Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
1972. december 13. SZOLNOB MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Beszédét így fejezte be: Nagy társadalmi célok, nagy felelősséget követelnek. Ez nemcsak a vezetőkre, az irányító szervekre vonatkozik. Minden vállalat, szövetkezet. országunk minden polgára tehet és még többet tehet azért, hogy fejlődésünk továbbra is töretlen legyen, hogy mai eredményeink megalapozzák az ország holnapi gyarapodását. — A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ilyen megfontolások között, gazdaságunk építésének újabb, magasabb céljaiéit született és a társadalmi összefogás jegyében kívánjuk azt végrehajtani. Kérem ' a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott • expozéja után szünet következett. Ezt követően az elnök Beresztóczy Miklós, az országgyűlés terv. és költségvetési bizottsága előadójának Varga Gyulának adta meg ,a szót. Majd utána folytatódott a vita, amelyben részt vett megyénk két képviselőjP Szurgyi Istvánná és Fábián Márton. A délutáni vitában hangzott el Pullai Árpádnak, a Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottsága titkárának beszéde. Egysége*, fegyel mezeit, eredményes helytállás — politikai rangú cselekedet Pullai Árpád felszállása TISZTELT országgyűlés: Eseményekben gazdag időszakban ülésezik parlamentünk. Közvéleményünk belpolitikai életünket fokozott figyelemben részesíti. Ez nemcsak vitánkra termékenyítő, hanem az ország előtt álló jövő évi munkára is — kezdte beszédét Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, majd a megnövekedett közéleti érdeklődés forrásairól szólva elsőként a szovjet párt- és kormányküldöttség látogatásának hatását elemezte. Kiemelte: Munkásosztályunk, népünk mint a szocializmus építője következetes híve és ápolója a magyar—szovjet barátságnak, a küldöttség valamennyi részvevőjét a kipróbált barátnak, a nagyon közeli harcostársnak kijáró méltó fogadtatásban részesítette. Mind a tárgyalások, mind a fővárosban és az ország más részein lezajlott találkozások egyaránt demonstráltak szövetségünket és barátságunkat. Mindenki számára megmutatták, hogy a magyar—szovjet kapcsolatok szilárd alapokon nyugszanak, eltephetetlenek és a jövőt tekintve továbbfejlődésük lehetőségei szinte korlátlanok. Jó távlatokat vázoltunk fel együttműködésünk minden fontos területén, A KB titkára szólt a tárgyalások nemzetközi jelentőségéről is, majd másik forrásként a párt Központi Bizottságának novemberi ülését jelölte meg, amelyen a X. kongresszus óta eltelt két esztendő társadalmi és gazdasági építőmunkéját vizsgálta meg a Központi Bizottság. Az országgyűlés témájára térve először a következőket húzta alá. Most itt közösen és felelősen állást kell foglalnunk: megfelel-e költségvetésünk azoknak a gazdaságpolitikai törekvéseknek, amelyeket Központi Bizottságunk állásfoglalása meghatározott. Mivel tételei révén a költségvetés gazdaságunk, társadalmunk minden területével kapcsolatban áll, s minden állampolgárt érint, a vitáján szükségszerűen felvetődnek fejlődésünk, társadalmi életünk összes főbb kérdései. A népgazdaság eddig elért eredményeiről szólva hangsúlyozta: Eredményeink megalapozzák népünkben a szocialista nemzeti büszkeség érzését, ami nagy előrevivő erő és része szocialista nemzetköziségünknek is. Ahhoz, hogy egy nép büszke lehessen arra, amit elért, megalkotott, az kell, hogy minden munkahelyen számontartsák és érdeme arányos fejlesztését, a hatékonyság emelését a termelési szerkezet korszerűsítése útján; — A gazdasági egyensúly további javítását; — A magyar gazdaság aktív részvételét a nemzetközi munkamegosztásban és külföldi kötelezettségünk teljesítését, miközben kielégítjük a hazai igényeket is; Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Képünkön: Pullai Árpád- az MSZMP KB titkára felszólal a költségvetési