Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
1972, december 31. SZOLNOK MEGTE1 NÉPLAP 5 Petőfire emlékezik Köszönet a szorgalmas és hozzáértő munkáéit az ország Kiskőrös ünnepe — DJszünnepság az Operában Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából tegnap országszerte megemlékeztek a költő születéséről. Ezen a napon Kiskőrösön — Petőfi szülőhelyén — egyben a település várossá nyilvánítását is ünnepelték. A kettős esemény alkalmából tartott tanácsülésen jelen volt és beszédet mondott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, valamint dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja. Az évforduló alkalmából a Petőfi Emlékbizottság tegnap este díszünnepséget rendezett az Operaházban. Az ünnepi est elnökségében foglalt helyet hosonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Petőfi Emlékbizottság elnöke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Vályi Péter, a kormány elnökhelyettese, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az Országos Petőfi Emlékbizottság alelnöke, dr. Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az elnökségben foglaltak helyet a Petőfi Emlékbizottság tagjai, továbbá az emlékünnepségekre érkezett külföldi delegációk vezetői. A díszünnepség részvevőinek soraiban ott volt politikai, társadalmi, kulturális, művészeti életünk sok más ismert személyisége, a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. A Himnusz hangjai után Losonczi Pál nyitotta meg a díszünnepséget. Ezután Illyés Gyula, Kossuth-díjas költő emlékezett meg Petőfi Sándorról. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Losonczi Pál beszéde — Mondotta bevezetőben Illyés Gyula. — alig van magyar anyanyelvű ember, akinek szívébe nem fészkelte be magát Csaknem úgy, mintha vérségi közünk volna hozzá. — Mi ennek a varázslatnak a magyarázata? Az, hogy költőként nyitotta meg ugyan tudatunk ajtaját, de azon az ajtón egy bámulatos jellemű embert léptetett be és ismertetett össze velünk. Ez nem mindennapos jelenség. Nincs száma a tanulmányoknak, melyek Petőfi verseinek nagyságát boncolják. Épp annyit lehetne fejtegetni egyéniségének nagyságát. — Egy nagy író attól kezdve nagy író, amikortól fogva állandóan jelen van nemzete eszm éledésében; amikortól a művei csaknem tárgyszerű részei a nép birtokának, akár egy híd vagy középület. Sőt még jobban azoknál. Pest hajdani szép városházáját lebontották. Eltűnt az utcáról, el az emberek fejéből. A Szeptember végén-t nem lehet lebontani, téglaként kihordani a nemzet tudatából. Vannak szellemi művek, amelyek úgy hozzátartoznak egy országhoz és olyasféleképp működnek benne, akár egy vízesés, mely erűművet hajt — Petőfi Sándor művei ilyen módon részei a magyar nép életének. De nemcsak művei lettek örök kincseink. Még annál is többet hagyott ránk. Élete is kinccsé vált. — A történelem szemlélője számára alig van csüggesztőbb látvány, mint az a századokon át szüntelenül ismétlődő folyamat, amit a szenvedő, az alsó néorétegek szellemi kifosztásának nevezhetnénk. Tragikus, hány tehetség fojtódik el a társadalmi mélyben. Az egész emberiségre nézve épp oly tragikus, ahogy a mélyből úgy-ahogy kijutó tehetségek akként hagyják ott azt a lenti világot, hogy nyomban meg is tagadják a sorsközösség érzetének egy mozdulata nélkül Évszázadokat s országrészeket kell a szemnek bejárni, míg egy-egy kivételt talál S azt is gyakran a széttépettség halálos dilemmájában. — Petőfi ilyen tündöklő kivétel Kiemelkedett a népből és máig világító példaként, vissza