Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-04 / 2. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. január 4. Uj fejezet Európában Eredményes .esztendő után, a nagy várakozások éve előtt Varga József interjú sorozatának befejező része Dl MITER C. BRATASOV Az Európai Biztonság* és Együttműködés bolgár nemzeti bizottságának elnöke Meggyőződésem, hovy az 1973 -as éret az összeurópai értekezletről fogják elnevezni a WíM A mezőgazdaság fejlődése Csehszlovákiában Sartanov elvtárs az euró­pai béke és biztonság ügyé­nek nemzetközileg ismert és ■nagyra becsült harcosa, a Brüsszelben székelő nemzet­közi bizottság tagja. Beszél­getésünk alkalmával elmon­dotta, hogy hazájában az el­sők között alakult meg, még 1369-ben, alig két hónappal az ismert budapesti felhívás után az európai biztonságért és együttműködésért indult mozgalom nemzeti bizottsá­ga. A bolgár bizottság hazá­jában igen nagy munkát vé­gez. Együttműködik sok más szervezettel és mozgalommal, olyanokkal, mint a szakszer­vezetek, ifjúsági szervezetek, a népfront, a nők szervezete, az antifasiszta bizottság, az Interparlamentáris Unió, az ENSZ társaság, a művészek, tudósok, írók szövetségei. Mindezek munkáját, az euró­pai béke ügyében kifejtett erőfeszítéseit a Bratanov elv­társ vezette szervezet koordi­nálja. Szívesen és szenvedé­lyesen beszél a békéért folyó harcról, úgy is, mint saját, leg­személyesebb ügyéről, úgy is, mint a bolgár nép által leg­fontosabbnak tartott nemzet­közi problémáról. —■ Az elmúlt év folyamán melyik eseményt tartotta a legfontosabbnak az európai béke és biztonság megszilár­dításának szempontjából? — Az 1972. évet az össz­európai értekezlet előkészíté­se és összehívása folyamatá­nak elmélyülése jellemzi. Az egész év folyamán több ese­mény azt mutatta: törvény­szerűen érlelődnek az ob­jektív és a szubjektív felté­telek ahhoz, hogy Európát a háborús konfliktusok szfé­rájából a megértés, a biz­tonság és az együttműködés felé vezessük. Elsőnek az utó só ól A Magyar Posta 10 forint névértékű blokkal emléke­zik meg az Apollo-program utolsó vállalkozásáról. Czig- lényj Ádám grafikusmű­vész tervrajzán a Hold fel­színén, a holdkomp közelé­ben dolgozik Ceman és Schmitt űrhajós, háttérben a Föld képe látható. A szép új kiadvány méltó korábbi kozmosz témájú bé­lyegeinkhez. amelyek között a szovjet űrkutatási eredmé­nyek mellett beszámoltunk az eddigi Apollo-utakról. Blokkot kapott a nyolcadik vállalkozás, a Hold megkö­zelítése; a tizenegyedik, ami­kor először lépgtt ember a — Ä Szovjetunió és a Var­sói Szerződésben résztvevő szocialista országok már 1972. januárjában, prágai nyilatko­zatukban meghatározták az európai államok közötti bé­kés egymás mellett élés, va­lamint a gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttműködés fejlesztésének elveit — Az NSZK-ban a Szov­jetunióval és Lengyelország­gal megkötött szerződést éles politikai harcok közepette ratifikálták, s ez a folyamat a revansizmustól fűtött re­akciós erők bázisának szű­külésére vallott. A Nyugat- Berlinre vonatkozó négyol­dalú megállapodás, az NDK és az NSZK közötti alap- szerződés, valamint az NDK nemzetközi tekintélyének nö­vekedése az európai válto­zások újabb momentumai. Fontos esemény volt a re- vansista és neonáci erőknek az NSZK-ban lezajlott vá­lasztásokon elszenvedettt ve­resége is. Lehetőségek tá­rultak fel az NSZK és az NDK közötti normális