Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

1973. Január 3. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Az év első miniszteri látogatása A IV. ötéves terv (Folytatás az 1. oldalról) hagyni a túlzott jövedelem­osztást sem, ha ilyet tapasz­talnak a szönretkezetekben. Majd a miniszter egyik in­dítványára azt válaszolta: — örömmel leszünk házi­gazdái a MÉM és az OVH együttes kollégiumi ülésének, amely Szolnokon tárgyal majd a Tisza IL öntözőrend­szer építésének meggyorsítá­sáról. Délután a zárt termelői társulások vezetőivel, tagjai­val találkozott a miniszter. Dr. Borbély Józseí, az álla­mi gazdaságok megyei főosz­tályvezetője bevezetője után Kálmán István, a Héki Álla­mi Gazdaság igazgatója, Oláh János, a karcagi Lenin Tsz elnöke, Horváth János, a besenyszogi Kossuth Tsz elnöke. Bagó Bálint, a mező- héki Táncsics Tsz elnöke. Lovász Dániel, az új6zászi Szabadság Tsz elnöke és Bu­dai Kálmán, a zagyvarékasi Béke Tsz elnöke adott szá­mot arról, hol tart az álta­luk vezetett gazdaságok köré csoportosuló cukorrépa, ku­korica, lucerna, rizs. hagyma termelőrendszerek program­ja. E termelőrendszerek az utóbbi fél év alatt alakultak ki, az országos átlagnál na­gyobb iramban. A felszólaló dr. Gergely István pedig a kővetkezőt tette hozzá: — A jelenlegieken túl 1974- ben még célszerűnek tartjuk rizs-, búza-, vörös­hagyma-társulások indulását, halgazdasági társulás alaku­lását és vezérgazdaság ke­restetik a fejlett gyepgaz­dálkodás elterjesztésére is. 1975- ben pedig szarvasmar- hatenyésztő, tej- és húster­melő, juh tenyésztő iparszerű rendszerek alakítására gon­dolunk. Ez így megy elvtár­sak végig. Hiszen törvény, hogy mire egy dologban, el­érünk valahová, kezdhetjük újra a másikat. A zártrend­szer természetesen nem a gyengéje, a hozzá nem értők megsegítése, de nekik is le­hetőség a felzárkózásra. A belépés természetesen nem kötelező, de azt mondjuk, csali az maradjon ki, aM töb­bet tud a vezérgazdaságok­nál. Dr. Dirménv Imre minisz­ter így búcsúzott az aktíva résztvevőitől: — Nem az első alkalom, hogy a termelői zártrendsze­rekre buzdítjuk a Szolnok megyeieket. Azért is t<A szűk, mert — már csak az üzemméretek miatt is — itt nagyobb a lehetőség a zárt- rendszerek kibontakoztatásá­ra, másrészt a Szolnok megyei­ekben megvan, ehhez a bá­torság is. A zártrendszer az új ismeretek állandó befoga­dását, terjesztését biztosítja, magas szellemi készenlétet feltételez, a tudatformálás jó módja A Szolnok megyei tervek nem hiú ábrándozá­sok, hanem földönjáró reális célokra épülnek. A jóhangulatú találkozó­ról azzal búcsúzott az esti órákban a miniszter: — Szolnok megyében, iga­zán szakmabeliek között éreztem magam. — borzák — A legjobbak között Eredménye*«) ével zárt a Víz- és Csatornamű Vállalat A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ered­ményeit tekintve országosan is a legjobbak közé tartozik. Az állóeszköz-állománya 920 A vállalat az elmúlt év­ben a tavalyinál 12 millió forinttal magasabb termelé­si értéltet, 130 millió 100 ezer forintot tervezett. 