Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
1972. december 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bírák esküje Az SZMT-elnöksée\ üése Ulest tartott a Minisztertanács Alti reszt vett már bírósági tárgyaláson észlelhette, milyen felelősségteljes munka nehezedik azoknak á vállára, akik a bírói emelvényről a népköztársaság nevében ítéletet hirdetnek. Államunk módosított alkotmánya ezt a felelősségteljes munkát emelte rangjának még jobban megfelelő helyre, amikor kimondta, hogy a bírákat a Népköztársaság Elnöki Tanács választja. A bírói függetlenség elvét demonstrálja az 1972-es 4. törvény, amely a bíróságok munkájának kereteit tartalmazza. Mindennek jegyében kerül- sor — ünnepi eseményként — a bírák ünnepélyes eskütételére. Ma, a Parlament lesz az első színhelye az ünnepi aktusnak: a megyei bíróságok elnökei, a munkaügyi bíróságok elnökei és a katonai bíróságok elnökei és bírái, összesen ötvenheten bírói esküt tesznek. Ezt követi december U-én a főváros területén és Pest megyében működő 500 bíró eskütétele, majd december 22-ig valamennyi megyénkben a bírák esküje. Idáig: az esemény. Ünnepi megújítása voltaiképpen annak az eskünek, amellyel — sok-sok bírónk immár évtizedek óta — a nép, az állam szolgálatában végzi fáradságos, áldozatos munkáját. Felhangzanak a szavak: ,,a hatáskörömbe tartozó ügyekben részrehajlás nélkül, lélkiismeretesen, a nép érdekeinek szolgálatában eljárok és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy bírói működésemmel a Magyar Népköztársaság fejlődését előmozdítsam”. Az eskü pedig — s ezt mindenki, aki az igazságszolgáltatásnak ezen a nehéz, de szép posztján tevékenykedik, tudja — kötelez. Magyarországon évente kétmillió különböző ügyet tárgyalnak az igazságszolgáltatás és a hozzá kapcsolódó területek szakemberei. Ebből a hatalmas tömegből többszázezer a bíróságokon folyó polgári, illetve büntetőper, s január 1 - tol tovább gyarapodik a munka, még több fáradságot, energiát követel; dolgozni kezdenek a munkaügyi bíróságok is. Esküt tesznek a bírák. S akár a parlamenti kris'/.lycsillárok fénye világít a szárnyaló mondatokhoz, akár a megyei bíróságok tanácstermeinek lámpái — ünnep az eskü tétele. Demonstrálja azt a függetlenséget, hogy saját lelkiismerete az első, közvetlen számonkérő a munkáról; és szimbolizálja azt, hogy — felelős a Magyar Népköztársaságnak, tulajdonképpen egész társadalmunknak, minden szóért, amelyet kimond a tárgyalóteremben, minden döntésért, amelyhez nevét aláírja. Köszöntjük bíróságainkat, köszöntjük az esküt tevő bírókat, valamennyi poszton, amelyre választották őket. S ha az ókorban az igazságosztás istenét, Iustitiát bekötött szemmel is ábrázolták, jelképezve befolyásolhatatlanságát, az ítélkezés tisztaságát — ma már ezekhez a szimbólumokhoz odatartozik a bölcsesség, az emberismeret, társadalmunk céljainak őrzése, vigyázása is. Szociális és munkavédelmi hiámossá ok Tizenhét közül kilenc tanácsi költségvetési üzem dolgozóinak élet. és munkakörülményeiről, szociális helyzetéről tárgyalt — egyéb témák között — tegnapi ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Sokoldalúan vizsgálta a testület annak a kilenc üzemnek az adottságait, amelyik a múlt év elejétől a HVDSZ megyei bizottságának hatáskörébe került. Többségében rendezetlen körülményekről adott számot az írásbeli jelentés is, amelynek alapján a vitából még inkább kitűnt, hogy igen mostoha helyzetben dolgozik egyik-másik üzem. Főleg a munkavédelmi és szociális alapkövetelményeknek nem felelnek meg — olyannyira, hogy akár meg is tilthatnák az illetékesek legtöbb esetben a működésüket. Mivel azonban a költségvetési üzemek munkája — a rendeltetésszerű feladatok ellátására — nélkülözhetetlen, türelmi időt kaptak az elemi munkafeltételek biztosítására. Ez viszont az ala. pító és fenntartó tanácsok dolga, mert az üzemek nem vállalati gazdálkodást folytatnak, tehát nem képződik olyan fejlesztési alapjuk sem, hogy a súlyos hiányosságokat mielőbb önerejükből csökkenthetnék. Ami nem elsősorban az anyagiakon múlik. abban döntés is született: a költségvetési üzemek vezetőinek biztonságtechnikai oktatását a téli hónapokban megszervezi az SZMT és a megyei tanács. Az elnökségi ülés más napirendi tárnái között jóváhagyták azt a tervezetet, amely a testület és a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége közötti együttműködés alapjául szolgál. 