Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-02 / 284. szám
1972. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KÖNYV ES KERÁMIA j'ls; -' ‘r >•1 ’ ■ Kunmadarason a József Attila művelődési házban érdekes, kombinált kiállítás nyílt meg, amely a könyvkereskedelem szépirodalmi kínálatát és a Karcagi Népművészeti Agyagipart Háziipari Szövetkezet legszebb kerámiáit mutatja, be. A gondolatoknak szóló könyvek és a szemet gyönyörködtető kerámiák (idősebb és ifjabb Russóí István munkái) nagyszerűen érvényesülnek egymás társaságában. A kiállítás első napjának sikeréből arra lehet következtetni, hogy hasonló rendezvények másutt is megörvendeztetnének mindenkit, aki szereti a jót, a szépet. (Képünkön a tárlat első látogatói.) Itt a Vöröskereszt keresőszolgálata A napokban a pesti utcán összeesett egy öregasszony. Egy pillanatra megtorpant az emberek áradata. Körülállták a nőt, valaki megpróbálta felemelni, de az ájultan hanyatlott hátra. A rendőr is figyelmes lett a csődületre, odament és intézkedett. Pár perc múlva hordágyon mentőautóra tették az asszonyt. — Akkor hová vitték 6t? — Az egyik kórházba,. de amikor a vizsgálatok során kiderült, hogy elmebeteg, átszállították az elmegyógyintézetbe. —- És ki volt az asszony? — Egy magára hagyott szerencsétlen anya. P. K. ma az Amerikai Egyesült Államokban él, a New Jersey állambeli Hockawayban. Már évekkel ezelőtt ott telepedett le. Később kivitette magához Budapestről anyját, aki már akkor beteg volt Az idős nő állapota kint egyre romlott, később elmeorvosi kezelése is szükséges lett. Tudjuk az USA- ban nem olcsó a gyógykezelés.. Ekkor P. K. azt mondta anyjának, hazalátogatnak Magyarországra, a rokonokhoz. Meg is érkeztek Budapestre és néhány nap múlva P. K. szó szerint az utcán hagyva anyját, viszszautazött Rockaway-ba. — Önök most mit tudnak tenni?’ — Ez az ügy tulajdonképpen csak most kezdődik. Megkerestük P. K.-t, tie ha egy levelünket továbbítják neki. inkább lakást cserél, elköltözik, csak ne találjuk meg, mert. nem akar az anyjáról gondoskodni. Az idős nő esete egy a sok ezerből, akiknek ügyével a Magyar Vöröskereszt Kereső Szolgálata foglalkozik. Három egyszerűen berendezett iroda Budapesten, az Arany János utca 31. sz. alatti épület II. emeletén. Semmiben sem különbözik más hivatali helyiségtől, mégis ebben a három szobában benne van az egész világ. A nyilvántartási kartonokon embersorsok, fájdalmait. örömök sűrűsödnek. Pásztor ImrP osztályvezetőhelyettes egy kis „történelemórát” tart mielőtt mindennapi munkájukról beszélne. — A Vöröskereszt mellett 1870-ben jött létre a nemzetközi keresőszolgálat az eltűnt emberek fekutatására. Kezdetben az volt a cél, hogy segítsenek a háborúk áldozatain. Akkor zajlott a porosz—francia háború, sokan estek fogságba. Svájcban tehát megalakult az állandó kereső-tudósító iroda, mely igyekezett összeköttetést teremteni a hadifoglyok es családtagjaik között... Sajnos, áz irodának azóta mindig volt dolga. —■ Magyarországon mikor alakult meg az iroda? — Az első világháború alatt, de utána még hosszú évekig sok munkája volt. Aztán következett az eddigi legnagyobb világégés, a II. világháború. 1945-ben elhallgattak a fegyverek. Azóta több mint negyedszázad telt el, de azok közül, akik akkor vesztették el szeretteiket, ma is sokan reménykednek: hátha él még meg lehet találni az eltűnt fiút, férjet, apát. Az eltűnteket kereső központ Nyugat-Németországban dolgozik. A Nemzetközi Vöröskereszt ma 40 millió eltűnt katonát és 35 millió polgári személyt tart nyilvántartásban. — Milyen módszerekkel dolgoznak? — Sajnos az eltűnt katonák sorsáról külföldről csak nagyon kivételes esetekben tájékoztatnak bennünket A családok kapcsolatainak helyreállítása már valamivel könnyebb. Ma körülbelül ötmillió magyar él határainkon túl. Közülük nagyon sokan keresik kapcsolatot a családjukkal, a