Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

XXIII. évi., 290. sz. 1972. dec. 9., szombat. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR Gazdaság és erkölcs özgondolkodásunkban, szóhasználatunkban látványos fC karriert futott be ez a gazdasági szakkifejezés: szabályozó. Bíráljuk és dicsérjük, egyetértünk ve­le és tökéletesítését javasoljuk valahányszor gazdasági ered­ményeink és hibáink, fejlődésünk és fejlődési akadályaink napirendre kerülnek. A' szabályozók dicséretének és bírála­tának már-már közrr.egegyezéses vállalati modora is kiala­kult: illik egyetérteni hatásaikkal általában, és módosítá­sukat javasolni a helyi feladatok esetében. Ez a kövesedő séma, a szabályozásnak ez a mind széle­sebb körben érzékelhető értelemzése indokolja, hogy átgon­doljuk: végeredményben mi a gazdasági szabályozás? Vajon indokolt a feltevés, amely az avatatlan közvéleményben, de olykor még szakkörökben is előbukkan, s amely a gazdál­kodást gépies automatizmusnak fogja fel? Ha így lenne, akkor természetesen semmilyen terep nem jutna például a beruházások jó vagy rossz előkészítéséből, a készletgazdálkodás eredményeiből vagy gyengéiből, a vál­lalati korszerűsítés sikereiből vagy kudarcaiból származó következményeknek. Ha így lenne, akkor a gazdálkodásból teljességgel hiányoznék a személyes, tudati tényezők hatása, ez pedig a gazdaságirányítási rendszer lényegét kérdőjelezné meg. Ténylegesen a gazdaságpolitika — és megvalósításá­nak eszközrendszere, az irányítás nem lép fel ilyen mindent­­tudó orákulumként, ellenkezőleg: éppen lényegi vonásai közé tartozik, hogy tág teret nyújt a kockázatra és következmé­nyeire alapozott helyi döntésekhez. E gondolatsorból viszont az következik, hogy a gazdál­kodás nem gépies szabályok, merev törvények megvalósí­tási terepe, hanem etikai mozgástér is, amelyben az előnvt és a hátrányt, a jót vagy a rosszat nemcsak a forint tük­rében, az árbevétel, a nyereség segítségével, hanem íratlan etikai szabályok alapján is mérlegelni kell. Talán nem árt mindjárt az elsőszámú, legfontosabb etikai szabállyal kez­denünk; azzal, amelyet a szocializmus építésének egyetlen szakaszában, egyetlen pillanatra sem helyeztünk hatályon kívül, s amely a gazdálkodás felelősei, a vállalatok-szövet­­kezetek vezetői számára a közérdek képviseletét, a szocializ­mus teljességéért érzett, a részérdekeken felülemelkedő fe­lelősséget írja elő. Ha tárgyilagosan vizsgáljuk ezt az általánosan érvé­nyes felelősséget, hozzátehetjük: korántsem egy­szerű ezt a mindennapok gazdasági valóságában következetesen képviselni. A gyakorlat, a gazdálkodás nem kevés érdek-ütközése rendkívül sűrűn állítja etikailag is bonyolult döntések elé a vállalatok vezetőit. A szocializmus etikai, tehát lelkiismereti, belülről faka­dó követelményei előírják, hogy a vállalati vezető — néha még az átmeneti népszerűtlenséget is vállalva, — messzibb lásson a pillanatnyi érdeknél, képes legyen jól értelmezni az összefüggést, hogy a népgazdaság terhének növelése, vé-. gül a csoport, a vállalat számára is hátrányos, más szóval: 8- helyi érdek nem szigeteiődhet el áz egésztől, az összes­ségtől. Ha például a vállalat — árbevételét, nyereségét és részesedését növelve — indokolatlanul emeli termékeink árát, akkor ez gyűrűző hatásaival végtére á „saját” dolgo­zóját is sújtja. Az következnék ebből, hogy a vállalati döntések kidol­gozásakor etikai előírásokkal, megfontolásokkal kell pótolni n nyereségességet; a közérdek általános igényeivel helyettesí­teni a helyi érdeket? Olykor — jelehtsük ki nyíltan, — ezt is jelentheti, általában azonban nem egyszerűen ezt. A két követelmény bonyolult egyeztetéséről, más szóval: a rövid­lejáratú és a távlati érdekek összekapcsolásáról van, szó. A Központi Bizottság novemberi határozata magas etikai mércét állít minden gazdasági vezető elé. Igaz, kimondja azt is, hogy célszerű elemekni, fe­lülvizsgálni a szabályozás