Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-07 / 288. szám
1972. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Mi újság a kunszentmártoni járásban ? Kati^zcnf marton Tfczakürt A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat négy gyáregysége közül a kunszentmártoni foglalkozik női szőrmekalapok, sapkák készítésével. Űj termékeik a Römer bakfis sapka, Römer csibész sapka, a Mcruska és a Bella elnevezésű női kalapok, amelyeket négy ‘színben hoznak forgalomba. Az új modellekből 1800-at szállítanak a budapesti Csillag Áruházba, 1200-at pedig a kunszentmártoni áruház rendelésére gyártott ak Legszorgalmasabbak a tiszasasiak Űj, betonelemekből összeállított épület fogadja a látogatót a szolnoki Vörös Csillag ruházati Szövetkezet kunszentmártoni telepén. Egyelőre még csak sejteti, hogy itt lesz az új varroda... tágas, világos munkatermet kapnak a varrónők. A két és fél millió költséggel épülő, valamint a másik, kisebb átalakítással újjáépült üzemcsarnokkal nemcsak a munkakörülmények javulnak. Itt kapnak helyet az NSZK-ból 10 millió forint értékben vásárolt varró- és tűzőgépek. A szövetkezet kunszentmártoni telepe bérmunkában exportra termel: nadrágokat varrnak nyugatnémet kereskedőknek. Ebben az évben 100 ezer nadrág szállításra kötöttek szerződést, amit már most túlteljesítettek. Az év végére, előreláthatólag 120 ezer modern vonalú pantallót készítenek 4.5 millió forint értékben. Jelenleg egy-egy ilyen nadrággal másfél óra alatt készülnek el. A normaidőt az új gépekkel egy órára csökkentik. A jövő évi szerződés már kész, a szövetkezet 90 dolgozó nője az építkezés befejezését, a modern gépeket várja, hogy 1973. áprilisában már az új csarnokban is megkezdődjék a termelés. A képen látható nyugatnémet PFAFF típusú félautomata varrógépen készül a nadrág derékrésze Már épül a „kis ABC“ A községben hosszú évek óta gondot okoz az élelmiszer-ellátás. Van ugyan egy „élelmiszer-szaküzlet”, . egy húsbolt és egy tejbolt, de ezeknek csak a neve szaküzlet vagy bolt. Kicsi az eladótér, ócska az épület, nincs raktározási lehetőség. A kétségtelenül jogos igények kielégítésére a helyi ÁFÉSZ egy korszerű „kis ABC”áruházat nyit a községben. Az egyszintes áruház építését a nyáron kezdték, s a tervek szerint a jövő év júniusában már a vásárlóközönség rendelkezésére áll. Az építési költség 1,2 millió forint, a szövetkezet mintegy 250 ezer forintot költ a berendezésre, amelynek egy részét mór meg is vásárolták. Az áruházban körülbelül 250 ezer forint értékű élelmiszerkészletet tárolnak majd. Az ÁFÉSZ vezetői évi négymillió forintos forgalomra számítanak. A szövetkezet eddigi legjelentősebb beruházása mellett gondot fordítanak az egyéb lakossági szolgáltatás fejlesztésére is: 110 ezer forintos költséggel egy korszerű, háztartási olajat árusító helyet létesítettek, amelyet a napokban adtak át rendeltetésének. A vendéglőben külön helyiséget alakítottak ki, ahol az iskolásgyerekek olcsón reggelizhetnek és uzsonnázhatnak. Jó ütemben halad a tiszakürti ABC-áruház építése Cibakháza Gyártmánycsalád Az országban eddig csaknem 200 ezer borjút neveltek fel azokban az istállókban, amelyeket a törökszentmiklósi MEZŐGÉP Vállalat cibakházi gyáregysége szeszázalékát jelenti. Az ismeri, évek óta gyártó!