Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

6 SZOLNOK HEGTE! NÉPLAP 1973. január SÍ. a bombazáporból nyÍHiüvelés) 1 helyesírási fertőzés csatornái Ember Alacsony, szélesvállú, szé­lesarcú férfi jelenik meg az ajtóban. Egy pillanatig ta­nácstalanul áll, azután barna arca mosolyra derül. Alig észrevehetően meghajtja a fejét — Jónapot kívánok. Dr. Do-Tung vagyok. Magyarul mondja. Idegen akcentussal, de jól érthető­en. Keze tfogunk. Valószínűt­len ül kis keze van, mint egy gyereknek. Leül, az ujjait összekul­csolja maga előtt az ala­csony dohányzóasztalon. El­mondom, hogy miért keres­tem. Nagyokat bólint moso­lyog. — Köszönöm, köszönöm. Nagyon szívesen. Valójában nekem kellene megköszönnöm, hogy tanul- mányútjának szűkre szabott Idejéből áldoz erre a beszél­getésre. Az udvariassága szinte zavarba ejtő, de nincs benne semmi mesterkéltség. »i..elnézést kérek, hogy csak igy tudok magyarul". Egy pillanatig maga élé néz, elkomolyodik, rendezi a gondolatait. — Először is — kezdi — elnézést kérek, hogy csak így tudok magyarul. Pedig nyolc hónapig tanultam a magyar nyelvet Majd igyekszem, hogy kevés hibát csinálják. Restellkedő mosollyal néz fel, pedig nincs rá oka. Ki­tűnően beszéli a nyelvünket Kérem, hogy szóljon önma­gáról. Feszülten figyel, mint­ha a számról akarná leol­vasni a kérdést Azután bó­logat. — Köszönöm. A beszélgetés során végig megköszön minden egyes kérdést — Én — mondja rövid gondolkodás után — délen születtem, a mostani Dél- Vietnarr. területén. Északon tanultam. Hanoiban fejeztem be az orvosi egyetemet. Ez még a francia gyarmati rend­szer idején volt Az egyetem elvégzése után katona lettem. — Katonaorvos? — Igen. A felszabadító hadseregben, a franciák el­leni háború alatt „A föld alatt rendeztünk be kórházakat.. .** — Az országnak melyik részén harcolt? — Mindenfelé. A partizán­háborúban a katonáknak ál­landóan mozogniuk, vándo­rolniuk kell. Bejártam egész yietnamot, Északot és Léit egyaránt. Akkor ugyanis még nem volt elszakítva egymás­tól a két országrész, A Dien Bien Phu-i győzelem idején a Hanoi köré vont csapatok­nál voltam. — A franciák kiűzése után milyen munkát végzett? — Észak-Vietnam déli ré­szére kerültem egy kórházba, Dong Hói város közelében. Nyolc évet töltöttem ott Dolgoztam a fertőző osztá­lyon és a szülészet—nőgyó­gyászaton.. A kórház igazgató főorvosa lettem, majd a tar­tományi egészségügyi osztály vaeetője. ■— Tudjuk, hogy az ameri­kai bombázások kezdete óta Észak-Vietnam déli része szenvedett legtöbbet, tehát éppen az a terület, ahol. Ön dolgozott Hogyan tudták el­látni feladataikat a bombá­zások közepette? — Johnson 1965-ben elren­delte a bombázásokat és ezóta kisebb megszakítások­kal nem is naponként de szinte óránként jöttek az amerikai repülőgépek. Ez na­gyon nehéz helyzetet terem­tett de a párt és a kor­mány helyes irányítása kö­vetkeztében a bombázások ellenére is növekedett a me­zőgazdaság és a könnyűipar termelése. Országunk kul­turális életében most az egészségügyi ellátás javítása a legfontosabb. Ez nem csu­pán a sebesültek gyógyítását jelenti, hanem a betegségek visszaszorítását általában. Jó eredményeket értünk el a közegészségügy területén, a