rokonaik- . kai. De éppen a háború, a különböző politikai események miatt Magyarországra is kerültek idegen állampolgárok, akik itt telepedtek le. de szeretnék tudni mi van családjukkal. Egy eset. A háború alatt Magyarországról Ausztriába került egy házaspár hat gyermekkel. Amikor 1945 januárjában gyalogosan elindultak, hogy visszatérnek hazájukba, útközben bombatámadás érte őket. Az anya meghalt, a hat gyerek, az apa kórházba került. Többé nem találkoztak. Illetve nemrég két testvér megölelhette egymást: Mária, aki Magyarországon él és Endre aid Passauban lakik. Ők is a Vöröskereszt keresőszolgálatának köszönhetik, hogy találkozhattak. — Hány országgal van kapcsolatuk? — Negyvenöt országgal. A régi nyilvántartásunk sajnos 1956-ban teljesen megsemmisült, mindent elölről kellett kezdenünk. Ma körülbelül 43 ezer eltűnt személyről van kartonunk. Az ellenforradalom leverése után rengeteg volt a munkánk, nagyon sokan keresték akkor eltűnt hozzátartozóikat. Az évi levelezésünk eléri a hatezret, átlag 1600 —1800 új kereséssel fordulnak hozzánk és mintegy 350 —420 esetben érünk el eredményt, találjuk meg, akit keresnek. — És mindezt, amint látom négyen csinálják. ' *— Igen négyen vagyunk, nem dolgozunk nagy létszámmal. — Gondolom vannak szabályok is, amik kötik Önöket. — -Természetesen. Az első, hogy csak közvetlen hozzátortozót keresünk, és azt mondanom sem keilen*, talán, hogy díjtalanul dolgozunk. Csak azok között próbáljuk megteremteni a kapcsolatot, akik több mint egy éve nem tudnak egymásról. A keresett személy minden rendelkezésre álló adatát meg kell kapnunk, mert máskülönben kétes, hogy érünk-e el eredményt. Különösen a külföldön élők esetében fontos ez. Kartonokat, leveleket -~ ügyiratokat olvasgatok. — „1916-ban szakadtunk el egymástól mi tizennégyen, kérem segítsenek megtalálni testvéreimet. Adatuk...” — Közben sokszor nyílik az ajtó, most éppen egy sötétszürke kabátos, jól öltözött asszony ül az egyik piros műbőr fotelben. Zavartan forgatja kesztyűjét. aztán ránéz a vele szemben ülő fehérköpenyes. barátságos asszonyra, a keresőszolgálat egyik munkatársára. — Kérem segítsenek rajtam. Jó lenne tudni, hogy nekem is van valakim... V. V. Mezőtúri tudós diákok Kutatás az irattárnak Nagy fekete kötetek. Éveli munkája fekszik mindegyikben. Tíz évig őrzr őket az intézet, majd jön a selejtezés. Diplomamunkák, diákköri dolgozatok. Megvédésük, megvitatásuk után talán, senki sem nyitja fel többé a fedelüket. pék javításánál alkalrrfazott műanyag ragasztók és vizsgálatuk” című dolgozattal jelentkezik. A Munkagép Tanszék témája: „Egy adott tsz műtrágyakezelési és szórási feladatainak komplex gépesítési tervé”; az Üzemgépész Tanszéké pedig „Szarvasmarhaistállók egyes klímakérdéseinek vizsgálata”. A Marxizmus—Leninizmus Tanszék négy témával jelentkezik. „Dialektikus materialista determinizmus és a mechanikai mozgásformák; „Ifjúságpolitika és filozófiai vonatkozásai”; „A vallásos világnézet elleni harc”; „Államelmélet”. A főiskolai kar oktatói minden módon igyekeznék felkelteni a hallgatóság érdeklődését a kutatómunka iránt. Nem csupán az elméleti munka segítésével, a témák kiírásával. Arra törekednek, hogy a diákoknak érdekükben is álljon a kutatás. Korszerűsítették a vizsgáztatást, s jelenleg a hallgató három vizsgaforma közül választhat. Az első a hagyományos vizsga; a diák az egész anyagból készül, tételt húa és elmondja, amit tud. A második forma lényege az úgynevezett megajánlott jegy. . Ennek feltétele egy téma kidolgozása, szakreferátum készítése. A dolgozat alapján a vizsgáztató felajánl egy jegyet, s a hallgatónak csak akkor kell vizsgáznia, ha jobbat szeretne. A vizsgák harmadik formája a választott témából történő Számonkérés. Ezt annak engedélyezik, ski a szemináriumokon egész év-A mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar minden tanszéke mellett működik