Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
1972. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bűnözés — okok — megelőzés Interjú M. Szabó István ezredessela BM Szolnok megyei Rendőr főkapitányságának vezetőjével A lapunkban megjelenő rendőrségi és bírósági tudósítások a bűnözésnek csak egy-egy jellemző esetéről számolnak be, ezekből kevéssé alkothatunk átfogó képet a megyében történt bűncselekmények tendenciáiról, az egyes bűncselekmény-típusok gyakoriságáról. M. Szabó István ezredest, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányságának vezetőjét azért kerestük fel, hogy tájékoztatást adjon olvasóinknak a megyei bűnesetek legjellemzőbb okairól, a bűnözés legggyakrabban előforduló módjairól, valamint a társadalmi és hatósági megelőzés lehetőségeiről. — Az elmúlt évekhez viszonyítva, hogyan alakult Szolnok megyében áz erőszakos bűncselekmények száma? — Szolnok megye bűnügyi helyzetét a személy- és vagyonbiztonság jellemzi. Ez kifejezésre jut abban, hogy az erőszakos cselekmények ha nem is jelentősen, de csökkentek. A súlyos, személy elleni vagy jelentős kárt okozó vagyon elleni bűncselekmények száma igen alacsony. A fiatalkorúak bűnözésben való részvétele is csökkenő tendenciát mutat, csoportos bűnelkövetés pedig csak elvétve fordul elő a megyében. 1971. első feléhez viszonyítva 1972. megfelelő szakában az ismertté vált bűncselekmények száma 16.9 százalékkal, a bűnözők száma 25.1 százalékkal emelkedett. A bűnözés jelentősebb része a vagyon elleni kisebb súlyú bűncselekmények. — Mi ennek az oka? — A korábbi években tapasztalt gyorsabb gazdagodás! vágy még mindig tapasztalható, és ugyancsak jelentős a jövedelmet meghaladó költekezés. Sajnos sok a kedvező, kínálkozó alkalom a bűnelkövetésre, sok vállalatnál és a gazdaság más területein laza a munkafegyelem, és gyenge a munkahelyi ellenőrzés. Az erőszakos, garázda bűncselekmények a bűnözés kisebb részét adják Szolnok megyében. A korábbi években a bűncselekmények száma jelentősen emelkedett, 1972. első felében ezt a tendenciát sikerült megállítani, s ezen belül egyes bűncselekményfajták jelentősen csökkentek. — Mivel magyarázható? — A büntetőeljárásokban fokozottan alkalmaztuk — a törvényesség szigorú megtartásával — a kényszerítő intézkedéseket, (előzetes letartóztatás, őrizetbevétel), több személlyel szemben jártunk el gyorsított eljárással, vádirat nélküli bíróság elé állítással. s ez jól szolgálta a bűnözés megelőzését. Rendszeresebbek és következetesebbek voltak a rendőri ellenőrzések az olyan helyeken, ahol gyakran történtek bűncselekmények. Szigorúbb intézkedéseket foganatosítottunk a közismert garázda, erőszakos cselekményeket elkövető személyekkel szemben, Több személyt rendőrhatósági felügyelet alá helyeztünk, vagy átmenetileg kitiltottunk a megyéből. Az intézkedések eredményeként a garázdaság 8.2 százalékkal, az erőszakos nemi közösülés 35 százalékkal, a rablások 21 százalékkal, a szemérem elleni erőszak 50 százalékkal csökkent. — Emelkedett viszont a testi sértések és a betöréses lopások száma. — Igen. Az erőszakos cselekmények közül a testi sértések száma 21 százalékkal, a betöréses lopások száma mintegy 14 százalékkal növekedett. Az erőszakos, garázda bűnözés nagyobb arányú Szolnok megye egyes városaiban, így például Mezőtúron, Törökszentmiklóson és Szolnokon. A mértéktelen szeszesital fogyasztása miatt 1972-ben például 25 százalékkal növekedett az ittasan elkövetett bűncselekmények száma. A testi sértések 29 százaléka magánlakásban, nem nyilvános helyen, családi verekedések következtében történt. Az elrendelt alkoholelvonó kényszer gyógykezelések kevés eredménnyel jártak, sok a visszaeső. Növekedett a kevésbé ellenőrizhető szeszesitalt árusító helyek száma (bizományosok, mozgóárusok). A megelőző munka még nem elég hatékony, s ebben ellentétes érdekek is szerepet játszanak. — Hogyan alakult a fiatalkorúak bűnözési aránya? — A fiatalkorúak részvétele a bűnözésben: csökkent. A bűncselekmény miatt felelősségre vontak 12 százaléka volt fiatalkorú 1972. első felében. 