Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-30 / 306. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december 50-900 éves Szolnok Romania ünnepe Románia népei ma ünnepük köztársasági rendszerük megteremtésének negyedszázados évfordulóját. A köztársaság kikiáltása a román nép történelmi felemelkedésének útján, az egyik legjelentősebb mérföldkő volt A szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulása talaján kirobbant 1944. évi fegyveres felkelés teremtette meg a tényleges lehetőséget a felszabadulásra. A remán munkásosztály élcsapata, a kommunista párt — maga köré tömörítve a legszélesebb néprétegeket, — szétzúzta a német fasiszták és romániai csatlósaik uralmát A mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulást azonban gátolta a monarchia rendszere, amelynek védőpajzsa mögött gyülekeztek a társadalmi haladásit fékező, a történelem fejlődését gátolni igyekvő, hatalmukban már megrendített, de még mindig jelentős tartalékkal rendelkező elnyomó rétegek. 1946. őszén, az országos választásokon megsemmisítő vereséget szenvedtek a reakciós polgári pártok. Napirendre került az elavult monarchia megdöntése. 1947. december 30-án Gheorghe Gheorghiu-Dej, az RKP Központi Bizottságának főtitkára és Petru Groza miniszterelnök előtt a király aláírta a lemondó okmányt. A köztársaság kikiáltásával lezárult az a folyamat, amely a munkásosztályt, s a vele szövetséges parasztságot a hatalom birtokosává tette, megvalósítva a román nép teljes szuverenitását, megnyitva az utat a román nép évszázados álmainak megvalósítása előtt. A köztársaság kikiáltása óta eltelt negyedszázad ékesszólóan bizonyította a szocialista társadalmi rend magasabbrend őségét. A baráti Románia Európa egyik leggyorsabban fejlődő országa: az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme 13 százalékot ért él és 1972-ben értékben huszonegyszerese volt az 1938. évinek, a háború előtti időszak gazdasági csúcsesztendejének. A szövetkezetesítés végrehajtásával szocialista alapokra helyezett mezőgazdaság megindult a gyors, nagyszabású fejlődés útján. Az elmúlt években létrejöttek a feltételék ahhoz, hogy átalakuljon a hagyományos román íaku Románia fejlett iparral rendelkező ipari agrár állammá vált Az országépítés történelmi folyamatában a román nép mindig maga mögött tudhatja a szocialista államok, mindenekelőtt a Szovjetunió testvéri támogatását Ez a támogatás Románia előrehaladásának legfőbb biztosítéka. Nagy nemzeti ünnepén azt kívánjuk Románia népeinek, hogy érjenek el minél nagyobb sikereket a szocialista építőmunka előttük álló jelentős feladatainak megoldásában, a szocialista országok egysége, barátsága, a proletár nemzetköziség erősítéséért folytatott harcukban. Gy. s. Petőfi lénnyé) nvelreo A Petőfi jubileum alkalmából a varsói népi kiadóvállalatnál megjelenik a költő válogatott verseinek új lengyel nyelvű kiadása. A kötet az eddigi legátfogóbb Petőfi válogatás lesz: mintegy 140 verset tartalmaz, amelynek egynegyedét ezúttal először ültették át lengyelre. A szolnoki Tiszaíáj Verseghy korában III. A maga korában valóban hatalmas méretű, volumenű áruszállítás új és az egész középtiszai tájban valóban teljesen egyedi vonásokat rak fel Szolnok arculatára. A só kirakásához állandó napszámosokra van szükség, akik a sótömböket a tutajokról a magas parton álló raktárakhoz szállítják: más napszámosok bent a raktárakban tornyozzák szabályos halmokban a só tömböket: ismét más napszámosok a tutajokat alkotó szálfákat emelik ki a vízből és von,tátják a partra. Nem rosszul fizető s állandó folyamatos munka ez: a zsellér ség jelentős hányada nyilván itt talál foglalkoztatást: de korán megrokkantja az ebből élő embert. A tutajokon érkező fa pedig majd fokozatosan megindítja egy jelentős fafeldolgozó ipar és több más, az itt oly drága faanyagot, s utolsó porszemig racionálisan felhasználni képes egyéb iparág kialakulását is. És az agrárváros és a kézműipari központ hagyományos és a szállítási-forgalmi gócpont újtípusú s a tájon egyedi funkciói mellé