Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
1972. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Iskolák kapják a faházakat A kunszentmártoni József Attila Gimnázium nem egészen háromszáz tanulójának nyolcezer kötet könyv áll rendelkezésére az iskola könyvtárában. Különösen gazdag a választék az iskolai tananyaghoz kapcsolódó szakirodalomból az egyetemre, főiskolára pályázó diákok leguagyobb örömére. A könyvtárat óraközi szünetekben és az esetleges lyukas órákon is használhatják, a tanulók délelőtt is állandó könyvtári ügyeletet tartanak. Könyv az üzemben A Szakszervezetek Megyei Tanácsa központi könyvtárának felmérése szerint tavaly 125 üzemi könyvtár volt megyénkben. Számuk azóta valamelyest csökkent, mert a tanácsi könyvtárakhoz Közel eső üzemi könyvtárakat megszüntették. Az üzemi könyvtáraknak nagy jelentőségük van a munkások művelődésének. ismereteinek gyarapításában. Könyvtárosaik szívügyüknek tekintik, hogy a munkásokkal megszerettessék a könyvet. Az utóbbi években jelentősen emelkedett mind az olvasóK, mind a kötetek száma. A megye összes dolgozójának mintegy 18 százaléka tagja az üzemi könyvtáraknak. 1975-re szeretnék, ha a megye dolgozóinak 25 százaléka állandó olvasó lenne. — Tavaly mintegy 260 ezer kötetet kölcsönöztek, ami az előző évekhez viszonyítva 50 százalékos Kölcsönzési emelkedést jelent a tévé Deltájának szerkesztőivel. Megszervezték a fiatal utazók klubját, amely 33 országjáró túravezetőt tömörít. Céljuk, hogy megismerkedjenek azokkal a könyvekkel, — amelyeket a túrák során felhasználhatnak, a tájakhoz kapcsolt egy-egy történet, — anekdota felvillantásával színesebbé és tanulságosabbá tegyék a kirándulásokat. — A rendezvényekhez hozzátartozik még a Könyv komédiája című kiállítás, amelyet az i üzemek étkezdéjében vándoroltatnak. Egy másik vein-Egy év után, úgy tűnik, végre nyugvópontra jut a szolnoki faóvodák ügye. Mint ismeretes, körülbelül kétszáz gyermek óvodai elhelyezésére a városi tanács faházakat vásárolt. Ezeket a faházakat akkoriban széles körben propagálták óvodaépítés céljára, sőt jelenleg is működik néhány, hasonló épületben elhelyezett óvoda az országban. A házak fűtésére eredetileg egyedi tervezésű gázfűtést akartak használni, ehhez megvolt az Építési és Városfejlesztési Minisztérium engedélye. A tűzoltóság azonban ezt a megoldást nem fogadta el. Ilyen óvodák építésére azóta már sehol sem adnak engedélyt. Az elkészült két faépületet iskoláknak adják át. Az egyiket a Ságvári körúti, a másikat a Kassai úti iskola kapja. Az átadás előtt szükség van bizonyos átalakításokra. A tervezett gáztüzelés helyett távfűtést alkalmaznak és néhány belső átalakítást is végeznek, például új ajtókat helyeznek el. A fűtés tervei már készen vannak, jelenleg a belső átalakítás tervei készülnek. Remélhetőleg január közepén az Állami Építőipari Vállalat elkezdheti a munkát, amely körülbelül két-három hónapig tart. A faépületek felhasználásáról az iskolák igényeik szerint döntenek. Egy épületben négy terem van, s egy teremben körülbelül harminc tanuló fér el. A berendezés részben már megérkezett s folyamato-Könyvtárosok társadalmi munkában A 125 üzemi könyvtár könyvtárosai közül hét főfoglalkozású, három részfoglalkozású, a többi munkaidő után társadalmi munkában látja el a könyvtári teendőket. A munkahelyek dolgozónként 5 forinttal támogató ják a szakszervezeti könyvtárat, amely az így összegyűlt pénzből évente jelentős számú szakkönyvet és szépirodalmi munkát vásárol. Az SZMT-könyvtár állománya mintegy 80 ezer kötet. Ebből 25 ezer a központi könyvtárban van, a többi letéti állomány, amit állandóan