Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden: az 1973. évi állami költségvetés Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett az elhunyt dr. Mihályfi Ernő országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mihályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyvben örökített meg. Apró Antal jezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt, valamint az 1973-as esedékes tanácsválasztásokról szóló Elnöki tanácsi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. AZ országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; 2. A népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat; 3. Az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltése, az új építési és közlekedési állandó bizottság megválasztása, valamint a különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Gazdaságpolitikánk vonala töretlen Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja A parlament téli ülésszakán az állami költségvetésről Faluvégi Lajos tartott exp özét TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! — A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése alkalmat ad arra. hogy egyszersmind áttekintsük a IV. ötéves terv végrehajtását is. Két esztendőt már magunk mögött hagytunk, s a következő évben a középtávú terv felezővonalához érkezünk. A lezárult időszak eredményei és a jövő év előirányzatai együttesen befolyásolják az ötéves terv teljesítésének kilátásait — kezdte expozéját a miniszter, majd rámutatott: — Az első, majd a második évben lendületes gazdasági fejlődés bontakozott ki, bár nehézségek és feszültségek is előtűntek. Gazdaságpolitikánk vonala töretlen; irányitási rendszerünk alapelvei helyesek. kiállták a A gazdasági építőmunka fő követelményei 1973-bar* a következők: 1. A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a hatékonyság további jelentős növekedésével; folytatódjék a gazdaság szerkezetének korszerűsítése. 2. A nemzeti jövedelem felhasználásában, érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékeltebben növekedjék. A fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonalpolitikai céljaink valóravaltásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére és reáljövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedjék. 3. Tovább erősödjék# az orszáz gazdasági, külkereskedelmi- és pénzügyi egyensúlya. Az 1973. évi népgazdasági terv. a gazdaságfejlődést átfogóan mutató, bruttó nemzeti termelés 5.5—6 százalékos növekedésével számol. — A termelés bővülése a nemzeti jövedelem 4.5—5 százalékos növekedését alapozza meg. Ez az előirányzat némileg alacsonyabb az idei várhatónál, ami — az egyensúgyakorlat próbáját. Ennek is köszönhető, hogy 1972-ben a gazdaság egyenletes fejlődéséről számolhatunk be. A termelés és forgalom, a nemzeti jövedelem gyarapítása és az elosztás terén tervszerű munka folyt. A továbbiakban azokról az intézkedésekről beszélt a pénzügyminiszter, amelyek elősegítették a gazdasági egyensúly javítását, a beruházási feszültségek mérséklését, majd így folytatta: i — A fejlődés előrevivő tényezőinek erősítése gazdasági munkánk legfontosabb feladata. Ennek programját adja az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi állásfoglalása, melynek végrehajtására összpontosítják erejüket a dolgozók különböző rétegei, a munkáskollektívák és az irányítás valamennyi résztvevője. Ezért nézhetünk bizakodással a jövő esztendő elé is! tyi követelményeket is mérlegelve — reálisabbá teszi a megvalósítását, — mondotta, majd az egyensúly továbi sziládításáról szólva kiemelte hogy ez megköveteli a nemzeti jövedelem biztonságosabb tervezését, a ráfordítások csökkentését minden ágazatban. Ezután a forgalmiadé bevételekre tért ki: — A költségvetés forgalmi" adó-bevételeit a dohányáruk és az égetett szeszesitalok fogyasztói árának elhatározott emelése több mint 1 milliárd forinttal gyarapítja. Számolunk azzal is„ hogy az áremelés társadalmi szempontból kedvezően befolyásolja a fogyasztási szerkezetet és várhatóan valamelyest mérsékli e