1971. I. félévi 12.5 százalékával szemben. Az elkérés aránya nem jelentős. de ha figyelembe vesszük, hogy a bűnözésben résztvevők száma ugyanezen idő alatt 25.1 százalékkal növekedett, a csökkenést jelentősnek kell tekinteni. — Mit tesz a rendőrség a fiatalkorúak bűnözése csökkenésének, a bűncselekmények megelőzése érdekében? — Hosszabb ideje végzünk felvilágosító és propagandamunkát — középiskolai osztályfőnöki órák, filmvetítések, propagandaelőadások — melyek eredményesnek bizonyultak. A társadalmi szervele, társadalmi bizottságok aktívan és rendszeresen végzik a megelőzésben rájuk háruló feladatokat. Rendszeres a veszélyeztetett családok és a fiatalkorúak — különösen a bűnözésre hajlamos és büntetett előéletűek — ellenőrzése. A fiatalkorú bűnözés megelőzésének szélesebb a társadalmi bázisa, a megelőzés feladatait általában lelkiismeretesebben és nagyobb felelősséggel végzi minden érdekelt szerv. — Tudomásom szerint szaporodott a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma. — A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma 1971-ben, 1970-hez viszonyítva 14.8 százalékkal, és 1972. I. félévében az előző év hasonló időszakát figyelembe véve 24.2 százalékkal emelkedett. A bűncselekmények száma és a kárérték — az utóbbi években tapasztalható — emelkedési irányára — feltétlenül föl kell figyelni, és elemezni az okokat. — Melyek azok? — Első és legfontosabb okként kell említeni, hogy egyes gazdasági vezetők nem értik, vagy félremagyarázzák a gazdasági reform adta önállóságot. Emiatt nem érzékelik megfelelően az egészséges kockázatvállalás és a hazárdírozás közötti nagy különbséget. Olyan vállalkozásokba, kiegészítő tevékenységekbe kezdenek, amelyek aa Adott gazdálkodó .seers; profiljától távol állnak, és amelyekhez az előfeltételek sincsenek meg. Oka a bűncselekmények emelkedésének továbbá, hogy gyorsan, kevés munkával meggazdagodni vágyó harácsolok kerülnek a gazdasági élet különböző területeire, akik eszközökben nem válogatva „ügyeskedéssel” jutnak egyéni haszonhoz a közösség kárára. Ilyenek voltak a jászágói Kókai Tsz vezetői, akik nagy károkat okoztak a termelőszövetkezetnek, de a népgazdaságnak is. Feltétlenül oka — és ez kedvező jelenség — a bűncselekmények száma emelkedésének, hogy gazdasági vezetőink jó része határozottabban lép fel azokkal szemben, akik a közvagyonhoz nyúlnak, vagy azt rongálják, és bátrabban tesznek feljelentést a bűncselekmények elkövetőivel szemben. — Mit várnak a gazdálkodó szervek vezetőitől és az állampolgároktól a társadalmi tulajdon védelme érdekében? — Elsősorban azt várjuk, hogy minden területen szilárduljon meg az ellenőrzés. Az állami, gazdasági felügyeleti szervek rendszeres ellenőrzéssel segítsék a gazdálkodó szerveket a törvényekben, rendeletekben előírtak maradéktalan végrehajtásában, az ésszerűbb gazdálkodás megszervezésében. A népgazdaság és a társadalmi tulajdon védelme nemcsak rendőri feladat, hanem elsősorban azok kötelessége, akikre a közös vagyont, annak kezelését rábízták, és természetesen az egész társadalom ügye. A rendőri szervek teljesítik kötelességüket, aktívan kiveszik részüket a megelőző munkából és a bűnüldözésből. Ahhoz azonban, hogy ezen a téren is előrelépjünk, szükséges, hogy a gazdálkodó szervek vezetői szilárdítsák meg a belső ellenőrzést és a rendészeti tevékenységet, Az állampolgároktól azt kérjük, hogy továbbra is járjanak nyitott szemmel, érezzenek felelősséget a népgazdasági és a társadalmi tulajdon iránt; jelezzék, ha bűncselekmény elkövetését elősegítő okokat, körülményeket vagy bűncselekményt tapasztalnak. Zámbő Árpád Lassan már hagyomány lesz, hogy minden hangversenyévadban egy önálló, bérleten kívüli koncert megtartására is vállalkozik — a Szolnoki Szimfonikus Zenekar. Most