Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-25 / 20. szám

1973. január 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP v 5 Számvetés és célkitűzés A me' vei műre ödési központ mun «á áról A megyei művelődési köz­pont elkészítette tavalyi munkájának mérlegét, ki­dolgozta idei munkatervét. Mindez nemcsak azért érde­mel figyelmet mert a megye egyik igen fontos művelő­dési intézményéről van szó, hanem a sokirányú, jól vég­zett munka miatt is. Szol­nok idevágó művelődési igé­nyeinek kielégítése mellett a megyében működő tanácsi és művelődési otthon jelle­gű intézmények szakmai— módszertani segítését is el kellett végezni. A tervek valóra váltásá­hoz megfelelő körülmények is kellenek. A megyei mű­velődési központ esetében inkább kellenének. Ságvári körúton lévő központjukban tíz évvel ezelőtt sokkal job­bak voltak a feltételek a hatékony munkához, mint most- Jelenleg négy iroda- helyiség, egy színházterem és egy kisebb terem áll csu­pán rendelkezésükre. 1961- ben egy színházterem, egy társalgó, egy olvasóterem, négy szakköri helyiség és három irodahelyiség tarto­zott a művelődési központ­hoz. A tulajdonában lévő Május 1. úti helyiség és a Komarov-terem sok minden­re nem alkalmas. Az intézményben hétféle szakkör működött 1972-ben. Sajnálatos, hogy a nem meg­felelő körülmények,miatt idő­közben kénytelenek voltak megszüntetni az akvarista, a fa- és műanyagmegmunká­ló, valamint a matematikai szakkört. Jórészt a mostoha elhelyezési körülmények számlájába írható az is, hogy az állandó kis közösségek Az intézmény munkájában tavaly a legnagyobb előre­lépés a művészi ízlés for­málásában történt. Tovább szélesítették a komolyzenei hangversenyeket. A Filhar­mónia gyermekbérlet-soroza- ta mellett lehetőséget bizto­sítottak szimfonikus zenekari hangversenyeknek, a Múze­um udvar nyári programjá­ban hangversenyeket szer­veztek, s megrendezték a fiatal zeneszerzők estjét. A klasszikus zene történetét élő zenével ismertető soro­zatot szerveztek Szolnokon és a megye több helységé­ben. Tánc- és könnyűzenei rendezvényeikkel az ifjúság szórakozási igényeinek kie­légítése mellett a fiatalok zenei ízlését is igyekeztek formálni. A művelődési központ min­denekelőtt arra törekedett, hogy Szolnok lakói, a mun­kásság s főleg az ifjúság számára biztosítsa a korsze­rű művelődés a szabad idő hasznos eltöltésének lehető­ségeit. Tevékenységének fő iránya 1972-ben: a politikai­világnézeti nevelés; a termé­szettudományos, az általános és a szakmai műveltség gya­rapítása; a művészi ízlés fej­lesztése; a kultúrált szóra­kozás lehetőségének megte­remtése és a hálózati—mód­szertani munka magasabb szintre való emelése. Ez a körülmény súlyos nehezékként gátolja a mun­kát. Ennek ellenére sokrétű és figyelemre méltó ered­ményt könyvelhettek el a művelődési központ dolgo­zói az évi számvetés készí­tésekor. Sok kiállítást szer­veztek (és a megyében több helyen bemutatták azokat), filmvetítéseken ismertették a szovjet űrkutatás történe­tét, Szolnok 900. jubileumá­ra készülve várostörténeti szabadegyetemet szerveztek. 1972-ben a művelődési köz­pont szervezésében több, mint huszonhétezer hallgató előtt 328 előadás hangzott eL Ehhez járult még 94 tár­sadalom-. illetve természet­tudományi filmvetítés. kialakításában nem tudtak tartós eredményt felmutatni. Közkedveltek voltak a művelődési központ tanfo­lyamai, amelyeken tv-szere- léssel negyvenen, szabászat­tal a tervezett nyolc helyett tizenegy csoportban kétszáz- kilencvennégyen. műszaki rajzmásolással pedig hat-, vanhatan ismerkedtek. Más szervekkel és intéz­ményekkel együttműködve, közreműködtek az irodalmi ízlés fejlesztésében, — így például az Ünnepi Könyv­hét, a Költészet Napja, az Irodalmi Szabadegyetem, a Pódium irodalmi—művészeti presszó rendezvényeiben. A filmalkotások megértését a művelődési központ filmklub­ja segítette Az öntevékeny művészeti mozgalomban