Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
1973. január 21. SZOLNOK MERTE! NÉPLAP 7 A Néplap kerekasztala Szerkesztőségünk kilenc Szólnék megyei nagyüzemből hívott kerékasztal beszélgetésre művezetőket A téma mindennapi munkájuk termelésszervező. irányító tevékenységük volt. A beszélgetésen részt vettek: Grundtner János főművezető és Üjvári Ferenc művezető a Hűtőgépgyárból, Libor Pálné főművezető és Benedek Péter művezető a Tisza Cipőgyárból, Boros László a Tiszamenti Vegyiművek-, Lécz János a Papírgyár-, Pataki János és Dobozt Gyula a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat-, Bódi Sándor és Dévai János, a Járműjavító-, Elek János és Czene Béla a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat-, Kovács József és Rózsa Lajos az Aprítógépgyár-, valamint Harangozó Ferenc és Pintér János, a Tisza Bútoripari Vállalat 4. sz. gyáregységének művezetői. A szerkesztőséget Sóskúti Júlia, lapunk gazdaságpolitikai rovatának vezetője képviselte. ŰJSAGIRÓ: A művezetők felelősségteljes munkájával foglalkozni időszerű. A párt X. kongresz- szusának határozata. a központi Bizottság múlt év novemberi állásfoglalása meghatározza a gazdasági építőmunka feladatait is. A munka hatékonyságának fokozását mindkét dokumentum fő feladatként határozza meg. A végrehajtásban nagyon fontos, alapvető szerepe van a gazdasági vezetőknek. A gazdasági vezetők derékhadát éppen a művezetők képezik. ők a legkisebb termelési egység, egy-egy műhely munkájának irányítói. Természetesen nem ilyen röviden megfogalmazható tevékenység ez, s ezt a művezetők tudják a legjobban. A termelési felada*ok elosztásán, a napi ütemes terv teljesítésén túl a művezető ad. jlletve ja ásol béremelést és jutalmat, biztosítja a műhely fegyelmét, a tűz- és baleset- védelmet. segíti a szocialista munkaversenyt, támoga'ja az újítási mozgalmat, vezeti műhelye termelési tanácskozását, gondoskodik az Irányítása alatt dolgozó emberek nyugodt munkakörülményeiről. És így tovább, hosszan lehe‘ne sorolni. mit és mennyit dolgozik. Követelmény munkájában a politikai felkészültség, a szakma kiváló is- mere‘e. a vezetőkészség. Nem könnyű beosztás. LIBÓR PÁLNÉ: Huszonhárom éve dolgozom a Tisza Cipőgyárban, tizenöt évig művezető voltam. Most főművezető vagyok, két műhely munkáját irányítom két művezető társammal. Sose volt könnyű a művezető dolga. A mi vállalatunknál még a krónikus munkáshiány is nehezíti a dolgunkat. Tudom, hogy a fu‘ószalag két műszakjának napi 2400 pár cipőt ke'l gyártania. Negyedévenként a kezünkbe adják a tervet, amit termelési tanácskozáson megismer minden dolgozó. A művezetőnek „csak” az embereket, anyagot, gépet kell hozzá biztosítani. Ügy szoktam mondani: a nyugodt munkát. Ez a legnehezebb, mert ha a szükségesnél kevesebb a műhelylétszám. ha sokan betegek, vagy egyszerűen megválnak a gyártól — akkor bajban vagyok, vagyunk. A Tisza cipőgyári művezetőknek azzal mindig számolniuk kell, hogy sok embernek van szőlője, kiskertje, hogy jó eredménnyel gazdálkodó tsz-ek dolgoznak a szomszédos községekben. Sajnos, emiatt is nagv ná’unk a vándorlás. Az új dolgozók betantása pedi megint a művezetők dolgát szaporítja. Ha jól átgondo’om, mi a legfontosabb. azt mondom: a kölcsönös bizalom. Ha a munkások, művezető között ez pines meg. a szakmát legjobban ismerő művezető munkája se lehet eredményes. BENEDEK PÉTER: A műhelyemben évente 30 százalékban cserélődnek az emberek. Ha ehhez veszem az állandónak mondható anyaghiányt, akkor art hiszem, érthető a panaszkodás. Persze én nem panaszkodásnak szánorh, csak őszinte vagyok. ELEK JÁNOS: A vándorlás, jövés-menés az építőiparban is megvan. BÓDI SÁNDOR: A járműjavítóban a művezető anyagbeszerző is időnként. Az is előfordul, hogy a művezető megy más vállalathoz, anyagért. Mert igaz van anyagraktár, anyagbeszerző, de