Koródv András Kossuth-díjas karmester vezényletével szereztek kivételes élményt. A zenekar szárnyakat kapott. Gluckot az opera XVIII. századi reformereként tartja számon a zenetörténet. ..Iphigenia Aulisban” című nyitánya sűrűn szerepel hangversenyek műsorain. Mi a mű népszerűségének titka? Nehéz meghatározni. Talán az egész nyitányon végivonuló drámai hangvétel, — a fájdalmasan méltóságteljes dallam. A vasárnapi hangversenyen erre kellett leginkább felfigyelni a hallgatónak, valamint a nagyon egységes hangzására, amely még a zenekar régi ismerőseinek is meglepetés volt. Hidas Frigyes oboaverseny«, ba» mai szerző művei Részletek egy navíóból Alekszandr Kornyejcsuk darabjának hőseiről nehéz beszélni. A látszólag össze sem illő. sokrétű és szerteágazó epizódokat formailag csak a helyszín tartja egyben. Mégis van a részek között egy kapocs, túl a formán. a konkrét cselekményen: a mai emberhez szóló kérdések, a gondolati gazdagság. Minden szereplőnek külön története van, mindegyik konfliktusba kerül környezetével, önmagával. S az epizódoknak nincs végük, nincs megoldás. De a befejezetlen gondolatok új gondolatok szülői, s az író ránk bízza: gondoljuk végig, keressük a megoldást. Tömören fogalmazott sokrétű mű. Bármelyik része említésre méltó, s mindegyik egy-egy kérdéssel végződik. A neves festő egy hegesztő portréját készíti. A férfi markáns arcú, de derűs természet. mindig mosolyog. A festő hőst szeretne, szigorút, keményet. Mást, mint amilyen ez az ember. Meg akarja hamisítani, saját elképzeléseihez akarja idomítani. Szabad-e, lehet-e így alkotni? Van-e joga a művésznek ahhoz, hogy megváltoztassa a valóság lényegét? Egy másik epizód. Az aszszony évek múlva mondja el volt férjének, hogy azért hagyta el, mert, bár a férfi rajongásig szerette őt, nem hitt benne. Nem vette észre, hogy a vele élő nő is egyéniség, sikereit is saját magának. könyvelte el. A szeretet és a megbecsülés, az egymásban való hit tehát nem járnak szükségszerűen együtt? Az öreg, már-már elviselhetetlenül tüskés természetű. részeges hajókormányos, élete két fontos epizódjának felelevenítésével bizonyítja be, hogy a saját lánya sem ismeri. Vajon akkor, mikor azt gondoljuk, jól ismerünk valakit, elég körültekintőek vagyunk-e? És sorolhatnám tovább. De mindez, így, Kornyejcsuk közhelyeket kerülő, szigorúan következetes elbeszélésmódja nélkül kissé banális. A jó dráma sajátja, hogy úgy tud általánosan érvényes emberi igazságokra utalni, hogy hiányzik belőle minden kinyilatkoztatás. Kornyejcsuk műve ilyen. mégsem modem zene. Hagyományos a formai felépítése, hangszerelése és egész hangvétele. Világos, közérthető a mű lírai és játékos dallamai pedig különösen vonzók. A szólista szolnoki előadóművész volt, Egyed József. Nagyszerű zenei formáló képessége különösen a II. tételt tette emlékezetessé. Beethoven II. szimfóniája ugyancsak ritkábban szerepel koncertek műsorain. Az ok: zeneileg nagyon nehéz a mű. Igaz, a hallgató derűs, világos hangvételt érez. ám ez a derű rendkívül bonyolult zenei megoldások tömkelegéből áll. Sziporkázóan szellemes zenei és hangszerelési ötletek, elkénzelések füzérébő ál a mű. Koródv András határozott kézzel adta át zenei elképzeléseit a zenekarnak, egy pillanatra sem engedett ki, biztos támasz volt a kritikusab részeknél. — Suta* -i — trömböezky Szolnoki szimfonikus Emlékezetes hangversenymatiné Vasárnap délelőtt nyitották meg Szolnokon Mészáros Lajos festőművész emlékkiállítását. A tragikus hirtelenséggel elhunyt művész halálának első évfordulóján a Galériában mutatták be legjelentősebb alkotásait azzal a szándékkal. hogy a néző átfogó képet kapjon a művész munkásságáról. Olaj-, akvarell- és pasztellképei mellett láthattuk fekete-fehér és színes linó-metszeteit, mozaikképeit, valamint a hajdúszoboszlói és a rudabányai nagy pannó tervét. Fodor Mihály, a Szolnok megyei Tanács elnöke megemlékezett a szolnoki művész életútjáról. majd