kiemelkedő sze­repe volt a Tisza táncegyüt­tesnek, amely sikerrel lépett fel a „hazai pálya” mellett Szegeden a Nemzetközi Szakszervezeti Néptánc Fesz­tiválon. a Fővárosi Művelő­dési Házban és lengyelorszá­gi körútja során. Jól bevált a művelődési központi munkásszállási kör- műsora. A kőolajbányászok, az építők, a Palotási Állami Gazdaság és egyéb üzemek három és fél ezer dolgozója tekintette meg rendezvényei­ket. A művelődési központ ta­valyi számvetése az említet­teken túl sok mindent tar­talmaz, többek között érté­keli a szakbizottságok mun­káját, a népművelők képzé­sét. a saját gondozásban megjelent kiadványok sorsát. Annyi bizonyos: jó alapot nyújt az intézmény tavalyi munkája az idei feladatok­hoz. A művelődés; központ idei célkitűzései a tavalyinál is gazdagabbak. — talán egy kicsit túlságosan is mesz- szire nyújtózkodtak. Annyi bizonyos, hogy ha valóra akarják váltani azokat — számítva az év során adó­dó, nem tervezett feladatok­ra Is alaposan ki keli venni részüket a munkából, ízelítőül — csupán tallózva a vaskos munkatervben — megemlítünk néhány felada­tot: Munkában nincs hiány A népfronttal közösen vá­rosi munkásakadémiát szer­veznek a Barátság klubban. A KISZ városi bizottságával körösen ifjúsági vitafórumo­kat rendeznek. Várostörté­neti szakkört alakítanak az iparitanuló intézetben. A szabadságharc 125. évfordu­lója alkalmából „A néppel tűzön-vízen át” — címmel szavalóversenyt rendeznek. Barátaink címmel a szocia­lista országokat bemutató estek szerepelnek program­jukban. Bekapcsolódnak a felnőttoktatás segítésébe. A fizikái dolgozók jóképességű gyermekeinek előkészítő tan­folyamait és nyári tanulmá­nyi táborait segítik. A szolnoki kulturális he­tek rendezvénysorozatában ők a gazdái a VII. Szolnoki Néptánc Fesztiválnak, segí­tik a katonai főiskolák or­szágos fesztiváljának és a II. Szolnoki Szimfonikus Ze­nekari Fesztiválnak megren­dezését. A Pódium műsoré, ban 12 alkalommal szervez­nek előadói estet. Módszer­tani tapasztalatcsere jelleg­gel megrendezik az irodalmi színpadok megyei bemutató­ját. Sort kerítenek Hajdú, Szabolcs, Borsod és Szolnok megye tájegység; amatőrfilm szemléjére. Folytatják a jól bevált munkásszállási kör­műsort. Nyolc szakkört é$ tíz rétegklubot tartanak fenn. A város területén 200 isme­retterjesztő előadást rendez­nek. Egyszóval: gazdag programot Ígér a művelődé­si központ Valóra vált lervrk Népszerű a szabászat A legoawyob előrelépés Jubilál a Magyarhoni Földtani Társulat Legrégebbi tudományos egyesületünk, a Magyarhoni Földtani Társulat idén ün­nepli megalakulásának 125. évfordulóiét. 1848. januárié­ban alapították a tudomány iránt érdeklődő elődeink, a fö'dnek ..az ország minden részében való földismei-bá- nvászati megvizsgál tatása vé­gett”. mint ahogy az egylet első elnöke programjukat megfogalmazta. A társulat tagjai alapozták meg a Nem­zeti Múzeum ásványtani gyűjteményét, s a 100 év előtti Budapest világvárossá formálásában is részt vet­tek: a társulat nevéhez fűző­dek a főváros vízellátási ter­vének és a budai beevsée ma is használatos kiránduló térképének elkészítése, vagy a Széchenvi-fürdőt melegvíz­zel tápláló kút felfedezése. I & Magyarhoni Földtani Társulat közreműködésével tárták fel a század első év­tizedeiben a lispei kőolajat. Komló. Pécs. Dorog szénbá­nyáit. amelyek hozzájárultak az iparosodó Magyarország fejlődéséhez. A kutatómun­ka nagvob lendületet mégis az utóbbi negyedszázadban kapott, amióta a társulat te­vékenységével a szocialista nagyipar nyersanyagbázisá­nak bővítését célozza. A nyi- rádi—halimbai bauxitot, az algyői kőolajat és a recski színesércet mind a társulat szakembereinek közreműkö­désével fedezték fel. A nép­gazdaság érdekeit szolgál* hasznos tevéKonvségre jel­lemző a részben a társulat közreműködésével megkuta­tott bükkábrányi lignit amelv a gyöngyösvisontaiboz hason­lóan lehetőséget teremt erő­mű építéséhez, * t5"*!