Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

1973. lanáur 31. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 • • Üzem- és munkaszervezés a karcagi Lenin Tsz-ben Így vezet a főagronómus 2 A továbbiakban saját veze­tői módszeremet szeretném — a teljesség igénye nélkül — leírni- Másokkal együtt vallom, hogy az üzem- és munkaszervezési módszerek közül — a megfelelő terme­lőeszközök birtokában — a legolcsóbb és legcélraveze­tőbb eljárás a soron követ­kező munka vagy munkafo­lyamat szellemi előkészítése. Miután a konkrét munkák irányítását a beosztotti szak­vezetők végzik, ezért az én munkám jelentős hányadát e tevékenységek ellenőrzése es a soronkövetkező munkák előkészítése teszi ki. Ellenőrzési módszerem rö­viden a következő: minden jelentősebb munkafolyamat kezdésénél ott vagyok. Ellen­őrzőm, hogy a kérdéses mun­ka úgy indul-e, ahogyan azt korábban meghatároztuk. Ha a körülmények váltottak, a munka irányítójával egvütt megbeszélem a szükséges, vagy lehetséges módosításo­kat, meggyőződöm a munka Minden nagyobb munka­folyamat tervezésében több változatot dolgozunk ki. A több variációs rendszernek az az előnye, hogy számol a változó időjárási, biológiai és egyéb nehezen tervezhető körülményekkel, valamint a rendelkezésre álló termelőké­pesség különböző összeállí­tásban történő felhasználá­sának lehetőségével. Rövid példa a fentiek be­mutatására. Termelőszövet­kezetünk 230 hektáron ter­mel cukorrépát. Az őszi be­takarítási kampánytervben 130 hektár cukorrépa gépi szedését terveztük, 100 hek­tár területet pedig kézi Sze­désre. Az egyik változat sze­rint a kézi szedést tíz nap­pal később indítottuk volna a gépi után, a másik változat szerint együtt a kettőt. A szövetkezet szállító-parkja, valamint a répa átvételi üte­me azonban nem tette lehe­Avagy a másik példa: a közös kukoricát vegyszeres gyomirtásra, tehát kapálás nélküli művelésre terveztük A közismerten Száraz tavasz miatt a kötött talaiokon a vegyszer nem hatott kellő­képpen. — Ügy ítéltük meg. hogy Kapálás nélkül annyi­ra elgyomosodnak a kukori­catáblák, hogy ez jelentős minőségéről, amit jóvá is hagyok. Ezzel tulajdonkép­pen magamra is vállalom a felelősséget a munka minő­ségéért, s ez erkölcsi segítsé­get ad a beosztott, közvetlen irányítóknak. Nemcsak a munkák kez­dését. hanem folyamatát is ellenőrzőm. Így információt szerzek azok minőségéről, mennyiségéről egyaránt. Ezt összevetem a tervvel, illetve a szakirányítók szóbeli vagy írásbeli jelentésével, ami fel­tétlenül szükséges. Részben azért, hagy ha nagyobbmér- vű a lemaradás a. tervezett­hez mérten, még időben meg tudjuk tenni a szükséges in­tézkedéseket. Másrészről,v ha szükséges, az erők és eszkö­zök átcsoportosításával segít­sük, gyorsítsuk a munkát. Ezen túlmenően a folyama­tos ellenőrzés, a munkaterv­vel történő gyakori összeve­tés azért is szükséges, mert csak a naprakész imformált- ság birtokában lehet kellő alapossággal előkészíteni — megfelelő időben, alapos rész­letességgel a soron követke­ző munkákat tővé, hogy a kézi és gépi sze­déssel felszedett répát egy- ídőben át tudjuk adni. Ezért az időjárás alakulá­sától tettük, függővé, hogy melyik változattal indulunk, de mind a két változat indí­tására felkészültünk. Szep­tember 10-e és 20-a között, a cukorrépa szedésének idő­pont) ában csapadékos volt az időjárás, ezért a második változattal kezdtünk. Kétna- pi gépi szedés után ugyanis a betakarító gépsort le kel­lett állítani, a felázott kötött talajon a gépek nem tudtak dolgozni, és ígt' á kézzel sze­dett répából a tervezett' mennyiséget -már a szedés első időszakában be tudtuk szállítani. Ez is hozzájárult ahhoz.’ hogv a répa szedését október végére befejeztük, és más termelőszövetkezet­ben bérmunkát tudtunk vál­lalni 23 hektárnyi területen. mértékben csökkentheti a termést A növénytermesz­tésben dolgozó szövetkezeti tagok munkáját viszont le­kötötte a cukorrépa. A termelőszövetkezet párt­szervezetének és szocialista brigádjainak segítségével — többnapos általános kukorica­kapálást szerveztünk. — Szó szoros értelmében az elnöktől kezdve, mindenki, a nem a növénytermesztésben, a se­gédüzemágban, építőbrigád­ban dolgozók — rizsőrök, műszakiak és az adminisztrá­torok is — három nap alatt 400 heKtár kukoricát kapál­tunk meg Ezzel a munka- szervezéssel elértük, hogy a növénytermesztési brigádok a cukorrépa szakszerű műve­lését időben elvégezhették. Ez azért is nagv dolog, mert minden tagra 1.5 hektár cu­korrépa művelése jutott. Ezek a példák is igazolják a több variációjú munkaelő- Készítés célszerűségét és hasz­nálhatóságát Ezek után a termelőszövet­kezetünkben meghonosított irányítási és ellenőrözési módszereikről általánosan levonható következtetések — szerintünk — a következők: a kézi és a gépi munkaerőt ésszerűen összevonva, — a munkák fontossági és sürgősségi sorrendjében fog­lalkoztatjuk. — Az így szervezett munka mennyisé­ge könnyen ellenőrizhető és áttekinthető, könnyebb is az irányítás. Igazságos, de ösztönző anyagi érdekeltséget alakí­tottunk ki. Ügy, hogy a jöve­delem 10—12 százalékát új­rafelosztás alapján használ­juk fel, prémiumként. Ez a jövedelemhányad a termelés fontos Kulcspozícióit erősíti. 4 vezetés négy parancsolata Ezeken az általános elve­ken túl pedig azt valljuk: semmilyen irányítási és el­lenőrzési szinten sem pótol­ja a szigor a személyes pél­damutatást A szigorú tech­nológiai fegyelem alapja a ló munkaerkölcs és a techni­kai lehetőségek biztosítása. — Teljesíthetetlen feladatot nem szabad követelni. To­vábbá a kiadott rendelkezése­ket mindig ellenőrizni kell. ennek elmaradása, vagy fe­lületessége. a muhKaerkölcs romlásához vezet A vezetés­ben és a konkrét irányítás­ban biztosítani kell a demok­ratikus légkört és erősíteni a kritikai szellemet Magamról , pedig mindig az tartottam, ‘ 1V2 évtizedes munkámban benne van a szövetkezet tagjainak szor­galma is. a szövetkezet poli­tikai és gazdasági vezetőinek segítsége is. Mindig az vézé- relt; szem előtt tartani a népgazdasági igényeket, de összfegveztetve a szövetkezet és a szövetkezeti tagok érde­keivel.' Mohácsi Imre főagronómus Karcag. Lenin Termelőszövetkezet Előkészítés több változattal 0 Ésszerű besorolásban A legtöbb bért a legjobb munkásoknak Pártnap a jászberényi A pri tógépgyárba n Tegnap délután a jászbe­rényi Aprítógépgyárban is pártnapot tartottak. A nagy­számú hallgatóság előtt dr Heiczmann János kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartott érdeklődéssel kísért előadást. A miniszterhelyettes elő­adása első részében azt elemezte — az MSZMP KB november 14—15-i ülése alapján — hogy hol tartunk a párt X. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásában. Ismerve a KGM vállala­tainak helyzetét, eredményeit, a KGST gépipari állandó bizottságában való részvétel jelentőségéről szólott. Szá­munkra most a legfontosabb feladat, hangsúlyozta, hogy minél gazdaságosabb terme­lésszerkezet« ; alakítsunk ki. Az Aprítógépgyár eddig is tisztes helyet foglalt el a magyar gépiparban, a to­vábbiakban még kedvezőbb helyzetben dolgozhat, így minden remény megvan ar­ra, hogy eredményességi Jhsiiaká novekedienek­A fejlődés tényezőinek, mutatóinak feltárása mellett az előadó beszélt azokról a hiányosságokról is, amelye­ket a KB november 14—15-i ülése, fogalmazott meg. Ez- zed összefüggésben szólt a jövedelmek alakulásáról, a központi bérintézkedésekről. A párt helyesen , ismerte fel. mondotta, hogy az állami ipar munkásainak életszín­vonala nem emelkedett olyan mértékben, mint a társadalom egyéb, más ré­tegeinek jövedelme. A központi bérintézkedé­sek éppen ezért az állami Ipar munkásai jövedelmének emelkedését célozzák. A nagyipari munkásság jöve­delmének alakulása fontos politikai tényező, hangoztat­ta. és ismertette, hogy a KGM-vállalatok milyen mér­tékben részesülnek — diffe­renciálás alapján — az átlag 8 százalékos béremelésből. A kohászatban dolgozó mun­kások átlagban 8,5 szazaié­kos, a gépiparban dolgozó munkások pedig átlagban 7.4 százalékos béremelést kapnak. Az adott átlagot azonban üzemenként tovább kell differenciálni, figyelem­be kell venni — többek kö­zött a munkakörülményeket, a teljesítményt, a végzett munka társadalmi hasznossá­gát stb. Nagyon fontos, mondta nyomatékosan a miniszter­helyettes, hogy adott helyen a legképzettebb, legszorgal­masabb munkások kapják a legtöbb bért. Az Aprítógépgyár munká­sainak bére átlagosan 7 szá­zalékkal emelkedik, — ezt az átlagot kell nagy körülte­kintéssel, az ösztönzés elvé­nek teljes figyelembe véte­lével differenciálni. Végezetül a miniszterhe­lyettes arról beszélt, hogy mlyen kedvező nemzetközi helyzetben végezhetjük mun­kánkat, s a gyár minden dolgozójától odaadó, leikig ismeretes munkát kért. A X. kongresszus határozatai kiállták a gyakorta* próbáját (Folytatás az 1. oldalról) Az előadó hangsúlyozta a szocialista országok közötti kooperáció fontosságát, majd hangsúlyozta: A Szovjetunió az első szá­mú • partnerünk, segítőnk gazdaságunk fejlesztésében. A behozott nyersanyagok 40 százaléka, az energiahordo­zók 72 százaléka származik szovjet barátainktól. Ugyan­akkor a legfontosabb piacunk is a Szovjetunió. Gergely elvtárs ezután elemezte életszínvonalpoliti- kánk összetevőit, azután így folytatta: Központi intézke­désre az átlagosnál jobban növekedett az építőipari, a közlekedési dolgozók, a fegy­veres testületek tagjainak, a pedagógusoknak, az egész­ségügyi, az igazságügyi és egyes kulturális intézmények dolgozóinak bére. Növeke-, dett a családi pótlék. a nyugdíj, javult a nők, a fi­atalok helyzete. A keresetek­ben egyre inkább érvénye­sül a munka szerinti diffe­renciálódás, a családi jöve­delmekben pedig a’ kiegyen­lítődési tendencia. Az iparban a 48 órás mun­kahét 44 órára rövidült 1971—72-ben a tervezett 143 ezer helyett 155 ezer új lakás épült, vagyis két év alatt 500—600 ezer ember jutott korszerű otthonhoz. Köztudott hogy a nagy­üzemek munkásainak kere­sete az utóbbi években vi­szonylag lassabban növeke­dett mint más ágazatokban. A Központi Bizottság — el­vi, politikai, gazdasági okok­ból kiindulva — e helyzeten változtat. Az állami iparban — a vállalatok saját lehető­ségeit is figyelembe véve — az idén a munkások és mű­vezetők bére átlagosan 10— 12 százalékkal növekszik. Ez az intézkedés egyik fontos biztosíték arra. hogy a kongresszuson elhatározott életszínvonal-emelkedés a munkásosztály legaktívabb, legáldozatkészebb részénél, a