kap­csolatokra, valamint a bé­kés együttműködés politiká­jának megvalósítására egy­részt az NSZK, másrészt a Szovjetunió és a szocialista országok között. Az európai biztonság és együttműködés ügyének nagy politikai sikereként könyvel­hető el, hogy Helsinkiben 1972. végén megkezdődtek a sokoldalú konzultációk az eu­rópai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Ennék a gya­korlati eredménynek az el­éréséhez történelmi jelentő­séggel járult hozzá a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok állandó ilyen irányú tevékenysége; alkotó, a bé­kére irányuló kezdeményezé­seik sora. Az' európai szo­cialista országok állhatatos­sága, elvszerűsége & realiz­musa nem csupán szétzúzta az európai biztonság és együttműködés ügyével szemben táplált bizalmatlan­ság és a tagadás gátjait. Ezen túlmenően olyan konstruktív javaslatokat eredményezett, amelyek a helsinki konzultá­ciókon pozitív jelentőségű- eknek bizonyultak. Ki kell emelni a béke ügyéhez nyúj­tott ama nagy pozitív hazzá- járulást, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitká­ra által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség nem­régiben Magyarországon tett testvérbolygóra Kisívre ke­rült az Apollo 12, majd a sérülése miatt oly sok izgal­mat okozó 13, valamint 14— 15—16 jelzésű expedíció. Az asztronauták tudományos mérései, megfigyelései gya­rapították a világűrre vo­natkozó ismereteinket, és utat nyitottak, hogy az em­ber kísérleteket tehessen to­vábbi bolygók megközelíté­sére. Az új kiadásnál nemcsak a szép kivitelt, érdekes rajzi megoldást dicsérhetjük, ha­nem azt a példamutató gyor­saságot is, amellyel postánk az Apollo 17 visszatérését követő rövid idő al itt forga­lomba hozza az eralékblok- kot — valószínűleg elsőként ez egész világon. látogatása jelentett, valamint a Tod or Zsivkov elvtárs ve­zette bolgár párt- és kor­mányküldöttségnek a Szov­jetunióban tett látogatását. _—■ Balkánt — az ismert történelmi példák alapján — mint európai tűzfészket szo­kás emlegetni. Hogyan ha­tottak ezek a fejlemények a balkáni népek békés egymás mellett élésének alakulására? — Meg kell említeni, hogy az európai népek képviselői­nek brüsszeli értekezlete 1972. júniusában a legszéle­sebb tömegeket tette érde­keltté a kollektív biztonság kialakításában, valamint a gyümölcsöző együttműködés­re irányuló intézkedések ki­dolgozásában. — Ilyen szempontból a balkáni népek és nemzetek is közvetlenül érdekeltek. Ezen túlmenően szeretném azt az igazságot is hangoz­tatni, hogy bármilyen ered­ményt érünk el az európai kérdések rendezésében, a bé­ke megszilárdításában, annak jótékony kisugárzása van a balkáni államok közötti kap- csolatok pozitív alakulására is. esiméje Bukarestben dr. Tudor lonescu professzor, az Orszá­gos Békebizottság elnöke vá­laszolt kérdéseimre. A nem­zetközi tekintélynek örven­dő vegyész-biológus, áld el­sősorban az élelmiszergazda­ság területén fejti ki tudo­mányos tevékenységét, érde­kes módon közelítette meg a béke kérdését. Szenvedé­lyesen ecsetelte, milyen sú­lyos következményei vannak a háborúknak és az imperi­alisták által a világra kény- szerített fegyverkezési ver­senynek az emberiségre. Be­szélt arról, hogy a béke meg­szilárdulása a fegyverkezési verseny csökkentése, majd a leszerelés milyen áldásos ha­tással lenne — a világ sok más problémája között sze­rinte a legfontosabbra —» az élelmiszertermelés gyors