Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-03 / 1. szám
1973. Január 3. SZOLNOK MIOfEl NÉPLAP 5 v-A. faifíatnRádióéi »esilrp Korán délután a finom- kodóan még mindig „nem budapesti”-nek nevezett színházak kabaréjával kezdődött a rádió szilveszteri műsora. Még az emlékezetes színházi vetélkedő eredményhirdetésekor megígérték, hogy a vidéki színházak is részt kapnak a szilveszteri produkcióból. Kaptak. Igaz, hogy a „budapesti"-ek közé, az esti főkabaré szentélyébe még nem bocsáttattak be, de azért már ez is valami. Egyébként, hogy ez az égtáj szerinti megkülönböztetés mennyire nem értékmérő — a két kabaré fényesen bizonyította. Mindkettőben voltak igazán szellemes, ededeti ötletek és sajnos a sekélyes huthorizálás, a blőd viccelődés is helyet kapott mindkettőben. tA vidékiek műsora mégis — ha nem is jobb — pergőbb, sokszínűbb volt. Minden műsorszámot felsorolni lehetetlen, de Pálfy István debreceni talyigására (Simor Ottó ízes. jókedvű alakítására), Csorba István, Csontos Magda, Fehér Tibor tréfálkozásaira, Sass József paródiáira szívesen emlékezünk. (Sass, ha nem tudna olyan kitűnően utánozni, találóan csipkelődő jellemka- rikatúriából akkor is felismertetné velünk a megszólaltatott színészeket.) A szolnokiakat sajnos csupán egy röpke jelenetben hallhattuk. Mintha nem is ők nyerték volna annakidején * vetélkedő egyik díját. Az esti főattrakciótöl vártunk valami szilveszteri különlegességet. valami mást, újat, meglepőt. De a rádió kabarészínháza mintha csak egyik „hónapos" műsorát dagasztotta volna fel a „kitölteni muszály” időre. A megszokott műsorszámok jó része így a szokásosnál te r- jengösebb volt. már-már iunalmasra nyúlt. (Különösen Komlós János konferan- sza. a két krahácsi purparlé- ja és Jenő—Lujza dialógusa tűnt hosszúnak. (Szilágyi János Erőművész című írása, Sinkovits Imre jellegzetes svádájával fűszerezve, az est legjobb pillanatait szerezte. Üj szín Kern András bemutatkozása, aki saját írását meglepő mértéktartással mondta el. Brachfeld Siegfried nyelvészkedésén is jól mulattunk. A kabarét egy ötletes „■marháskodás” (nem én nevezem így. Szilágyi János, a műsorvezető) és Hofi Géza egyórás műsora kötötte ösz- sze. A Marton Szilágyi címre hallgató műsor igazi, áradó kedvű, szilveszteri készülődéshez illő volt. De Szilágyi János — elsősorban az elmés telefonbetyárkodás segítségével — még néhány mindenkit érintő kérdésről is tudott beszélni, sőt beszéltetni. S végül Hofi. Egy klubban rögtönöz, válaszol a közönség néha könnyű, néha kényes kérdéseire. Hofi különös alkatú, egyéni hangú humorista (vagy ki tudja pontosan, mi is). Egyórás műsora csupa őszinte, jókedvű nevetés. (Érdekes, nem tűnt hosszúnak, pedig hosz- ssabb, mint a rádiókabaré bármelyik száma.) Néha attól is nevetünk, ahogy mondja. Sokszor ezzel is mond valami fontosat, ezzel az „ahoggyal”. Pedig úgy tesz, mintha semmit sem venne komolyan. Mégis talán az egész szilveszteri műsorból azö ötletei, poénjai maradtak meg bennünk. — irömböezky — Gyárjs család A »pilóta« a Hűíógépwyái ban Munkásműve iség e » Üzem. tapasztalstok a metfyeszékhe yen Hlcsodálkozom, ahogy találkozunk. Hogyan, hát ilyen fiatal? Nem is tudom, miért van az, ha törzsgárdáról írunk, beszélünk, mindig öregekre, kicsit már fáradt emberekre gondolunk. Farkas Mihály hajában nincs tán egy ősz szál se még. Különben is szőke, s olyan embertípus, amelyik sokáig marad