a művezető érzi leginkább, ha egy kis alkatrész hiányzik. PINTÉR JÁNOS: A bútorgyárban a sok velünk kooperáló vállalat késése okozhat zavart BENEDEK PÉTER: Ügy. mint a cipőgyárban. Egy színes cipőfűző is nagy baj ha nincs meg idejében. ÜJSÁGÍRÓ: Ügy látom, sok azonos gondjuk van a művezetőknek. S még valamit tapasztalok itt. Általában sok 15—20 éves gyakorlatú művezető jöt*-, néhány fiatal csak. Középkorosztály, a har- minc-harmincötévesek hiányoznak. Ez is azt igazolja, hogy nem könnyű mesterség. BENEDEK PÉTER: Nem köny- nyű, mint ahogyan nem csak az iskolai végzettség dönti el, ki jöhet művezetőnek. Én azt mondanám. hogy e’ső a szakma ismerete. Azért művezetés a neve. DOBOZI GYULA: A MEZŐGÉP Vállalatnál leltem négy éve művezető. Esztergályos szakmunkásként kezdtem a munkáséletet. Közben gimnáziumban érettségiztem, s az idén újra érettségizni fogok a gépipari technikumban. A forgácsolóban vagyok művezető, s mintha két. két és fél éve jobb és köny- nyebb lenne a dolgunk. Ezt a munka- és üzemszervezésnek tudom be. Folyamatosan van munkánk, jó a szérszám-gépellátá- sunk. Korábban döcögősen ment PATAKI JÁNOS: A vasszerkezeti gyár, ahol én művezető vagyok a legfiatalabb termelőegysége a MEZÖGÉP-nek. Mi sok anyaggal dolgozunk — de nincs sok bajunk. Most is tudom, hogy az első negyedévre van munkánk, s abban is bízhatom, hogy hatvannyolc ember ..hozza” az idén az 5Í milliós termelési értéket Azért is, mert jő a technológiai irányítás. A vállalat vezetősége alapos szervező, piackutató tevékenységet fejt ki. DOBOZI GYULA: Az is az igazsághoz tartozik, hogy a művezető elégedett emberekkel dolgozik együtt. Nálunk a jó szakmunkás 3000—3500 forintot keres. Többet, mint a művezető. Ezt nem azért mondom, mintha én elégedetlen lennék. Megbecsült embernek tartom magam. Ta’án azt mégis megjegyzem: furcsa, hogy nyereségprémiumot nem kapnak a művezetők. KOVÁCS JÓZSEF: Nálunk, az Aprítógépgyárban sincs ilyen ösztönző. Sőt. a prémiumot ij alap- béresítették. BÓDI SÁNDOR: A Járműjavítóban még mindig kevés a pénz. A művezetőké is kevesebb, mint máshol. Huszonkét éve vagyok művezető, s csak hallgatom, amit itt fizetésről, művezetők pénzéről mondanak. Ha csak a pénzt nézem, nem is csodálkozom, hogy olyan sokan elmentek tőlünk. Mégsem minden a pénz, azt hiszem. DÉVAI JÁNOS: Régen rossz lenne, ha csak pénzért csinálnánk. Öreg a mi üzemünk, több mint százéves már. mégis fiatal, fiatalodik. A Diesel-program a szemünk előtt lesz lassan Valóság. A* építkezés, átalakítás miatt még nehezebb a munkánk, de megértik a munkások is, minden újért, jóért tűrni kell egy keveset. Az üzemi demokrácia fejlődését szinte nap mint nap tapasztalom. Termelési tanácskozásokon őszintén elmondom. ez meg ez a helvzet. nekünk kell javítanunk. Az őszinte szóra hallanak az emberek. Csak még kell találni a hangot, az emberi kapcsolatokat Ebben persze sokat segítenek a művezetőnek a szak- szervezeti műhe'ybizottság, a pártbizalmiak. A művezetőnek szava van jutalmazáskor, fizetésrendezéskor Is. Nekem elhihetik. 1951 óta vagyok művezető. Mindig azt tartom a legfontosabbnak: csak a megértés legyen meg. LIBOR PÁLNÉ: Decemberben néhány műhely elmaradásban volt Szóltak nekem. Jó két gárdám van. segítsünk, összehívtam az embereket. Mondtam, hogy bébicipőt kellene csinálni. Évek ófa kismamacipőt gyártunk, nem könnyű átállni. Nem tiltakoztak, hanem együtt beszéltük meg, mit tegyünk, hogy sikerüljön. Tizénki- lepcezer pár cipőt csináltunk meg. Persze, hogy volt jutalom érte. És a művezetőkkel együtt mond'uk meg, ki, hogy érdemli. Nagy dolog ám. ha a művezető a dicséret mellé forintot is ad. BOROS LÁSZLÓ: A vegyiművekben a karbantartók művezetője vagyok. Nyári nagykarbantartás idején bizony osztom a jutalmat. Olyankor aki csak érdemli, kapja. ÚJSÁGÍRÓ: Általában elégedettek a lehetőségekkel is? TÖBBEN: Kikérik a véleményünket... Javasolhatunk jutalmat... Elismerik a munkánkat ELEK JÁNOS: Én is csak ezt mondhatom. Persze, nekünk, építőmunkásoknak nehezebb, mint egy-egy zárt üzemben dolgozó, jól összeszokott kollektívának. 