Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 14. N Olvasó kínai dm\ok A Zsenmin Zsipao pekingi napilap tájékoztatása szerint a sangháji egyetemi hallgatók engedélyt kaptak arra, hogy az egyetem könyvtárában külföldi könyveket, főként XVIII. és XIX. századi európai és amerikai írók műveit olvashassák. Amikor a sangháji egyetem kínai nyelv „s irodalom szakán tanuló hallgatók az egyetem vezetőségéhez fordultak azzal a követeléssel, hogy tegyék számukra lehetővé e könyvek olvasását, „komoly” vita indult. Egyesek pártolták a diákok kérését, mások viszont határozottan ellenezték, ez utóbbiak azzal érveltek, hogy e könyvek olvasása nem más, mint a restauráció (a kapitalizmus restaurációja) tünete. A Zsenmin Zsipao megjegyzi, hogy az ügy miatt a „vezető elvtársak rendkívül aggódtak”, a könyvtár felelős munkatársai „határozatlannak” bizonyultak. Egyesek „megkísérelték, hogy elrejtsék ezeket a könyveket”. A diákok azonban továbbra is kitartottak követelésük mellett és kijelentették, hogy „a könyvtárnak aktívan kell szolgálnia az oktatásügy területén a proletárforradalmat” és, hogy „ha a könyveket nem olvassák vagy kerülik az ellentmondásokat, ez egyértelmű azzal, mintha azért mondanának le az evésről, nehogy megfulladjanak”. A Zsenmin Zsipao megjegyzi, hogy „az egyetem és a könyvtár vezetőit igen meglepte a diákok bírálata”. Hosszas viták után úgy döntöttek, hogy megadják az engedélyt olyan könyvek olvasására, amelyek bizonyos „hibás nézeteket vagy mérgezett magvakat tartalmaznák”.HíiKvek vontatása a Visztulán Ahol az E—81-es út és a Visztula találkozik, szilárd szerkezetű híd épül. Minden autós, aki a Varsóból Gdansk felé vezető utat ismeri, föllélegezhet. Eddig pontonjaidon, vagy — ami még hosz- szadalmasabb — télen, amíg az időjárás engedte kompon, gyakran pedig nagy kerülővel kellett a folyón átkelná- ök. A híd fölépítésének története izgalomban tartotta az egész lengyel közvéleményt. A különböző hajógyárakban elkészült kész hídíveket a Visztulán vontatták a helyükre. Gdansk gyártotta a középső, 150 méter hosszú ívet. Az ezer tonnás hídelem pontonokra támaszkodva, árral szemben úszott és végül tökéletes pontossággal illeszkedett a helyére-. Körülötte vontató hajócskák egész raja manőverezett. A hídmémökökből és hajózási szakemberekből álló vezérkar minden , mozdulaton rajta tartotta á szemét. A hidat az idén adják át a forgalornriguk. Szibériai találkozás Kitűnőek iskolája Akagyemgorodok, azaz Tudományos-város. Novoszi- birszktől 25 kilométerre a tajgában, az őserdőben. — Ezt a helyet M. A Lavrentyev akadémikus és néhány társa választotta ki a Tudományos Akadémia Szibériai Részlege Központjául, alig több mint tizenöt esztendővel ezelőtt —mondotta el dr. Joszif J. Geiczy. azaz Géczi József, a részleg tudományos titkára, a kutatás- szervezési osztály helyettes vezetője. — A választás mellett szólt, hogy Novoszi- birszk már akitor komoly ipari város volt. működött már az Ob energiáját jelhasználó nagyteljesítményű erőmű, ugyanakkor ideálisan nyugodt, csendes szép hely ez a tudományos munkához. Faházakban éltek annak idején az első úttörő-tudósok. A fiatal, kárpátukrajnai származású tudós — aki a félvezetők fizikájával foglalkozik mostanában — a tudományos titkári teendői mellett társadalmi kötelezettségeket is vállal. Kitűnően beszél magyarul. Tájékoztatójából megtudtuk, hogy Akagyemgorodokban huszonnégy, de Tomszkban. Irkutsz- han, Ulan-Udeban, Jakutszk- ban és Krasznojarszkban még huszdnhárom intézetük működik, összesen harmincezer tudományos munkatárssal. A Tudományos-városban húsz akadémikus, negyvennégy akadémiai levelezőtag, kétszáznyolcvan tudományok doktora, kétezerötszáz kandidátus, hatezer tudományos munkatárs és hétezer mérnök, illetve technikus dolgozik a legjobb körülmények között. Világraszóló felfedezésekről és azok gyakorlati bevezetéséről is beszámolhatott. —- A kutatás komplex módon folyik — mondotta. — De nemcsak a kutatás a feladatunk, hanem az oktatás, a káderképzés is. Az állami egyetemnek négyezer hallgatója van, akik szinte kezdettől bekapcsolódnak valamely intézet munkájába. De ha javasolhatom és van idejük, látogassanak el a specializált matematika-fizika iskolánkba, ahol egyetemi módszerekkel oktatják a Szovjetunió különböző tájairól idekerült legtehetségesebb gyerekeket. Űttörő tudósokról beszélgettünk, ismerkedjenek meg úttörőszámbamenő tudósokkal, nagy reményekre jogosító gyerekekkel, gyerekzsenikkel. Apró szemű, száraz, szűrős hóesésben jutottunk el -a maga nemében egyedülálló iskola komplexumához. A. F. Bogacsov igazgató szívesen állt rendelkezésünkre. Ismerkedésül magyarországi élményeiről beszélt, de azt is megemlítette, hogy az iskola többezer külföldi látogatója között eddig egyetlen magyar szakembert nem üdvözölhetett. ... Megismerkedtünk a jól felszerelt, bentlakásos Iskolával, a sajátos oktatási módszerekkel. Jelenleg 511 olyan gyerek képzése folyik a nyolcadik, a kilencedik, és a tizedik osztályokban, akik a legtehetségesebbeknek bizonyultak a különféle vetélkedőkön és akik az utolsó felvételi vizsgán is megfeleltek. Az alapképzésen túl bővebb és specializált tananyaggal ismeg kell birkózniuk a tanulóknak. A kilencedik és a tizedik osztályosok az Akagyemgorodok valamelyik intézetében is rendszeresen dolgoznak már. Szívesen látogatják , az iskolát az akadémikusok is, előadásaik igen népszerűek a tanulók körében. Jevgenyij Falkin kilencedik osztályos, 15 éves tanulóval németül beszélgettünk. Az elfogódott hangú, nyúlánk, barnahajú, álmodozó szemű Jevgenyij Csitából került ide. Szülei geológusok. Barátja és osztálytársa, az élénkbeszédű, szőke, kékszemű Szergej Maszics több mint hatezer kilométerről, Vlagyivosztok környékéről utazott ide. Azt figyeltem, hogyan viselkednek ezek a tehetségek, ezek a kis zsenik. Tudják-e, hogy többek, mint évtársaik, meglátszik-e ez az arcukon, mozdulataikon, beszédmodorukon, egész viselkedésükön? Amikor kijöttünk az épület kapuján, Jevgenyij és Szergej is ott hógolyózott társai között. Ugyanolyan jókedvűen, belefeledkezve a játékba, ahogyan a tizenötéves gyerekek bárhol a világon, Oravecz János Üt törő tudósok Kinek kel! a Közös Piac? A téma a közös Piac. Erről beszélnek Ang- lia-szerte kis és nagy emberek, háziasszonyok és üzletemberek, munkások és politikusok. Január 1-től Nagy-Britannia teljes jogú tagja az Európai Gazdasági Közösségnek; élvezi előnyeit és vállalta kötelezettségeit „Sötétbeugrás” — így jellemezte nekem egy angol újságíró — „mert bár nem tudjuk, merre vezet és mit hoz számunkra, de visszalépnünk többé már nem lehet,” Angliai—skóciai utam során arra a kérdésre kerestem és kértem választ: miért törekedtek hosszú éveken át a váltakozó tory- és munkáspárti kormányok a belépésre, milyen előnyöket várnak ettől? És ha ez jó dolog, akkor miért húzódoznak az emberek tőle, miért a bizalmatlan tömeghangulat? De van még egy másik kérdés is: mivel magyarázható a munkáspárt véleményének megváltozása? .Míg ugyanis korábban ők hirdették a legharsányabban a Közös Piachoz csatlakozás szükségességét, most Wilsonék zászlót bontottak — a belépés ellen. Talán csak nem azért, mert nem ők, hanem a toryk írták alá? Ez Is lehetett tényező, de fontosabb ok, hogy érzékelniük kellett a tömegek elégedetlenségét és félelmét „Belépés a kapitalista klubba!” így fakadt ki kérdésemre egy skót egyetemi hallgató, majd így: „Ez csak a tőkéseknek előnyös, a kisemberek ráfizetnek.” Ugyanezt fejtette ki egy londoni háziasszony, aki szerint máris megkezdődött az élelmiszerek drágulása, s ez a folyamat, szerinte, a belépés után ugrásszerűen meggyorsul majd és nehezíti