vitában szerint meg is becsüljék mindenkinek a munkáját; méltassák figyelemre a helyi munkaközösségek sikereit. Ebből születik meg társadalmunk közös felelőssége és népünk jogos nemzeti büszkesége. Az is kell, hogy minden arra illetékes — a sajtó is — egyértelműen, hitelesen tárja közvéleményünk elé szocialista fejlődésünk tényeit. És az is kell. hogy .a közvélemény ítélje el azokat, akik abban a tévhitben élnek, hogy az a „sikk” és a „bátorság”, amikor a kákán is csomót keresnek, és minden örömnek keserű szájízt kölcsönöznek. Követelményeink nagyok PuÖai Árpád szólt azokról a gondokról is, amelyek a népgazdaság anyagi lehetőségei és a jogosnak minősíthető igények közötti ellentmondás objektív tényéből fakadnak, s amelyek egyébként a fejlődés velejárói. A gondokról szólva megjegyezte: A dolgok mélyére nézve azt látjuk, hogy mai gondjaink más természetűek, mint 5—10 évvel ezelőtt, vagy szocialista fejlődésünk kezdetén., Nagyok az önmagunk elé áll)tett. követelmények Az iparilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé akarunk felem'felkedni. Ezáltal emelkedhet dolgozó népünk jóléte, kultúrája, javulhat élete. A kitűzött Cél elérése érdekében végzett tevékenység kiemelt feladataként a KB titkára a kongresszusi határozatok egy séges és jó vég rehajtását jelölte meg. A Központi Bizottság ülésének fő mondanivalója mindenki számára: most a tetteken a sor! Olyan állomáshoz érkeztünk a kongresszusi határozatok megvalósításában. amikor a munkában tanúsított egységes, fegyelmezett. eredményes helytállás különösen politikai rangú cselekedet. A lényeg a jó végrehajtási Jogosan bírálják az emberek, hogy a jó helyzetfelismeréstől, a helyes döntéstől a kivitelezésig aránylag hosszú idő telik el, s e folyamat közben előfordulnak nem kívánatos jelenségek is. Ezen változtatni kell. Ez. kötelezően irányadó mindenkinek, legyen az illető miniszter, vállalati Igazgató, művezető, párttitkár, gép mellett dolgozó munkás, Mit hell biztosítani az. új költségvetési esztendőben? — erre Vonatkozóan a következőkre hívta fel az országgyűlés figyelmét Pullai Árpád : ' Biztosítani kell: — A népgazdaság tervszerű* — Életszínvonal politikánk folytatását. A népgazdaság fejlesztése 1973-ban konkrétan azt követeli meg, hogy az iparban elsősorban a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó időszerű feladatokat hajtsák végre. A gazdaságos termelés, a versenyképes termékek aránya bővüljön. A rpezőgazdaságban is vannak ismert és megvalósulóban lévő kiemelt teendők. Mindezeket tükrözi a pézügyminiszteri expozé. A költségvetés ezért — helyesen — azt tartalmazza, hogy a felhalmozás mérsékeltebben növeked jék a nemzeti jövedelem emelkedésénél. Ennek megfelelően 1973- ban is fenn kell tartanunk az idén életbeléptetett beruházási gyakorlatot. Ez azt jelenti, hogy mintegy 113 milliárd forintot fordíthatunk beruházásokra. Az építőanyagárak emelekdéséből származó többletkiadásokat a?, állami költségvetés a tanácsoknak biztosítja. Tervszer fisé fr, eredményesebb gazdálkodás A tervszerű ség növelésének időszerű tartalmáról szólva kiemelte: A nagyobb tervszerűségnek ma elsősorban az eredményesebb gazdálkodásban keli testet öltenie. Az ered ményesebf) gazdálkodás Pedig mindenekelőtt a javuló hatéKöfiysággal azonos. Mivel nemzeti jövedelmünk — az Országot 1970-ben ért ismert természeti károk, a rend Kívüli kiadások és egyéb kedvezőtlen tényezők tartós ha* tásai miatt — egy százalékkal még mindig elmarad az ötéves tervben mostanra tervezett szinttől, a termelésben rejlő összes tartalékainkat fokozott gonddal kell feltárnunk és hasznosítanunK. Az állami költségvetésnek azokról a tételeiről, amelyek a legérezhetőbben érintik a családok költségvetését többek között ezeket mondotta: Pártunk nagy figyelmet fordít az életKörülmények rendszeres javítására. Azt, hogy ez így