Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
SZOKATLAN ESETEK Lelkes újságolvasó (A Polish Weekly-Ml) Szemészeten ' Hadd szorítsam meg a kezét doktor úr! Most már remekül látok... Gyanús szituáció (A Paris Match-ból) Micsoda ötlet Részletre A skótot megkérdezték, hogy miért vett a barátnőiének születésnapi ajándékul pont egy ajakrúzst. — Azért — feleii a skót, — mert ez az egyetlen ajándék. amit kis részletekben, lassanként visszakapok tőle. Egy fiatal kameruni lánynak feltűnik, hogy öccse éjt napallá téve imádkozik. Kíváncsian megkérdi; — Áruld már el, miért imádkozol megszakítás nélkül? — Azért, hogy Tokió legyen Madagaszkár fővárosa. — Micsoda -ötlet! És ugyan miért? — Mert ezt írtam a legutóbbi földrajz dolgozatomban. Fehls s Derecby: SZÜLETÉSNAP Csökkentjük a reprezentációt Amikor beléptem Hóhem Dezső, a Fregoli értékesítő vállalat igazgatójának egykoron messze földön híres luxusirodájába, majd hogy hanyatt nem vetettem magam attól a kietlen látványtól, mely ott fogadott. Hóhem Dezső ugyanis éppen egy kimustrált háromlábú hokkedlin egyensúlyozott, saját lábával igyekezett pótolni a hokkedli negyedik lábát. — Mi történt? — mered, tem értetlenül az egyébként népszerű vállalati igazgatóra, aki a maga fénykorában nem egy ízben képviselte hazánk színeit különböző fregoli szakemberek nemzetközi szimpozionjáa. — Hová lett a gyönyörű garnitúrád, a perzsaszőnyeged, a könnyezőpálmád és a nevető kedved? Hóhem Dezső számyasze- getten válaszolt: — Csökkentettük öregem a reprezentációt! —- Ez rendben van, ez he. lyes. De mennyire? — Hogy ennyire? Ez még semmi amit itt látsz, illetve nem látsz. Mi ugyanis minden vonalon csökkentettük a reprezentációt. A múltkoriban például két nap után faképnél hagyott bennünket és az első menetrendszerűt- len géppel hazautazott az tlbürkürüi küldöttség, melynek pedig három hétig kellett volna a mi fregoli kereskedelmünket tanulmányoznia... — Talán nem voltak megelégedve a hazai fregolik minőségével? — Azokkal igen. De az üzemi kosztunkkal nem. Vendégeinket ugyanis ma már nem invitáljuk munkaebédre a Szigetre, a Royal- ba vagy a Citadella étterembe, mint régen. Nem Tévedések Az osztályvezető magához kéreti Novákot és szemrehányást tesz neki: — Mit jelentsen ez, kérem? A felesége most telefonált, hogy ön beteg — közben itt van az irodában! — Bolond az az asszony! Holnap kell telefonálnia! öregem, ez megszűnt. Munkaebéd helyett vendégeink üzemi ebédet kapnak. Per kopf öt hatvanért... — De reprezentációs italotok csak van. Mit adtok a tárgyaló partnereiteknek? — Ha nem si keiül az üzlet, akkor kövidinkát... — És ha sikerül? — Akkor is kövidinkát. de akkor tokajis üvegből töltjük nekik... — É? a kocsid, az álomszép Merci d? — Leadtam. Gyalog járok. — Miért nem inkább villamossal? — Hogy ne röhögjenek rajtam. Ugyanis ha gyalog megyek, azt még csak meg tudom magyarázni azzal, hogy védem az egészségem, hogy szükségem van friss levegőre, viszont nincs szükségem a felesleges kilóimra, hogy részt veszek a kocogó mozgalomban, meg minden effélével. De a villamos, azt már nem tudnám megmagyarázni. Ha villamoson közlekednék, akkor mindenki azt hinné, hogy smucig vagyok a saját kocsimat strapálni... — Most jut eszembe. Az előszobádban egy csúnya és kellemetlen modorú jelenség ügyködik az írógépnél és fogadja az ügyfeleket. Mi van Irénkével, azzal a bűbájos, Igézetes sexbombával, aki éveken keresztül azon a jogcímen kellemkedett körülötted, hogy a titkárnőd? — Mint láthatod, vállalatunk jelentős mértékben csökkentette a reprezentációt. így le kellett mondanom írónkéról is. Ezért