Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
/ 1973. január 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Csökkentett korszerűbb SzakfelügyeJck tarsolyain nak tapasztalai A közelmúltban fejezték be Szolnokon az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) Matematikai Tanszéke által szervezett tanfolyamot, a/. elven az általános iskolai matematika-fizika szakos szakfelügyelők vettek részt. A háromnapos tanfolyam tapasztalatairól beszélgettünk dr. Szalay András Szolnok megyei vezető szakfelügyelővel, az eseménysorozat egyik előadójával és szervezőjével. — Mi volt a célja a szakfelügyelők tanfolyamának? — Az MSZMP KB okta táspolitikai határozata szellemében a szakfelügyelők tajékozlatása a készülőben lévő kormányintézkedésekről. a túlterheltség csökkentésével kapcsolatos feladatokról. Ezenkívül módszertani és pedagógiai kérdések megvitatását is célul tűz. tűk ki. — Hol tart jelenleg a matematika és a fizika ' tananyagának felülvizsgálata? — A tanfolyamon egy-egy előadás hangzott el mindkét tantárggyal kapcsolatban. Ebben ismertették azokat a feladatokat, amelyeket egy szakfelügyelőkből álló tanácsadó bizottság dolgozott ki. Alapvető tényező, hogy a túlterheltség csökkentése során sem a matematikánál, sem a fizikánál a tantárgyak heti óraszáma nem változik. A könnyítést az egyes anyag, részek elhagyása, vagy a ráfordított óraszám csökkentése jelenti. — Tudna erre példát mondani? — Nehéz lenne részletesen felsorolni, ezért hadd említsem meg, hogy azokat a témákat hagyták ki, amelyekre a további tanulás során nem épül új ismeret. így például a ma ematika esetében minden osztály anyagából kimaradnak a közelítő értékű számítások. Fizikából a testek egyensúlyi helyzeteivel foglalkozó anyagrészt nem tanulják az új tanterv szerint a hetedikesek. — Egy tantárgynak adottak az évi óraszámkeretei. Mi lesz a „felszabaduló” órákkal? — A hibák pótlására, gyakorlásra és tanulói kísérletek végzésére használják fel. Több úgynevezett munkálta, tó órát lehet beiktatni. A tanárnak differenciálnia kell a tananyagot. így megkülönböztetünk törzsanyagot, kiegészítő és tájékoztató jellegű anyagot. A tanuló teljesítményének elbírálásakor is ezt kell figyelembe venni. — A tananyagcsökkentés részleteiről tudnak-e már a szaktanárok? — Még nem, de a közeljövőién a minisztérium áljai elfogadott tervezetet minden általános iskolai tanárnak megküldik, és kikérik a véleményüket, úgyhogy elképzelhető — sőt biztos — hogy részleteiben ez még változik. — Nemrég tárgyalták az országos nevelési értekezletek-n az ötödik osztályosok érdemjegy nélküli értékelését. Ez a fizika, mint belépő tantárgy esetében szintén, érvényes, hatodik osztályban. Mi volt a tanfolyam résztvevőinek véleménye erről? — Általában megeg. »rzlek az eddig pozitív véleményekkel. tehát, hogy a jegy „stressz-hatása” nem érvényesül. Nem szabad azonban elfelejteni hogy a fizika egzaktsága megkívánja azt is, hogy számokkal mérhető legyen a teljesítmény. Szolnok megyében egyre több iskolában alkalmazzák azt a módszert, hogy a tanuló a feladatmegoldások során egy megadott normarendszer alapján önmagát osztályozza', az óra végén. (Ez egyébként a számtannál is ismeretes.) Ezt a .'egyet azonban nem írjuk be a naplóba sem az ellenőrzőbe. Csupán visszajelzés a gyereknek saját tudásszintjéről. — Ezen kívül milyen megyei eredménnyel ismerkedtek meg az orszáa szakfelügyelői? — Legfontosabbnak tartom a témazáró feladatlapok megyei irányítású alkalmazását. Egy-egy témakör kérdéseit dolgoztuk ki rajtuk, és ezt minden iskolába kiadjuk, így az egységes feladatokkal elérhetjük, hogy azonos érdemjegy azonos tartalmat je'o-nt. Tudunk összehasonlítást tenni. Elképzelhető lenne ugyanígy országos szinten is megszervezni az ellenőrzést. I. Zs. Megnyílt a Szegedi Jéli Jár'at A szegedi Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában vasárnap ünnepélye en megnyitották a szegedi Téli Tárlatot. A Szegeden alkotó képzőművészeknek ezt a hagyományos seregszemléjét két évenként rendezi meg a Városi