cikkek keresletét. A lakosságtól származó bevételek a jövedelmek bővülése alaoián és a gépjárműadó emelése folvtán nőnek. Az úi adótételeket a kisebb és Közepes műszaki teliesítmé" nyű Pénkocsiknál — ilyen a kocsik 75 százaléka — havi 60 — és 150 forint között állapítjuk meg. Minden bevételt egybevetve. az államháztartás 1973- ban 229.5 milliárd forintra számít A bevételek növekedése számottevő lesz, de még mindig nem éri el a kiadások színvonalát. A pénzügyminiszter ezután a felhalmozásra fordított kiadásomról szólva hangsúlyozta: az erőforrások koncentrált felhasználása érdekében 1973-ban 23 egyédi nagy beruházás befejezésével és öt új indításával számol a költségvetés: köztük a kiskörei vízlépcső második ütemével. Ezután a fogyasztói árváltozásokat érintette: — Továbbra Is vallott gaz-. daságpolitikai elvünk, hogy a fogyasztói árarányokat, általában az árarányokat, közelíteni kell a termelői árarányokhoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társadalmilag elfogadható legyen. Bár több mezőgazdasági termék árának rendezése közgazdaságilag indokolt lenne, csak a tej- és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helvett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 százalékkal emelkedik. E cikkek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatia. A lakosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illetve a jövedelemszínvonal, szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. — A tejtermeléssel érintett termékek közül a tejes péksütemények és a fagvlalt ára változatlan, viszont a cukrászati és vendéglátói árak eev kisebb része emiatt valamelyest emelkedik. Az egyensúlyról és a szabályozókról Faluvégi Lajos a társadalmi fogyasztási alap 9 százalékos növekedését taglalva kiemelte, hogy annak fő célja a társadalombiztosítás, az egészségügyi törvény, valamint az állami oktatás fejlesztéséről hozott határozatok anvagi feltételeinek megteremtése. az ellátási színvonal emelése. Hangsúlyozta, hogv az igazgatási kiadások csökkentése megköveteli a fokozott takarékosságot — majd ezeket mondotta: — Az 1973. évi terv a javuló egyensúlyt kívánja megerősíteni és ez nyilvánul meg a költségvetés helyzetének lassú javulásában is. Az állami költségvetés hiánya — 1971-ben a tervezettet meghaladta és 3.3 milliárd forintot tett ki. 1973*ra a tervezett hiány 2.7 milliárd forint, ezt úgy fedezzük, hogy a hitelforrások egy részét az államháztartás veszi igénybe. A népgazdaság nemzetközi pénzügyi helyzetét elemezve kijelentette, hogy az 1971 óta jelentősen javult, az ország fizetőképessége szilárd. Kitért a népgazdasági terv és a szabályozórendszer őszszefüggéseire is. Hangsúlyozta: a gazdaságirányítás alapelveinek tartós érvényesülése mellett természetesnek kell tekinteni, hogy a gazdasági helyzet, egyes gazdaságpolitikai célok változásával szükségképpen együtt jár egyes szabályozók módosítása. A vállalási jövedelmek növekedését azonban nem a szabályozórendszer megváltoztatásától, hanem a vállalatok jobb munkájától várhatjuk. Az expozé ezután az ágazati szerkezet változásaival, majd bérkérdésekkel és a mezőgazdasággal foglalkozott. — Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mezőgazdaságunkban A továbbiakban az idei év mezőgazdasági eredményeiről, majd a jövő évi gazdasági növekedés és az export fokozásának összefüggéseiről beszélt részletesen. A hazai fogyasztói árszínvonal alakulásáról szólva — hangsúlyozta: A termelők költségeik emelkedését igyekeznek a kereskedelemnél érvényesíteni. Ez azonban társadalmilag akkor jogos, ha a költségemelkedés jóval magasabb technikai színvonalat. jóval nagyobb értéket tükröz. Ellenkező esetben a kereskedelem kötelessége, hogy az árleszorításra törekedjék. Sajnos korántsem ritka. hogy a költségek emelkedését a fogyasztókra hárítják. A megoldás útja az, hogy egyrészt a. kereskedelem teherviselésének feltételeit fokozatosan szélesítsük. A jövő évtől a fogyasztási cikkkereskedelemben csökkentjük a kereskedelmi adót, s ezáltal több lehet az árkockázati alap. Másrészt