1971- ben 11 millió köbméter ivó­vizet szolgáltattak, 1972-ben 11,8 millió köbmétert tud­tak volna adni, a vízfölhasz­nálás azonban nem növeke­dett a várható ütemben, „csupán” 11,5 millió köbmé­ter víz fogyott, ami árbevé­telben mintegy 1,7 millió forint kiesést jelent. Az állandó fürdőknél 465 ezer, az idényfürdőknél 270 ezer látogatót „terveztek”, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban százezerrel keveseb­ben keresték fel a strando­kat, ami egy millió forint veszteséget okozott. A megyében lakókat azon­ban a Víz- és Csatornamű Vállalat nyújtotta szolgálta­tások, főleg az ivóvíz-ellátás foglalkoztatja Nem véletle­nül, hisz egyes városokban — Jászberényben. Török- szentmiklóson, Karcagon, Mezőtúron — idén is aka­dozott néha a vízellátás. Jövőre viszont ezeken a he­millió forint. 60 vízmű tar­tozik hozzá. mindkettő a megyék között a legmaga- sabh. Az árbevételt és a víztermelést tekintve szintén az I—II. helyen áll. A szolgáltatás jellegű te­vékenységből összesen 91,6 millió forint bevételre szá­mítottak. az építőipar terve — törpevízmű építése, kút­fúrás, csatornaépítés stb. — 38,5 millió forint volt. A fe­szített terv ellenére — rá­adásul kevesebb víz fogyott és a fürdők is veszteséget hoztak — a termelési érték így is eléri a 130 millió fo­rintot, ugyanis az építőipar­ból származó bevétel lénye­gesen megahaladja, amit terveztek. A számok egyértelműen azt mutatják, hogy a vál­lalat most is eredményes évet zár, és a dolgozók nye­reségrészesedése ismét több lesz egyhónapi fizetésüknél. lyeken is javul a helyzet. Január végére elkészül az új víztorony Karcagon. Me­zőtúron már szeptemberben bekapcsolták az új kutat. Jászberényben szintén új kút lép üzembe májusban, és bővítik a vízvezeték­hálózatot is. Kisújszálláson november óta ugyancsak új kút ad vizet. Emellett 1972-, ben hatezer lakást kapcsol­tak be a vízvezeték-háló­zatba. Szolnokon írem javult a helyzet A legnagyobb vízfogyasz­tó temészetesen Szolnok. Az elmúlt évben hétmillió köb­méter víz fogyott el a me­gyeszékhelyen, de a vízmű akár nyolcmilliót is tudott volna adni. A mennyiséggel nem is volt probléma, an­nál inkább a minőséggel. Novemberben például 4—5 napig — enyhén szólva — ugyancsak kifogásolható szí­nű és ízű víz folyt a csa­pokból. Az történt ugyanis, hogy a kiskörei vízlépcsőnél az új meder megnyitása után a Tisza annyi hordalé­kot hozott magával, hogy a zavarossági foka napokig 400—700 volt, körülbelül hét­szerese a szokásosnak. Mivel a jelenlegi vízmű elavult, — 60 évvel ezelőtt épült — nem alkalmas ilyen szemy- nyes víz tisztítására. Megoldást csupán az új vízmű jelenthet, amely lé­nyegesen javítaná az ivóvíz minőségét. A tervek szerint az első ütemben tervezett beruházás 1976—77-ben va­lósul meg, és az új vízmű naponta 45 ezer köbméter jó minőségi vizet tud majd ad­ni. És addig? Legföljebb abban reménykedhetünk, hogy nem lesz nagyon za­varos a Tisza. z. A, Mit matatnak a számok ? Amit a lakosság kap Gazdasági bírság a törökszentmiklósi Gazdasági bírság szabható ki, ha a gazdálkodó szerv — állami vállalat, szövetkezet — jogszabályba vagy hatósá­gi rendelkezésbe ütköző, il­letve a szocialista gazdálko­dás elveivel ellentétes tevé­kenységével jelentős anyagi előnyre tesz szert, vagy sú­lyosan veszélyezteti a lakos­ság jogos érdekeit. A Pénzügyminisztérium Bevételi Fő;gazgatósága gaz­dasági bírság kiszabását in­dítványozta