vem, mindenki számos ténnyel bizonyíthatja. Engedjék meg, hogy néhányat felsoroljak. Jóllehet a nemzeti jövedelem termelőében 1972-re még nem értük el az ötéves tervben számított növekedési ütemet, viszont az egy főre jutó reáljövedelem mértéke fél százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér pedig csaknem fél százalékkal már fölötte van az 1972-re tervezett színvonalnak. A jövő esztendőben 82 ezer laKás épül fel, ezzel az 1971 —73. években több mint 230 ezer új lakás létesül, vagyis csaknem egymillió ember jut rendes, korszerű otthonhoz. Közismert, mekkora gond a társadalomnak és sok szülőnek a gyermekek óvodai elhelyezése. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden igényt még nem tudunk kielégíteni, különösen a nagyvárosokban. De azért érdemes figyelmet fordítani arra. hogy ötéves tervünk eredetileg 39 ezer óvodai félrőhelv létesítésével számolt. Az 1973. évi tervet is fi gyeimbe véve három esztendő alatt 39 ezer 925 hely épül. Azt sem érdektelen megjegyezni, hogy az egy főre jutó húsfogyasztásban 1973-ban elérjük az 1975-re tervezett 67 kg-ot, vagyis 1970 óta egy személyre számítva — átlagosan — 8 kg-mal nő a fogyasztás. Munkásosztályunk, népünk teremtő munkájának eredményeként hazánkban min-Elemezte a béremelésekkel kapcsolatos kérdéseket, és részletesen is kitért bizonyos árucikkek áremel ke» désével összefüggő problémákra. Majd az árpolitika lényegéről- az alábbiakat mondatta: A Központi Bizottság úgy fogalt állást, hogy gazdaságpolitikai céljaink elérése érdekében a jelenlegi árpolitikát tovább kell folytatni. Ezzel összhangban — a realitások és a lehetőségek határain belül — törekedni kell az értékarányos árak kialakítására. Ugyanakkor törekedni kell az árak lehető legnagyobb stabilitására. Most elősorban arra van szükség, hogy a kormány és az illetékes ál ami, gazdasági szervek minden szinten szigorítsák, javítsák az árellenőrzést. A KB titkára külön foglalkozott a nők és az ifjúság helyzetével kapcsolatos teendőkkel, hangsúlyozva, hogy a párt. az állam és a különböző társadalmi szervek már eddig is nagy erőfeszítéseket tettek a két den dolgozó osztály és alapvető réteg életszínvonala rendszeresen emelkedik. — Biztosított az országban a teljes foglalkoztatottság. — Emelkedtek a keresetek és bővült a lakosság fogyasztása. Javultak a lakásviszo* nyok. Előreléptünk az egészségügyi—szociális és kulturális ellátottság fejlesztésében is. társadalmi réteg helyzetének javításáért. Beszédének befejező részében, ismételten felhívta valamennyi munkahely dolgozójának, vezetőjének figyelmét, hogy ki-ki legjobb tudása szerint vegyen részt a KB határozatainak gyors és eredményes végrehajtásában. Majd beszédét a következőképpen végezte: Pártunk a kongresszusi határozatok megvalósításában a legszélesebb társada mi ellenőrzésre tart igényt. Ezt azért teheti meg, mert a X. kongresszus irányvonala találkozik, munkásosztályunk. népünk cselekvő támogatásával. TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! Az 1973. évi állami költségvetést — amely megfelelően tükrözi a jövő évre szóló gazdasági munka irányelveit a Magyar Szocialista Munkás Párt nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Szigorúbb árellenőrzést Megyénk képviselőinek felszólalása S/nr^i Mvaimr: ^ központi <ü 1*1« ■ élibél kapjanak liiiion alupot a megyei tanácsok A képviselőnő hangsúlyozta: a költségvetési törvényjavaslat összhangban van az oktatási rendszer továbbfejlesztésére hozott párthatározattal. A végrehajtás nem elsősorban anyagiakon múlik. a hatékonyabb, tartalmasabb nevelő munkának azonban feltétele az oktatásra szánt öss£eg megtetézése. A jövő évi állami költségvetésben az ideinél több mint másfél milliárd forinttal magasabb összeg jut oktatási célokra, s ez lehetővé teszi a párthatározat végrehajtásának megkezdését. A Szolnok megyei