1973. április 4-én avatják a kiskörei vízlépcsőt Tegnap a fővárosi tanácsházán kibővített ülést tartott a KISZ Központi Bizottságának Mezőgazdasági Ifjúsági Tanácsa. Az ifjúsági szövetség 1972. évi falusi akcióit vették számba, s vázolták a Kommunista Ifjúsági Szövetség 1973-ra szóló falusi programját. A rendezvényt Herczeg Margit, a túrkevei Vörös Csillag Tsz üzemgazdásza, az Országos Mezőgazdasági Ifjúsági Tanács elnöke nyitotta meg. majd Illisz László, a KISZ Központi Bizottságának titkára értékelte, hogy mit valósított meg ebben az évben az ifjúsági szövetség. Noha megyénként nem értékelte e munkát, több megyéről elismerően szólt. Közöttük Szolnok megyéről, amelynek ifjúsága derekasan veszi ki részét a II. tiszai vízlépcső építéséből. Ebben az évben szervezték meg Kiskörén a fiatal földmunkagépkezelők országos szakmai—politikai vetélkedőjét. Kétezer KISZ- szervezetnek és 850 úttörőcsapatnak van része abban, hogy jól halad az építkezés, és az ország közvéleménye mindinkább megismeri Kisköre nevét A vízlépcsőről egyébként sok szó esett a tanácskozáson. Jelen voltak ugyanis a minisztériumi, a főhatósági vezetők, és a fórummá átalakult eseményen válaszoltak a fiatalok sok-sok kérdésére. így például arra, vajon várható-e, hogy 1973. április 4-én felavatják a kiskörei vízlépcsőt? Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese szerint a munkák olyan ütemben haladnak, hogy április 4-én át tudják adni a vízlépcsőt Ezzel befejeződik a nagy építkezés első része, s következik a második szakasz. — Véglegesen 1985-ben alakul ki a tervekben rögzített víztükör. Nagyon érdekes kérdés hangzott el a Tisza és a Tiszamente további jövőjéről. A válasz az volt, hogy az V. ötéves terv vége felé megkezdődik Csongrádon a harmadik tiszai vízlépcső építése. Ezzel be is fejeződik a Tisza vízlépcsőprogramja. A csongrádi vagy másképpen harmadik tiszai vízlépcső révén újabb 4700 négyzetkilométer területet tudnak öntözhetővé tenni. —• Ennek nagy része Csongrád megyét érinti, de részesedik belőle Szolnok megye déli része is. Ezentúl pedig úgy is köze lesz megyénknek a csongrádi lépcsőhöz, hogy általa 600 km hosszan hajózhatóvá válik a Tisza. Borzák Tejipari szakemberek tájértekezlele A Szolnok megyei Tejipari Vállalat, a Tejipari Vállalatok Trösztje szervezésében tanácskoztak tegnap a Dunától keletre eső országrész mezőgazdasági üzemeinek vezetői, a területi érdekképviseleti szervek küldöttei, a megyei tejipari vállalatok igazgatói. A megyei tanács nagytermében az értekezleten résztvevőket dr. Hegedűs Lajos. a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. Örömmel üdvözölte, hogy a tejipar vezetői gyorsan, a szarvasmarhatenyésztési program kezdetén foglalkoznak az állattartás egyik vertikumával, a tejtermeléssel, feldolgozással, értékesítéssel melynek várható idei országos eredményeiről és jövőjéről Nagy rstván, a tröszt kereskedelmi igazgatója számolt be. Az 1973. január 1-től érvényes gazdasági ösztönzők javítják a szarvasmarhatartás feltételeit. Ezzel együtt változik a feldolgozás és az értékesítés. Á tejipar jövője jobb takarmányellátás, a magasabb felvásárlási ár és a tenyésztési pfogram más előnyei révén 4—5 százalékos tejhozamnövekedést vár. 80—100 millió literrel több tejet az ideinél. Megyénkben két helyen: a tejipari vállalatnak Karcagon 20 millió forintos beruházással. Tiszafüreden a tsz-ek közös vállalkozásaként épül egy-egy feldolgozó üzem. A fürediek régi gondját, helybeli tejellátását oldja meg a napi 20 ezer üter tej átvételére alkalmas tsz-tejüzem. A polipaek csomogalású tejek választéka Is nő. Jövőre Jászberényben és Karcagon üzembe állítja a vállalat az NDK-ból vásárolt tasakos tejcsomagoló-gépet. Az előadást követő vitában mintegy harmincán szólaltak fel. Köztük a Héki Állami Gazdaság képviselője elmondta, hogy az 1976- ra tervezett tejtermelésük az eddigi 3.5 millió liternek kétszerese lesz. A tanácskozáson felvetett kérdésekre dr. Solt István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója válaszolt. — bl — (Folytatás az 1. oldalról) hek növekedése és az építőiparban fennálló termelésszervezési hiányosságok okozták. A kormány a jelentést tudomásul vette. Felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az eddigieken túl tegyen további hatékony intézkedéseket az építőipari vállalatok önköltségének csökkentésére. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a nehézipari miniszternek az 1972/73. évi téli energiaellátási helyzetről előterjesztett jelentését. A népgazdaság tüzelőanyag-ellátása az év folyamán kiegyensúlyozott volt. A fogyasztók szükségletét teljes egészében fedezte, és lehetővé teszi a téli időszakra való felkészülést, a folyamatos ellátást biztosító készletek felhalmozását. A kormány felhívta az érdekelt minisztereket és az országos főhatóságok vezetőit, hogy kísérjék figyelemmel az energiaellátás és a készletek helyzetét, s a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A Minisztertanács a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnökének közös előterjesztése alapján megtárjjjralkai és elfogadta az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére kidolgozott új irányelveket. Hazánkban a korszerű öntözéses gazdálkodás az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött A, öntözhető terület az 1960. évi 144 ezer hektárról 426 ezer hektárra nőtt. A lehetőségeket azonban nem mindenütt használják ki. Ebben az évben az öntözhető területek 63 százalékán folytattak öntözése f gazdálkodást, ami az időjárási körülmények figyelembevételével, kielégítő. A mezőgazdaság vízigénye a következő években jelentősen növekszik, ugyanakkor a meglévő berendezések gyorsuló ütemben elavulnak. így a korszerű öntözéses gazdálkodás víizszükséglete, valamint az öntözés megfelelő műszakitechnikai berendezései csak tervszerű, az igényekhez és a népgazdaság lehetőségeihez egyaránt alkalmazkodó fejlesztéssel biztosíthatók. A Minisztertanács ennek értelmében határozta irkjg az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének új irányelveit A vízkészletet elsősorban a zöldségtermesztés fokozására és minőségének javítására, a nagyüzemi állattartó telepek takarmánybázisának létrehozására, a cukorrépa és burgonya terméshozamának növelésére, valamint a rizstermesztés fejlesztésére kell felhasználni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar minél előbb sorozatban állítsa elő azokat az öntöző-berendezéseket, amelyeket az alkalmassági vizsgálatok során) a legmegfelelőbbnek ítélnek, s amelyeknek gyártását és üzemeltetését alapos műszaki-technikai fejlesztéssel előkészítették. A kormány jóváhagyólag tudomásul ( vette a keletinyugati metróvonal építésének befejezéséről szóló jelentést. valamint az Országos Tervhivatal elnökének és a Fővárosi Tanács elnökének az égzak-déli metróvonal építése meggyorsításáról előterjesztett javaslatát A kormány hozzájárult, hogy a műszaki és a népgazdasági lehetőségek ügyelem bevételével a teljes vonalat a tervezett időpontnál két évvel korábban, 1982-ben, a Nagyvárad tér —Deák téri szakaszt pedig 1976. végén helyezzék üzembe. A terv megvalósításához szükséges pénzügyi, műszaki feltételeket biztosítani kell. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése (HÍRMAGYARÁZATUNK) A mezőgazdasági és élelmez, sügyi miniszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése teremtette meg az ejn tűzés nagyarányú kiterjesztésének kedvező feltételeit. A népgazdaság erőforrásainak és a szocialista nagyüzemek saját erőinek felhasználásával az elmúlt évtizedben az öntözhető terület az 1960. évi 144 ezerről 426 ezer hektárra növekedett. Ezen belül a korszerű esőztető öntözés ará-Számos mezőgazdasági üzem termelésének növelését az öntözővízellátás már most jelentősen befolyásolja. A mezőgazdasági szárazgazdálkodás fejlesztésére fordított beruházások jobb hatásfokú hasznosítása miatt is megnövekedett az öntözés jelentősége. Ugyanakkor az öntözéssel hasznosítható vízkészlet csak a korábbinál lényegesen nagyobb társadalmi összefogással és ráfordítással növelhető. Nagyobb összefogás, komplex program szükséges ahhoz is. hogy az állami öntöző főműveket jobban hasznosíthassák. A nagyüzemek jelenlegi öntözőberendezései a következő években már gyorsuló ütemben avulnak el, így elérke-A kormánynak az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztéséről hozott határozata hangsúlyozza, hogy