Szolnok a XVIII. sz. második felén már egyfajta adminisztratív központtá is válik: mégpedig eltérően a megyei székhelyekre oly jellemző, helyi feudális színezetű politikai-közigazgatási funkcióktól, egy országos, személytelenebb, bár ugyancsak feudális alapú, de lokálisan elsősorban már csalt tisztán kincstári, pénzügyi, gazdasági igazgatási feladatokat ellátó kis apparátusnak központjává is. Bállá 1793. évi térképének oromzatát legfelül férfi arckép koronázza: köralekú medaUlonha foglalva. Az arckép Sándor Lápot főherceg nádort ábrázolja, ez a mindenek fölé helyezett főhercegi portré immár az egész országnak arra a sajátos helyzetére utal, amelyet a főherceg nádor személye fejez ki és testesít meg. A Habsburgok által képviselt abszoiútista tendenciáknak és a rendi államszervezet formáinak arra a sajátos egymáamelletüségére, ellentétére és ugyanakkor összefonódására utal, mely a XVIII. sz. végének immár egész Magyarországára, a Verseghy! elbocsájtó tájra és annak tágabb keretére egyaránt oly döntő, meghatározó erővel nyomja rá a feudalizmus bélyegét. De aminek a nyomása alól itt Magyarországon belül mégis éppen ez a táj talán a legszabadabb, és közvetlenül viszonylag a legérintetlenebb. S ha szabadság és érintetlenség éppen a feudális-viszonyok által jellemzett országban nagyon is viszonylagos fogalmak is, kétségtelen, hogy ez a vidék tudatosan és elszántan őrzi és igényli is legalább azt a szerény szabadságot, amit a Jászság és a Kunság szabad paraszti jogállása és a földesúri viszonyok között is némi mozgást biztosító mezővárosi lét tud biztosítaná. De a nagyobb szabadságra, a feudális kapcsolatok lenető minél alaposabb lazítására irányuló, s éppen erre a tájra oly jellegzetes törekvések mögött a XVIII. sz. utolsó harmadától már a századvégi társadalmi fejlődés fővonalában álló, nagyon is reális és dinamikus erők rejtőznek, — az a társadalmi mozgás, melyet a mezőgazdasági árutermelés lehetőségeinek hazai megjelenése és gyorsuló kibontakozása egész Magyarországon megindít. Támaszkodva gyakran azokra, az éppen e tájon már eleve meglevő lehetőségekre, melyeket a feudális kötöttségek részleges, regionális hiánya vagy lazulása nyújtott, itt már viszonylag korán megindulhat egyfajta paraszti árutermelés kialakulása is. S ennek (valamint olyan tényezőknek, mint a mezővárosi kézműipar, vágj- eppen Szolnok esetén, a szállítási forgalmi feladatok) bázisán egy immár polgárias paraszti társadalmi szerkezet kibontakozása. Persze, hangsúlyozni kell, ez a szerkezet nem polgári, a szánok a polgárt a klasszikus városlakóval azonosító értelemében, — de mégis polgári, vagy legalábbis polgárias már s legalább annyiban, amennyiben kereteit, mezővárosait valódi városoknak tekintjük, fogadjuk el. Márpedig a településektől ez őket várossá Szilveszteri műsor a rádióban és televízióban Bőséges választékot, jó szórakozást ígér mind a rádió. mind a televízió szilveszter estére. A rádióban december 31-én már kora délután 15.08 órakor vidám kabaré jelentkezik „Folytassa színművész” címmel, Kaposy Miklós szerkesztésében, amelyben a nem budapesti színházak legjobb művészei derítik kedvre a hallgatókat. Nyolc órakor Sediánszky János köszönti a szilvesztere- 2őket, majd egy órát tölthetünk Hofi Géza társaságában, a „Gondolkozási idő: nincs” című műsorban. „Az igazi” szilveszteri műsor 21.30-kor kezdődik és éjfélig sorakoztatja egymás mellé a villámtréfákat, jeleneteket, sanzonokat, paródiákat. A televízió idei szilveszteri produkciójának a címe: „Csak nálunk kapható”. A népes Író- és szereplőgárdát megmozgató produkció többek között látogatóba invitál a humoristák klubjába, megismertet Hofi Géza legújabb produkciójával, s természetesen nem hiányzik belőle — a Budapest centenáriumra való tekintettel — a 100 éves kabaré sem, amely 100 éves viccekkel bizonyítja majd a humor kortalanságát... Nagyszabású gálaestet és tartogat « látogatás. A műsorban szerepel még Komlós János monológja, amelyben nem kisebb személyiségnek. mint a „tévé macinak” kíván boldog újévet. A