nö­velésére, az elmaradott or­szágokban éhező százmilliók normális élelmezésének meg­oldására. A professzor ilyen megkö­zelítésből vizsgálva is nagyon eredményesnek tartotta az 1972-es esztendőt. Mint nyi­latkozatában kifejtette. Eu­rópában az elmúlt évben a béke megszilárdítása érdeké­ben bekövetkezett legfonto­sabb esemény a helsinki európai biztonsági és együtt­működési konferencia össze­hívása volt. Véleménye sze­rint ez annak a pozitív irányzatnak a gyümölcse, amely az elmúlt évek folya­mán mind erőteljesebben érvényesül a nemzetközi élet­ben. Ezek alatt értette első­sorban az imperialista erő­politika hatókörének leszű­külését, a tárgyalások poli­tikájának térhódítását a kü­lönböző társadalmi berendez­kedésű országok között. Földrészünk népeinek, s ter­mészetesen a többi földrész népeinek is régi törekvése, hogy Európa, amely két vi­lágháború kirobbanásának színtere volt, átalakuljon a tartós béke, a biztonság és az együttműködés színterévé. lonescu professzor kifejez­te azt a reményét, hogy a helsinki kezdet 1973-ban eredményesen folytatódik, s mint mondta, meggyőződése, hogy ehhez továbbra is hat­— Mit vár az 1973-as év­től? — Az 1973-as évet az össz­európai értekezletről fogják elnevezni: összekapcsolják azzal az eseménnyel, amely újabb távlatokat tár majd fel a földrészünk népei kö­zötti békés fejlődés, és együttműködés számára. Nem lehet kétséges, hogy 1.973-ban, a Helsinkiben ösz- szeülő értekezleten reális alapot fektetnek majd le az európai kollektív biztonság és együttműködés kialakítá­sára. Az összeurópai értekez­let határozatai gyakorlati távlatokat tárnak majd fel Európában, s ezek új tör­ténelmi jelentőségű változá­sokhoz vezethetnek a béke, a biztonság és az együttmű­ködés jegyében. Az általá­nos európai enyhülés további pozitív hatást gyakorol majd a balkáni népek közötti ba­rátság és együttműködés lég­körének megszilárdítására. Meggyőződésünk, hogy az 1973-as esztendőben sokolda­lú tevékenység bontakozik majd ki a balkáni államok és népek között ennek a fo­lyamatnak az erősítésére. hatos támogatást nyújt az európai országokban kibon­takozott békemozgalom, amely már régóta küzd a tényleges és hatékony biz­tonság megteremtéséért, föld­részünk békéjének megszilár­dításáért, s még fokozottabb erőfeszítéseket tesz azért, hogy valóra váljék és kitel­jesedjék a békés egymás mellett élés eszméje. Nem lehet ma Európa bé­kéjéről beszélni úgy, hogy a világ más részeitől elvonat­koztatjuk ezt a kérdést. Ki­derült az lonescu professzor­ral való beszélgetésünk al­kalmával is. A professzor, aki hazájában a Vietnami Szolidaritási Bizottság elnö­ke, éles szavakkal bélyegez­te meg az amerikai agresz- szorokat. Kifejtette azt a vé­leményét, hogy az amerikai vezetők ebben a háborúban már Hitlernél is jobban kompromittálták magukat az emberiség előtt. De meggyő­ződése, hogy őket is utoléri minden agresszor sorsa. A történelem az agresszív, hó­dító nagyhatalmak temetője. Kifejtette azt a meggyőző­dését. hogy az 1973-as esz­tendő közelebb visz a közel- keleti konfliktus rendezésé­hez is. az egyedül lehetséges és igazságos módon, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határoza­tainak megfelelően. A csehszlovák mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok felké­szültek a tudomány és tech­nika legújabb ismereteinek, a korszerű üzemszervezés módszereinek alkalmazására, valamint az