Tanács, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Móra Ferenc Múzeum. A vasárnap megnyílt kiállításon huszonhét művész csaknem félszáz alkotását — festményét, grafi. káját, szobrát — mutatják be a közönségnek. Színmű a színész-Petofirol #» ősbemutató a kecskémét színházban A kecskeméti KatonaJó- zsef Színház Petőfi születésének 150. évfordulója tisztele éré mutatta be Fekete Sándor Borostyán, a vándorszínész című színművét. Az író színpadi szerzőnek sem kezdő, hiszen ez a harmadik bemutatott darabja, mint Petőfi-kutátó pedig a legismertebbek és legkiválóbbak egyike. Több könyve és igen sok tanulmánya jelent meg a magyar szabadságharc költőiének életéről és munkásságáról, va'a- mennyit széleskörű korismeret, szenvedélyes kutatókedv és gondola’i merészség jellem n. Ennek tudatában érthető, hogy országos érdeklődés előzte meg a kecskeméti ősbemutatót. Nos, a darab valóban méltó a figyelemre, bár — valljuk be mindjárt az elején — a témát és a szerzőt ismeivén. erőteljesebb, meg- rázóbb élményre számítottunk. Petőfi életének egy viszonylag kevéssé ismert szakaszát láthatjuk megelevenedni a színpadon, kecskeméti vándorszínészkedésének időszakát. Az expozícióban a pesti Athenaeum, a vezető reformkori folyóirat szerkesztőségében találkozunk a fiatal költővel, ahol Vörösmarty és Bajza tekmtetes urak nyájas szeretettel di- csárgetik tálentnmát. Ez a jelenet nagyszerűen jellemzi az ifjú zsenit, aki már volt eminens és kicsapott diák. katona, vándor'egény, színházi szolga, statiszta és noha erre látszólag semmi alapja nincs, csuoa önbizalom, büszkeség. Még igazi hivatásával n'ncs tisztában, de elhivatottságában biztos, merész, sőt vakmerő gondolkodás. a következmén vekkel mit sem szánro’ő szókimon- .dás a csalhatatlan ismertetőjegyei. Ezzel az elszántsággal szegődik el Szabó József játékszíni direktor Kecskeméten vendégsjereplő társulatához Borostyán álnéven. Jelszava: Caesar aut nihil! Egy vándortársulat harmadrangú tagjaként sem akar kevesebbet, mint a magyar színművészet megváltását. Shakespeare előadását követeli az igazgatótól a németbő’ átdolgozott érzelgős fércművek és rémdrámák helyett., Igaza biztos tudatában türelmetlen a nyerseségig Nincs előtte tekintély, nékiront direktornak, rendezőnek, városi tanácsnoknak, fővárosi színkritikusnak. Még színésztársaival is örökösen viaskodik, mert az Egressy Gábortól látott és saját ízlésétől is követelt realista színjátszás maga- sabbrendűségét hirdeti a kárpithasogaő romantikus deklamá'ás, a természetellenes, hatásvadász pózok Úri István mint Borostyán- Petőfi helyett. Erőfeszítéseinek eredményeként egyetlen egyszer eljátszhatja ugyan a Bolond szerepét a Lear kirá'yban, de az előadásig vezető megalázó csatározás és a közönség többségének értetlensége kiábrándítja a színészetből. Nem. nem adja föl a harcot. Olyan fórumot keres, ahonnan messzehang- zóbban hirdetheti a nép fölemelésének követelő eszméit. elindul költészete üstököspályáján. Fekete Sándor színműve alapvető célját elérte: jellemző, minden részletében hiteles portrét rajzol a még kiforratlan, de máris a géniusz jelét viselő költőről. Többé-kevésbé élő alakokat és történelmileg igaz környezetet is teremtett a főhős köré, de ezek kidolgozása már korántsem olyan egyenletes, mint a főhős alakjáé. A fil'éres gondokkal küszködő, folyton megalkuvó színigazgató, a hisztérikus primadonna, az elcsapott nótáriusból lett súgó, a cinikussá keseredett öregedő hősszerelmes, a begyepesedett agyú táblabíró, pompás figurák, de. számos szereplő jellemzése rendkívül elnagyolt, sőt néhány alak funkciója egyszerűen érthetet'en Még bántóbb a cselekmény döcögős, szórakoztató betétekkel meg-megszakított bonyolítása. Időnként a színész-költő harca egészen elvesz a népszínműi fordulatok tarkaságában. Mindez a rendezést is kétarcúvá teszi. Turián György rendező egyrészt tiszta vonalvezetésű, valósághű játékra törekedett, másrészt nem tudott ellenállni a kelleténél olcsóbb nevettetés lehetőségének. A romantikus színjátszás paródiája ürügyén időnként rosszul sikerült kabaréba csúszik át az