a Törökszent- miklós és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel szemben, mert jogszabályba ütköző, illetve szocialista gazdálko­dás elveivel ellentétes inari és ügynöki tevékenységével, a társadalmi érdeket meg­sértve az 1971. év folyamán és 1972. év I. pegyed ívében összesen mi megy 4 376 090 forint összegű jogosulatlan nyereséget ért el. A Közpon­ti Gazdasági Döntőbizottság a szövetkezet védekezését nem találta elfogadhatónak, és a szövetkezetei 5 500 000 forint összegű gazdasági bir_ ság, s 100 000 forint eljárási illeték megfizetésére köte­lezte. A szövetkezet a lakosság szükségletének kielégítésére — rádió, televízió, s iroda­gép javításra — „műsze­rész” iparengedélyt kapott, majd „lakatos” ipar gyakor­lását is engedélyezték ré­szére, azonban e jogosítvá­nyok egyike sem jogosította fel a szövetkezetét arra, hogy kötőelemeket, csavaro­kat nagy tömegben ..gyárt­son. Jogszabályba ütközött a szövetkezet kifogásolt tevé­kenysége azért is, mert az ÁFÉSZ székhelyén kívül végzett ipari tevékenységet a telephely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsá­gához nem jelentette be. Ügynöki tevékenységnél is túllépte a törvényes kerete­ket. A bírságoló határozat indo­kolása szerint a szövetkezet ipari tevékenységének jogo­sulatlan kiterjesztésével, be, jelentetlen telephelyen vég­zett bedolgozói foglalkozta­tással, a bérezésre vonatkozó rendelkezések megsértésé­vel, burkolt személyi jöve­delmek biztosításával a szo­cialista gazdálkodás elveivel ellentétes olyan ipari tevé­kenységet folytatott, amely­nek leple alatt magánszemé­lyek jól jövedelmező ipari vállalkozása útján a szövet­kezet különösebb befektetés és munka nélkül jelentős többletjövedelmet ért el. A szövetkezet illegális te­vékenység útján törekedett nyereségének fokozására. En­nek pedig törvényes rendel­kezéseink szerint az elért jövedelmet megháláló gaz­dasági bírság a következmé­nye. »r. C», L A magvalósítás néhány tapasztalata Kölnök megyében í. Szolnok megye gazdasága az elmúlt két évben a IV. öt­éves terv céljainak megfele­lően, azzal összhangban fej­lődött A megye fejlődése jól illeszkedik abba az irány­vonalba, amelyet az MSZMP X. kongresszusa, valamint a IV. ötéves népgazdasági terv Dinomi' us a sok gond as építő parkaa Megyénk ipargazdaságának fejlődése a IV. ötéves terv­időszak első két évében gyorsabb ütemű, mint az or­szágos. A szocialista ipar teremlése 1971-ben 7.6 száza­lékkal növekedett 1972-ben is meghaladja az országos ütemet. Az ipari foglalkoz­tatottak száma — 1971-ben mintegy 2600 fővel. 1972-ben pedig 3100—3200 fővel több, mint 1970-ben volt Évek óta először 1972'ben várható, hogy az ipari termelés növe­kedése mintegy 90—95 szá­zalékban a munka termelé­kenységéből származik. Szol­nok megyében az ipari beru­házások kivitelezése és üzem­' ( ■» V'--'«»i' 5' j elölt meg. Az 1971—72. évek­re előirányzott fejlesztési cé­lok általában megvalósultait. Megyénk gazdasága egészsé­gesen fejlődik, erősödnek a jövő fejlődését biztosító leg­fontosabb elemek; , gazdasá­gunk növekedése dinamikus, javul a termelés hatékony­sága. A Korábbinál kiegyen­súlyozottabb az áruellátás, bár a megyeszékheyen az át­lagosnál több a gond. sra©>y© ipart?, A