iparszerű mező- gazdasági termelés bevezeté­sére. A párt céltudatos és tudományosan megalapozott Angolnahalásrok Érdekes, de nem könnyű foglalkozás az angolna-halá­szat. A Viszlinszkij-öbölben,- amelyet festői szépségű, 60 kilométer hosszú. keskeny földnyelv választ' el a Balti- tengertől, egy halászkolhoz öttagú brigádja egy nap alaltt körülbelül egy má­zsa angolnát fog. egy másik ugyanakkor egy tonnánál is Jugoszláviában a legfon­tosabb gabonakultúra a bú­za és a kukorica, amelynek vetésterülete 1970-ben 4,2 millió hektár, azaz az ösz- szes vetésterület 62 száza­léka volt. Az ország mező- gazdasági termelésében igen fontos helyet foglal el to­vábbá á napraforgó, a cu­korrépa, a dohány, a gyü­mölcs és zöldség, valamint a takarmánygabona. Állan­dóan növekszik az állatte­Emelkedtek a cukorárak A cukor világpiacán 1972 elején a kínálat bizonyos fokié visszaesett. Ennek kö­vetkeztében a világpiaci árak ugrásszerűen emelkedtek. Míg a nyerscukor-jegyzések a londoni - cukortőzsdén 1971 novemberében még átlag A juhokra fontos szerep'- vár a Német Szövetségi Köztársaságban a környezet- védelemben. A Német Gyap­júkutatási Intézet legutóbb Aachenben tartott értekezle­tén követelték, hogy az or­szág egész területén céltuda­tosan juhnyájakkal járulja­nak hozzá a biológiai kör­nyezetvédelemhez. Szövetségi statisztikák sze­rint 1972 végéig az ugaron lévő földek nagysága élérte a 300 000 hektárt. S még ha ennek egynegyed részét fel is használják az építkezés­nél, egyharmadát pedig az erdőgazdaságok céljaira, út­meizőgazdasági politikájá­nak realizálását a követke­ző adatok jellemzik: 10 év alatt az alapvető termelési alapok 72 milliárdrói 118 milliárd koronára emelked­tek. A traktorállomány meg­kétszereződött A takarmány- keverék. valamint a műtrá­gya gyártása megháromszo­rozódott. többet, szerencsés esetben azonban a két tonnát is el­érheti a napi halászzsák­mány ebből az értékes, kü­lönleges ízű halból. Az angolna halászatát a Szovjetunióban szigorúan szabályozzák, 45 centiméter­nél kisebb angolnát nem szabad kifogni. «jy.; >*<#• Jó fogás volt. Növekvő termelés Jugoszláviában Juhok a környezetvédelem szolgálatában nyésztési és baromfitenyész­tési termékek termelése is. Az utóbbi évtizedben meg­gyorsult Jogoszlávia mező- gazdasági termelésének gé­pesítése. A traktorok száma az I960, évi 31.7 ezerről 1970-re 66.8 ezerre, a kom bájnok száma 3.1 ezerről 11.9 ezerre növekedett; a me- zőgazdasági gének össztelje­sítménye pv'r>feffy négyszere­sére, azaz 1983 ezer lóerőről 7888 ezer lóerőre emelkedett. 45.54 fonton álltak tonnán ként. 1971 december végén 69.50 fonbtonna árat ériek el, majd 1972 márciusában a jegyzések átmenetileg 90 fontra szöktek fel tonnán­ként. építésre, zöldövezetek és sportpályák létesítésére, még mindig legalább 10^ 000 hek­tár gondozatlan. gyorsan pusztuló föld marad. A juhról tételezik fel a szakértők, hogy egész élet­módjával és igénytelenségé­vel. valamint a természetes trágyázással fékezni tudja a környezeti veszélyeket, anél­kül, hogy túlságosan igénybe kellene venni az adófizetők pénzét. A szakértők szerint tehát a juh képezi a leg­hatékonyabb és a legolcsóbb lehetőséget az egészséges környezet fenntartására. ...M DR. TUDOR D. KmSCU ■ a Román Országos Bekcbizoitság elnöke További erőfeszítéseket teszünk, bogy valóra váljék és kiteljesedjék a békés egymás mehett élés

Next

/
Thumbnails
Contents