cserélhetnek. A múlt évben 6 ezer kötettel gyarapodott az állomány. Ebben az évben január 1-től novemberig 5779 könyvet vásároltak; a feldol-Előadások, kiállítások A könyvtárai! nemcsak a könyvek kölcsönzésével foglalkoznak, hanem kiállítások, előadások, író-olvasótalálkozök szervezésével is. A tanácsi könyvtárak a nagyobb tömegeket megmozgató előadásokat, összejöveteleket rendezik. A szakszervezeti könyvtárak pedig a kisebb munkahelyi közösségek részére álgozásuk, leltározásuk folyamatban van. A vállalati vezetőknek több figyelemmel kellene kísérniük az üzemi könyvtárosok munkáját, akik munkaidő után még néhány órát a könyvek kölcsönzésére fordítanak. Munkájuk ugyanis elismerésre méltó, nélkülözhehetetlen. Egyesek azonban eléggé szűklátókörűén vizsgálják ezt a kérdést. Vannak, akik fölöslegesnek tartják az üzemi könyvtárak fejlesztését, ablakon kidobott pénzre a könyvre fordított összeget. Az ilyen álláspontot hangoztatok szerint elegendő a tanácsi könyvtárak fejlesztése. A tanácsi könyvtárai! látogatói között viszont elenyésző a munkások száma. lítanak össze programot. A tapasztalat azt mutatja, hogy kahelyükkel kapcsolatos proba dolgozók elsősorban a munlémák iránt érdeklődnek. — Ezért az SZMT-könyvtár vezetői számukra többségében műszaki kérdésekkel foglalkozó előadásokat szerveztek. Nagyon jól siKerült például az Élő Delta című találkozó Toronto 1974 Az UNESCO mellett működő Iparművészeti Világtanács közelmúltban Isztambulban megrendezett közgyűlésének határozata szerint Torontóban 1974. júniusában — több mint 30 év után — egyedi Iparművészeti Világkiállítást rendeznek. A közgyűlésen — több más szocialista ország' mellett — hazánk is képviseltette magát, küldöttségünk részéről több felszólalás hangzott el, s bejelentettük részvételi szándékunkat, A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja felkérte a legrangosabb hazai iparművészeket* ötvösöket, textileseket, keramikusokat, hogy készítsenek pályaműveket, amelyeket a hazai zsűri véleménye után bocsátanak 1973. május 1-ig a New York-i zsűri elé. Isztambulban csak diafillmeken tekinthették meg a külföldi szakmabeliek a mai magyar iparművészek alkotásait, de véleményük egybehangzóan elismerő volt. A művészeti alap kétmillió forintot tűzött ki pályadíjakra. A világkiállítás célja: képet adni a mai iparművészet színvonaláról, mennyiben szolgálja a lakáskultúrát, mennyiben tart lépést a technika és a tudomány fejlődésével. dorkiállítást a — Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendeznek. san érkezik. A termekben osztályok vagy napközis csoportok kapnak helyet. Kiállítás és koncért Szolnok Kodályra emlékezett A Verseghy gimnázium kórusának éneke vezette be hétfőn este a Ságvári Endre Megyei Művelődési Központ előcsarnokában azt az ünnepi estet, amellyel a megyeszékhely Kodály Zoltánra emlékezett születésének kilencvenedik és halálának ötödik évfordulója alkalmából. A nagy zeneszerző, zenetudós és zenepedagógus gazdag életművének legfőbb mozzanatait bemutató dokumentumkiállítást Boros Ottóné, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg. Beszédében elemzően méltatta Kodály Zoltán rendkívüli jelentőségét és hatását, amely nemcsak zenei életünkön, hanem a közművelődés és közgondolkodás fejlődésén is lemérhető. Különösen hangsúlyosan idézte a hallgatóság emlékezetébe Kodály Zoltánnak azt az egész éle. tét végigkísérő törekvését, amellyel a zenét a néphez, a népet a zenéhez igyekezett közelíteni. A Magyarokhoz című kórusmű következett a szolnoki Kodály Kórus előadásában, majd a művelődési központ nagytermében fiatal zeneszerzők hangversenye kezdődött. Dicséret