előadás. Úri István, a címszereplő, úgy látszik túlságosan meg" illetődött Petőfi, a megjelenítendő költő nagyságától. Beszéde, mozgása — különösen áeinte — túl ünnepélyes, csak a második felvonástól kezdve tüzesül át játéka, különösen Petőfi lobogó önérzetét, határozottságát érzékelteti szerencsésen. Mellette Székhelyi József kapta a legjobb szerepet, hatásosan formálta meg a csélcsap, csupaszív súgót Sikerült alakítás még Pe- rényi László őszfejű hősszerelmese. Szabó Éva „primadonnája” (De Cau M’mit, Petőfi múzsáját játssza), Jánoky Sándor táblabírája, Bende Ildikó polgárlánya. Rövid szerepében is igen karakteres a Vörösmartyt, illetve Bajzát megje’enítő Gyulai Antal és -Major Pál. A többi színész (különösen akik Petőfi színésztársait alakítják) megreked a népszínmű és operettszokványoknál. Bántóan rossz a Jókait játszó Heté- nyi Pál és Boross István, aki valami narrátor-féle kis" bírót formálna meg, igaz ugyan, hogy az előbbi szer rep teljességgel megíratlan, az utóbbi pedig fölös’eges. Csinády István szép színpadképe igazi múltszázadi kisvárosi hangulatot áraszt. Fekete Sándor színművét talán az évfordulós sietség tette vegyes értékűvé. Nem lehetetlen, hogy a darabot egy erőteljes átdolgozás igazi drámává változtatná. Szabó János Budapest hullámhosszán Emlékek úti án ... Kilencven perc szórakozás, kabaré, riport és sok zene. Immáron hatodik alkalommal hallhattuk Róna Tibor műsorát, szombat esti kikapcsolódásra termett összeállítását. Gondolom, elsősorban a korban előbbre járó generáció tagjainak jelentett kellemes meglepetést a százados emlékek között tallózgató műsor, de talán az ifjabbak Is szívesen figyeltek fel nem egy, ma már valóban kuriózumszámba menő érdekességre. Mert Lehár keringőjét, vagy a még ma is vérpezsdítő tangót, a La Cuir.parsi- tát is másképp hallgatja az ember, ha személyes élményekhez kötődik. Nos, ahol ez mégis hiányozna, ott a műsor gondoskodik a megfelelő érzelmi hangolásról. A valóban a legjavát válogató zenés blokkokat egy- egy riport, emlékezetes ka- .barészám köti össze. Most látszik, hogy a kabaré — nagyon kevés, igazán klasz- szikus szám kivételével — milyen tiszavirág életű műfaj. A pesti vadember emlékezetes poénjai bizony kicsit porosak már, (olyan is akad. amelyiket — remélem szerencsénkre — meg lsem értünk.) Igaz, Pécsi Sándor felejthetetlen komédiázó kedve mindezért bőven kárpótol. Szilágyi János műsorvezetése hangulatteremtő, riportjai kedvesek, ■ itt-ott még gondolatébresztőek is, holott ez a műsor valójában csak szórakoztatni akar. (Természetesen mindez csak Szilágyi vérbeli riportképességeit dicséri. Mindemellett néha rámenősebb a kelleténél.) Ez U, az is... Már többször elgondolkodtam Hámori Éva műsorának címén. Miért ez is, az is, mikor szinté minden műsorát egy témakör vagy gondolatkör fog össze. No nem a szavakon lovaglás a célom, csupán az bosszant hogy a semmitmondó cím elfedi Hámori egy-egy összeállításának lényegét. A vasárnapi műsorral is csak az tudta előre kideríteni, hogy az a tudományosfantasztikus irodalomba és a fantasztikum ihlette zene világába kalauzolja a hallgatót, aki járatos a sci-fi irodalmában. no és vette a fáradságot: kiböngészte a műsorszámokat felsoroló sorok közül. Még egy alcím sem utal a témára, oedig nincs ok a titkolózásra. A neves amerikai tudósíró, Isaac Asimov novellájának rádióváltozata vezeti be A válogatást, majd Primo Levi A rimpjuter című szellemesen meglepő játéka következik. A műsor második felében már a nem is annyira fantasztikumukkal, inkább társadalmi utalásaikkal ható művek dominálnak. Al- bee Legfelül című írása (az est legjobb darabja) az emberi elgépiesedés, a hierar- hikus társadalmi piramis hol ironizáló, hol borzongató víziója. Á dramatizált történeteket a témához illő zene köti ösz- sze, közülük Roland Kovac Utazás a Marsra c. szvittjének bemutatott részlete emelkedik ki. A sci-fi ma már polgárjogot nyert, irodalmi értékű darabjai között kétségtelenül akad még jónéhány. a bemutatottaknál jobb alkotás is. Kissé szélesebb körű válogatás mindenképpen