Ecseri Elemér művészettörténész elemzéssel egybekötött tárlatvezetést tartott. Az emlékkiállítás megnyitóján a pályatársak, barátok és tisztelők mellett számos érdeklődő művészetbarát jelent meg. Megjelent a Fáklya új száma December 5. a szovjet alkotmány ünnepe. E nap jelentőségét méltatja a Szovjet—Magyar Baráti Társaság színes. képes lapja, a Fáklya, amely az 50 éves jubileum alkalmából egész éven át színes írásokat, illusztrált cikkeket közöl a Szovjetunió köztársaságainak félévszázados fejlődéséről. A lap december 3-án megjelenő, új száma Kirgiziát és Tádzsikisztánt mutatja be. Ezek a közép-ázsiai köztársaságok a szovjet népek testvéri összefogásának 50 éve alatt századoknak beillő utat tettek meg, s hajdan elmaradott népeik ma már fejlett iparral, mezőgazdasággal, kultúrával rendelkeznek. A magyar—szovjet kapcsolatokról szóló rendszeres tájékoztatás keretében ezúttal a Szovjetunióban 1935- ben emigrált és Kirgiziában letelepedett Mészáros László szobrászművész életével és munkásságával ismerkedhetnek meg a lap olvasói, s érdekes adatokat találnak majd arról is, hogy a távoli Kirgiziában mennyire ismerik a magyar irodalom értékeit, s milyen kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn hazánkkal. Sport, irodalom, keresztrejtvény, humor teszi változatossá a lap olvasóinak szórakozását. « • ütvén évvel ezelőtt alakult meg a Vörös Segély A kommunista humanizmus nagyszerű példája ötven évvel ezelőtt, 1922. december elején alakult meg a Vörös Segély, hogy lelket öntsön az ellenforradalmi rendszer elleni harcban lebukott kommunistákba és anyagilag támogassa őket, va lamint hozzátartozóikat Rostás István, a Magyar Vörösr kereszt főtitkára a következőkben összegezte a kor- és bajtársak visszaemlékezéseit: — A Magyar Tanácsköztársaság leverése után a Horthvrendszer börtönei és internáló táborai tömve voltak a munkásosztály és a forradalmi értelmiség, valamint a parasztság kommunista vezetőivel. — Az elfogottak családjai nem voltak abban a helyzetben, hogy anyagi segítséget nyújthattak volna hozzátartozóiknak. Ebben az időben eleinte minden különösebb terv nélkül kisebb-nagyobb gyűjtések indultak az országban a börtönben, internáló táborokban levők megsegítésére. Ebből nőtt ki a Magyar Vörös Segély, amelyet hosszú időn át dr. Hébelt Ede, a szociáldemokrata pártban működő jogvédő iroda vezetője irányított. A bécsi és a moszkvai emigráció távolból küldte az itthoni Vörös Segélyhez a gyűjtött meleg holmit és pénzt is. Később Budapesten Martos Flóra, Palotás Imrér né. Vámos Ilonka, Becsben Lőwinger Andor vezetésével kiépült a szimpatizánsok körében a Vörös Segély-hálózat amely sote fiatal KIMSZ-ista lánynak és fiúnak lett előiskolája a párthoz vezető úton* — József Attila, a nagy költő verse „Lebukott” mély nyomokat hagyott nemcsak a forradalmi költészetben, hanem a letartózatott kommunisták szívében is, és nem utolsósorban nagy szerepe volt a KIMSZ és a párt utánpótlásának formálásában. — A Vörös Segélyben résztvevő fiatalok — beleértve előbb említett néhány vezetőjüket is — nemcsak csomagot és olvasnivalót vittek a börtönben ülőknek, hanem sokszor ők jelentették az egyetlen összekötő kapcsot az élettel, és nemegyszer a látogatóból eellalakó lett, a fehérterror későbbi időszakában is. Ezek a nagy nemzetközi szolidaritási akciók nemegyszer a letartóztatottak életét mentették meg. A dühöngő fehérterror ilyenkor a börtönben levő kommunista foglyok látogatóit is letartóztatta és börtönbe vetette. Volt erre példa Sallai és Fürst kivégzése idején is. A horthysta terror nem kímélte a fiatal lányokat, a fiúkat és férjüket látogató családanyákat sem. Ilyen letartóztatás-sorozatnak lett áldozata Martos Flóra, Palotás Imréné, Vámos Ilona és mások, a Vörös Segély kiemelkedő vezetői. — A Vörös Segély megalakulásának 50. évfordulóján szívünk minden melegével • gondolunk mi, élő kommunisták erre a hősi gárdára.