illeti a rendezőséget, hogy ezzel a rendezvénnyel adózott Kodály emlékének. Így a hallgatóságnak módjában volt lemérni, hogy a fiatal zeneszerzőnemzedék néhány tehetséges képviselője hogyan valósítja meg alkotásaiban Kodály tanítását. Különösen örvendetesnek éreztük, hogy a bemutatkozó öt zeneszerzőből három — Bakki József, Molnár László és Egyed Ferenc — Szolnok megyéből indult, Illetve jelenleg is aktív részese a megye zenei életének. A hangverseny egyik legfőbb erénye a műfaji változatosság volt, amely ritkaságnak számít a kamarazenei rendezvényeken. Bakki József munkásságából egy kürtre és zongorára írt szonatinát hallhattunk, amit zongorán a szerző, kürtön húga. Bakki Katalin adott elő. Keuler Jenő partitúráját igen muzikálisan szólaltatta meg Puskás Dezső és Benedek Sándor klarinétfagott kettőse. Élményszámba ment Fekete Győr István Nagy László verseire írott dalciklusa, az előadó, Szőkefalvy Nagy Katalin is remekelt. Egyed Ferenc kompozícióiból öt hegedű duót, egy epigrammát és egy kórusművet hallhattunk Gál Károly, Kerényi Gábor és Berényi Bogáta és a szolnoki Bartók nevét viselő kamarakórus közreműködésével. Ugyancsak a Bartókkamarakórus mutatta be Rohonczy Andrea vezényletével Molnár László eredeti hangvételű, Weöres Sándor verseire írott kóruskompozícióját. A műsor második részében Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művét adta elő a Szolnoki Szimfonikus Zenekar a kompozícióhoz méltó tisztasággal, Báli József invenciózus vezényletével. Pártirányítás A művelődés otthonai l ail in L meS &ántén,: ra'UUK a művelődési otthonok és a területi pártszervezetek kapcsolata ma még meglehetősen bizonytalan, és az esetek többségében inkább a személyi kapcsolatok függvénye. A művelődési otthonok vezetői természetesen elsimerik a part és konkrétan, a helyi pártszervezet politikai vezető szerepét, de gyakran nem tudják, hogy ez gyakorlatilag milyen feladatokat ró rájuk. A pártszervezetek két véglet között hányódva, hol mindent pusztán szakmai kérdésnek tekintenek, hol a részleteket is maguk akarják szabályozni. Ebben a helyzetben a X. kongresszus óta némi javulás tapasztalható, mert a kongresszus határozata nyomán a pártszervezetek nagyobb figyelmet szentelnek a közművelődés általános kérdéseinek és helyileg fontos részleteinek. A felsőbb szintű pártbizottságok áttekintették a közművelődés és ezen belül a művelődési otthonok tevékenységét, eredményeit és gondjait, megszabták feladataikat. , Határozataik azonban nem teremthettek automatikusan harmonikus viszonyt a művelődési intézmények és a helyi pártszervezetek között. Ezt a mindennapi munka során kell kialakítani. A művelődésig^ nak tavaszi országos konferenciáján megfogalmazódott az intézmények feladat^ napjaink közművelődési rendszerében. A konferencia ál-; lásfoglalása szerint a művelődési otthonoknál! elsősorban az aktív művelődés otthonaivá kell válniuk, és csak részben feladatuk, hogy más intézmények művészetíművélődési programjai számára biztosítsanak teret Ez a törekvés — nevezhetjük nyugodtan programnak is — azt jelen«, hogy a művelődési otthonok ,n,em kívánnak sem a sajtóval, sem a könyvkiadással, sem a televízióval konkurrtálni. A központi intézmények által ellátott művelődési feladatokat nem akarják átvállalni, vagy hagyományból továbbra is folytatni. Helyet kell azonban adniuk olyan programok számára (hangverseny, kiállítás, irodalmi est stb.), mélyek az adott közösség számára a művelődési otthon helyiségeiben érhetők csak el. Az aktív művelődés feltételezi a puszta befogadáson túl a személyes részvétel és közreműködés igényét is* Erre épülnek az