lakossági szói gál tatások kielégítésében résztvevő vál­lalatok, szövetkezetek és ma- gánkisiparosok 1971-ben 5,3 millió forinttal, 1972-ben pe­dig várhatóan 8.6 millió fo­rinttal több szolgáltatást vé­geznek. mint 1970-ben. A tel­jesítmény felújítása ellenére alatta maradtunk a IV. öt­éves terv ezen időszakára elő­irányzott évenkénti átlagos növekedésű ütemnek. A Patyolat Vállalat köz­ponti üzemében végzett re­konstrukció eredményeként 27 százalékkal emelkedett a textil ruha-tisztítás 1970-hez viszonyított lakossági árbe­vétele. 1972. második felé­be helyezése kiegyensúlyo­zottabbá vált. A vállalati be­ruházások csaknem 90 száza­léka termelő beruházás; ezen belül 40—48 százalék építési jellegű. A tanácsi ipar az elmúlt két év alatt 15,5 százalékkal növelte termelését. A tanácsi vállalatok a piac igényeihez alakították termelésüket. — Többlet-termelésüket csak­nem teljes egészében a mun­ka teremlékenységének növe­lésével érték el. Ebben sze­repet játszott a korszerű gé­pek, termelési eszközök fo­kozottabb munkábaállítása, a jobb munkaszervezés. A szö­vetkezeti iparban — az 1971- ben elért termelési eredmé­nyekkel szemben — vissza­esés tapasztalható. A központi területfejlesz­tési alapok célszerű felhasz­nálásával országos jelentősé­gű nagyvállalatok üzemeit telepítettük megyénkbe. — Karcagra, Mezőtúrra. Kun- szentmártonba és Tiszafüred­re. Gazdaságpolitikai érdeke­inket figyelembe véve. az iparfejlesztési alapból támo­gatásban nem részesített te­rületeken is elősegítjük az iparfejlesztést, többek között Jászárokszálláson, Túrkevén, Kunhegyesen és Jászapáti­ban. A vidéki ipartelepítések és fejlesztések: eredménye­ként 1975. végéig — az anva- gilag támogatott területeken — mintegy 6800 úi inari munkahely kialakításával számolunk, amelynek mint­egy 45 százaléka már megva­lósult. Az ipari fejlesztések időarányosnál jobb teljesíté­sét mutatja, hogy az eevmil- liárd forintos összköltséggel tervezett beruházások több mint fele műszakilag megva­lósult ben Szolnokon két új gyors- kiszolgáló vegytisztító sza­lon kezdte meg működését. Jó ütemben halad aGELKA szervizhálózatának feilesz+ése. Az új szervizek építéséhez, a helyiségek kialakításához a Megyénkben a IV. ötéves terv időszaka alatt mintegy 15 000 lakás megépítésével számolunk. Az 1971. évi eredmények összességében kedvezőek. A két évre ter­vezett 5 700 lakással szem­ben mintegy 7 000 épül meg. Az állami lakásépítés mér­téke alatta marad a terve­zettnek. A magánerő-építés különböző formáinak szám­szerű növekedése eredmé­nyezd a túlteljesítést. A beruházások területén bevezetett szigorítások követ­keztében az egyéb állami szervek, vállalatok pénzügyi hozzájárulásának csökkené­sével, valószínűleg jelentő­sebb mértékben csökken az ötéves tervre figyelembe vett egyéb állami lakások száma is. Kedvező, hogy az OTP­társas, magán-tánsas és a la­kásszövetkezeti úton szerve­zett lakások aránya növek­szik. Az ötéves terv idősza­kára figyelembe vett 2 560 társas-lakással szemben 2 200—2 300 OTP-társas és mintegy 900 lakásszövetkezet által szervezett többszintes lakás építéséhez reális felté­telek mutatkoznak. 