nagyüzemi munkásság kö­rében is megvalósuljon. tosan dolgozik a társadalmi-, csoport- és egyéni érdekek összhangjának megteremtésé­ért. Azt a szemléletet és gyakorlatot erősíti pártunk, hogy az egyén boldogulása csak a közösség boldogulásá­val együtt történhet. Pártunkat egészséges fej­lődés jellemzi. Létszáma megnőtt. A kommunisták százezrei dolgoznak példa­mutatóan sorunkban, hivatá­sunkhoz, eszménkhez méltó­an. Nem titkoljuk, vannak közöttünk kevés számban olyanok is, akik illendőség­ből vagy karrierből jöttek közénk. Ezek úgy is visel­kednek. Azt valljuk, hogy a párt a hibák ellen csak akkor tud eredményesen har­colni, ha a kommunisták mentesek mindazon hibák­tól, amelyek ellen küzdeni kell. Ezért növeljük a párt­tagokkal, a pártszervezetek­kel szemben a követelménye­ket. Olyanokra van szüksége a pártnak, akik hirdetik az eszmét. és mind a mun­kában, mind életmódjukban példát mutatnak. Munkások­kal, parasztokkal, kétkezi fizikai dolgozókkal, nőkkel, fiatalokkal kívánjuk erősíte- ni_ pártunkat. Nagy feladat hárul e munkában az alap- szervezetekre. Megnőtt a fe­lelősségük. ök vannak az első vonalban, rájuk vár a munka nagy része. Ezért fo­kozott figyelemmel kísérjük, segítjük tevékenységüket. Gergely elvtárs részletesen szólott a szocialista demok­rácia fejlesztésének fontossá-, gáról. Hangsúlyozta: a dol­gozó tömegek politikailag je­lentősen fejlődtek, közelebb kerültek a közélethez. Lát­ják, ismerik a munkafolya­matokat. a tennivalókat Minden vezető számoljon ez­zel, és a követelményeknek megfelelően fejlessze mun­káját Az előadó ezután az ifjú­ság neveléséről beszélt Minden - felnőttnek többet kell tenni az if júság nevelé­séért — mondotta. — Tudjuk, hogy egy nemzedék élete nem nagy idő. Al^ik az el­lenforradalmi rendszerben éltek, különbséget tudnak tenni a múlt és a jelen kö­zött Nekik többet kell szól­niuk a múltról a fiataloknak, hogy ők is jobban értékel­jék és becsüljék jelenünket, eredményeinket. Gergely' elvtárs végezetül hazánk és a szocialista tábor külpolitikájáról és a béke ki­látásairól szólott. Máltatta a vietnami tűzszünet jelentősé­gét. Nagy érdeklődéssel kí­sért beszédét így fejezte be: — Pártunk Központi Bi­zottsága meg van győződve arról, hogy novemberi állás- foglalása megértésre talál, éa végrehajtását mindenki a sa­ját munkaterületén, egyéni boldogulása és a közösség javára biztosítja. A pártnap végén a megyei pártbizottság első titkára vá­laszolt a feltett belpolitikai kérdésekre, majd hosszasan elbeszélgetett egykori mun­katársaival, a község dolgo­zóival. M. U Tiszaszentimre is gazdagodott A megyei pártbizottság el­ső titkára áttekintette me­gyénk gazdasági fejlődését, megemlítette, hogy a lakos­ság készpénz-bevétele .ta­valy mintegy 7—9 százalék­kal nőtt, és több mint 3700 lakás épült. Ezután Tisza­szentimre fejlődéséről be­szélt — A járás székhelyének, Tiszafürednek gyors iparoso­dása hatást gyakorol Tisza- szentimrére is. A Tisza II. programjában megépülő víz­tároló gyorsan átalakítja ® tájat, és befolyásolja az itt élő lakosság életkörülmé­nyeit Tudjuk, hogy az or­szág közérzete az egyes em­berek, községek, városok közérzetéből tevődik össze. Ezért figyelünk minden köz­ségünket, hogy egészséges fejlődés, jó emberi közérzet hangulat legyen. Ehhez rend­ben kell mennie a dolgok­nak. örülünk, hogy nagy­jából ez így is van. Az előadó ezután a köz­ség gazdaságainak fejlődé­séről szólott Megemlítette, hogy növekszik a termelő- szövetkezet vagyona, a