Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-29 / 305. szám
4 SZÓI.NOK MEGYEI NÉPLAP 1972. december 39. Épül az energiatermelő rendszer A KGST tagállamai 1972- ben előzetes számítások szerint több mint 1,10 milliárd kilowattóra elektromos energiát és 400 millió tonna kőolajat, 250 milliárd köbméter földgázt termeltek és 170 millió tonna acélt állítottak elő. A tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy tovább növeljék az elektromosenergia termelését és kiépítsék az energiatermelő rendszert. Az év folyamán a Szovjetunió és Bulgária, illetve Magyarország és Románia között két új 400 kilovoltos távvezetéket létesítettek. Az 1972. folyamán, üzembe helyezett legnagyobb teljesítményű létesítmények közé tartozik a Német Demokratikus Köztársaság-beli Boxbergben épített erőmű, amelyet eddig hat szovjet gyártmányú, egyenként 210 megawatt teljesítményű egységgel szereltek tel s amelynek építésében a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia szakemberei működtek közzé; A Vaskapunál román—jugoszláv—szovjet együttműködés eredményeként a világ egyik legnagyobb teljesítményű vízierőművét helyezték üzembe ÁpoUő-hír A houstoni űrközpontban szerdán felnyitották a hírneves „narancsszínű port” tartalmazó dobozt, A föltehetően vulkánikus eredetű talajminta már nem volt olyan „erősen” narancsszínű, mint a Holdon de Schmitt, az Apollo—17 geológusa leszögezte: kétség nem férfiét hozzá, hogy a lelet azonos azzal, ami őket is, Houstont is kezdettől fogva izgalomban tartotta. A narancsszínű holdporból egyelőre két és fél dekányit vettek le. A mintát vegyelem zik. felhevítik, hogy mesterséges gázképződést idézzenek benne elő, megpróbálják életkorát meghatározni. — Ugyancsak szerdai keltezésű Apollo-hír, hogy az űrkabin a Tieonderoga anyahajó fedélzetén visszaérkezett az Egyesült Államokba. 900 éves S7o?nok A szolnoki Tiszatáj Verseghy korában II. Lélekszámút tekintve Szol. nők, ha nem is a legelső, de a táj mezővárosai között kétségtelenül az elsők között áll. Mezőtúr kétségtelenül népesebb nála IX. József korában 7694 lakosával, s népesebb a másik irányban, az ugyancsak kamarai kézen férfi, ebből 1256 házas. A férfi népességből 21 a pap (itt a városban lévő obszerváns ferencesek növelik meg a létszámot), 93 a nemes, mindössze egy a honoratior, tehát a nem nemesi értelmiségi ill. legalábbis szellemi jellegű munkát végző személy; — az “utóbbi adat arra utal, hogy a sóhivatali -mwrxgmw * w*:-£'ill S í 'V m ÄÄ &3. II :í füll. jfflrSíiS 'S'.V Sószállító térkép részlete a XVIII. század közepéről. Jól mutatja Szolnok korabeli kereskedelmi—közlekedési jelentőségét. lévő 7940 lakosú Cegléd is. A Hármaskerület települései közül északra Jászberény 10 200. — keletre Karcag is több, 7200 főnyi lakost számlál. Szolnok 6229 főnyi népességével (mely beszámítva a 28 távollevő bennszülött és a 71 ideiglenesen itt tartózkodó különbözeiét 6271 főre emelkedik) csak utánuk következik, de már megelőzve az 5300 lakosú Törökszentmiklósi, s a Jászság s , a Nagykunság több helységeit is. A 6229 lakosból 3150 a Munkásmozga lom-történeti lexikon A közérdeklődés fejlődését, a látóhatár tágulását sokféle tény bizonyítja, s érzékeltetheti egy — lexikon is. Ebben az esetben a Párttörténeti Intézetben készült, s a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent, nemzetközileg is figyelmet érdemlő munka. Az Aalto szócikkel kezdődő, s