a dolgozók helyzetét A másik oldalnak is megvannak azonban az érveik. Egy glasgow-i közgazdász a belépés szükségességét azzal magyarázta, hogy az 55 milliós Nagy-Britannia számára piacának 265 millió fogyasztóra való bővülése minőségi változást jelenthet Áll ez mindenekelőtt az autóiparra, a vegyipar bizonyos ágaira, a számító- gépiparra, műszer- és gyógyszeriparra stb. Az integráció nagy szériákat és jelentős korszerűsítést hozhat és így a brit áruk versenyképességének fokozódásához vezethet Az egységes Közös Piac-i valuta létrehozásától pedig az újra rendkívül ingataggá vált font megszilárdulását várják. Politikailag pedig úgy számolnak a Kö- tös Piac brit hívei, hogy a vietnami balsiker után Amerika csökkenteni fogja külföldi kötelezettségeit, s ez ' lehetővé teszi majd Nagy-Britannia számára, hogy növelje nyugat-európai befolyását és előbb-utóbb megszerezheti itt a vezető szerepet is. A tömegek azonban neu nagyon bíznak e kedvező perspektíva megvalósulásában. Ellenkezőleg. Az állítólagos előnyök mögött is érdekeik veszélyeztetését vélik felismerni. Mindenekelőtt és mindenekfelett félnek a drágulástól és attól, hogy az automatizálás következtében tovább nő a munkanélküliek száma. Úgy érzik továbbá, hogy a belépés a Közös Piacba a Brit Nemzetközösség végleges felszámolásához vezet. (Sikerült ugyan bizonyos átmeneti. megállapodásra jutni a Közös Piaccal Űj-Zé land, Ausztrália és más nemzetközösségi országok vaj-, gyapjú és más hagyományos cikkei „kivételezett helyzete” érdekében, ez azonban 1980—85-ig fokozatosan megszűnik, vagyis másfél évtizedes távlatban, a Nemzetközösség szétbomlasztása reális veszély.) Politikailag pedig az angol, skót és walesi kisember azért ellenzi a Közös Piacot, mert tudja, hogy a „kapitalista klub” tagjai eltökélték: közös hatalmi eszközökkel megakadályozzák a nyitást a szocializmus felé. A tömegeknek ezt a hangulatváltozását ismerték tehát fel a munkáspártban, amikor most — Igaz nem a belépés ténye, hanem csak a módja, feltételei ellen — fordultak. Az időközi választások azonban azt bizonyítják, hogy a választók Wilsonéknak ezt az új orientációját sem 'ártják ..szintének. Gáti István Nixon „új“ csapata A minap a Fehér Ház sokszorosított anyagot bocsátott a sajtó .rendelkezésére. amely vázlatosan ösz- szefoglalta Nixon első négy évének eredményeit. A tu- dóstók némileg meghökken- ten lapozgatták. Hiszen választási reklámanyagnak már kései, viszont a múlt idejű megfogalmazások aligha elégítik ki azokat, akik va'ahára megismerkednének — ha már a választás előtt nem lehetett — a második elnöki időszakra vonatkozó nixoni — programokkal. Januárban már a szokásos, a kongresszushoz intézett elnöki üzenetek esedékesek: miért tehát ez a stencilezett önreklám? — tanakodott sok hírlapíró. Ha csak azért nem, hogy az elnök „belpolitika Kissingere”, Ehrlich- man kapjon egy kis szereplehetőséget. elsősorban címeket a vasárnapi lapokban. Bár Ehr ichman maga is elismerte, hogy a nixoni belpolitika a külpolitikánál jóval kevesebb „látványosságot” termelt. Az sem vitatható, hogy Ehrlichman — minden igyekezete ellenére — nem sorolható egy kategóriába a szellemes és professzori tudású Kissingerrel. A po itikai pletykák fővárosában azonban éppen azt suttogják, hogy — jelesen a szellemi kategória előnye miatt — sokan a Fehér Házban szívesen látnák mär, ha Kissingernek módja lenne hozzáfogni — az emlékirataihoz. S állítólag, Ehrlichman is közéjük tartozik... A tanácsadókról Tudnivaló, hogy Nixon legszűkebb környeze.