Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

XXIII. évf. 289. sz. 1972. dec. 8.. péntek. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Jelentés a szovjet párt­ós kormányküldöttség Üzhég építésügyi küldöttség Szolnokon látogatásáról — Előterjesztés az árucsereforgalmi meg­állapodásokra, az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére • • • Ülést tartott a Minisztertanács igazgató köszöntötte a ven­dégeket, majd bemutatta a 4200 dolgozót foglalkoztató vállalatot. A küldöttség tagjai dél­után a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság surjáni üzemét keresték fel. és meg­tekintették a már elkészült, nyolcezer férőhelyes könnyű­­szerkezetes sertéstelepet. Az üzbég küldöttség este eluta­zott Szolnokról. (Tudósítónktól) Tegnap Szolnokra látoga­tott a hazánkban tartózkodó üzbég építésügyi delegáció. A nyolctagú küldöttség két he­tet tölt Magyarországon, és a házgyári lakásépítéssel, a könnyűszerkezetes eljárással, valamint a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható egyéb, korszerű építkezési módszerekkel ismerkedik. Az üzbég vendégek — köztük J. R. Kurbanov, Szovjet Üzbegisztán ' Kom­munista Pártjának titkára, H. M. Naszirov, Szovjet Üz­begisztán mezőgazdasági mi­nisztere, V, F. Schovcov, Szovjet Üzbegisztán állami gazdasági miniszterhelyette­se, valamint G. I. Szuharjev, a Szovjetunió mezőgazdasá­gi-építésügyi miniszterhe­lyettese — délelőtt Tóth Jánosnak, a megyei pártbi­zottság titkárának kíséreté­ben a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalathoz látogattak. Rédler Károly Magyar-finn barátsági nap a megyeszékhelyen Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kormányt Leonyid Brezs­­nyevnek, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottsága főtitkárának veze­tésével, a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttsége no­vember 27. és december 1. között hazánkban tett hiva­talos, baráti látogatásáról. A barátság, a szívélyesség és a testvéri egység légkö­rében folytatott tárgyaláso­kon a felek véleményt cse­réltek országaik társadalmi, politikai és gazdasági fejlő­désének legfontosabb kérdé­seiről, a szocialista és a kommunista építés jelenlegi helyzetéről. A szovjet kül­döttség nagy elismeréssel szólt a magyar nép vívmá­nyairól, a szocialista társa­dalom építésében elért si­kereiről. A tárgyaló felek ■megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság­nak és a Szovjetuniónak a marxizmus—leninizmus cs a szocialista internacio­nalizmus elvein alapuló vi­szonyát a teljes bizalom és a kölcsönös megértés jellemzi. Mind szorosabbá válik a test­véri együttműködés a poli­tikai, a gazdasági és az ide­ológiai életben, ami megfe­lel a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek. Tö­retlenül fejlődik a magyar— szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés, növekszik az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. Kiemel­ték a tervszerű, tartós, hosz­­szú időszakra szóló gazdasá­gig kapcsolatok, az együtt­működés új, korszerű formái­nak nagy jelentőségét. Megállapodtak abban, hogy különleges figyelmet fordí­tanak a közös tervezésre és a termelés kulcsfontosságú ágazatainak közös fejleszté­sére. a szakosítás és a ko­operáció szélesítésére. A fe­lek hangsúlyozták, hogy megtesznek minden szük­séges lépést a szocialista gazdasági integráció komp­lex programjának követ­kezetes valóra váltására, amely elősegíti a népgazda­ság hatékonyságának növe­lését és gyorsabb fejlődését a KGST valamennyi tag­államának. Erősödnek a magyar—szovjet kapcsolatok az oktatás, a tudomány, a kultúra terén is. A tárgyalásokon megvitat­ták a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmoz­galom időszerű problémáit. A megbeszélések ismételten megerősítették a két testvéri ország pártjának és kormá­nyának teljes, kölcsönös egyetértését az összes megvi­tatott kérdésben. A Minisztertanács a tájé­koztatást jóváhagyólag tudo­másul vette. és kifejezte meggyőződését, hogy a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a testvéri Szovjetunió és hazánk eredményesen fejlődő kap­csolatainak elmélyítéséhez. A Minisztertanács elnöke a kormány elé terjesztette a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülé­se határozatainak végrehaj­tásával kapcsolatos állami feladatokra vonatkozó javas­latokat. Az MSZMP X. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtására az elmúlt két év­ben már számos állami in­tézkedés született. A X. kongresszus határozataiban megfogalmiaziott teendőik a Központi Bizottság ülésének állásfoglalása alapján kiegé­szülnek. A megoldandó fel­adatok egy részével kapcso­latban érvényes határozatok, az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés már folyamatban lévő intézkedé­seket tartalmaznak, másrészt további állami határozatok is szükségesek. A Minisztertanács az MSZMP Központi Bizott­sága november 14—15-i ülése határozatainak vég­rehajtására vonatkozó ál­lami feladatokat jóváhagy­ta, s felhívta aíc érdekelt szervek vezetőit, hogy azeik megvalósítására a szüksé­ges intézkedéseket tegyék meg. Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese ■ tájékoztatta a kormányt a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési vegyes bi­zottság 1972. november 17- és 22. között Budapesten meg­tartott ülésszakának tárgya­lásairól. A tanácskozáson megállapították, hogy a leg­utóbbi ülésszak óta eredményesen fejlődött a két ország gazdasági együttműködése, különösen I a gépiparban, a kohászat­ban, a vegyiparban, a könnyűiparban, valamint a szállítás terén. A tárgyaló felek hangsúlyoz­ták a két ország 1975. utáni népgazdaságfejlesztési tervei koordinálásának jelentőségét. A X. jubileumi ülés alkal­mából értékelték az utóbbi tíz évben megvalósított szé­les körű gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésünk eredményeit. ta­pasztalatait. A Miniszterta­nács a jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. A külkereskedelmi minisz­ter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1973. évi szocialista viszony­­latú á ni csereforgalmi megál­lapodások tárgyalási irány­elveit. A szocialista orszá­gokkal folytatott árucserefor­galmunk 1972-ben kedvezően alakult, a magyar vállalatok jelentősen növelték kivite­lüket. Jövőre a szocialista vi­­szonylatú áruforgalomban hasonló folyamat várható, de az export- és import­­forgalmat kiegyensúlyozot­tabb, arányosabb növeke­dés jellemzi. A kormány az előterjesztést jóváhagyólag tudomásul vet­te, és utasította az érintett minisztereket, hogy fokozott figyelmet fordítsanak az ex­port gazdaságosságának nö­velésére. A kormány megvitatta és elfogadta az országos terv­hivatal elnökének egyes be­ruházások műszaki-gazdasá­gi normatíva rendszerének kidolgozására és bevezeté­sére előterjesztett javasla­tát. Az ütemtervbe elsősor­ban azokat a nem termelő jellegű beruházásokat vet­ték fel, amelyek építésére gyakrabban kerül sor. s amelyek anyagi költségeit tiílnyomóretszt vagy teljes) egészében az állam fedezi, mint például a lakások, az iskolák és az óvodák. A Minisztertanács utasította az illetékes minisztereket, hogy gyorsítsák meg a beru­házások műszaki és gaz­dasági normatíváinak ki­dolgozását, gondoskodja­nak azok bevezetéséről és ellenőrzéséről. Az építésügyi és város­­fejlesztési miniszter jelen­tést terjesztett a kormány elé m építőipari vállalatok hatékonyabb költséggazdál­kodására tett intézkedések­ről. Az elmúlt három évben az építőipar termelési költ­ségeinek növekedését részi­ben a felhasznált ipari ter­mékek beszerzési árának és a fuvarozási költségek emelke. dése, részben egyes adóter­(Folytatás a 3. oldalon) CIMEA-tanácskozás A CIMEA — a DÍVSZ mellett működd gyermeki és serdülőkorú mozgalmak nemzetközi bizottsága — el­nöksége december 5—8 között hazánkban Ülésezett- Tizenhat ország haladó gyermekszervezetének ve­zetői, vezetőségi tagjai vet­tek részt a tanácskozáson. Az elnökség megtárgyalta a jövő évi berlini X. Világ­ifjúsági Találkozó előkészí­tő munkájában a CIMEA- ra váró feladatokat, vala­mint javaslataival segítette a VIT gyermekprogramjá­nak sokoldalúságát. Azon­kívül értékelte a CIMEA 1972. évi tevékenységét, majd megvitatta következő évi munkatervét. A tanácskozás ideje alatt az elnökség tagjait fogadta Lakatos Ernő, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hiva­talának á’talános elnökhe­lyettese. A baráti beszélge­tés fő témája a nemrégen elfogadott magyar ifjúsági törvény volt. Száj- és körömfájás Csehszlovákiában .Mint Prágában - hivatalo­san bejelentették, Szlová­kia több