100—150 magánszervezésű társasház építése is várható a megyé­ben. Szolnok városban á lakás­helyi tanácsok is segítséget nyújtottak. A lakáskarban­tartás területén, elsősorban a tanácsi ingatlankezelő szer­vezeteit és az építőipari szö­vetkezetek fejlesztették tevé­kenységüket. Beruházásaik többnyire célgépesítésre irá­nyultak, ennek eredménye a lakáskarbantartás mintegy 20 százalékos növekedése. Gépkocsijavító és karbantar­tó tevékenységben új szer­vizállomásokat létesített két kisipari termelőszövetkezet, ez mintegy 28 000 üzemóra többlet-teljesítményt ered­ményezett. Az Autófenntartó Ipari Tröszt üzemei több nr.int 90 százalékkal növelték ■ a lakossági szolgáltatásokat. A szolgáltatás-fejlesztési alapból 1971—72. években a megyei tanács által nyújtott 15,7 millió forint juttatás ha­tékonyan szolgálta az elhatá­rozott célkitűzések megvaló­sítását. A kiemelt tevékeny­ségek kapacitásának fejlesz­tése csaknem 30 millió forint értékű beruházás megvalósí­tásával járt. A központi és megyei in­tézkedések hatására a beru­házási piac egyes területein enyhült a feszültség. Javult a beruházási és pénzügyi fe­gyelem. Az intézkedések hatására ' a tervezői kapacitásokban felesleg mutatkozik.- A mély­építésnél — az előirányzatok és a feladatok számának csökkenésével — szabad ka­pacitás jelentkezik. A ma­gasépítésnél azonban — kü­lönösen az állami építőipar területén — továbbra is je­lentős a feszültség. Az állami építőipari vállalat az ötéves terv első éveiben nagyobb feladatokra kötötte le kapa­citását. (MÁV-rekonstrukció, iparfejlesztések stb.) Ezért nem vesz részt kellően a nem termelő tanácsi felada­tok megvalósításában. A ta­nácsi építőipar felfejlődése . még nem pótolja a hiányzó kapacitásokat. Az Építési és Szerelőipari Vállalatnak töb­bet kellene kezdeményezni a fontosabb feladatok válla­lásánál. Az állami építőipa­ri vállalat a nagyobb felada­tok közül nem vállalta a szolnoki fedett sportcsarnok megépítését 1975-ig, így más kivitelezőt kellett keresni a létesítmény megvalósításához. A tanácsi építőipar terme­lés-felfutása a tárcavállala- ténál gyorsabb volt. Techni­kai, technológiai, műszaki fejlődése is kedvező. építésben jelentős feszültsé­gek mutatkoznak. A célcso­portos központi lakásépítés üteme elmarad a tervezettől. A feltárt és közműves lakás- területek elfogytak. A váras­bán jelenleg csak jelentősebb szanálásokkal, vagy nagy összegeket igénylő közműve­sítéssel lehet koncentrált tö­meges lakásépítést megvaló­sítani. A kb. 1 700—2 000 cél­csoportos lakásfejlesztést csaknem 1100 lakás szaná­lása terheli. További gondot okoz, hogy a lakásépítésnél nincs biztosítva a megfelelő érdekazonosság a beruházó és kivitelező szervek között. A kivitelező a gyorsabban építhető de drágább techno­lógia, míg a beruházó a ke­vésbé költséges, nagyobb la­kásszámot biztosító változat felé törekszik. A vidéki la­kásépítésnél az építés ütemét a kapacitások helyi mértéke befolyásolja, de várhatóan az éves „csúszások” ellenére az ötéves terven belül a ter­vezett lakások megépülnek. A lakáskapcsolódó beruhá­zások (iskola, óvoda, üzlet) megvalósítására továbbra is a késés és a túlzottan lassú ütem a jellemző. Barta László a Megyei Tanács VB terv­osztályának vezetője Az öt黩« lakásprogram megvalósítá­sának néhány tapasztalata

Next

/
Thumbnails
Contents