dal­Mit kel1 A Központi Bizottságunk állásfoglalása részletesen tar­talmazza a tennivalókat. Az állásfoglalás mindenkitől több és jobb munkát köve­tel. a saját munkaterületén. Kevés nézőre, több cselekvő emberre van szükség. Nem a feladatokat kell újra fo­galmazni, hanem az állásfog­lalásban foglaltakat kell pon­tosan végrehajtani. Erősíteni kell azt a közszellemet, hogy mindenki kulcsember a ma­ga területén. Az idei esztendő fő gaz­dasági követelményének az gozók jövedelme. Eredmé­nyesen és jó irányban fej­lődik az állami gazdaság is. mely mindig egyik fontos bázisa volt a községnek. — Az egész község gaz­dagodott. 1957-hen, amikor ide kerültem, alig volt járda és villany. Ma 21.8 kilomé­ter járdával. 18.3 kilométer villanyhálózattal rendelkezik. Űj bekötőutat, fűthető autó­buszvárót és fogorvosi ren­delőt építettek. Elkészült a község ívóvíz-ellátásának terve. Felismerték a közös összefogás erejét, ezért min­dig túlteljesítik a tervezett társadalmi munkát. Tavaly több mint ezren vettek részt a közös érdeket Szolgáló tár­sadalmi munkában. Becsül­jük még az önzetlen embe­reket, ákik készek tenni a közösségért. Gondoltak a művelődés fejlesztésére is. Óvodákat, tantermeket épí­tettek, felújították az álta­lános iskolát, könyvtáruk van, kulturáltabb a szövet­kezeti kereskedelem is. Gergely elvtárs ezután gondjainkról szólt, majd a feladatokról beszélt. tennünk? elért eredmények továbbfej­lesztését kell elsődlegesnek tekinteni. Ez érdeke és kö­telessége minden embernek, a községnek és az ország­nak is. Többet kapni anya­giakban, juttatásokban csak akkor lehet, ha többet adűnik. Olyan közszellemet kell kialakítani, amelyben megbecsülik az igyekvő, fe­gyelmezett embert, lenézik, rendre utasítják az élőskö­dőket, a hátramozdítókat. Pártunk figyelemmel kíséri az egyes társadalmi osztá­lyok, rétegek helyzetét, tuda­Gépesítik az anyagmozgatást Fokozott mimkásvédelent a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál A közelmúltban tárgyal­ta a MEDOSZ megyei bizott­sága azt a jelentést, amelyet a szolnoki MEZŐGÉP Válla­lat vezetősége készített az üzem munkavédelmi helyze- térőL Az ezerkétszázötvenhét dolgozót foglalkoztató válla­latnál tavaly 50 millióval több termelési értéket állí­tottak elő. azonos létszám­mal. A munka termelékeny­ségének növekedésével a yál- lalat fokozta a munka biz­tonsági feltételek javítását is. Ennek eredménye, hogy csök­kent a munkahelyi balese­tek száma. A további csök­kentés érdekében elemzően vizsgálják a tialeseteket, fel­tárják azok okait, összefüg­géseit. Két év statisztikája iga­zolja. hogy a legtöbb bal­eset a húsz éven aluli fia­talokkal történik. Ugyancsak az elemző statisztika alapján feltárták a veszélyforráso­kat 'is. E szerint a legtöbb baleset segéd- és betanított munkásoknál. szerelőknél, lakatosoknál fordul elő. A kézi anyagszállítás és kézi szerszámok is gyakori ve­szélyforrások. A vállalat vezetősége ta­valy munkavédelmi hóna­pokat is szervezett. Az ősz­szel körülbelül a felére csök­kent a balesetek száma a munkavédelmi hónapok alatt. Ezért ebben az évben is szerveznek munkavédelmi hőnapokat, amikor fokozzák a munkásvédelmet, a munka- biztonságot. A balesetek számának, csökkentése érdekében a MEZÖGÉP-nél gépesítik az anyagmozgatást, s intézkedé­seket tesznek a munkavédel­mi őrjárat tevékenységének javítására, a dolgozók bal­esetvédelmi oktatása színvo­nalának emelésére is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents