Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
1973. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 i i * i t * i * A Szombathelyi Lakástextil Vállalat központi telepén elkészült és üzembe lépett az új nyújtott fono- da. 60 millió forintba került, évente mintegy 1300 tonna fonalat állít majd elő. Újítóm ozga!om a néphadseregben A haditechnika fejlődése gyorsítja az ipar fejlesztését A haditechnika és polgári kutatás eredményeinek kölcsönös hasznosítása országos érdek. Ebből a meggondolásból kiindulva néphadseregünk szoros kapcsolatot épített ki a polgári tudományos kutatóintézetekkel, az irányító hatóságokkal. A katonai és nem katonai szervek közötti együttműködés, a tapasztalatok átadása már eddig is figyelemre méltó eredményeket hozott, amelyek több tízmilliós megtakarítást jelentenek a népgazdaságnak. Fentiekről adtak tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumban. Hasznos együttműködés . Elmondták: a haditechnikai műszaki fejlesztés és a katonai célokra történő termelés gondosan szervezett tapasztalatátadással sokoldalúan segíti az ország általános ipari színvonalának emelését és egyes termékekkel konkrétan is hozzájárul a népgazdaság eredményeihez. Ma már a néphadsereg újító mozgalmának több eredménye megtalálható a polgári életben, s ugyanez vonatkozik a találmányokra is. — A modem haditechnikai eszközök konstrukciója, gyártásuk technológiája feltétlenül fejlett ipart, korszerű üzemeket, jól képzett szakembereket, magas szintet követel a termelés és a gyártásellenőrzés egész folyamatában. Mindezek kétségtelenül serkentően hatnak az egész iparra, a termelési kultúrára. A hazai védelmi ipar készséggel átadja hasznosítható tapasztalatait a polgári termelésnek, természetesen égy, hogy a védelmi szempontok, a hadsereg érdekei ne szenvedjenek csorbát. így például az ötvenes években a honvédelem érdekében létrehozott lokátor kutatási és gyártási bázisokon fejlődött ki a híradástechnikai ipar olyan fontos ágazata, mint ' a sokcsatornás mikrohullámú technika és mérőműszerei, amiből hosszú évek óta jelentős az export. Különleges vízszűrő Ezen felül — ami a tapasztalatok átadását illeti, e tekintetben nem csupán gyártási eljárásokról van sző. Eredetileg a hadsereg részére készített egyes haditechnikai berendezések — például híradástechnikai eszközök, azok alkatrészei, automatikai szerelvények, gépjárművek, egészségügyi, orvosi felszerelések — is átadhatók polgári oélokra. így a különleges vízszűrőberendezés családot, amelyet eredetileg a néphadsereg részére készítettek, az ipar polgári célokra is gyártja, s már eddig jelentős exportot is lebonyolítottak, sőt folynak a tárgyalások további külföldi szállításokra. A berendezés segítségével az árvíz idején fogyaszthatóvá tették a szennyezett vizet. Szintén az árvízzel kapcsolatos egy másik példa: a mémöktisztek — együttműködve az Országos Vízügyi Hivatal és a Fűzfői Nit- rokémia szakértőivel — jégrobbantó tölteteket készítettek, s ezek bizonyára jó szolgálatot tesznek a téli időszakban. Oltópisztoly A néphadseregből származó újítások közül különösen jelentős az injekciós tű nélkül működő oltópisztoly. Ez percenként 14—16 ember fájdalommentes oltására használható. Működése révén a nagy nyomással adagolt oltóanyag áthatol a bőrön, ezért nincs szükség tűre, szúrásra és egyéb speciális, nehezen megvalósítható rendszabályok alkalmazására. Igen nagy- jelentőségű ez a találmány járványok idején. A feltalálóik most azon dolgoznál-:, hogy az állatok oltására alkalmas nagyteljesítményű oltópisztolyt is elkészítsék. Nemcsak az autóbusz A magyar gépkivitel a tervezettnél gyorsabban. 