a műsor javát szolgálta volna. — trömböczky Einstein-kötet, Anyanyelvi kaleidoszkóp, Szmirnov-tanuhnányok A Gondo at Kiadó negyedévi ajánlata A külpolitika iránt érdeklődőknek, a pártoktatásban részvevőnknek, az Amerika társadalmi problémáit tanulmányozóknak ajánlja a kiadó Mártin Luther King Nem hallgathatok! című kötetét, amely az amerikai „forró nyarak” eseményeit tükrözi, s reprezentálja a mártírhalált halt Nobel-dí- jas amerikai békeharcos és polgárjogi vezető életét, eszmeit, céljait. Tanárok és matematikusok számára érdekes olvasmány Andre Revuz „Modern matematika — élő matematika” című vitairata. Újra megjelenteti a ' kiadó Albert Einstein A speciális és általános relativitás elmélete című művét, mely eddig már három nagysikerű kiadást ért meg. A néprajz iránt érdeklődők számára közreadják Balogh István A cívisek világa című művét- 4 Grétsy László Anyanyelvi kaleidöszkóp-ja szórakoztatóan mutatja be a mai nyelvtani hibákat, fogalmazási pontatlanságokat. Helyet kapnak benne a műszaki, orvosi, matematikai, botanikai szaknyelv helyes vagy helytelen szóalkotásai is. Csép Attila Simon Bolivár című műve megismertet a nagy szabadságharcos életével és a Dél-Amerika északi részének felszabadulásét eredményező füf»<*e*Y>nsAgj háború főbb szakaszaival. Hevesi Sándor születésének 100. évfordulói át ünnepli a Gondolat Könyvkiadó László Anna Hevesi Sándor című monográfiájával. mely a nagy drámaíró, műfordító, rendező és színi- kritikus életéről, művészi tevékenységéről szól. Konsztantyin Szimonov-. nak, a hazánkban s rréltán népszerű kortars szovjet írónak műhelytanulmányait, emlékezéseit, az irodalom elvi és gyakorlati kérdéseiről szóló cikkeit, felszólalásait válogatták össze a Töprengő írások című kötetben. Marija, egy nagy fővárosi vállalat titkárnője egy pillanatra elszakadt modern „Optima’’ írógépe klaviatúrájától. az „ismételten kérjük, közöljék velünk pontosan a szállítások időpontját...” unalmas frázisától, meg a falon lógó: „Nálunk nem dohányoznak’’ feliratú plakáttól és kibámult az ablakon. Az ablakon túl tombolt a május. A napfényözön és a szél az erdők és mezők majd elfelejtett távoli illatát hozza — a több ezer gépkocsi benzinbűze sem tudja elfojtani. Lent pedig, majdnem az ablak alatt, ketten álldogálnak — a kislány ünnepélyesen és büszkén szorongat egy gyöngyvirág csokrot, mint egy világbajnok a kupát. Valami szorongatja Marim keblét s mélyeket lélegzik, ahogyan- csak valószínűleg májusban szoktak lélegezni az emberek. Nem, nem, még minden rendben lesz, ki meri ont mondani, hogy harminc év olyan kor, amikor az embernek már le kell mondani a reményről, hogy még boldog lesz? .. Minden rendbe lesz. Marija, feljebb az orrot, kislány! Aj, csak ne lenne ez a telefon, amely mindig a legrosszabbkor szakítja meg álmodozását. Meg aztán ki a csodát érdeklik májusban a hivatalos hívások, mikor az emberek gyöngyvirággal a kezükben sétálgatnak, és még minden előttük van?... — Marija. — hangzott fel a kagylóban a főnök recsegő hangja. — megint elfogyott a gemkapcsom. Különben is. Marija, — a főnök egy kis szünetet tartott. — megkérném. — ismét szünet. — ügyeljen rá, hogy mindig legyen elegendő gemkapcsom... — Igenis, azonnal viszek, — sóhajtotta Marija. A május az ablak mögött rögtön elhalványodott. meglehet, hogy esni készült, az a buta lány meg csak ott toporog az ablak alatt azokkal a buta gyöngyvirágokkal délelőtt tizenegykor — ez is jő időt választott a randevúra. Marija sóhajtott még egyet, fogott eav doboz gemkapcsot. és bement a főnök dolgozószobája ba. — Köszönöm. Marija — mondta a főnök, majd kivett a dobozból egy gemkapcsot. akkurátusán összetűzött vele két lapot, melyek az asztalán hevertek, majd átnyújtotta a. titkárnőnek. — Hány példányban? — kérdezte Marija. — Először olvassa el. — mondta a főnök, és sietve a számológép után nyúlt. „Drága Marija, tudom, hogy ezt személvesev kellene elmondanom ön\iek de nem bírom. Szeretem önt. Marija...” A szél májusi illatot sodort az ablakba. Molnár Sándor fordítása Rusze« Boszev: 1 araszi gemkapcsok