1960 óta vagyok művezető, s gondolják csak el: azóta egyfolytában lakást építek Szolnokon. Szakipari részleg az enyém, ott nem megoldás, ha jönnek-mennek a munkások. A központ okosan csinálja. Ha új ember jelentkezik munkára, a munkakönywel együtt hozzám küldik. Mondjam meg jó lesz-e, fe’vegyék-e? Hát sokszor bele kell látni az emberek fejébe is, mert néha csalós a munkakönyv is. különösen, ha újat hoz a dolgozó, mert a régi betelt. Sok emberrel kel] „próbálni”, de nem szerencsét. munkát ÚJVÁRI FERENC: A hűtőgép- gyári vezetők régen rájöttek, sokba kerül egy új ember betanítása. Hát még, ha a tanulópénzt se fizeti vissza, azaz, ha 2—3 hónap, vágy félév után odébbáll. Kiszámolták. milyen veszteség az a vállaltnak. Aztán bejelentették, az a szocialista brigád, amelyik befogad. s legalább egy évig megtart egy új dolgozót, ezer forint jutalmat kap. Talán senki se gondolt arra, milyen nagyot segítettek a művezetőknek ezzel. Ha az új embert befogadja, munkára neveli és tanítja egy kollektíva, ezzel a művezető gondja is kevesebb. Lehet, hogy ^zért is vagyok örömmel tagja egy szocialista brigádnak. Nem vezető, „sima” tag. De a brigádélet, a kis közös programok úgy összehoztak a saját embereimmel, hogy jobbat álmodni se mertem volna. És a hűtőbútor szereidében alig akad kilépő. BENEDEK PÉTER: És jutalom is van? ÚJVÁRI FERENC: Kilencvenhárom emberem van. Körülbelül havi 20 ezer forintot adhatok a legigyekvőbbek jutalmazására. Mert a bérezés kollektív, így az emberek maguk fegyelmeznek. Volt már úgy, hogy szóltak, nem dolgoznak szívesen együt egyikmásik újjal. Igazuk vöt, mert sok ember között igenis van lógós, lusta is — mindig elbúcsúzunk az ilyentől. KOVÁCS JÓZSEF: No ehhez az utolsó dologhoz nekem van mit mondanom. Ne vegyék zokon, de lassan 25 év gyakorlata mondatja ki velem: az az érzésem, hogy a felszabaduló fiatal szakmunkások egy része nem szereti eléggé a munkát. Emiatt éh sokszor keser- gék. Szoktatom is őket, kedvet is csinálok a munkához szívvel- ésszel. Nem mindig sikerül. BÓDI SÁNDOR: Nálunk még tanulmányi szerződést is kötnek a tanulókkal, hogy hozzákössék őket az üzemhez. Mert sokan elmentek a segédlevéllel a zsebükben. BOROS LÁSZLÓ: Kell, hogy egy fiatalember szétnézzen a «világban”. Ezért én nem haragszom a fiatalokra. Valamikor a mesterle- gényke vándoréveket kezdett a tanulás után. Két-három helyen hadd próbálkozzanak a fiatalok, az még nem rossz, nem vándorlás, meg vándormadár. Mindenütt tanul valamit a fiatal. KOVÁCS JÓZSEF: Ezt is megértem, ha jól belegondo'ok. Sok mindent még kell értenie különben a művezetőnek. Ezért mondják újabban, hogy jó, ha a kis- lgazgató — nálunk így neveztek el minket, művezetőket — szóval jó ha a kisigazgató sokoldalú, HARANGOZÓ FERENC: Ezért kell tanulnunk is. Én csak öt éve vagyok művezető, még technikumi levelező voltam, amikor kineveztek. A bútorgyárban két éve sok jót hozott az üzemszervezés. A munkát úgy osztották el, olyan gyártásrendet csináltak, hogy egy művezetőnek kevesebb ember munkáját kell irányítania, érte felelősséget vállalni. Kisebb közösséggé] jobban boldogulok. És én ki merem mondani, hogy a jó szerveZés-térvézés, műszaki irányítás olyan termelési programot ad a művezető kezébe, amit megtud csinálni szépen, gondosan. ÚJSÁGÍRÓ: Ezt öröm hallani, szinte első fecske a megyében a szervezés gyakorlati eredményének jó híre Mégis bizonyítható tehát máris, hogy a korszerű szervezés a mindennaoos munkában nagyot lendít előre. RÓZSA LAJOS: Az Aprítógépgyárban is szervezéssel könnyítettek sok termelési