hatásait, de egyszersmind rámu­tat: nem várható minden eredmény ettől — az előrehaladás elsőrendű feltétele, a felelősségteljes, jól Végzett, hatékony munka! Ülésezett Szolnok Megye Tanácsa Elismerés a közegészségügy dolgozóinak Tegnap délelőtt tartotta meg ez évi utolsó ülését Szol­nok Hegye Tanácsa. A ta­nácstagokon kívül ott voltak megyénk országgyűlési kép­viselői. Fodor Mihály megyei tanácselnök megnyitója után dr. Hauk István, a tanács kulturális, egészségügyi és if­júságpolitikai bizottságának jelentését terjesztette elő Szolnok megye közegészség­­ügyi és járványügyi helyzeté­ről. Szóbeli megajánlásában az előadó szólt a Közegészség­­ügyi és járványügyi szolgá­latok kialakulásáról, munká­járól, a járványok leküzdéséért megelőzéséért vívott minden­napos küzdelméről. Az írásos előterjesztés rész­letesen elemezte a települé­sek közegészségügyi helyze­tét. Az urbanizálódás a mi megyénkben is jelentősen ja­vította a lakosság élet- és munkakörülményeit, ugyan­­aKkor viszont számos problé­mát is felszínre hozott. A megyében a kommunális szolgáltatások közül a köz­műves ivóvízellátás fejlődött a legdinamikusabban: 76 te­lepülés közül 54-ben van köz­üzemű vízmű, 12 település vízellátását körzeti vízelveze­tés, 10 községét pedig egyedi közkutak biztosítják. Problé­ma viszont Közegészségügyi szempontból, hogy az összes vízművek termelőképessége nem elegendő, ezért különö­sen nyáron egyes települése­ken jelentős a vízhiány, ami a hálózat és az ivóvíz szeny­­nyeződését eredményezi. Ezt mutatja, hogy a vízművek kifolyóiról vett ivóvízminták bakteriológiai szennyezettsége egyre gyakoribb. Másik prob­léma a megyében, hogy a víz­hálózat kiépítésétől messzi el­marad a csatornahálózaté. Az aránytalanságot mutatja: a közműves vízellátottság a me­gyében 57 százalékos, a csa­torna ellátottság csak 7 szá­­zaléKos és a lakásokon belüli kifolyóval ellátott otthonok­nak csupán 48 százalékánál megoldott a szennyvízelveze­tés. A keletkező szennyvizek megfelelő tisztításának hiá­nya is egyre súlyosabb kör­nyezetvédelmi probléma. Fi­gyelemre méltó az a meg­jegyzés melyet a KÖJÁL fő­mérnöke tett: megvizsgálták a megyében lévő szennyvíz­­tisztítókat és megállapították, egyik sem működik kielégí­tően, mivel sehol nincs olyan / szakember, aki megfelelően tudná kezelni a berendezése­ket. Nyolcszáz milliós program A napirend vitájában külö­nösen Szobrok ivóvízellátási gondjait tették szóvá a felszó­lalók. Megváltozott a nyers­víz minősége, számatalan, kü­lönböző szennyező anyag ke­rül a Tiszába és a KÖJÁL vizsgálatai szerint a szolnoki felszíni vízmű — kezdetleges technológiájával — ma már alkalmatlan megfelelő minő­ségű ivóvíz előállítására. Mint azt később Fodor Mi­hály összefoglalój ában el­mondta: kidogoztak egy 1980- ig szóló minimális programot a város vízműellátásának, a szennyvíztisztítás és elvezetés megoldására. — A program megvalósítása 800 millió fo­rintba kerül. Most tárgyal­nak különböző országos szer­vekkel, a városi tanáccsal e pénz biztosítására. A környezetvédelemmel kapcsolatban többször esett szó a tegnapi ülésen a levegő­­tisztaság védelméről. Szolnok ■ levegője egyre inkább szeny­­nyeződik és nemcsak a nö­vekvő gépkocsiforgalom miatt. A KÖJÁL főmérnöke. Hidasi Zoltán például segít­séget kért annak az újítási javaslatnak kikísérletezésé­hez, bevezetéséhez, amellyel megszüntethető Szolnokon az állatifehérje feldolgozónak a város levegőjét szennyező ha­tása. De szennyezik a város levegőjét a ma még széntü­zelésű kazánok: például a megyei tüdőbeteggyógyinté­zet, a szolnoki fedett uszoda környékén lévő épületek, in­tézmények kazánjai. A meg­oldás módja csak az, ha kor­szerű tüzelésre (pl. gázfűtés) szerelik át azokat. Dr. Hegedűs Lajos, a me­gyei tanács elnökhelyettese hozzászólásában azt taglalta, hogy a mezőgazdasági egész­ségügy fejlesztése érdekében tovább kell folytatni és ki kell szélesíteni az állatról em­berre terjedő fertőző