a Zsukov-vál befejeződő lexikon több, mint száz év munkásmozgalomtörténeti eseményeit, szereplőit, szervezeteit fogja át, bizonyítván egy új igény megfogalmazódását, a politika e legfontosabb tényezőjének lexikális megismertetését. Sem magyar, sem idegen nyelven hasonló célú összeállítás még nem készült, s minden bizonnyal az úttörés buktatókkal is jár, ám maga az a tény, hogy a könyvben 3200 szócikk lelhető, hasznosságát kétségtelenné teszi. Mi volt az Egyesült Államokban 1932-ben lezajlott bonusmenet célja; kik voltak a legális marxisták; miként alakult Molotov pályafutása; milyen szerepet lát el az Amszterdamban székelő Nemzetközi Társadalomtörténeti Intézet; ki volt Szvoboda Lajos — Ízelítőül kiragadott példák arra, hogy a tudományos igénnyel, de ismeretterjesztő jelleggel öszszeállított lexikon hatósugara tág. Egyebek mellett igazolja ezt az is, hogy a címszavak több, mint fele a nemzetközi munkásmozgalom eseményeit, szervezeteit, kiemelkedő szereplőit tárgyalja, egyharmada pedig a hazai munkásmozgalommal foglalkozik. Fontos szerepet vállal a kiadvány a munkásmozgalom jelentős egyéniségeinek megismertetésében, hiszen ezer külföldi, 750 magyar kapott helyet az életutakat tömörítő szócikkek csoportjában, függetlenül munkásságuk pozitív vagy negatív előjelétől. S ami szorosan ide tartozik; a szerzők, a szerkesztők a tényközlésre, s nem az értékelésre tették a hangsúlyt, sokkal inkább a frissességre, mint a minősítésre törekedve. Hasznos, hiányt megszüntető. munkát vehet kézbe a lexikon forgatója, s a kezelhetőség sem okoz gondot, mert a szerkesztési és formai elvek a más lexikonoknál már megszokott gyakorlatot követték. kistisztviselők, Verseghy néhai édesapjának hivatali kollegái között is ekkorra már nyilván a szegény nemesek kerülnek túlnyomó többségbe. 101 a férfi polgár — tehát a nem nemesi, de nem is úrbéri szolgáltatásoknak alávetett háztartásfő: nyilván közéjük tartozik az iparosság jelentős hányada is. 442 a paraszt, tehát az úrbéres viszonyoknak alávetett földdel ellátott háztartásfő. kb. ugyanennyi az ezek gazdaságát, iparát közvetlenül folytatni képes polgári és paraszti „örökösök” száma is. 682 az úrbéri viszonyok között élő földnélküli, legfeljebb házzal ellátott agrárnépességnek, a zsellérségnek férfi létszáma; 242 férfi mint ..a Birodalom egyéb szükségleteire fordítható” személy van nyilvántartva: nyilván ezek közé van besorolva az iparosok segédszemélyzetének nem kis hányada is. Lélekszáma önmagában így még nem látszik Szolnoknak valamilyen sajátos helvet biztosítani a táj nagyobb városainak sorában, s arra még társadalmának a népszámlálás adataiból kibontakozó szerkezete nein sok támoontot ad: itt egyedül a „polgár” kategóriájába sorolt földnélküli iparosság az egész kettős megyében Egeré s Gyöngyösé után következő még a jóval nagyobb Ceglédét is felülmúló nagy száma az, ami máris feltűnő. Tudjuk: a Kamara számukat tudatos telepítéssel is sokasítja, elsősorban a Németváros német és cseh iparosainak behozatalával — s az így kialakuló iparos központ a század második felére már egyre több magyar marost is ide vonz már 1769-ben alig három évvel azután, hogy a gyermek Verseghy elhagvva szülővárosát 80 önállá inarosról tudunk: s közülük csak hatnak van negyed. vagy ennél nagyobb jobbágytelke, ami folyamatos ipari foglalkoztatásukat látszik tanúsítani. Ennek ellenére is azonban a város népessége