erőteljesebben érvényesítjük a felelősséget. jobban ellenőrizzük az árakat és érzékenyebb szankciókat alkalmazunk. beleértve az árak ellenőrzését is. Ezután az ésszerűbb, olcsóbb építkezés szüksé-''őségéről és az adminisztrációs munka korszerűsítéséről beszélt a miniszter. Mint mondta gátat kell vetni a nagyzolásnak. az ajándékozgatásnak. a túlzott reprezentációnak. E kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére intézkedések történtek. sem kevésbé időszerű. A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarhatenyésztés komplex fejlesztési programjának végrehajtása, ami az egész élelmiszergazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Ennek feltételeit az idén hozott kormányhatározat teremtette meg azzal, hogy a tej’ felvásárlási árát január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháét kilónként átlagosan 30 forintra emelte fel. TISZTELT ORSZÁGGYŰLÉS! Társadalmunkban az állam gazdaságszervező tevékenységének középpontjában az életkörülmények tervszerű és rendszeres javítása áll. A bérek és a személyi jövedelmek tekintetében ez általában meg Is valósul. Ha fazonban aránytalanság áll elő, különösképp a legfontosabb rétegek jövedelmei között idejében közbe kell lépni. Mivel az állami ipar — azon belül a nagyipar — munkásainak keresete az elmúlt években mérsékeltebben nőtt, 1973. márciús 1-én az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét — központi intézkedéssel — átlagosan 8 százalékkal emeljük. Azonos bérintézkedésre kerül sor az állami kivitelező építőiparban, átlagosan 6 százalékos mértékben. Ezt kiegészíti a vállalati nyereségből történő, átlagosan mintegy 4 százalékos béremelkedés. Ezek együttesen az iparban és az építőiparbap több mint 4.5 milliárd forintos bérnövekedést tesznek ki. A parasztság bevételeit a gazdálkodás eredményeiből származó jövedelmeken kívül, növeli a szarvasmarha és a tej felvásárlási árának emelése. Az ebből származó jövedelemtöbbleteket ugyanis a földadó és a jövedelemadó emelés nem teljesen vonja el e két alapvető termék előállításának az egész társadalom számára előnyös és szükséges ösztönzése miatt Mindezek hatására — öszszességében — megvalósul az az életszínvonalpolitikai cél, hogy társadalmunk két alapvető osztályának a munkásságnak és a parasztságnak a jövedelemszínvonala párhuzamosan fejlődjön és kiegyenlített legyen. Életszínvonalpolitikai céljaink teljesítésének alapvető feltétele a reáljövedelem előirányzatának betartása. Ez úgy érhető el, ha a központi árintézkedéseken túl á szabad árak emelkedése — ami az áruk egy részénél elkerülhetetlen lesz — nem haladja meg a tervezett mértéket. A bérek és a jövedelmek tervezett növekedése, valamint az ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések együttes hatásaként 1973-ban az egy főre jutó reáljövedelem 4.5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2.5 százalékkal emelkedik. A lakosság összes fogyasztása 5—6 százalékkal lesz nagyobb. mint ebben az évben. A lakásépítésről A miniszter a továbbiakban a társadalmi közös fogyasztás kérdéseiről szólt, majd a lakásépítésre tért ki beszédében. — A lakásépítés finanszírozásából mind a központi költségvetés, mind a magánépítők kiveszik a részüket. 1973-ban a tervek szerint 81 —82 ezer lakas épül. Az összes új lakásnak kereken egyharmada tanácsi é i'.ésű. Bár jövőre a hatósági árnövekedés összegét megtérítjük a tanácsoknak, a lakásépítés, a közművesítés és az intézményhálózat fejlesztésének összehangolására a meglevő anvagi és műszaki gondokat csak lassan és fokozatosan lehet megoldani. — A lakásprogram megvalósítása érdekében a ma. gánlakásépftés hitelfeltételeit a jevS '-e«i kezdve kedvezőbbé tesszük, egyc-crsmind mérsékel'ük a lakásvásárlásoknál a lakosság e^szeri kászpénzbeflzetésl terhét. Jobban segft'í'k a munkások vállalat' lakáséyftésl akcióit, úgy alakítva ki ennek szabál'’»*t, hogy a feltételek itt legyenek a legkedvezőbbek. (Folytatás a 3. o Idakmí l'ermelékenyebben és hatékonyabban Az életkörülmények tervszerű, rendszeres javítása