fiatal. — Látja, pedig már úgy is számolhatok, hogy tizenkét év van a nyugdíjig. Első munkahelye, első gyára a Hűtőgépgyár volt. Ma is itt dolgozik. És ma is ugyanabban a beosztásban, szakmában, amit ezzel a gyárral kötött szerződése alapján tanult ki. — Jászárokszálláson éltem. Háza, földje volt ott az anyámnak, azon dolgoztam. Mikor jött a híre, hogy gyár lesz, lehet jelentkezni, mert még szakmát is tanulhat az ember, nem gondolkoztam sokáig. Családalapítás előtt voltam, belevágtam. A hűtőgépgyári jubileumi ünnepségek előkészítői felfedezték, ő volt az első szerződéskötő, az első belépő. Sosem tudta. Csak azt, hogy húsz éve már, hogy itt keresi a kenyerét, s hogy lassan öt éve, hogy otthona Jászberény, s hogy a felesége is hűtőgépgyári dolgozó. — Pesten kellett munkára jelentkezni. Jó korán reggel érkeztem, nem is volt még az irodában senki. Már gondolkodtam is, hát csak én leszek egyedüli kezdő? Aztán jöttek még néhányan. Mondták, hogy Csepelen tanuljuk a szakmát. Jó, majd meglátjuk. Kilenc hónap volt az, s mikor letelt, az Alumíniumgyárba küldtek gyakorlatra. BESZÉLGETÉS — verseny: ki vág előbb a másik szavába. BARÁT — olyan ember, aki kitűnően ismer téged, s ennek ellenére szeret. KAPZSI — ember, aki egész életében nyomorog, hogy majdan gazdagon haljon meg. KRITIKUS — lábatlan ember, aki másokat futni tanít. FILMCSILLAG — olyan nő, aki hosszú évekig dől» S aztán itthon. Sokáig járt be, mindennap utazott. De- hát új helyen fészket rakni nem könnyű. — A házunk 1968-ban épült fel Berényben. Azóta dolgozik itt a feleségem. A huszadik évemben pedig, a fiam is idejött. Itt tanul szakmát. Háromtagú a család, a gyáros család. Sok ilyen dolgozik a hűtőben. Farkas Mihályé egy a sok közül. A huszadik évre kiállítást nyitottak a városban. Mindjárt a bejáratnál az alapítók, a húszéves munkások tablója. Szép, nagy fényképek, köztük a Farkas Mihályé is. — Megkaptam a hűségpénzt, a kétezer forintot, örültem neki. mert ez minden évben ajándék egy kicsit, úgy érzem. Nálunk tényleg jó ez a törzsgárda dolog. Ha jól dolgozunk, minden évben megkapjuk a pénzünket. Éppen erről beszélgettünk a brigádommal is. Jó, ha becsülete van a kitartónak, még forinttal is jutalmazzák. Látja ez a becsület, a munkásbecsület szép. A szocialista brigádomnak is az a neve: Becsület. A Hűtőgépgyár huszadik esztendejében, amikor ünnepség ünnepet követett, becsületesen dolgozott a hatezer ember. A gyorsmérleg: az adatok szerint mintegy 25 ezer hűtőszekrénnyel, százezer szifonnal gyártottak többet 1972-ben, terven felül. Szép eredmény. Benne van az olyan kétkezi, ' húsz éve hűséges emberek munkája, mint a Farkas Mihályé, meg a családjáé. — Sóskúti Júlia — gozik, hogy megismerjék, aztán eltakarja szemét egy napszemüveggel, hogy ne ismerjék meg. VILLANYÉGŐ — konzervált napfény. GYÓGYÁSZAT — a paciens figyelme elterelésének művészete arra az időre, míg meggyógyítja a természet. PESSZIMISTA — férfi, aki egyszerre nadrágtartót is, meg nadrágszíjat is felölt. Molnár Sándor SosA Ki vitatná annak igazát, hogy „a munkásosztá y meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét; munkája, magatartása» fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra”. Ebből a meghatározó szerepből adódik; állandó jelleggel, féltő gonddal kell törődni a munkások műveltségével nemcsak a mozgalmi szerveknek, a közintézményeknek, hanem a munTény, hogy egy ilyen (21 ezer dolgozót érintő) felmérés nem ad teljes képet Szolnok munkásságáról, de megfelelő általánosító sokhoz, következtetések levonásához alapul szolgál. A felmért üzemek do'gozóinak 77,3 százaléka munkás. Ezeknek több mint negyven százaléka szakmunkás. A vizsgált vállalatok csszdol- gozóinak 25,9 százaléka nő, akiknek 62 százaléka fizikai munkás. Az összdolgo- zói létszámon belül igen magas a fiata’ok aránya, meghaladja a 36 százalékot. Mindebből adódik az első következtetés: a termelésben betöltött szerepüknek Az üzemi fiatalok kulturális tevékenységének lehetőségeiről szólva valamivel kedvezőbb a kép. Szakkörök, öntevékeny művészeti csoportok, vetélkedők és részben a sporttevékenység biztosít hasznos elfoglaltságot számukra. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy mindez elsősorban a műven lőlési intézménnyel^ rendelkező vállalatoknál adódik, a többi helyen a lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Ezért az öntevékeny kultúrmunkában rejlő nevelési hatások a fiatal oknak csak egy részét érintik. Néhány vállalatnál sem ifjúsági klub, sem klubszerű összejövetel nem található. Ez is arra vall: kívánatos gazdagítani az ifjúsági kulturális tevékenységének lehetőségeit, színesíteni a tartalmi munkát. A szakmai és általános műveltség fejlesztésének, a kulturális élet pezsgőbbé tételének nélkülözhetetlen kiindulópontja a kellő iskolai végzettség biztosítása. A műszaki-technikai fejlődés szempontjából különösen örvendetes jelenség* hogy a munkások között évről évre nő az érettségizettek aránya. A vizsgált üzemekben a középiskolát végzettek 23,3 százaléka fizikai munkát végez. kahelyek műszaki-gazdasági vezetőinek is. Sajnos — ilyen vonatkozásban — fel- becsülhetet en eredményeink ellenére még sok tennivaló is akad. Erre vall a szolnoki Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának a megyeszékhely 18 üzemében végzett felmérése is, amit Zádor Béla, az osztály munkatársa összegezett di- cséretreméltó buzgalommal. megfelelően kellene foglalkozni a dolgozó nőkkel és a fiata okkal. elősegíteni általános és szakmai ismereteik gyarapítását» aktívan bevonni őket a kulturális életbe. A vizsgálat tapasztalatai szerint mindenekelőtt a dolgozó nőkre kellene nagyobb figyelmet fordítani, hiszen a velük kapcsolatos kulturális tevékenység a leggyengébb a vállalatoknál. Többnyire egészségügyi előadások tartásában merül ki. A város hét üzemében még egészségügyi előadások sincsenek. A programnélküliség, az egyarcűság a jellemző tehát a nők körében kifejtett üzemi közművelődési tevékenységre. Néhány üzemben — így például a Tiszamenti Vegyiművekben —- ez az arány 50 százalék felett van. Található olyan vállalat — Így az AFIT szolnoki üzeme — ahol a munkások mindegyike elvégezte az általános iskolát, vagy csak elenyésző százalékuk nem rendelkezik vele. Iskolai végzettség —- művelődés Egészében véve azonban — a folyamatos képzés ellenére — korántsem lehetünk elégedettek a szolnoki munkások iskolai végzettségével. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál például 55,3 a Járműjavítóban 40, a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál 45,2 százalékuk nem végezte el az általános iskolát. Sajnálattal kell szólni arról is, hogy erőfeszítéseink ellenére újratermelődik az analfabétizmus. A vizsgált vállalatoknál jóval több mint kétszáz ími-ovasni nem tudó munkás van. Közülük százötvenhármain az építőiparban dolgoznak. Való igaz, hogy a szóbanforgó emberek egy része idős, tanulásra nem kötelezhető. Igaz viszont az is, hogy jó részük fiatal, s képzetlenségüket nem nézhetjük tétlenül. A 7. sz. Volán Vállalat és még néhány üzem jó példája alapján szélesebb körben kellene megszervezni a kihelyezett általános iskolai osztályokat. Csak helyeselni lehet, hogy az üzemek egy része hathatósan segíti dolgozóinak középiskolai tanulását, hiszen legtöbben üzemük szakmai profiljának megfelelő középfokú képzésben vesznek részt, s ez kedvezően hat a vállalatra. Szemlélet kérdése a kulturális nevek munka A kulturális nevelőmunka hatósugarának bővítése, mindenekelőtt szemlélet kérdése, s annak függvényeként az anyagi, tárgyi és szemé,yi feltételek biztosításáé. Nos, ami ezeket illeti, elismerő hangon kell szólni a Papírgyárról, a Bútoripari Vállalat telepéről, a Cukorgyárról és a MEZO- GÉP-ről. A kulturális tevékenységre fordított összeg százalékos arányban ezeknél a legmagasabb. Elgondolkoztató viszont az, hogy a Ganz Villamossági Művek .•szolnoki gyáregységénél az idén elvonták a kulturális célokra fordítható összeget, az AFIT szolnoki üzeménéi pedig nem terveztek ilyea célra keretet A művelődési Intézményekkel nem rendelkező vállalatok közül kulturális célokra esetleg az ebédlő használható, néhol még az sem. Kedvezőtlenek a személyi feltételek is. A tizennyolc vizsgált vállalat közül tizenkettőben nincs u közművelődéssel foglalkozó .függetlenített, vagy tisztelet- díjas népművelő. A termelési' kultúrát és az általános műveltséget segítő tevékenység tehát a tárgyi, személyi és a pénzügyi lehetőségeket tekintve, hagy kívánnivalót maga után a szolnoki üzemekben. Időnként mintha megfeledkeznénk a párt X. kongresszusa egyik útmutatásáról: a tudomány és a technika fejlődése aa emberek képzettségének növelését, az ismeretek szüntelen bővítését igényli.” S ezt az igényt nem lehet csupán rövid szakmai tanfolyamokkal kielégíteni, hanem az általános műveltség emelését segítő mindéit egyéb tényező (iskolapótló- foglalkozás. politikai képzés. ifjúsági klubok, öntevékeny művészeti csoportok, könyvtárfejlesztés stb.) felhasználásával lehet célhoz érni. 1973. január 1-én a Magyar Posta bevezette a postai irányítószámokat. A Magyar Postát a napi 2,5 millió levélforgalom feldolgozása — válogatása, Irányítása egyre nagyobb gondok elé állítja. A most bevezetésre kerülő irányítószám-rendszer az országot 9 gócterületre, 80 Irányítási területre és 368 irányítókörzetre osztja fel. A négyjegyű irányítószám első tagja a gócterületet, a második az irányít;1 területet, az utolsó kettő pedig a kézbesitőkörzetet jelenti. Tehát a négy számból kiolvasható, hogy az ország melyik településébe szól a levél, a csomag stb. Ha a küldőmén ek 80 %-án feltüntetik az irányítószámot, akkor — anemzetközi gyakorlat szerint — érdemes lesz a postai irányítást gépesíteni. Ezáltal a küldemények nemcsak pontosabban, hanem gyorsabban is érkeznék rendeltetés! helyükre, A Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat törökszentmiklósi gyárában 12 éve foglalkoznak a zöld takarmány betakarítására szolgáló OF-típusú járvazúzó-gép gyártásával. A gyár évente 5—600 ..libanyakú” gépet szállít a hazai mezőgazdaságnak. Képünk az utolsó munkafolyamatról, a festésről készült L. Largo: MI MICSODA? Üzemi fiatalok kulturális lehetőségei 21 e er á «gőzét érd?z?e ? meg