vidékén száj- és körömfájás megbetegedés fordult elő. Ezért a cseh­szlovák Külügyminisztérium A Magyar Finn Baráti Tár­saság meghívásának tett ele­get Ulla Mária Táinio, a finn követség első titkára, amikor tegnap Szolnokra lá­togatott. A Hazafias Népfront Klubjában a vendég fogadá­sára megjelent Brezvai Ist­ván, az MSZMP városi bi­zottságának titkára, Csorna Kálmán, a városi tanács el­nöke. A baráti hangulatú beszélgetést városnézés kö­vette, melynek során a Galé­ria kiállítását is megtekintet­te a város vendége. A prog­ram legkedvesebb színfoltja és Belügyminisztérium 1972. december 8-án, 00.00 órakor kezdődő hatállyal elrendel­te magánszemélyek kiuta­zási tilalmát Magyaror­­országrá, Romániába, Ju­goszláviába és a Szovjet­unió Kárpát-ukrajnai terü­letére. Magánszemélyek Bulgáriába és vissza csak repülőgépen utazhatnak. Az intézkedés visszavonásig ér­vényes. A magyar sajtó napja alkalmából sokan fejez­ték ki jókívánságaikat. Üd­vözölték szerkesztőségünket a megye állami, társadalmi szervei, intézményei részé­ről, valamint számos olva­sónk, lapunk barátai. A jó­kívánságokért ezúton mon­dunk köszönetét. ' A szerkesztőség Koszorúzási ünnepség a Visegrádi utcában ötvennégy évvel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg az első magyar kom­munista lap. a Vörös Űjság. Az évfordulón, amely egy­ben a magyar sajtó napja, csütörtökön délelőtt koszo­rúzási ünnepséget tartottak 'a Visegrádi utca 15. számú volt a Papírgyár óvodájában tett látogatás. A délutáni ál­mukból ébredező apróságok izgalommal állták körül az idegen ajkú „nénit”. A na­gyobbak műsort rögtönöztek, egy bájos finn népdalt adtak elő, a vendég pedig megha­tottságtól fátyolos szemmel dúdolt velük... Szilágyi Ottó, a Papírgyár Igazgatója, aki egyben a ba­ráti társaság elnöke, a Szol­noki Papírgyárat mutatta be a finn követség titkárának. A szakmai ismertetés után el­mondta, hogy a paírgyártás­­ban nem újkeletű a finn— háznál, ahol annak idején a Vörös Üjság szerkesztősé­ge működött. Számítógép segít a lakáselosztásban Egy esztendeje kezdték meg Miskolcon annak a pontozásos rendszernek al­kalmazását, amelynek alap­ján gépi adatfeldolgozással rangsorolják a lakásigény­lőket és fektetik fel a nyilvántartást. Az 1972. évi lakásokat már a diósgyőri Lenin Kohászati Művek számítógépei által megálla­pított sorrend szerint osz­tották el. A gépi adatfel­dolgozó rendszer bevált, a fellebbezések száma mini­málisra csökkent. Előadások brigádvezetőknek A Tisza Cipőgyár százöt­ven szocialista brigádjának vezetői három hónappal ezelőtt javasolták, hogy ala­kítsanak klubot, találkozza­nak kötetlenebb formában egymással. A cél: egymás megismerése mellett a kö­zös megbízatásból eredő minden teendő, gond, ered­mény. a testvér brigádok munkájának, életének, sike­reinek és terveiknek meg­vitatása. magyar Kapcsolat. Jelenleg hazánkban öt finn papírgép üzemel, és a gyár közkedvelt terméke, a „Csilla” papírtö­rülköző is finn példa nyomán készül. A papírgyári látogatást a Hazafias Népfront klubjában ünnepi megemlékezés követ­te. Révész Ferenc, a baráti kör alelnöke mondott beszé­det, melyben szeretettel kö­­szönötte a függetlenségének 55. évfordulóját ünneplő finn népet. A program műsorral és filmvetítéssel zárult'. Ké­pünkön középütt a követség első titkára. Már az első összejövete­len ötletes együttessé for­málódtak. Részletes munka­tervet készítettek, amelyet) egyeztettek a cipőgyár gaz­dasági, társadalmi vezetői­vel, a művelődési központ munkatársaival. December 5-én Huszka István, a me­gyei Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet igazgatóhe­lyettese tartott előadást negyven „B” műszakos ve­zetőnek. Előadásának témá­ja a brigádvezetés lélekta­na volt. ötvenezer köbméterrel több fa A balatonfelvidéki erdő és fafeldolgozó gazdaság az idén a Bakonyban és a Ba­­latonfelvidéken a tavalyinál ötvenezer köbméterrel több, összesen 340 000 köbméter fát termel ki teljesen gépe­sített, úgynevezett koncent­rált módszerrel. Aj erdőgazdaság új fel­dolgozó üzemet és központi rakodót is épített Zalahalá­­pon, ahol megkezdték a termelést. Az új üzem lehe­tővé teszi, hogy a különfé­le fűrészárukon kívül a gazdaság bútorgyári alap­anyagot és táblásított par­kettaelemeket is előállítson.

Next

/
Thumbnails
Contents