járványos betegségek legyő­zésében. — Hogyan helyettesítik a lerombolt kórházakat? — A föld alatt rendeztünk be kórházakat a lebombázot­tak helyett Sőt, a még meg­lévő kórházak mellett is elő vannak készítve a föld alatti helyiségele, hogy ha az épü­let elpusztul, a munkát azon­nal folytathassuk. — Elmesélne egy jellemző esetet, amely a háború alatt történt önnel? Sokáig gondolkozik, majd elnézést kérő mosollyal meg­rázza a fejét. — Nem tudom, nehéz vá­lasztani. A mi területünk na­gyon veszélyes. Valamennyi­ünk élete sokszor veszélyben forgott igazán nem tudom, hogy melyik eset lenne a legjellemzőbb. Szerencsém volt hogy átvészeltem. — Van-e családja? — Igen. A feleségem szin­tén orvos, belgyógyász. Most egy járási kórházban dolgo­zik, Hanoitól harminc kilo­méterre. A két fiam vele van, az egyik nyolc, a másik ti­zenkét éves.-A győzelem után ismét együtt leszünk”.-i- Bizonyára nehezen vise­lik ed, hogy szétszakadt a család. Nevet. — Valóban szétszakadt Tizenötezer kilométer van közöttünk. — Nem erre gondoltam. Vietnamban is távol van a családjától. Az első pillanatban mintha nem értené, hogy miről be­szélek. Azután bólint a mo­soly elszáll az arcáról. — Mindnyájan tudjuk, hogy a forradalom érdekei kívánják tőlünk ezt az áldo­zatot A győzelem után is­mét együtt leszünk. Bistey András Orosz nye*vkiub Szó nokon A minap Szolnokon, a Ba­rátság Klubjában harmadik alkalommal gyűltek össze az orosz nyelv barátai, hogy nyelvtudásukat beszédkész­ségüket társalgással fejlesz- szék. Az orosz nyelvklubot Szovjetunióban végzett ösz­töndíjasok és az orosz nyel­vet tanító pedagógusok szá­mára hozták létre, de tagja lehet mindenki, aki társal­gási fokon tud oroszul. A múlt év novemberében ala­kult klubnak több. mint hat­van tagja van. akik a város legkülönbözőbb intézményei­ben dolgoznak. A klub vezetősége, Szöllősi János elnök irányításával, a tagok igényeit figyelembe véve igen változatos progra­mot állított össze. A legutób­bi alkalommal dr. Szurmai Ernő, a Megyei Könyvtár igazgatója tartott mozgó- és diafilmvetítéssel illusztrált előadást Szolnok 900 éves múltjáról és élő j elenéről, ter­mészetesen oroszul, mert ott az egyetlen „előírás”, hogy magyarul nem lehet beszél­ni. A klub programjában szerepel egy irodalmi műsor a XX. századi szovjet iroda­lomról. melyen a helyi kö­zépiskolások is közreműköd­nek. A résztvevők katonai előadást is hallhatnak, mely­nek címe a Haditechnika a béke szolgálatában. A befe­jező foglalkozáson a Művész­telep alkotóit ismerhetik meg orosz nyelvű tárlatveze­tésen. Minden találkozójukra — meghívnak szovjet katoná­dat. Az ő jelenlétük, a ba­rátkazáson túl. különösen az előadást követő szabad tár­salgásban jelent nagy segít­séget / Hétvége a lelev-ziób n . Január 25-én, csütörtökön délután „Állatkertek a nagy­világban” címmel angol do- kumentumfilm-sorozat in­dul. Az első rész címe „Frankfurt”. A tv galériája pedig Fürtös György kera­mikus-művész kiállítására kalauzolja el a nézőket a Műcsarnokba. Másnap vetítik O „Fekete mercedes utasai”-t, a Lev Ginzburg szovjet író köny­véből készült magyar doku­mentumjátékot. Január 27-én, szombaton „Tisztában vagyok küldeté­semmel” címmel