ében Kissinger .az egyetlen ember, aki új jövevény, Ehrlichman, Haldeman (a Fehér Ház-i apparátus irányítója) Zieg er szóvivő, Klein tájékoztatási főnök és mások ott vannak Nixon mellett már évtizede, vagy már régebben. A közismerten bizalmatlan Nixon ezzel a hű csapatával kormányoz, háttérbe szorítva nemcsak a kongresszust, hanem magát a kormányt is. Csak Kissinger jutott be egészen a hálószobába (szószerinti olyannyira titkolták a pekingi út előkészületeit, hogy az elnök és tanácsadója éjszaka ott tárgyalt, nem az irodában, ahová néhány más tanácsadónak is van bejárása...) S a másik washingtoni értesülés, hogy nemcsak Ehrliehmanék sokai1 ották meg a Kissingerre vetődő reflektorfényt, hanem — ezt suttogják, Stewart Alsop aztán meg is írta — az elnöknek is kezd terhére lenni. Ahol több „szürke eminenciás” van, bárha munkamegosztásban dolgoznak is, nem meglepő az udvari intrika. Különben a New York Times kitűnő publicistája, Tom Wicker már többször is „császári ügyvezetésnek” minősítette a Nixonét: amiért kivonja kormányát a kongresszusi ellenőrzés alól (szemben a kongresszusi bizottságok elé citálható miniszterekkel, a Fehér Házban irányító tanácsadók meg sem idézhetők, a capi- tóliumi kihallgatásokra). S amíg Kissinger Párizsban tárgyalt, az elnök legszűkebb köre a Camp David-i hegyi nyaralóban valóban olimposzi stílusban keverte a személyi kártyákat, állította össze Nixon új csapatát S hogy a végén csattant az ostor, azt bizonyítja: ha az átszervezések elején úgy tűnt is, hogy Kissinger pozíciója rendületlen, sőt hatalma még növekedett is, ma ezt már kevésbé merném állítani. Politikai gesztusok Az átszervezés sokban hasonlított az első Nixon- kormány összeállítására: viszonylag jelegtelen, politikailag „alsónak” és semmiképpen sem „király-ásznak” számító figurákat raktak ki Ehrliehmanék. Inkább csak „arra ügyeltek”, hogy — a republikánus taktikának megfelelően — minden politikai csoport felé gesztust tegyenek. Az új miniszterek az eddiginél is kevésbé próbálják majd zavarni a Fehér Házban ülő hatalmasságok köreit. Nem véletlen hát, hogy sietve kitöröltek a tablóról egy élénkebb színt jelentő egyéniséget, Peterson volt kereskedelmi minisztert. A világszerte tekintélyes, liberális Peterson felcserélése éppen egy dél-karolinai üzletemberrel, Dent-tel, a textilimport elleni harc bajnokával — s mindez a kritikus világkereskedelmi tárgyalások, az európaiakkal és a japánokkal esedékes kötélhúzások éve előtt —: ezt csakis bizantikus hatalmi számítások indokolják. S Peterson rovásán nemcsak az volt, hogy liberális körökben kedvelik... hanem az is, hogy annak az illo- noisi Percy szenátornak a barátja, aki a republikánus párt liberális szárnyának egyre ígéretesebb csillaga, netán elnökjelöltje 1976-ra. Mivel a nixoni belpolitikai stratégiába Percy kiiktatása illik bele, Peterson sorsa megpecsételtetett. Csakhogy a dolognak az is pikantériája, hogy Peterson Kissingernek is barátja. Kombinációk bosszú távra S mivel Peterson mellett az ugyancsak Kissinger-kör- be tartozónak mondott Helms, CIA-főnök Is távozik, az udvari manőverek kezdenek körvonalazódni. Kivált, hogy a Camp David-i Olimposzon belefolyt a csapatösszeállítás titkos munkájába Connaily, a nemrég leköszönt pénzügy- miniszter is. Márpedig közismert. hogy 5 Kissinger ellenlábasa. Az viszont megint egy washingtoni közhír, hogy Nixon nagyon kedveli a szálas, gazdag, magabiztos texasi politikust: az már viszont csak némelyek *enyér- jóslata hogy az elnök Connaúvnak készíti elő a republikánus tróni 1976-ra. Az ilyen udvari manőverek jel'egzetessége, hogy a figurákat hosszútávú kombinációk szerint mozgatják, s persze gyakoriak az ellenlépések is. Mert sok jel mutatja ugyan hogy Nixon nem alelnökének, Agnewnek szánja átadni a váltóbotot (már a nyáron sem túl lelkesen tartotta meg álelnök' jelöltnek), a hivatalos trónörökös manővereit sem lehet mellékesnek tekinteni. S ha netán Connaily visszatérése kiszorítja is a Kissdn- ger-dudást a külpolitikai csárdából, kezdetét veszi a harc a szürke eminenciásénál is fontosabb posztért — magáért a trónért. Avar János