betegsé­gek járványügyi sajátosságai­nak felderítését. A megye adottságaival, a fejlődés fő irányával összhangban, — a KÖJÁL-ban — az iparegész­ségügy fejlesztésén kívül — elsősorban a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatos mun­kaegészségügyi és a korszerű környezetvédelmi toxicológiai tevékenység továbbfejleszté­sére kell törekedni. Beszélt annak fontosságáról is, hogy a területfejlesztési — rende­zési— koncepciók, tervek ki­dolgozásába be kell vonni a közegészségügyi-járványügyi hálózat Szakembereit, s ezen keresztül biztosítani az urba­nizációs ártalmak megelőzé­sét. Jóváhagyták a ni ii iiUa terveket Fodor Mihály vitaösszefog­­lalój a, s az elhangzottak alap­ján a határozati javaslat ki­egészítését követően a ta­nácsülés elfogadta a jelen­tést. így többek között hatá­rozatban rögzítette: a megyei tanács elismerését ős köszö­netét fejezi ki a közegészség­­ügyben dolgozóknak mun­kájukért. A tanácsülés ezután meg­tárgyalta és elfogadta a me­gyei tanács és a végrehajtó bizottság 1973. évi munka­programját. Úgyszintén jóvá hagyták a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság 1973. évi munkatervét. Elfogadták azt a tájékoztató jelentést, amely az 1971. évi országgyűlési képviselő- és tanácstag vá­lasztások alkalmával a jelölő­gyűléseken elhangzott közér­dekű javaslatok megvalósítá­sáról szólt, majd egyéb elő­terjesztésekről döntöttek. V. V. Összehívták az ország­gá ülést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1972. december 12. napján (kedd) délelőtt 11 órára összehívta. (Hírmagyarázatunk az 5. ol­dalon.) Fock Jenő fogadta a francia ipar- és tudományfejlesztési minisztert Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tegnap délelőtt hivatalában fogadta — Jean Charbonnel francia ipar- és tudományfejlesztési minisz­tert, aki a két ország gazda­sági együttműködéséről tár­gyal hazánkban. Az eszmecserén részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Gérard Amanrich, Franciaor­szág magyarországi .nagykö­vete is. Bírák eskütétele A megyei és munkaügyi bíróságok elnökei, valamint a katonai bíróságok elnökei és bírái tegnap letették a bírói esküt Losonczi Pál,' az Elnöki Tanács elnöke előtt, az Qrszágház Munkácsy­­termében. Losonczi Pál méltatta a yálasztolt bírák szerepét a szocialista törvényesség biz­tosításában és az igazság­szolgáltatásban, majd az eskütétel után dr. Fülöp Andor, az egri megyei bíró­ság elnöke a bírák nevében köszönetét mondott a meg­választásuk során irántuk megnyilvánult bizalomért. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — Guineái küldöttség Nyers Rezsőnél Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap fogadta Barry AI Pha Ournar kereskedelmi miniszternek, a guineai De­mokrata Párt politikai bi­zottsága tagjának vezetésé­vel hazánkban tartózkodó guineai párt- és kormány­­küldöttséget. A szívélyes, baráti légkörben tartott esz­mecserén áttekintették a fe­leket kölcsönösen érdeklő kérdéseket, közöttük a Ma­gyar Népköztársaság és a Guineai Köztársaság együtt­működésének helyzetét, és az MSZMP, valamint a gui­neai Demokrata Párt két­oldalú kapcsolatait. Terven felül A Mecseki Szénbányák legfiatalabb üzeme, a komlói Z obák-bánya feldíszített, szénnel teli csillében a mi­nap napszínre szállította az idei terv utolsó mázsáit, ez­zel teljesítette 642 ezer ton­nás termelési programját. Tegnaptól tehát már a „rá­adást” termelik. Az 1964 óta termelő bánya ilyen korán még soha sem fejezte be éves tervét. Vállalásuk sze­rint 1972 hátralévő napjai­ban további 45 ezer tonna szenet küldenek felszínre. Nagyszabású kiállítás „A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége 1922—1972” címmel nagy­szabású reprezentatív kiállí­tás nyílt tegnap délután a Műcsarnokban a Szovjetunió megalakulásának 50. évfor­dulója tiszteletére. A kiállítás megnyitóján dr. Rosta Endre, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­nek elnöke