* Orosz festőnagyság A művészettörténeti kuta­tás mai fejlettségi fokán — szinte példátlan, hogy el­múlt századok egy-egv festő­je hirtelen ..kitörve” az is­meretlenség vagv jelentékte­lenség homályából, lényege­sen módosítsa a koráról kialakult elképzeléseket, Egv moszkvai restaurátor szeren­csés felfedezése folytán most mégis át kell írni a XVTII. századi orosz festészet tör­ténetét A restaurátor egy Grigorii Osztrovszkii nevű. XVIII századi festő 16 különböző portréját fedezte fel egy Szo- ligalics nevű orosz városka tájmúzeumának raktárhelyi­ségében. A kének benorosod* va. a fel’smerheteilenségíg magnónkéi Adva hínTpntfsk ott A leeinhh moszkvH restau­rátorok többhőnanns munká­val úi életre keltettük Oszt­rovszkii portréit. amelvek közül hármat — elsőként a „Szovieísz.kaia Kubára” ked­di száma mutatott be, Sz nk'íz s^kmunk s- tanulóUak Törökszentmiklós város művelődési és népművelési intézményei nagy gondot for­dítanak a 604-es számú Szak­munkásképző Intézet tanulói műveltségének fejlesztésére. Ennek érdekében a járási, városi művelődési központ és a városi-, járási könyvtár az intézettel együttműködési szerződést kötött, amelynek értelmében megszervezték a szakmunkástanulók színhá­zát. így kétszázötven bérlet kibocsátásával évente 4 elő­adás megrendezését biztosít­ják. Az intézetben 600 köte- teles kihelyezett könyvtárat is szerveztek, amelynek könyvállományát negyedé­venként cserélik. Nagy sikerrel szerepel hazánkban Rhoda Scott, a neves jazz-orgonista, akit a televízió tett nálunk népszerűvé Mindannyiunk kéziszótára Ismereteket közöl, eligazít, minősít Könyvet mindig örömmel vesz kézbe a betűszerető, s némi kíváncsisággal az, aki még csak kóstolgatja a nyomtatott szó világának ízét. Lexikont, szótárt viszont akkor forgatunk, ha szüksé­günk van valamire, ha meg akarjuk tudni egy-egy szó, kifejezés értelmét, jelentését. Most azonban egy olyan szó­tárról lehetséges néhány röp­ke gondolatot elsorolnunk, amilyet mindenki kezébe szí­vesen adnánk: ez a Magyar Értelmező Kéziszótár. Erényeit, nagyszerűségét e vaskos kötetnek hosszan le­hetne méltatni, hiszen a 70 ezer címszó önmagában is tiszteletet parancsol. Mégin- káb a feldolgozás módja, a tömörítés művészete. — Ez utóbbi magyarázza, hogy az egyetlen kötetbe hozzávető­leg 12 ezer szóval több ke­rült. mint a hét darabból ál­ló Magyar Nyelv Értelmező Szótárába, s ugyanakkor fel­frissült, napjainkkal még élőbb kapcsolatban állóvá vált az anyag. A szervátültetés, az újszíves, a pótmama, a tej­csárda, a szexpróba most már közkeletű kifejezések, meg is kapták helyüket, — ahogy mások szintén, ám csillaggal jelölve. E megkü­lönböztetést azért, hogy ke­rüljük, ne használjuk azokat, van helyettük jó magyar szavunk. Ismeretet közöl, el­igazít, minősít tehát a Nyelv- tudományi Intézetben össze­állított. g az Akadémiai Ki­adó gondozásában megjelent kereken 1550 oldalas kötet, amelyben 850 vonalas ábra is található a megértés elő­segítésére. S ami még ked­vesebbé teszi a- nyelvműve* lést a maguk ügyének is tar­tók Számára, az az, hogy bárki értően forgathatja, — meglelheti a keresett eliga­zítást, rábukkanhat a sza­vak eredetére, fejlődésük fő mozzanataira, jelentéstartal­muk változásaira. Bevallot­tan a legszélesebb körnek készült tehát a Magyar Ér­telmező Kéziszótár, s ez az. ami érdemes a figyelemre, a segítségre. Ifjúsági filmek seregszemléje Kőszegen Elkészült Kőszeg idei kul­turális programja, —- amely minden eddiginél gazdagabb. Az események január 28-án. az Országos Filharmónia kon­certjével kezdődnek; Február 24-én rendezik meg a már hagyományos Concordia bált. amelyre a szomszédos Auszt­riából is sok vendéget vár­nak. Március 15-én nyitják meg a forradalmi ifjúsági napokat, s megkezdték a fel­készülést az ugyancsak ha­gyományos húsvéti nemzet­közi autóstalálkozóra. Kőszeg ez évben is otthont ad az ifjúsági filmek sereg­szemléjének; április 24—30 között rendezik meg az ifjú­sági filmnapokat Május 2—5 körött a határ széli városban „A nyomdászat kezdete és a magyar irodalom” címmel tudományos ülésszakot tar­tanak. Június 3-án először mutat­ják be „A kőszegi vár ostro­ma” című zenés történelmi játékot Tanuló építőipari munkások Vállalják a nehézségeket Is Táljelentkezés a szobafestők tanfolyamán A Szolnok megyei Építő­ipari Vállalat 3 200 fizikai dolgozója közül 1440 szak­munkás. 