az új fogyasztók bekötését. Az Állami Energetikai Felügyelet igazgatóhelyettese elmondotta, hogy 1975-ben. amikor elkészül a szegedi gáztisztitó telep, minden igénylő megkapja a gázpalackot. A feltett kérdésekre Varga Lajos, a TITÁSZ Vállalat osztályvezető főmérnöke, Czike Gábor, a TIGÁZ igazgató helyettese* Venyige Sándor AFOR-vezető és Pá- nyi László a Szolnok megyei Tüzép Vállalat igazgatója válaszoltak. szakai szántásra, de éjszakai vetésre és betakarításra is alkalmasak. Az éjszakai munkát a vetőgépekre és a kombájnokra szerelt monr torok teszik biztonságossá. A bábolnl CPS rendszerben a termelés minden láncszemének egyaránt fontos szerepe van, és csak jól képzett szakembere^ dolgozhatnak a géneken. Ezért az állami gazdaságok g termelőszövetkezetek mindenhonnan a legjobb eéokezelőket kúp dik a tanfolyamra. A képzésen egyszerre 30-an saiá- tftiák e! az Egyesült Államokból vásáro’t gépek kezeléséhez szükséges gyakorlati és elméleti rendszerével is. Júniusig folyamatosan 900 traktoros és kombiin’ veze‘6 vesz részt a tanfolyamokon. M. O. Befejeződött a választók összeírása Készül a névjegyzék Bútoripar Javul a garanciális javító- szolgálat Alföldi traktorosok Bábolnán « ■f . • ' < t