üdvözölte a meg­jelenteket, köztük Apró An­talt, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnökét és Nyers Rezsőt, a Központi Bizottság titkárát, a Politi­kai Bizottság tagjait. Ott volt a megnyitón V. J. Pavlov, budapesti szovjet nagykövet, valamint a Szov­jetunió megalapítása 50. év­fordulójára az MSZBT meg­hívására hazánkba érkezett szovjet delegáció. Ünnepi megnyitó beszédet Apró An­tal mondott. Ifjúsági konzultáció Háromnapos magyar— osztrák ifjúsági konzultáció kezdődött tegnap Szombat­helyen. A két ország szom­szédos területeinek ifjúsági vezetői eszmecseréjének kö­zéppontjában az ifjúsági munka összehangolása, a szomszédos országrészek kö­zötti együttműködés kiszéle­sítése, közös kulturális és sport programok kidolgozá­sa áll. A jövő év nyarán, a berlini világifjúsági talál­kozó előtt „kis-VIT”-et ren­deznek Vas megyében oszt­rák, csehszlovák, jugoszláv és magyar fiatalok részvéte­lével. A konzultáció befejezése után vasárnap Körmenden az ifjúság házában nagy­gyűlést rendeznek. Élménybeszámolók A jászberényi Hűtőgép­gyár bejáró dolgozóinak la­kóhelyi kulturális program­ja keretében nagv érdeklő­déssel kísért olimpiai él­ménybeszámolókat tartottak a jászberényi járás három községében. Az első találkozón Jász­­boldogházán és Jászfelső­­szentgyörgyön Páder János a MOB titkára, Pfeffer An­na kajak világbajnok, mün­cheni bronzérmes, — és Vil­lányi Zsigmond fjúsági vi­lágbajnok. müncheni ezüst­érmes versenyszik számoltak be olimpiai küldetésükről, élményeikről. Ma Szántó György, a Ma­gyar' Olimpiai Iroda munka­társa. valamint Kulcsár Győző, olimpiai bajnok, müncheni ezüstérmes, — és Pathó Magdolna, müncheni 4. helyezett versenyzők tar­tanak olimpiai beszámolót Pusztamonostoron. Magyar tárlatok külföldön Az év utolsó heteiben több jelentős magyar leállítás is­merteti meg a külföldi kö­zönséget a magyar képző- és iparművészet remekeivel. A hónap elején nyílt a var­sói Magyar Intézetben Bódi Irén Munkácsy-díjas textil­­tervező iparművész több mint 100 alkotásából bemu­tató. December 15-én a szófiai magyar intézetben a fiatal magyar képzőművészek stú­diójának munkáiból nyílik tárlat. December 16-án ugyancsak Szófiában fotó­dokumentációs kiállítás nyí­lik a Petőfi-évforduló alkal­mából. A kölni Glaub Galériában „Figurák a térben” címmel december 19-től január 12-ig látható az a bemutató. ame­lyen Schaár Erzsébet 21 kis­plasztikája kerül az érdek­lődők elé. Gázmérgezés Békéscsabán A békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat kopasztó­­üzeméből csütörtökön este — gázmérgezés miatt — 24 dolgozót szállítottak a men­tők a békéscsabai kórházba. Ketten Súlyosabban, 22-en pedig könnyebben sérültek meg. Heten még aznap el­hagyták a kórházat, a két súlvosabb sérült tegnap reg­gelre túljutott az életveszé­lyen. a többiek állapota szintén javult. A felelősség megállapítá­sára a rendőrség — szakér­tők bevonásával — széles­körű vizsgálatot folytat. Közlemény Ismeretes, hogy Prágában hivatalosan bejelentették, miszerint Szlovákia több vi­dékén száj- és körömfájás megbetegedés fordult elő. Ezért a csehszlovák külügy- és belügyminisztérium 1972. december 8-i hatállyal el­rendelte magánszemélyek kiutazási tilalmát Magyar­­országra, Romániába, Jugo­szláviába és a Szovjetunió kárpát-ukrajnai területére. Illetékes magyar szervek ezúton hozzák az érdekeltek tudomására, hogy az emlí­tett okokból — további in­tézkedésig — a magyar ál­lampolgárok sem utazhat­nak ki Csehszlovákia terü­letére, és Csehszlovákián keresztül azon túlra, még szolgálati útlevéllel sem. Nem vonatkozik e tilalom, illetve korlátozás a hazá­jukba visszautazó csehszlo­vák állampolgárokra, ezek azonban kizárólag Komárom és Hidasnémeti határállo­másokon át utazhatnak visz­­sza hazájukba. Az utazásra vonatkozóan a Magyar Ál­lamvasutak információs szer­vei készséggel adnak felvilá­gosítást. Nincs szakember, kérés a csatorna

Next

/
Thumbnails
Contents