18 százalékkal nőtt 1972-ben. A gépexport túlnyomó többsége, 86 százaléka ezúttal is a szocialista országokba jutott el. A szocialista országokkal kötött hosszúlejáratú államközi megállapodások szilárd felvevő piacot teremtenek a magyar áruknak. Az ország rubel bevételeinek valamivel több, mint a fele a gép és finom- mechanikai termékek értékesítéséből származik. Felbecsülhetetlen előnyök forrása, hogy a vállalatok több évre előre ismerik a baráti országokba irányuló szállítási feladataikat s ezzel csökken a műszakilag legigényesebb termékek fejlesztési, értékesítési kockázata. Nemzetközi szakosítás A KGST tagországok már több, mint 4500 gépipari termék nemzetközi gyártásszakosításában állapodtak meg. Hazánk úgyis, mint vevő, úgyis mint gyártó, szállító érdekelt e megállapodások végrehajtásában. A közúti járműgyártás — az autóbuszok, a hátsóhidak, a Zsiguli személygépkocsi alkatrészek stb. — exportja például több. mint 150 százalékkal növekszik a IV. ötéves tervidőszakban. Számítógépeket, telefonközpontokat, színes tv-képcsőszerelősort. mezőgazdasági berendezést. motorvonatot, liftet stb. szállítunk a Szovjetuniónak, a baráti országoknak a nemzetközi szakosítás jegyében. A gépek, berendezések, a műszerek stb. fejlesztése és gyártása nehezebb. összetettebb, mint a könnyű-, vegyi-, vagy az élelmiszer- ipari termékeké. Értékesítésük pedig az egyszerű adás-vételen túl feltételezi az üzembehelyezést, a kezelő-javító személyzet kiképzését. a szerviz-, és a vevő- szolgálat kiépítését, a folyamatos pótalkatrész utánpótlást és így tovább. Az úgynevezett hiánygazt dálkodás hazánkban csakúgy, mint a többi KGST országban tűnőfélben van. s így a nemzetközi gyártásszakosítás élénkülő piaci verseny, fejlődő áru- és pénzviszonyok közepette bontakozik ki. Vagyis a több évre szóló államközi keretmegállapítások kialakításánál, majd a vállalatok közötti tényleges üzletkötéseknél kölcsönösen mérlegelik az előnyöket. így a KGST-tagság. vagy akár a szakosítási megállapodás még nem állandó belépő a nemzetközi munkameosztás- ba. A partnerek bizalmát újból és újból szükséges megnyerni, s a szállítások során kiérdemelni. Hasznos kooperáció A szocialista nemzetközi munkamegosztás, az integráció tehát egyáltalán nem szűkíti, sőt inkább bővíti a KGST-országok kapcsolatait más külső piacokon. Az Ikarus autóbusz például nemcsak a Szovjetunióban és a szocialista országokban ismert és használt jármű, hanem az arab világban, Ausztriában. Svédországban is. Újabban az NSZK nagyvárosi tömegközlekedésében ugyancsak kísérleteznek Ika_ rus-típusokkaL Az> igazán jóminőségű, korszerű termék az éles tőkés komkur- rencia-harcban is helyt áll. Az Ikarusnak az iráni és a2 indiai Merced esekkel, az egyiptomi Nassaer-Művek. a volt francia és angol gyarmatok összeszerelő üzemeinek termékeivel kell állni a versenyt. A fejlett tőkés piacokra viszont a konkur- rencia részbeni kiiktatásával Volvo, Saurer-Steyr stb. kooperációjával jutnak el a magyar autóbuszok. (Pl. a Volvo alvázra és motorokkal épül a magyar karosszéria.) Hasonló kooperációs kapcso- latok révén jutnak el többnyire más gép. és finom- mechanikai termékeink is a fejlett tőkés országokba. Ha ennek okait vizsgáljük, tulajdonképpen arra is keressük a választ, hogy miért alacsony a dollár-elszámolású országokba irányuló gép- és finommechanikai export aránya? (Amíg a teljes magyar export 30, addig a gépkivitelnek csupán 14 százaléka kerül ezekbe az országokba.) Az okok között nyilvánvaló, hogy termékeink műszaki és gazdasági színvonala minősége, kivitelezése még nem mindig elégíti ki a legmagasabb igényeket. De másról is