pártbizottság intézkedési tervet készített. Alapos helyzetelemzéssel tárta fel az országrész oktatási intézményeinek legégetőbb gondjait, s meghatározta a tennivalókat. A megyében is a legfontosabb teendők közé tartozik az óvodahálózat fejlesztése, az általános iskolák anyagi ellátottságának javítása, és az oktatási intézmények között meglévő színvonal-különbségek csökkentése, l Az iskolai gondokat elemezve a képviselőnő örvendetes tényként említette, hogy a megyében már csaknem minden kisdiák szakrendszerű oktatásban részesül. a tanyán maradt alacsony létszámú 'alsótagozati osztályok helyzete azonban nem kielégítő. Ma még 3000 gyermek jár meglehetősen messzire iskolába lakóhe. Ivétől, zsúfoltak az autóbuszok, s az iskolajáratokat sem sikerült még megoldani. Majd azokról a példákról, kezdeményezésekről szólott, amelyek révén az iskola ügye valóban össztársadalmi üggyé válhat. A képviselő javasolta. hogy a jövő évi költségvetésben biztosított központi tartalékból kapjanak külön alapot a megyei tanácsok, s ebből fedezhessék a Művelődésügyi Miniszté. rium által fontosként említett taneszközök beszerzését, természettudományi előadótermek és szaktantermek ‘ létesítését valamint a körzeti iskolák kiemelt fejlesztését. Végezetül több javaslatot tett a kiemelkedő pedagógiai tevékenység társadalmi elismerésére, differenciált, jutalmazására, • A törvényjavaslatot S argyi Istvánná elfogadta. láhiá" Márion: Kérem, SCgítsék elő a »negye és Szolnok város kereskedelmének fejlesztését Fábián Márton, a megye képviselője felszólalásának első részében Szolnok megye mezőgazdasági üzemeinek várható gazdasági eredményeiről szólott. Kiemelve, hogy megyénk szövetkezetei, állami gazdaságai nagy figyelmet fordítanak a termelés fejlesztésére, a korszerű gazdálkodást szolgáló tudományos eredmények alkalmazására. Majd hangsúlyozta a talajjavítás szükségességét. amelyet megyénkben különösen indokolttá tesz az, hogy a Tisza II. öntözőrendszer belépésével megnő az öntözhető terület. Szolnok megyében viszont 1967 óta folyamatosan csökken a talajjavítások és belvízrendezéshez nyújtott támogatások összgge.' Javasolta, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a talajjavítást kiemelt kérdéskén! kezelje, maid fgv folytatta: — Felszólalásom kapcsán indokoltnak tartom, hogy Szolnok megye — kiemelten Szolnok város — ker.eskedel. mi ellátottságának helyzetével foglalkozzam. Ezt a kérdést időszerűnek tartom azért is, mert Szolnok megye országgyűlési képviselői e témát 1972. november 18-án megtárgyalták és állást foglaltak abban, hogy az illetékes minisztériumok segítő közreműködését kérik. Beszédének további részé, ben a többi közt ezeket mondolta: — A megyei átlagnál is rosszabb Szolnok város — megyeszékhely és felsőfokú központ — kereskedelmi létesítményekkel való ellátása. Ez nagymértékben befolyásolja a város áruellátását. A többi felsőfokú központokhoz viszonyítva Is rendkívül kedvezőtlen Szolnok város kereskedelmi ellátottsága. A képviselőcsoport tagjainak a szomszédos megyékben és felsőfokú központokban végzett látogatása során'erről győződhettünk me& Szolnok város lakossága. — zömében ipari munkás — joggal kifogásolja, hogy a kereskedelmi hálózat elégtelensége miatt. nem tudja megvásárolni az üzletekben azokat az árukat, amit az ország ipari termelésének jelenlegi szintje biztosítani tud. Felszólalását így fejezte be: — A felsorolt problémák alapján a Szolnok megyei képviseld társaim nevében Is arra kérem a Belkereskedelmi Minisztériumot és mindazokat a minisztériumokat. országos hatáskörű szerveket, amelyek termelő, Ipari üzemmel rendelkeznek Szolnok megyében, a rendelkezésre állő lehetőségek figyelembe vételével segítsék elő Szolnok megye, illetve kiemelten Szolnok város kereskedelmének fejlesztését. A beterjesztett költségve, tési tervezetet a képviselő elfogadta.