Jósé Marti, mártírhalált halt kubai köl­tő müveiből sugároznak vá­logatást. A szombat-vasár­nap esti program a „Házas élet” című kétrészes, magya­rul beszélő francia film — André Cayatte filmje — egy elromlott házasságot mutat be, előbb a férj, majd a feleség szemszögéből. Vasárnap kezdődik a Pe­tőfi Sándor szavalóverseny, mely hat elődöntő után március 15-én érkezik a döntőhöz. Hagyaték ■■ a rr a szülő­városnak Értékes műkinccsel gazda­godott Kecskemét. XIX. szá­zad kiváló festőművészének, a kecskeméti származású Muraközv Jánosnak az örö­kösei a közelmúltban a szü­lővárosnak ajándékozták a művész hagyatékát. A Váro­si Tanács Végrehaitó Bizott­sága elhatározik hogy a ha­gyatékot rövidesen közkincs- csé teszi és a Muraközy-em- lékszobában helyezi el. A ta­nács ugyanakkor ösztöndíjat is ad egy képzőművészeti fő­iskolai hallgatónak tanulmá­nyai befejezéséig. Erre olyan főiskolás pályázhat, aki már diákévei alatt bekaocsolódik a festőművész szülővárosá­nak kulturális életébe és a d’^lnma megszerzése után is ott folytatja alkotó munká­ját Ebben a közleményünkben három fertőző csatornát mutatunk be. Pedagógusaink gyakran szóvá teszik, hogy az iskola helyesírástanításá­nak hatásosságát is veszé­lyeztetik a napilapjainkban újabban elszaporodott he­lyesírási hibák. Az iskolában pl. jól megtanítjuk a gye­rekeknek. hogy az árvíz sújtotta területek, a légitá­madások sújtják Vietnam városait, a sújtólég nagyon veszélyes, versenyeznek a súlyemelők, elveszítette egyensúlyát nyelvi formák­ban ejtett j hangot kétféle írásjeggyel kell leírnunk. A valakit nagy lendülettel megüt, megdob sújt igét j- vel írjuk. A súly, a súly­pont, a súlyoz, súlyos, súly­talan szóalakokban pedig ly írandó. Egy vidéki pedagó­gus elkeseredett levelében elpanaszolja, hogy a felsora­koztatott példákban szereplő írásjegyek nagyon gyakran felcserélve olvashatók újság­jainkban. Sokszor a gyere­kek ebbeli helyesírási hibá­juk „igazolására” mutatják fel a nyomtatott szövegben ol­vasott hibás szóalakokat Az utóbbi hetekben lapunkban is gyakran találkozhattunk ezzel a hibázással. A másik veszélyes fertőző góc, illetőleg csatorna hatá­sa alól még nehezebben vonhatja ki magát az ember. A különböző cégtáblák, ut­cai feliratok szövegeiben is hemzsegnek a helyesírási Hideg s üre6 a levegő — Nem búit ki ágyából a Nap...” Az idézet W. Henry Davies an­gol költő (1871—1945) ..Téli tűz” című verséből való (ford. Szabó Lőrinc). Folytatása a vízszintes 2.. függőleges 1. számú sorban van. Vízszintes: 12. Zene-kezdet! 13. Délnyugat-ázsiai onszág. 14. No­ta. 15. Tartományi központ Kas­mírban. 3440 m magasságban. 16. Iyen nyúl is van. 18. Az örmény feliöld legnagyobb heevtömege. 19. Szoviet reoülőeéD tíous. 20. Európai főváros. 21. Anonymus szerint a bét hun vezér eevike. 22. Tanítás. — 23. Von. — 24. Apró. 25. Skandináv férfinév. 28. Görög betű. 29 Helyrag. 30. „Az” elkészített ennivaló. 31. .. -pici. 33. Máié egynemű betűi. 34. A lelátó öröme. 35. Szűk. 37. A cremorrai hegedű-készítő csa­lódok egyike. 40. Házacska. 42. Hamburgi képes hetilap. 43. Szó­rakoztató intézmánv. 44. Mint a vízszintes 14. számú. 46. Téka egynemű betűi. 47. E helyen. 