akart térni hozzá. — Petőfi azért hitt a magyar nép jövőjében, mert hitt eszméinek holnapjában. Ezek az eszmék pedig az elnyomott társadalmi rétegeknek éppúgy szabadságot ígértek, akár az elnyomott nemzetnek. És ez forradalmárségának indító oka. — „Világszabadság" kiáltotta el magyarul versben elsőként a szót, ő. a legnemzetibb költő, s ebben nincs ellentmondás, sőt ami látszólag szemben áll az voltaképpen szervesen kiegészíti egymást. Végezetül Illyés Gyula a nagy alkotónak a népek közötti hatalmas békítő szerepéről beszélt Példája a forradalmi mozgalom helyes önismeretére tanít Sokan mondták már magukról, hogy ők Petőfi méltó örökösei — mondta beszédének bevezetőjében Aczél György, az MSZMP KB titkára. Hogy Koszorúikat ók helyezik joggal szobrai talapzatára. S nem kevesekről derült ki a múló évtizedek során. hogy méltatlanok voltak, hosy néoellenes, nemzetrontó céljaik le'eolezésre vállaltak hangoskodó szerepet a Petőfi-ünnepségeken. Ám a leleplezés a történelemben mindig lelepleződik. Ezt Követően Petőfi kiegyezés utóni megítéléséről, maid a Horthv-korszak Petőfi-ellenességéről szólt és ugyanakkor kiemelte, hogy sokáig csak á nép legjobbiai értették meg igazán szellemét; így elsősorban a forradalmi mozgalmak és a haladó írók. költők. Majd így folytatta; 1945. a felszabadulás meghozta annnak a lehetőségét, hogy beteljesítsük az 1848-as forradalom cél iáit. s egvben elvégezzük Petőfi hiteles értékelését. A felszabadulás után valóban sok történt ennek érdekében, de az elisí paerés nem gyengítheti a tárgyilagosságot; a felszabadulás után is volt olyan időszak, amelyben a politikai torzulásokkal együtt torzult a Petőfi-kéD is. A szűkítő „lobogónk; Petőfi!” jelszó átvetítette a kulturális életre a politikai élet akkori viszszásságait. s ürügyként szolgált értékes hagyományok kirekesztésére. 1956-ban pedig a forradalmár Petőfi neve történelmi ellenségeinek, az ellenforradalmároknak a zócfiatóra kerülhetett, azoknak, akik elégették a vörös zászlót és le* döntötték József Attila szárszói szobrát. Petőfi neve természetesen rajta van a mi lobogónkon és ott marad, de nem szűkítő, kirekesztő értelemben, hanem — igenis Ady és József Attila nevével együtt és termesztésen Bartók nevével. Kodályéval, Derkovitséval és másokéval együtt — Petőfi szellemének egyetemességéhez híven: forradalmi örökségünk és haladó, értékes humánus hagyományaink teljességének vállalását hirdetve. Petőfi nagysága azt jelenti, hogy ő a maga korának viszonyai között teljesítette a legmagasabb követelményeket. Ezért lehet példa, mert megértette a történelmet és vállalta a harcot. Ha így tekintünk Petőfire, jobban látjuk önmagunkat is; példája a forradalmi mozgalom helyes önismeretére tanít. A továbbiakban részletesen elemezte a KB titkára Petőfi szellemi örökségének tartalmát, majd besziédét így fejezte be; Petőfi műve a népi Magyarország, a kommunisták és szövetségeseik mellett érvel a történelem távolából. Mellettünk áU ő, életének, költészetének halhatatlan példájával. Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulóján pártunk tisztelettel és szeretettel emlékezik népünk nagy költő fiára. Az ünnepi est első része a Szózat hangjaival éri véget. A második részben ünnepi műsor következett. Régi, de jelentőségében nem csökkenő hagyomány, hogy mielőtt átlépjük az új év Küszöbét, az óesztendő végén rövid számadást készítünk. Ügy érzem, élelmiszer- és fagazdaságunk 1972. évi munkája és eredménye feljogosít bennünket arra, hogy őszinte bizalommal tekintsünk a jövő esztendő elé. Örömmel állapíthatjuk meg. hogy a most lezáruló esztendőben még szorosabbra fűződött az együttműködés tárcánk különböző szakterületei. ezenbelül gazdaságok, üzemek, vállalatok — intézmények között — Jórészt a kapcsolatok eeészséges mearősödósének köszönhető, hogy sikerült úrrá lenni olyan nehézségeken, mint amilyeneket a szeszélyes időjárás okozott a mezőgazdaságban. — Sőt, a gyakran kedvezőtlen körülmények ellenére számos termény kimagasló hozammal hálálta meg a szorgalmas, hozzáértő munkát, azt a gondoskodást, amelyben az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, a kereskedelmi és ipari szervezetek dolgozóinak, tagjainak együttes szorgalma, szakértelme jutott kifejezésre. Az országgyűlés a közelmúltban értékelte az élelmiszergazdaság és a fagazdaság helyzetét, és elismeréssel nyugtázta az eddig elért eredményeit. A előttünk álló feladatokat, amelyek mielőbbi megoldásra vém-k, egyértelműen határozta meg pártunk Központi Bizottságának novemberi ülése. Ilyen feladat -r- többek között — a kormányunk által elhatározott szarvasmarhaprogram teljesítése, a kézimunka-igényes növények vetésterületének és termésátlagának növelése. a termelés gazdasági mutatóinak következetes iavítása is, ennek nyomán lakossáftenk kieevensúlvozott. nyugodt élelmiszer-ellátása és az élelmiszer-export lehetőségeinek még jobb kihasználása. A fe1 sorolt feledatok megszablak a jövő év fő teendőit. Ezenkívül még számos inunka vár ránk. de valamennyi tárcánk egészét érinti. Annál is inkább, mivel tevékenységünk mindinkább összehangoltan, szervezetten. egyre egységesebb folyamatban jut kifejezésre. Az új esztendő küszöbén megköszönöm az élelmiszer gazdaság és a fagazdaság valamennyi dolgozójának az 1972. évben végzett szorgalmas és hozzáértő munkát Kérem, vegyék ki részüket szívvel-lélekkel csakúgy, — mint eddig, közös erőfeszítéseinkből. Fejlesszék tovább a helyes kezdőmén verseket, váltsák valóra a kibontakozó jó elképzeléseket Ne feledjék, hogy együttműködésünk kihat egész lakosságunk. —• mindannyiunk helyzetére, az életszínvonal alakulására és elválaszthatatlan a szocializmus építésének törekvéseitől. Ezekkel a gondolatokkal köszöntőm a termelőszövetkezetek tagjait, az állami gazdaságok, az élelmiszer ipar, az erdőgazdaság, az elsődleges fainar. az irányító szervek, a földügy és térképészet dobozéit. Kívánok valamennviüknek sok sikert jó egészséget boldog új esztendőt Dr. Dimény Imre mez.« gazdasási és élelmezésügyi miniszter Feltámadó tehetség A Kada-esaládban senkinek sem jutott eszébe, hogy a Pista gyereket felsőbb iskolába kellene járatni. Ezen nem is nagyon csodálkozhatunk. Kilencen voltak testvérek, nyolc fiú. egy lány. A tanítónak ugyan feltűnt Pista rajzkészsége —* min, den rajzát félretette a szekrényébe— ígérgette, hogy majd megpróbál ösztöndíjat szerezni neki. ha eljön az ideje. Hanem aztánt kitört az első világháború, a tanítót frontra vitték, nem is jött vissza többet, ezzel aztán Kada Pista iskolai tanulmányai megszakadtak örök időkre, pedig még csak a harmadik elemit végezte. — Aztán éltem, vergődtem, mint akármelyik szegény gyerek. aki a mezőtúri tanyavilágból kiszakadt. Gépészkovács lettem én is, mint az apám és a bátyám, végigszolgáltam a nagykunsági uradalmakat, dolgoztam a fővárosban is, épp a nagy gazdasági válság éveiben. Nem is tudom pontosan, hogyan. mikor kezdtem újra rajzolni. Talán a második háború alatt. Szinte önkéntelenül lemásoltam egy levelezőlapot, magam is meglepődtem, amikor sikerült. Attól kezdve