az öntözést elsősorban ott kell fejleszteni, ahol a vízpótiás elengedhetetlen a termelési eredmények további növeléséhez. a koncentrált Iparszerű termelés biztonságához. Fontos feltétel az is, hogy a megfelelő mennyiségű öntözővíz rendelkezésre álljon, a szükséges beruházást az üzemek teherbíróképessége lehetővé tegye és reális időn belül térüljön meg a beruházás. Az öntözőfőművek fejlesztését a népgazdaság teherbíró képességéhez és a mezőgazdaság fejlődéséhez igazodva nya 40-ről 73 százalékra emelkedett. A mezőgazdasági víztárolók hasznos térfogata 16 millióról 100 millió köbméterre nőtt. Az öntözés kiterjesztése nemcsak az aszály okozta károk elhárításának volt hatékony eszköze, hanem jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság belterjes fejlődéséhez, a terméseredmények fokozásához. Ebben az évtizedben a mezőgazdasági termelés lényegesen változott, a gépesítéssel, a kérni zálással, a kiváló tulajdonságú növényfajtákkal kialakultak és általánossá váltak a nagyüzemi termesztés korszerű technológiái. zett a technikai váltás időszaka, amelyben a régi felszerelést korszerűbb eszközökkel kell pótolni. A IV. ötéves terv végéig előirányzott mintegy 500 000 hektár öntözéséhez a kiskörei vízlépcső üzembehelyezésével elegendő vízkészlet áll majd rendelkezésre. A távlati tervek szerint 1985- ig 750—800 ezeí hektárra kell növelni az öntözésre berendezett területet, amelynek vízigénye az öntözési idényben 2.5—3 milliárd köbméter lesz. Ezért szükséges, hogy 1975 és 1980 között megépüljön a kiskörei öntözőrendszer főcsatorna-hálózata, teljes tárolótere és megkezdjék a csongrádi vízlépcső építését is. keli meghatározni, s ki kell használni — ajjol lehet víztárolók létesítésével is — a helyi víznyerési és vízhasznosítási lehetőségeket. Előírja a határosat, hogy az öntözésre hasznosítható vízkészletet elsősorban a zöldségtermesztés fokozására és minőségének javítására, a 'nagyüzemi állattartó telepek takarmánybázisának létrehozására, a cukorrépa és a burgonya terméshozamának növelésére, valamint a rizstermesztés fejlésztésére kell felhasználni. A szaravsmarha-tartás támogatása érdekében gyorsabb ütemben kell növelni, kiszélesíteni a rét- és legelőterületek: öntözését. A kormány megjelölte ozakat az irányelveket, amelyeket az öntözésfejlesztési határozat végrehajtásakor kell figyelembe venni. Első helyen említi, hogy az öntözés hatékonyságának növelése es újabb onlözőterületek kialakítása érdekében széleskörűen kell öntözésre hasznosítani a koncentrált állattartó telepek híg trágyáját és az élelmiszeripari szennyvizet. Ezzel a folyók szennyezettségét is jelentősen csökkenteni lehet, hiszen jelenleg az élelmiszeripar évente 24, a szakosított állattenyésztő telepek pedig 15 millió köbméter szennyező anyaggal rontják a felszíni vizek minőségéi.. Az irányéi vek rámutatnak, hogy a vízkészletek és az öntözésre fordított anyagi erőforrások jobb kihasználása érdekében ki kell alakítani, széles körben el kell terjeszteni az öntözési időt meghosszabbító eljárásokat,, így többek kö zött a tároló és kelesztő öntözést. A fejlesztésnél nagyobb körültekintéssel kell mérlegelni a helyi lehetőségeket, adottságokat is. Magasabb szinten Az irányelvek hangsúlyozzák. hogy a meglevő öntözőberendezéseket elhasználódásuknak megfelelően és a korábbinál magasabb műszaki színvonalon kell pótolni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazái ipar — szükség szerint licenc vásárlás alapján is — korszerű és gazdaságos öntözőberendezéseket gyártson. Jól megalapozott, koncentrált fejlesztéssel az öntöző térség egészére kiterjedő komplex tervezési módszert kell kialakítani, amely összehangolja az öntözéssel összefüggő mezőgazdasági művelés és műszaki létesítmények fejlesztését. A magasszintű ' öntözéses gazdálkodás csak viszonylag hoszszú idő alatt alakítható ki, ezért fokozatosan lehet biztosítani a szükséges anyagi erőforrásokat. A népgazdasági érdek és az üzemek közös érdekének összehangolásával kell előkészíteni , és megvalósítani á beruházásokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözéses gazdálkodást . fplytátó üzemék társulásaira, az agrotechnikai és vízügyi-műszaki szaktanácsadásra egyaránt. Növekedett az öntözés jelentősége Gyorsan térüljön meg