produkció érdekessége még az a négy „hangos” szilveszteri üdvözlet is, amelyet a világ fővárosaiból címeztek Budapestre. Január elsején 11 árakor a Kossuth-adón közvetítik a bécsi filharmonikusok hagyományos újévi hangversenyét, amit a televízió is átvesz 12.15-től. 18.04-kor Petőfi Sándor címmel kerül a hallgatók elé Illyés Gyula Petőfi című művének adaptációja. Kozák Andrással a címszerepben. A televízióban 17.45-kor mutatják be Petőfi: A helység kalapácsa című hőskölteményének adaptációját. — 19.15-kor a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepének tiszteletére közvetítenek műsort. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke 19.50-kor mondja el újévi köszöntőjét. 20.05 kor vetítik a San Michele című Axel Munthe regény NSZK—olasz—spanyol filmváltozatát, majd „Vendégeink voltak” címmel öszszeállítást láthatunk az elmúlt évben nálxmk járt külföldi művészek produkcióiból emelő legjellegzetesebb elemeknek, az itt összpontosuló központi funkcióknak meglétét nem lehet már elvitatná. Hiszen kétségtelen központjai környékük kereskedelmének (Mezőtúr híres állat-, Jászberény nem kevésbé jeles gabonavásárai már a XVIII. század közepén is ismertek), részben ipa rcikk-elui tő sónak, s helyet kapnak bennük különböző primitív adminisztratív központi funkciók is: államiak (mint Szolnokon a már emlegetett só igazgatás), vagy municipiálisak (mint Jászberényben vagy Karcagon a Jász, illetve a Kun kapitányság), vagy földesúriak, mint T örökszen tmiikl oson forca1 mi közlekedési funkciókra postaállomások. vendégfogadók megléte utal. Elég szegényes központi funkciók ezek még. de szervező hatásuk már kétségtelen,: nemcsak területileg, egy körzet vonatkozásában, hanem saját infrastruktúrájuk kezdetleges szervezését — s mindenekelőtt társadalmi munkamegosztásuknak viszonylag előrehaladott voltát illetőleg is. Ha korlátolt 6 nagyon is egyoldalú, egysíkú munkamegosztás is még ez — hiszen magának a mezed gazdálkodásnak munkaszervezete nem tesz lehetővé erősebb munkamegosztást, — mégis a városokon belül már létrehozza az olyan konfliktusokat is. mint amilyenek 1754-ben Mezőtúron a Törő—Pető—Buidosó-fále mozgalom előkérzítésében játszanak oly nagy szerepet, s amelyhez sokban hasonlót még jóval később (pl. a iászapáti 1819. évi mozgalomban: gazdag városvezetők és szegény redemptusok s az ez utóbbiak mögött álló tömegek konfliktusában) is megfigyelhetünk. E mozgás megléte jellegzetesen tükröződik a táj mezővárosainak erősödő gazdasági házasukra, társadalmi szerkezetükre oly jellemző művelődési igényein és törekvésein is. A polgárosodás j előrehaladásával erősödnek j és nőnek meg ezek is: legti- 1 pibusábban talán Szolnokon figyelhetők meg. Szolnokon a XVIII. században német és magyar iskola is működik, de még a német város ipa- | rosainak iskolája szépen fejlődik, addig az elsősorban nyilván, agrárnépességre épülő magyar iskola a XVIII. sz. végén minden szempontból elhanyagolt állapotban i van. Olyannyira, hogy — j mint a helyi ferencesek ház- j főnöke írja a tanácsnak 1776- ban — már a jobb magyar gazdák is a német iskolába küldik gyermekeiket — igaz. magyar könyveikkel: itt ui. a gyerekek már némi számolást is tanulnak, aminek nemcsak az iparos, hanem a piacra gazdálkodni kezdő paraszt is egyre nagyobb szükségét érzi. A házfőnök — hivatkozva a komák a tanult ember iránti megnövekedett igényére — a magyar iskola mindössze 53, gyengén tanuló növendékeivel szemben Törökszentmiklós példáját tárja a magisztrátus elé: itt több mint háromszázan járnak iskolába. Szolnokon az iskolaügy fellendülését a napóleoni háborúk galxmakonjunktúrája fogja meghozni: a pesti csatorna terv induló számítgatásaival egyazon évben a város már úi iskolaépületet emel, az átlagosnál magasabb fizelássel alkalmazza tanítóit, megkívánja a latin nyelv elemeinek oktatását is. Egyént« az út ezután, — a városfejlődés sodrában — 1831-re az algimnázium felállításáig, — kulturális igény és társadalmi, gazdasági fejlődés összefüggéseinek e tájon talán legvilágosabb