nehézségen. A művezető már nem szaladgál anyag után. Tényleg művezető, van ideie irányításra, a termelési feladatok megoldásának okos szervezésére. így, egészen a munkapadokig, gépekig a szervezés hasznos eszköz a hatékonyság emelésében. LIBOR PÁLNÉ:*Hát ez lenne az igazi, ha á művezető műszaki irányító-termelésszervező lehetne egy-egv közösségben. BENEDEK PÉTER: Mert nálunk a cipőgyárban is ígv van. Próba- gyártás az új termésből, technológiai leírás, utasítás, minta. Papíron rendben a létszám, az anyag. Aztán megkezdjük a sorozatgyártást, közbejön valami, s fut az ember anyag, munkás után. BOROS LÁSZLÓ: Annyit beszéltünk a termelésirányításról, — hogy futná egy termelési tanácskozásra is belőle. Beszéljünk munkánk emberi oldaláról is. Amikor valaki művezető lesz. ugye megnézik a politikai, szakmai rátermettségét, alkalmasságát a vezetésre. A munka, az emberek irányítása sosem volt könnyű, manapsáág pedig egyre nehezebb. Nem véletlen, hogy sokan azt mondják, a művezető legyen jó szakember, jó szervező. Mindehhez én mindig hozzáteszem: értsen az emberek nyelvén. A legegyszerűbb dolgokban is ismerje a beosztottait. Van például olyan emberem, akire ígv köszönök reggel: Jó reggelt, Józsi bácsi. Egy lépéssel odább már azt mondom, jó reggelt. Boros. Van. aki mellé oda keli állni, vigyázni a munkáját,' s van akit bárhová el lehet küldeni szerelni, egyedül. Kicsit ki is kell — nemcsak megismerni. — az embert, akivel együtt dolgozunk, akit irányítunk. Nézem az új munkás munkakönyvét, belenézek á szemébe. Hűséges lesz, dolgos? De nehéz! HARANGOZÓ FERENC: Ezért is van, hogy nem igyekeznek, kapaszkodnak a művezetői kinevezésért a fiatalok. Manapság ugyanis a legtöbb jó szakmunkás prímán keres, s ha dudál a gyár, éli a maga életét. A művezető elsőnek érkezik a műhelybe és utolsónak fogja a kilincset, és hazaviszi magával a holnapot is. Töri a fejét, kit jutalmazzon. kit szorgalmazzon. És ha az emberek bizalmas, ió viszonyban vannak művezetőjükkel, mindig van min gondolkozni. LÉCZ JÁNOS: A művezetők helye, szerepe, feladatai az üzemben, ez a beszélgetésünk, fórumunk témája. Nézzük hát. hova tartozik a művezető? A vállalatvezetőség, s üzemvezető után következik, őt a csoportvezető követi, majd a termelő egyének, emberek. Központi hely? Igen. Érdekek szempontjából? Népgazdasági, vállalati után a gyáregységi, majd a csoport s úgy az egyéni érdek. Az érdekek szférájában is központi a helye. Elég régi, 1964 végi az a kormány- rendelet, amely a művezetőkről szól. Sok a feladatunk? Sok és nem könnyű. De szép. mert emberekkel bánni egyszerre szép és nehéz. A párt X. kongresszusa meghatározta a gazdasági célokat. A novemberi határozat a ló végrehajtás feladatait jelölte ki. Nekünk is megvan ebben a dolgunk. A művezetők feladata is. hogv megértessék a határozatokat a munkásokkal. Hogy most ne csak ár- és bérintézkedésnek fogiák fel a nagyjelentőségű dokumentumot, hanem egészében és egységében Szőval a vezetés tudománya mellett ió politikus is leeven a művezető. Nem születtünk mind erre a posztra, sokat kell tehát tanulnunk. ÚJSÁGÍRÓ: Nem szóltunk mindeddig arról, hogy éppen a novemberi határozat mondta ki, — a kormány pedig elrendelte a munkások és a művezetők bérének emelését BÓDI SÁNDOR: örülünk neki. de azt hiszem, legalább ennyire az erkölcsi elismerésnek is. amiből mostanában több jut nekünk, művezetőknek. Ezt a beszélgetést, érdeklődést is annak tartom. Jó. hogy találkoztunk, hogy a művezetőknek is fórumot adtak. ÚJSÁGÍRÓ: Köszönjük a beszélgetést A művezetők mun káj ár ól A beszélgetés résztvevői: Üjvári Ferenc, Elek János. Lécz János, Bódi Sándor, Dévai János, Czene Béla, Pataki János, Dobozi Gyula, Llbor Pálné, Benedek Péter, Boros László, Kovács József, Rózsa Lajos, Pintér János, Harangooó Ferenc és Grundtner János —