amatőr művészeti csoportok, a szakkörök. a tanfolyam jellegű oktatási formák és a klubok legkülönbözőbb formái. Ez az aktív művelődés tehát egyúttal kollektív, kisebbnagyobb csoportokban végzett tevékenységet is jelent. Ezek a formák — a résztvevők számára — a művelődés „magasabb” szintjét jelentik a puszta befogadásnál, mert feltételezik az alkotó közreműködést, az intenzívebb érdeklődést. Másrészt szocialista jellegű nevelési kereteket is biztosítanak, hiszen a kollektív tevékenység szükséglete, az egymásra utaltság, a közügyek iránt fogékonyabb, közösséget hozhat létre. Az ehhez szükséges feltételek megteremtése nem egyszerű. A művelődési otthonok korszerű szinten való fenntartása és főleg a kiscsoportos művelődési alkal-Ai ü mák bővítése ugyanis mind több anyagi eszközt is igényei. Az állam teherbíró képességét figyelembe véve, viszont a művelődési célra fordítható összegek sajnos csak lassan növekedhetnek. A pártszervezetek feladata most mindenekelőtt az, hogy a konferencián megfogalmazott célkitűzések eléréséhez nyújtsanak segítséget a művelődési otthonoknak. Természetesen politikai és ideológiai segítségről van szó, amely figyelembe veszi, hogy a művelődési otthonok fenntartója a helyi tanács, szakmai-módszertani irányítója pedig az illetékes mű-, velődésd központ — végsősoron a Népművelési Intéziet. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a művelődési otthonoknak ma már jelentős részben jól, felkészült, szakképzett vezetői vannak, akik képesek önállóan megoldani feladataikat. Segítségre elsősorban a közvetlen szakmai kérdéseken túlmenő gondok megoldásában van szükségük, ezekhez várják a pártszervezetek útmutatásait, »«/>»./és területi pártlizi/dii szervezeteknek azt szükséges megfogalmazniuk, hogy az adott területen milyen nevelési feladatoknak kell meghatározniuk a szakmai-közművelődési programokat. A pártszervezeteknek kell megjelölniük azokat a politikai, világnézeti és egyéb nevelési célokat, — például a gazdasági tervekből következő továbbképzési teendőket, — melyek a közművelődési programban „aprópénzre válthatók”. Ez az általánosabb feladatmeghatározás nyújt megfelelő támaszt a művelődési otthonok számára, és gyakorlatilag csak ennek alapján lehet egy-egy évad végen beszámoltatni a szakmai vezetőket, ennek alapján lehet értékelni a munkájukat. A nevelési feladatok megoldásánál! formád és eszközei a felkészült népművelők rendelkezésére állnak, ezek kialakítása olyan szakmai feladat melyet terveik megfogalmazása során nékik kell megoldaniuk. A pártszervezet feladata továbbá, hogy segítsen a népművelőknek a művelődéshez szükséges feltételek kialakításában. Segítsen abban, hogy az illetékes tanács kötelességének tekintse a művelődés egészének szervezését és összehangolását, s szerepének és súlyának megfelelő figyelmet fordítson a közművelődésre. Segíthet a pártszervezet az anyagi feltételek biztosításában is. Ahol a tanácsok, a vállalatok és á szövetkezetek közösen biztosítják egy közösség művelődési feltételeit — szerződéses formában, közös fenntartással vagy más eszközökkel — ott az egyegy területen önmagában, nem kielégítő anyagi eszközök sokkal nagyobb hatékonysággal szolgálhatják a nevelést, a művelődést. Ezt a szükséges együttműködést elsősorban a pártszervezetek helyzetfelismerése és céltudatos munkája biztosíthatja. iii/i*/ azt jelenti, mmatz hogy a hdyi pártszervezetek feladata a művelődés irányításában az elvi, politikai keretek és a gyakorlati feltételek biztosítása. illetve ezek alapján a művelődési otthonok tevékenységének rendszeres ellenőrzése, értékelése. Rátki András az MSZMP KB munkatársa