rajzolgattam néha-néha. ha volt rá időm. Nemigen volt. Szolnokon dolgoztam a felszabadulás után. a Vasipari Vállalattól mentem nyugdíjba két évvel ezelőtt. Akkor aztán nekifogtam a festésnek. Most már nem másolok. A múltamat. emlékeimet próbálom felidézni. Nem tudom, érdemes-e. Sorra mutatja festményeit. Ösztönös találékonysággal formált, beszédes alakok, jól válogatott friss színek, csupa mozgalmasság, elevenség. Lóvásár a faluszélen: futtatott paripák, parolázó parasztok, kupecek. egy kidüllesztett hasú intéző, egy félrehúzódva ácsorgó parasztember, aki csak sóvárog a ló után. Aztán egy lakodalmas jelenet, angyali türelmű részletezéssel: irulópiruló mennyasszony. zavartan feszengő vőlegény, meghatott örömszülők, lelkesen hangászkodó rezesbanda, kerítésre kapaszkodó kíváncsi gyerekek, fortyogó bográcsok. Minden él, valami utánozhatatlan valóságértéket hordoz, amit Kada István megláttat az ecsetével. Az aprójószágot etető asszony mozdulatával egy egész para—...jalád reménykedését képes kifejezni, a vízárusító lajtos kocsit körülölelő csoport ujjongásában pedig valamiféle szimbolikus szomjúságot, tisztaságvágyat is érzékeltet. — Jobb későn, mint soha — mosolyog befelé Kada István. — Ezek az események, amiket próbálok itt ábrázolni, annyira belémrögződtek, annyira a véremmé váltak, hogy szinte önmagától jár a kezemben az ecset. A képek természetesen eszembe juttatják az ismert parasztfestőkét, a „naivakat". ahogy mostanában divatos mondagatni, Benedek Pétert, Süli Andrást. Vankóné Dudás Julit. Kada István különösen az utóbbi kettőre emlékeztet, noha egykinek a munkáit sem ismeri. Közös bennük, hogy a nyilvánvaló mesterségbeli képzetlenség ellenére olyan fontos részleteket tudnak közölni a valóságról, amit visszaadni csak annak lehet sajátja, aki átélt és szeretettel megőrzött mindent, amit ábrázok Majd hetvenéves ember esetében talán nevetséges azt mondani, hogy megítélése még korai. Kada Istváról mégsem mondhatunk többet. Elfelejtett tehetsége támadt föl több évtizedes tetszhalál után. Ha ilyen kedvvel és igénnvel munkál továbbra Is képein, bizonyára találkozhatunk velük majd a nyiL vánosság előtt is. nemcsak azoké lesz az élmény, akik fölkeresik kis ház' ...i a törökszentmiklósi váró: szélen. Kései -’'-otókedve bizonyság rá, hogy az emberi teremtő erőt nem ölhetik meg a körülmények. 6z. J, Kada István a lóvásárt ábrázoló képe előtt Az egyik legújabb festmény; Falusi lakodalom Petőfi — mindnyájunk rokona — Petőfi Sándort ünnepeljük, születésének 150. évfordulóján — kezdte beszédét Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Ünnepli szülőföldje, hazája és az egész haladó világ A jubileumi év ünnepségei is hozzásegítenek, hogy Petőfi Sándor életét és művét a hozzá méltó magasba emeljük. — Történelműnk egyik legszebb, legtermékenyebb korszakában költőként, politikus szenvedéllyel és történelemalakító hatással ébresztette és tartotta ébren a nemzet lelkiismeretét. Korának leghaladóbb, forradalmi teoretikusaival egybehangzóan vallotta, hogv a 'magyar nép függetlenségi és szabadságharca az Európát megrázó, nagy forradalmi megmozdulás szerves része: a mi nemzeti ügyünk oszthatatlanul egy a világszabadságéval. — Ezért érzi és tudja mai. szocialista társadalmunk, népünk legbecsesebb örökségének Petőfi hagyatékát és ugyanezért vallja magáénak nagy költőnket az emberiség haladó többsége, messze túl a határainkon is. Ezért ünnepelnek velünk együtt barátaink, szövetségeseink a szocialista országokban, de a világ számtalan más táján is.