döntő többségében agrárjellegű: 1771-ben az úrbéri összeírás tanúsága szerint Szolnokon 65 egész-, 82 fél-, 234 negyedtelkes gazdát találtak: ez a szám (összesen 381) nagyjából összhangban van a másfél évtizeddel későbbi népszámlálás paraszti háztartásfőinek létszámával, — a zsellérek itt még csak 149 főnyi létszámának a népszámlálásban mintegy álrr szeresére való emelkedését jól magyarázza, hogy e kategóriában a népszámlálás, az urbáriummal, s a „paraszt” kategóriával ellentétben már nem háztartásfőket, hanem valóban a teljes férfi létszámot vette számba. Szolnok sajátos központi funkcióját a tájban nem agrárius vonásai, s elsőrenden még csak nem is a többi környező mezővároséhoz képest valóban nagylétszámú és szakmailag differenciált kézműiparosság jelenléte adják meg. A megelőző évszázadokban betöltött katonai kulcshelyzetér^ ekkorra már csupán a régi vár immár egyszerűen csak kaszárnyaként használt falai utalnak, ám a vár helyére most a híd lép és a sóraktárak: a város immár nem is csak regionális, de országos jelentőségét korunki-a már ezek, ill. az általuk kifejezett új békés forgalmi, szállítási funkciók adják meg. A város ui. egyik fő végcélja a Tiszán lefelé úszó tutajoknak, s a rajtuk a má_ ramarosi kincstári sóbányákból érkező roppant sómenynyiségnek is. A Tisza-parton, a Zagyvának a várat körülfogó mellékárka alatt ott állnak 3 csoportban a sóraktárak épületei: ide raktározzák be a tutajon érkezett sót, s innen szállítják azt immár tengelyen Pest, ill. Dunavecse és Pesten át a Dunántúl felé. A só roppant fontossága az emberi és állati táplálkozásban s az ország folyamatos sóellátásához fűződő állami, nem utolsósorban pénzügyi érdekek a szolnoki csomópont forgalmát jelentőségét csakhamar igen nagyra növelik. Jellemző erre, hogy már a XVIII. század elején felmerül a várost Pesttel összekötő hajózható csatorna terve. (ennek aktualitása korunkig megmarad) megőrizve egyszersmind a korabeli gazdasági számítások révén a forgalom méreteire vonatkoz«) számadatokat is. Nos 1803-ban a Szolnok s Pest közötti áruszállítás mennyiségét kb. évi 200 000 mázsára (ez kb. 50 kg-os mázsákról lévén szó, 10 000 tonnát, ezer vagont jelent) a Szolnok—Poroszló és Pest közötti s«>szállítást ezen felül 450. a Szolnok és Dunavecse közötti szállítást további 100 000 mázsára. — jellemző, hogy a visszafelé Pestről Szolnokra irányuló forgalom még a 20 000 mázsát is alig éri el. Együttesen kb. 750 000 mázsa, mai szállítással kb. 3750 vagon forgalom ez, amit ha József nádor, akihez a számításokat felterjesztik utánszámolva 670 000 mázsára szállít is le (tehát kb. 400 vagonnal kevesebbrP becsül). — még ez is bővan elégségesnek látszik szemében ahhoz hogy a csatornaépítés újabb terveit reálisaknak, megvalósításukat kifizetődőnek tartsa. Olyannyira. hosv 1826 ig a csatorna terve komoly formában páni renden ma«-ad sőt előVZ«;Tí>Ssére már bizottságot is küld ki a kormányzat. (Folytatjuk) Vörös Károly, & Történettudományi Intézet munkatársa Sok millió esztendős halfajta Egy amerikai—angol— francia biológiai expedíciónak sikerült először elfognia egy élő coelecanthusti A coelecanthus nem közönséges hal, hanem történelem előtti, amelynek létezését napjainkig csak feltételezték. Ez a kai az Indiaióceán mély vizeiben él, a Madagaszkártól északnyugatra levő Comore-szigetek körzetében. Az első coelecanthus, amelyet sikerült kivonszolni a