* Nurtix típusú borjúszoptatók mellett júliustól a borjúnevelés valamennyi tartozékát 'gyártják; egyedi Szarvasmarhalekötő mintaberendezés amelyet bemutatnak majd több IiGST-ország szakembereinek relt fel, A cibakháziak 1967- ben kezdték el a borjúnevelok technológiai berendezéseinek előállítását, és ez év közepétől — aíszarvasmarha- ' program keretében — a szarvasmarhaistállók gépészeti tartozékainak gyártását. 1972 második felétől 9 millió forint értékben szállítottak technológiai berendezéseket, ami a gyáregység egész évi termelésének 25 borjúnevelőt két típusban, és többféle változatban variálható borjúketreceket. A szarvasmarhalekötő-berendezések is több típusban készülnek. Az általuk gyártott termékek előnye, hogy valamennyi tüzihorganyzott, felületkezelt és a rendelkezésre álló istállók méreteinek megfelelően. szélességben tetszés szerint variálhatók. \ A várható megrendelés növekedésére a gyáregységben igyekeznek felkészülni, mondta többek között Nagy Anitái főmérnök. A tüzihorgany felrakását új műhelyrészben saját erejükből oldják meg. Gyártásszervezéssel 20 százalékos termelés-növekedést akarnak elérni. Félkész raktárra termelnek, és a megrendeléstől függően szerelik össze a berendezéseket. Gyártmányaikkal eddig három kiállításon és mezőgazdasági termékbemutatón, szerepeltek — sikerrel. Többen érdeklődtek a helyi termelőszövetkezet Telekmajorjában lévő mintaistállóban bemutatott termékek után. A héten Gödöllőn szovjet, NDK-beli, bolgár és magyar szarvasmarhatenyésztő szakembereknek tartanak termékbemutatót. Remélik, hogy a hazai piáé után a KGST-országokban is sikerül termékeiket értékesíteni. Nagyrév Banán és Pepsi Cola Nagyrév kis község, jó néhány kilométerre a szolnoki—kurfszentmártoni műúttóL Vegyesboltjának legkellemesebb, „csalóka” meglepetése: zsúfolt polcok, meglepően sok és extra áru. A Pepsi Cola mellett találunk Traubisodát, sőt a banán ható téliszalámi, de a falusiak inkább vásárolnának kolbászt, olcsóbb szalámit, füstölt oldalast, vagy szalonnát. Hiánycikk időnként a házi tészta is. Kaphattunk volna többet, tekintettel az ünnepekre, cukorka csokoládéfélékből. (Valóban megleTöbb mint 60 ezer forintos költséggel ú.j révház épült Nagyréven. A régi. inkább csak kunyhónak nevezhető épület a Tisza, áradásakor rendszeresen víz alá került, s lassan használhatatlanná vált. A tiszakürti Községi Tanács költségvetési üzeme által épített bctonlábakon álló új házacska kényelmes, biztonságos pihenő helyük lett a révészeknek. társaságában téliszalámi kínálja magát. Oláh Bálint, az üzlet vezetője azonban nem egészen így látja a helyzetet: — A cibakházi. körzeti ÁFÉSZ 16-os számú boltja vagyunk. Vegyesbolt. Árusítunk élelmiszert és tisztítószereket, sőt néhány üveg-, porcelánfélét, valamint egyéb háztartási cikkeket. Az idegent fogadó kedvező kép csalóka. Igaz, hogy most kap-Ocsod pő, hogy a jókora üzletben mindössze három kis polcon lehet találni édességet, és december 6-a előtt alig van csokoládé mikulás.) A nagykereskedelmi vállalat 60—70 cukorka-csokoládéfélét tart nyilván, de mi ebből örülünk, ha 5—6 fajtát kapunk egy szállítás alkalmával. Az idei megrendelt mennyiségnek ie csak az egynegyede érkezett meg. Több mint 13 ezer könyv, külön ifjúsági kölcsönző, 34 féle folyóirat, heti- és nápilan várja az öcsödi olvasókat a helyi könyvtárban. Mint Kiss