példájaként. VÉGE Vörös Károly a Történettudományi Intézet munkatársa Calarasiban gyárai létesítettek autoklávozott sejtbeton előállítására. Ez a román népgazdaságnak az első olyan létesítménye, melyet a jelenlegi ötéves terv (1971—1975.) során Jalonita körzetében építettek. A/ üzem évi kapacitása erősí tés nélküli autoklávozott sejtbetone emekbői 110 000 köbméter és vasbeton-félgyártmányokból 120 000 köbméter lesz. A moszkvai metró jövője Milyenek lesznek a szerelvények a jövőben? Nagyon megváltoznak. Eltűnnek a megszokott világoskék express-ek. Helyettük ezüstszürke alumíniumborítású vonatok közlekednek. A kocsik között létesített csuklós átjárók az egész szerelvényt egyetlen szalonná változtatják. A kocsik formája is megváltozik, hordóalakot ö tenek, ezzel az alagutak nyújtotta öszsZes lehetőséget kihas-Hálják. A moszkvai metró vonalainak hossza 15—20 év múlva eléri a 320 kilométert, most 141 kilométer hosszú A moszkvai metró egyik új állomásának mozgólépcsője Lengyel külkereskedelmi prognózis A lengyel külkereskedelmi forgalom áruszerkezete is tükrözni fogja azokat a változásokat, amelyek az elkövetkező években a lengyel népgazdaságban a fejlődési igényeknek és lehetőségeknek megfelelően végbemennek. A lengyel külkereskedelemben az egyik legfontosabb változás, hogy növekszik az ipari termékek, ugyanakkor csökken az élelmiszer aránya. A tervek értelmében 1980-ban a lengyel export csaknem 60 százalékát a gépek és járművek. 10,5 százalékát az üzemanyagok a - kotják és csupán 10,4 százalékkal részesednek az élelmiszeripari cikkek és mezőgazdasági nyersanyag gok. Az import előreláthatóan a következőképpen alakul: gépek és járművek — 41,1 százalék, ércek és fémek — 23,3 százalék, élelmiszerek és mezőgazdasági nyersanyag — 14,6 százalék. A lengyel külkereskedőlem földrajzában je entösebb változásokra a prognózis értelmében nem kerül sor. A KGST-tagállamok fokozódó integrációja következtében a szocialista országok közötti árucsereforgalom az átlagot meghaladó ütemben fog növekedni és így 1980-ban a szocialista országokkal folytatott kereskedelem adja majd Lengyelország külkereskedelmi forgalmának 08 —69 száza ékát. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelem aránya 25— 26 százalék, a harmadik világ országaival folytatott kereskedelem aránya pedig 5—7 százalék lesz. Űj híd a Iluanghon Santung tartományban, Pejcsengnél építették fel a Huangho nagy hídját, mely jelenleg Kína leghoss'zabb közúti hídja a Sárga folyón. A híd teljes hossza 1394 m. Az úttest szélessége lehetővé teszi 2x3 sor teherautó áthaladását. A híd mindkét oldalán egyegy 5 méter széles járda húzódik. A hidat a Huangho által megszakított közutak összekapcsolására építettéli. így Santung tartomány iparimezőgazdasági fejlődésének előmozdításában nagy jer len tősége lesz. Üj épületdíszítő elem Egy frankfurti könnyűfémöntő cég Naftcflex elnevezéssel szabadalmaztatott, rugalmas öntőanyaggal jelentkezett a nyugati piacon. Alkalmazásává' könynyűbeton díszítőelemek gyors, tömeges és olcsó előállítása kisebb sorozatokban is rendkívül termelékeny. A Naftoflex két komponensből áll. s égy bármilyen anyagbői adott mintára — mint pozitív ábrára — felhordva adja annak tökéletes negatívját. A huszonnégy órás keményedési idő után a negatív műanyag forma rugalmas stabil, 80 °C-ig hőá ló, nem törik, nem reped. Remekül visszaadja a beléje öntött betonmasszán a forma felületi rajzolatának finomságát. Szennyvíztisztító berendezés Olyan településeken ahol a lakóterületi csatornázás nincs megoldva. rendkívül hasznos szolgálatot tesz az új. francia típusú „Minu-tac” elnevezésű mini szennyvíztisztító berendezés. A berendezés előnye, hogy 400 fős telepü’és, illetve ilyen maximális befogadóképességű erdei sportszálló, turistaház stb. szennyvízelvezetését és tisztítását szolgálhatja. A berendezést üvegszálerősítésű poliészterből készítik. Anyaga révén rendkívül könnyű, s mégis ellenálló. A berendezésen belül alakították ki a mini szennyvíztisstft'» egész komplett Sejtbetongyár Romániában