1971-ben a szak­munkások száma az össz- munkásoknak csupán 38 szá­zaléka volt. Azóta száztizen- heten szerezték meg a szak­munkás-bizonyítványt a vál­lalat tanfolyamain. Ideális az volna, ha a szakmunkások és a segédmunkások száma megközelítőleg azonos lenne. Az- idei tervekről, célokról Farkas János oktatási fele­lőssel beszélgetünk. — Nyolc tanfolyamot in­dítunk szobafestő, kőműves,, lakatos, tetőfedő, műanyag­burkoló. bádogos, villany- szerelő. központi fűtésszere­lő szakmákban. Az egyéves tanfolyamra csak 8 általá­nos iskolát végzettek jelent­kezhetnek. Szerencsére na­gyon kevés olyan fiatal van nálunk, akinek hiányzik az általános iskolai bizonyítvá­nya. Elsősorban a saját vál­lalatunk dolgozóit iskoláz­zuk be. de idegeneket is felveszünk. — Milyen előkészületet igényel egy-egy tanfolyom megkezdése? — Saját mérnökeinket, szakembereinket kérjük fel el'’dások tartására. Meg­szervezzük a tanfolyamokat. Divatos szakmákra rengete­gen ielentkeznek. Ilyen pél­dául a szobafestő. Az üvege­zőt viszont tavaly sem tud­tuk megszervezni az ala­csony létszám miatt. Itt bi­zony kell egy kis propagan­da, meggyőzés, egyéni be­szélgetés. A jelentkező vállalja, hogy a vizsga letétele után két évig a vállalatnál dolgozik, a szabad szombatokon tar­tott elméleti oktatáson rend­szeresen részt vesz. Ennek ellenében a vállalat a tan­folyam megkezdésétől hat hónapig kötött órabért fi­zet, nőtleneknek 7, nősöknek 7.50 forintot. Utána telje­sítménybérben dolgoznak. A 408 óra oktatásban való rész­vétel és a tankönyvöt in­gyenes. Sikeres vizsga után szakmunkás-bizonyítványt kapnak, amit a vállalat egyenértékűnek fogad el az ipari tanulók bizonyítvá­nyával. Gál Ferenc már hét éve ült a volán mögött, mikor az egyik nap megakadt a szeme egy újsághirdetésen: szobafestő-tanfolyamot hir­dettek. Érdekelte a dolog. Jelentkezett, felvették. — Még alig néhány napja dolgozom ’ itt a 4-es főépí­tésvezetőségen — rpondja. — Egyelőre segédmunkás va­gyok. 7.50-es órabérrel. — Mii rí hagyta ott régeb­bi munkahelyét? Szívesen ta­nul szabad szombaton? — kérdésekre ugyanezt feleli: „Azért, hogy szakmunkás le­gyek, mindent szívesen vál­lalok.” Bizakodó tanulni •akar. eéli a hóéi' állami vizs­gabizottság előtt is bebizo­nyítsa tudását hogy minde­nütt érvényes bizonyítványt kapjon. Libor Ferenc a BVM-nél dolgozott 14 forintos órabér­rel, mint betanított mun­kás. Itt néhány évig jóval kevesebbet fog keresni, de vállalja, mert úgy gondol­ja, megéri. Molnár Ferenc ács, 57 éves, s több mint húsz évig segédmunkásként dolgozott. Tavaly vizsgázott. — Örülök, hogy megsze­reztem a szakmunkás-bizo­nyítványt Az igaz. hogy azóta csak 50 fillérrel emel­ték az órabéremet, a tanu­lás is nehezen ment, de jő érzés szakmunkásnak lenni. A szakmunkások brigádok­ban. teljesítménybérben dol­goznak. Átlagkeresetük két és fél, háromezer forint. A szakmai műveltségi szint emelése szinte létkér­dés, feltétele az üzemfejlesz­tésnek és a minőségi munká­nak is. Az életszínvonal emelkedése szebb. jobb lakások gyors építését kö­veteli az építőipari munká­soktól. Ez azonban alapos felkészülést, szaktudás1, igé- nyeL Szilágyi Sándor, a munkaügyi osztály vezetője mondta: ..Még biztosan so­káig lesznek panaszok ki­sebb hibákért az építőipar munkájára, de a jobb mun­ka biztosítósa érdekében év­ről évre több. lelkiismeretes szakmunkást képezünk". Reméljük eredménnyé!! 8» IS®

Next

/
Thumbnails
Contents