48. Előre iutó. 50. Német rt. 51.- A tetejére. 54. Aki mindent látott és hallott. 55. Foghús. 56. Ceík folyóla. 57. Mérnökök, rajzolók dolgoznak vele 59. Részvénytár­saság röv. 60. Török férfinév. 62. Raneielző. 63. Columbia főváro­sa. 64. ..A” mély kábultság. 65. Régi súlvmérték. 67. Va emit tar­tanak benne. 68. Kétéltű állat. 70. A fákon sok van. 71 Ránki György vígoperálának főszerep­leje. hibák. A leggyakoribbakat be is mutatjuk. Helytelen például ez a megoldás: gyors-gépírónő, helyesen gyors- 'cs gépírónő. Elég gyakori a hibásás az alábbi, már helyesen leirt közlések­ben: fül-, orr-, gégeorvos — fül-, orr-, gégeszakorvos. Különösen sok hibás for­ma olvasható a különféle „magán cégek” tábláin, hir­detéseiben. Egyik vidéki va­rosunkban két cégtáblán is hosszú í-t’el hirdetik, hogy csatokat árulnak a kis üzle­tecskében. A csat szó rövid t-vel írandó, még akkor is, ha egyesek kiejtésében már gyakran mássalhangzónyúlást tapasztalhatunk. Mi igazolja a rövid írásjeggyel való élést? Elsősorban a csat szó eredete. Az érintkezik, ta­lálkozik, összeköt jelentés­változatokat hordozó török eredetű csat ige és a belőle képzett csatu (kötél) szóalak átvétele útján került a csat magyar szóalak rövid t-vel nyelvünkbe. Nem véletlen tehát,-hogy e szó családjába tartozó csatos, csatol, csatolt, csatoló, csatolás, hajcsat, öv- csat szóalakokat rövid t-vel írjuk. Értelmező szótárunk közli a hosszú t-és ejtésű népies változatot is. E kiejtést tük­röző írásformát azonban he­lyesírási szabályzatunk nem ismeri el, tehát továbbra is a csat, a csatos szóalakok rövid t-vel írandók. Dr. Bakos József Függőleges; 2. Kábítószer. 3 Észak-európai fővaros. 4. Hár^m — szlovákul. 5. Tanyavég! 6. In-, tíokol. megmagyaráz. 7. Rész-ér­tesülés. 8. Az elektromos kapaci­tás mértékegysége. 9. Lendü et. 10. Köszörülni szokták. 11. Me­nettérti. 37. Folvó az NSZK-ban: az Északi-tengerbe ömlik. 21. Ne tovább. 25. Mesefilm. 26. Lec­ke. 27. Neves olasz oneraénekes- nő (Renata). 30. Lefekvéskor so­kan szedik. 31. Szoviet motorke­rékpár márka. 32. Az angollal Szomszédos nép. 33. Az SZTK egyik elődic. 36. Jcsvez. 38. Idő­meghatározás. 39. Pusztít. 41. Főzelék-növény. 45. Peneetős- hangszer. 49. Napszak röv. 50. Ösztönöz. 52. Élőlény, de nem ember. 53. Az if*8bb női estvér megszólítása. 55. Teltermék. 57. Sporttal kapcsolatos szerencsejá­ték. 58. Hosszú ideig. 60. Erősen kíván. 61. 0 fok Celsius alatt áll be. 64. Vonatkozó névmás. 66. A múltidő iele. 69. Egyszerű gép. Beküldendő: a vízszintes 2.. — függő'egos 1. számú sorok meg­fejtése. január 25-ig. Múltheti reitvénvünk helves megfejtése: öröm lenne az élet. ha mindenki megtenné a felét annak, amit másoktól követek — Könyvet nvert: Csatári Zsu­zsa. Szolnok. (A könyvet postán küldi ük el.\ SZOL VOR MFOYFT VPFI.AP rf.j T v r w s ZF l v én ye. 1973. január SL „A Petőfi Sándor em'ékét megörökítő dombormű vet Szolnok város közönsége nevében gondozásra az isko'a vezetőségének és tanu'óif'úságínak átadom” — Csorna Kálmán Szolnok tanácselnökének tegnap elhangzott ünnepi be zéde befejező mon­data kíséri Simon Ferenc szobrászművész alkotásának leleplezését. KERESZTREJTVENY Téli tűz k

Next

/
Thumbnails
Contents