inkább elvettem feleségül. Otthon ugyanis azért mégsem árt. ha néha reprezentál az ember... Ágh Tihamér érdeklődések A főnök így szól titkárnőjéhez: — Amikor telefonált a feleségemnek és közölte, hogy ma sokáig itt maradok a munkahelyemen, hogyan reagált erre? A titkárnő: — Ezt kérdezte: „Biztosan számíthatok erre?” Magától értetődik, hogy ha rajtunk múlik, soha nem mentünk volna vendégségbe Ko- walskyhoz. Először is, egyáltalán nem barátunk, másodszor pedig, miféle okból kifolyólag kedélyeskedjünk egy egyszerű munkatárssal ? Ma azonban nem tudtunk kitérni a dolog elől, engednünk kellett. Ha kibúvót keresel azonnal megvádolnak, hogy nem gondoskodsz a beosztottakkal kapcsolatos jó viszonyról, hogy úri tempóid vannak, amelyek az egyszerű embereknek nincs ínyükre, meg még az ördög tudja, miket ötlenek ki. így hát elmentünk. Ko- walsky derekasan kiköltekezett. Az asztal roskadozott az étel és ital alatt. Megismerkedtünk a feleségével, egy nagyon kedves és csendes asszonnyal, aki egyre újabb ételek súlya alatt roskadozott. melyeket a konyhából varázsolt elő. A beszélgetés kezdetben akadozott. Kowalsky azonban ritka vendégszerető házigazdának bizonyult és nem tűrte, ha poharaink üresen tátongtak. Hamarosan oly hangosan zajongtunk, hogy nem hallottuk, hogy valaki csengetett. — Nyisd ki, — mondta Kowalskvné, — mert mindjárt letépik a csengőt; Kowalsky kiment az előszobába, majd egy pillanat múlva már örömmel tidvöA bíró így szólt Gradison- hoz: — ön a kutyáját Johnson- nak nevezte el és állandóan így kiabált neki: „Hé, Johnson, hé te gazember!” ezPárbeszéd a gyógy szertárban —■ Kérem, adja vissza a pénzt azért a hajápolószerért, amelyet a múlt héten adott el nekem. — De miért? — ön azt mondta, hogy ez remek szer a kopaszodás elleni harcban! — Igen. valóban így van. Azt mondtam, hogy ez a hajápolószer a kopaszodás elleni harchoz való. de azt nem mondtam, hogy győzelemre is SJgít. zölt egy párocskát. Átadtak neki egy nagy csomagot, meg egy gyönyörű szegfű csokrot. — Száz évig, száz évig! — rikkantotta íz egyik most érkezett és megcsókolta a házigazdát. — Minden jót. telitalálatos ; totó-szelvényt, sok örömet az asszonnyal! — fejezte be tréfálkozva. Kezdtük magunkat rosszul érezni. Szóval, ez születésnap? Kérdezzük a házigazdát. de az csak tiltakozik. Nem kt.ll róla beszélni mondja, nem az ünnepségre hívott meg, hanem csak úgy, egy jelképes kupicára. De bármit is mondjon, nagyon kellemetlen így, üres kézzel Mit tegyünk? Az üzletek zárva vannak. Lázasan suttogni kezdtünk a sarokban, kihasználva a nagv felfordulást. amit az új vendégek érkezése okozott, s zseniális határozatot hoztunk. Hatalmas kő esett le a szívünkről. A főnök odament Kowalsky- hoz. megcsókolta, majd így szólt: — Születésnapja alkalmával kiutalunk önnek egy negyedévi prémiumot. Majd visszatértünk az asztalhoz. s elégedetten vizseájr gattuk az ünnepségben bűnös házigazdát, aki csodálkozva motyogta: — Soha nem mertem gondolni. hoev ilyen drága ajándékot. fogok kapni, soha nem mertem... Molnár Sándor fordítása zel nyilván a szomszédját akarta megsérteni. — Szó sincs róla — ellenkezett Gradison: a kutyát akartam megsérteni. Tanácsadás — Mondja kérem, lehet itt fürödni? — Nem tanácsolom, itt rengeteg a krokodil. — És hol nincs? — Ott lejjebb, ahol a folyó a tengerbe ömlik — vagy két kilométerre. — És ott biztos, hogy nincs? — Egyetlen egy sincs, mérget vehet rá! A krokodil nagyon fél a cápától... Titok A száztíz éves bácsikétól megkérdezi valaki: — Mondja bácsi, hogyan érte meg ezt a szép kort? A bácsi csöndesen feleli) — Volt türelmem. Sértegetés