szó van. Ha a magyar termék annyit, sőt többet „tud”, mint a nagymúltú komkur- renciáé. attól még továbbra is lemaradhat a versenyben. Mert a világpiaci verseny- pályákon nem stopperrel mérik az időt. döntő tényező a bizalom. A bevezetett és ismert márkákat csak hosszú és áldozatos harc árán lehet legyőzni. Arról nem szólva, hogy a fejlett tőkés országok a védővámokon túl termékeink kivitelét mennyiségileg is — szinte a legutóbbi időkig — korlátozták. Nem véletlenül értékesít például az Egyesült Izzó sok Tungsram fényforrást Nyu- gat-Európában, a G-anz- MÁVAG pedig motorvonatokat Dél-Amerikában. E magyar termékek nagymúltú a k. bevezetettek az említett piacokon. így értékesítési hálózatuk, szerviz és vevőszolgálatuk is kiépült, a követelményeknek megfelelően fejlődik Napjainkban a háztartási gépek, villany, és gáztűzhelyek, hűtőszekrények, televíziós készülékek ugyanúgy szerepelnek tőkés kivitelünk cikklistáján, ahogy az orvosi, az elektromos, az elektronikus műszerek, a telefon- központok. a konténerek, a kikötői és úszódaruk, szerszámgépek. erőművi berendezések stb. És hosszan részletezhetnénk az egyes cikkcsoportokat a stúdiómagneto. ionoktól, a Röntgen készülékekig. a müncheni eredményjelző berendezéstől a Volkswagennek készült csapágyakig. Azonos rangsor A gazdaságirányítás korszerűsítése, a vállalati önállóság növelése kedvezően hatott az ország külgazdasági kapcsolatainak fejlesztésére, így a gépipari export növelésére is. A kooperációs kapcsolatok létesítésének, a fejlett gyártási eljárások megvásárlásának nagyrésae erre az időszakra jut. Vállalataink jól kihasználták a tőkés piac konjunkturális lehetőségeit s vcdt olyan év, hogy 30 százalékkal növelték a gépexportot az előző esztendőkhöz képest. Ügy, hogy közben a szocialista országokkal szembeni szállítási kötelezettségeiket is teljesítették. S elégedetten állapíthatjuk meg azt is. hogy az exportérdekek nem a hazai ellátás rovására érvényesültek. Nehéz lenne eldönteni, hogy a gépipari vállalatok megnövekedett önállósága, kibontakozó kezdeményező készsége, rugalmassága a hazai ellátásban, a szocialista vagy a tőkés piacokon szült-e nagyobb eredményt. Az öt esztendeje életbe lépetetett irányítási rendszer megszüntette a piacok merev elhatárolását, a hazai és a külföldi fogyasztók rangsorolását s ennek az egyén, a vállalat és az ország egyaránt hasznát látja. K. 3. Felveszünk — gépészmérnököt, — épület-gépésztechnikust, — gépésztechnikusokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: MEZŐGÉP VÁLLALAT tószegi gyá’-esrysége (gyáregységvezetőnél) Gazdagodik az ország I•Cserépgyár Bátftszéi% (-démont-és * Mésimij ’**Beremend^Vy Térképünkön az 1973-ban befejeződő 23 és a kezdődő 5 központ) nagyberuházási, fűn* teUük fel. Az 1973. évi költségvetés 113 milliárd forintban határozza meg a beruházások értékét. Ez az előző évhez képest 3 %-os növekedést jelent; a tervidőszakra élőirányzott szintet igyis meghaladja. Folytatódik a beruházási tevékenység tervszerűségét biztosító költségvetés és hitelpolitika. Ez a beruházási eszközök koncentrált és hatékony felhasználását — az építés alatt álló objektumok gyorsabb befejezését — teszi lehetővé. A beruházások 48 %-a állami. 52 %-a pedig vállalati és szövetkezeti forrásokból valósul meg. Ez elősegíti az ipar kedvezőbb gyártmánystruktúrájá- nak kialakítását, a mezőgazdasági üzemek javuló anyagiműszaki ellátását, a szállítás és a hírközlés technikai színvonalának emelését, a lakosság életkörülményeinek javítását. Jelentős beruházások valósulnak meg a lakásépítés, a közműfejlesztés. az egészségügy és az oktatásügy területén is. ™ TERRA