tenger feneketlen mélységéből, 89 cm hosszú volt és 11 kilogrammot nyomott. A halat külön'eges akváriumban, Párizsba szállították. Műalkotások „Hozza el törött ócskaságait, Arman műalkotást készít belőle.” Ez a jelszó kelt szárnyra azzal a párizsi kiál ítással kapcsolatban, amelynek címe: „Hulladékcsendélet”. A művész, Arman, olyan műveket állít ki. amelyeket törött porcelánokból, pipadarabokból, káposztatorzsákból, régi újságokból, különböző cserepekből, rongyos női fehérneműkből és üres konzervdobozokból állított össze. Drága edény Egy londoni árverésen körülbelül 2 millió forintnak megfelelő összegért cserélt gazdát egy 22 karátos aranyból készült éjjeliedény. Az éjjeliedény súlya 1 kiló 40 deka, átmérője 17 centiméter. Tulajdonosa, aki áruba bocsátotta, nem volt hajlandó elárulni a nevét Komoly károsodás Az ausztráliai Sydney közelében élő 34 éves Paul Horn, ötgyermekes családapának több mint 6o millió forintnak megfelelő kártérítést ítélt meg a bíróság egy közúti baleset során elszenvedett agysérülése miatt. Az agysérülés következtében a felesége, és általában a nők iránt érzett vágya undorrá vált Kozmetika jóhumorú hölgyeknek Egy brüsszeli kozmetikai intézet az autójavító stílusában fogalmazta meg árlistáját, amelyben ilyeneket olvashatunk: „Karosszériamosás”, „Kisebb karosszéria-meghibásodások kiigazítása”,. „Motorházfényezés” „Generáljavítás'’. Az üzlet virágzik. Amint a kozmetikai szalon tulajdonosa elmondotta: „Ügyfeleink szíves-örömest belementek ebbe a kis tréfába,” Barlanglakó La Manchában A barlanglakó neve: Rafael Luis Bermejo, képzettségét tekintve filozófus, öt nyelven beszél, de ért a nyíl és' a lándzsa kezeléséhez is. Rafael megunta Madridot. a filozófiai tanszéken végzett munkáját, és ezért zssuptetős falusi kunyhóba költözött, mégpedig La Mancha tartományban — Don Quijote szülőföldjén. a Tinaja és a San Pedro tó között. A kunyhó mögött, a bokrok sűrűjében Rafael rábukkant egy barlang bejáratára — és ott él most A Szovjetunióban több mint 100 állami rezervátum És vadgazdaság működik 7 millió hektárnál nagyobb területen. Az ukrajnai sztyeppevidék állattenyésztését kutató tudományos intézet Aszkanyija Nova nevű állatkertje nagy tudományos központ Tizenegyezer hektáros területén jelentős munka folyik egy sor vad- és madárfajta újraszaporítására, aklimatizáiására, megszelídítésére, illetve háziállattá tételére, nemkülönben hibridfajok kitenyésztése érdekében. Az Aszkanyija-Nova vadrezervátum állandóan szállít ritka állatokat a szovjet és a külföldi állatkerteknek, cirkuszoknak. 1972- ben eddig körülbelül másfélezer ritka madarat — struccot, flamingót, papagájt — és több tucat más állatot indítottak innen útnak. Jávorszarvasokat fejnek a* Aszkanyija-Nova vadrezervátum ban Az elefántcsecsemő gondozása Afrika elefántjai épp olyan gondokkal küszködnek kicsinyeikkel, mint más szülök: fej kell nevelniük őket Az első, amire meg kell tanítani, az evés. Ahhoz, hogy egy elefánt fennmaradjon, napi 14 órát kell „asztalnál” ülnie- mert 200 kilogramm füvet és levelet kell elfogyasztania és 40 liter vizet meginnia, A kicsinyek másfél éves korukig szopnak. Ezután szüleik megtanítják őket arra, hogy maguk szedjék le táplálékukat. Az elefántok vizek mellett élnek családjukkal. Az afrikai elefántok eltűnőiéiben vannak. Stanley és Livingstone idején 3 millióan voltak. Ma már csak 300 000-ea. Ritka vadak rezervátuma