Andrásné könyvtárvezető elmondta, csaknem ezer olvasójuk van. de csak papíron. A beiratkozottak fele jár rendszeresen, kéthárom hetenként könyvet cserélni, és ezeknek alig egynegyede a KlSZ-korosztályhoz tartozó fiatal. Pedig mindent elkövetnek azért, hogy kedvükben járjanak az olvasóknak: Megvásárolják az új könyveket a két termelőszövetkezet tanyaközpontjában fiókkönyvtárat működtetnek, külön kölcsönzőjük van a háziipari szövetkezet központjában. Ugyanígy kevés fiatal tagja van a könyvtáron belül működő ifjúsági klubnak. A csaknem hatezer lakosú községben mindössze 20-^25 fiatal jár a hetenkénti foglalkozásokra. Támogatásra, segítségre pedig nem lehet panasz. A tanács az idén is 5000 forinttal segítette a klubot, mégis, csak egy íróolvasó találkozót és néhány helyi előadóval szervezett beszélgetést, ankétot tudtak „összehozni”. A címben feltett kérdésre semmiképp nem megnyugtató az a válasz, hogy sokan eljárnak más községekbe dolgozni. Az estéket az eljáró fiatalok is otthon töltik, és hol vannak a helyben dolgozó háziipari és termelőszövetkezeti fiatalok? Tízmilliós beruházás A járási Hivatal tervcsoport-vezetője. Cseh László fejből sorolja az adatokat: — Az elmúlt évhez viszonyítva 800 ezer forinttal emelkedett a társadalmi munka értéke járásunkban. 1972-ben kétmillió 406 ezer fórint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság, az egy személyre jutó átlag jelenleg 62 forint 92 fillér.’ A „légszorgalmasabbak” a tiszasasiak, ott 313 forint 65 fillér értéket dolgozott egy választópolgár. A kimagasló eredménynek egyszerű a titka: jó a községi tanács és a népfront kapcsolata, az ott lakók komolyan veszik a településfejlesztési politikát. A járási népfrontbizottság által kezdeményezett „Tiszta, virágos falu” mozgalomban például a sasiak 89 százaléka tisztított árkot, ültetett fát, segített a parkosításban. A számok szerint a tiszasasiak után a nagyréviek szeretik legjobban községüket, ott 129 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Eredményes gazdasági év A cibakház! Vörös Csillag Tsz-ben nemcsak a betakarítással végeztek, hanem már a jövő évi jó termés „alapozását” is elvégezték. — Nehéz őszünk volt, de azért sikerült minden fontos munkát időben befejezni. 206 holdon termesztettünk cukorrépát, a fölszedésnél a gépek mellett — félve az esős időjárástól — az emberi munkaerőt is igénybe vettük. A kombájnok 400 holdról takarították be a kukoricát. amely már szárítva került a raktárakba. — Őszi búzát 2250 holdon vetettünk, ezt a munkát annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt két hétig álltak a gépeink, november 7-re befejeztük. A búza mintegy 70 százaléka már ki is kelt, és megerősödve várja a telet. A vetéssel párhuzamosan végeztük a talajelőkészítést és a műtrágyázást. Több mint kétezer holdon elvégeztük a mélyszántást, a nyolc lánctalpas erőgépünk már az utolsó holdakat járja. Raisz Gusztáv a szövetkezet főmezőgazdásza érthetően elégedett, hiszen nemcsak saját „szénájukat” tették rendbe, hanem még más tszeknek is segítenek. — Univerzális kombájnunk a kunszentmártoni Zalka Máté Termelőszövetkezetben segít a kukoricabetakarításban, nyolc gépünket a tíszaíöldvári Szabad Nép Tsz-nek adtuk kölcsön, ott a cukorrépa szedésében és rakodásában segédkeznek. Hová tűntek az olvasó fiatalok?