tudományos diákkör, amelynek munkáját az intézet tudományos bizottsága és a KISZ szervezet fogja össze. Tanszékenként háromnégy hallgató folytat rendszeresen kutatómunkát, egy úgynevezett konzulens tanár vezetésével, aki gyakorlati tanácsokkal segíti a fiatal kutatókat, szakmai és módszertani téren egyaránt. A Marxizmus—Leninizmus Tanszéken különösen aktív a tudományos diákkör. Helyi munkásmozgalmi témáktól elvont filozófiai kérdésekig terjed a vizsgált tárgyak köre. Legutóbb csak megfigyelőkként vettek részt az országos diákköri konferencián, nem tudták, hogy dolgozataik hogyan állták volna a versenyt az egyetemek hallgatóinak munkáival. Kiderült, hogy fölösleges volt az aggodalom. Néhány dolgozat ott is megállta volna a helyét. Legközelebb Debrecenben rendezik az országos diákköri konferenciát. Erre már minden tanszék küld dolgozatokat. December elején „háziversenyen” dől el, hogy mely tanulmányok képviselik a mezőtúri főiskolai kart A témák rendkívül változatossága bizonyítja, hogy az intézetben igen, élénk a hallgatók kutatómunkája;- Az Erőgép Tanszék témái: „Motorvizsgáló fékterem kialakítása”, „A magyarországi traktorokon lévő váltóáramú generátorok és feszültségszabályozók összehasonlító vizsgálata”. A Gépjavítási Tanszék: „A mezőgazdasági gében jól szerepelt dolgozatot is írt, de azt a bírálók kisebb értékűnek ítélik. A tapasztalatok szerint a hallgatók élnek a választás lehetőségével, hiszen a második és harmadik vizsgaforma könnyítést jelent, a vizsgaidőszakban kevesebbet kell készülniük. Különösen a megajánlott jegy népszerű. A hallgatók sok gyakorlati munkát végeznék, szoros kapcsolatban állnak a megyei termelőüzemekkel, jól ismerik azok életét feladatait tevékenységét. Mindezek alapján érthetetlen, hogy dolgozataik szinte egyáltalán nem jutnak ei a mezőgazdasági üzemekbe. Eddig csak a cibakház! Vörös Csillag kért tanulmányt a főiskolai kartól. (A műtrágya kezelésének, raktározásának szervezése volt a téma.) A feladatot a kar örömmel vállalta, és a szövetkezet helyzetének, lehetőségeinek messzemenő figyelembevételével el is készült a tanulmány. Remélhetőleg más mezőgazdasági üzemek is felismerik: a mezőtúri főiskolai kar olyan tudományos bázis a megyében, amellyel érdemes kialakítani és elmélyíteni az együttműködést Ha a tanszékek, a tudós diákok a megye agrárgazdaságában felmerülő gyakorlati problémák megoldásán törik a fejüket, az eleven gyakorlat számára dolgoznak, az szolgálja leginkább elméleti fejlődésüket. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek viszont melegen ajánljuk: bátran adjanak megbízásokat a karnak, és nyissák fel a raktárban porosodó diplomamunkák, dolgozatok fedelét. Megért Bistey András A SZOT ADATAI Kiegyenlítődő családi jövedelmek Hárommillió lakost érintő szociális intézkedések Az utóbbi 2 évben 23 százalékkal nőtt a társadalombiztosítási juttatások összege — tűnik ki a SZOT legújabb adataiból. A juttatások öszszetételének alakulása arra is utal, hogy a szociálpolitika elvei a X. pártkongreszszus határozatának megfelelően valósulnak meg. A kongresszus állásfoglalása szerint a munka szerinti elosztás elveinek érvényesülése niellett szociálpolitikai intézkedésekkel csökkenteni kell a családi jövedelmek közötti különbségeket A kongresszus óta eltelt két évben egész sor új Mit ígér a televízió a jövő hétre? Kedden Komlós Aladár 80. születésnapján, az; irodalomtudomány kiemelkedő alakját új oldaláról mutatja be a nézőknek a televízió. A jeles költő verseit Mensáros László. Gábor Miklós, Juhász Jácint és Kozák András tolmácsolásában hallhatjuk. # December 6-án szerdán Tolnai Lajos „A megjavult adófelügyelő és más történetek” című művét láthatjuk. amely a kísérleti, második műsorban korábban már nagy sikert aratott. December 7-én, csütörtökön ti? részes jugoszláv filmsorozat kezdődik ..Amerre a vaddisznók járnak” címmel. December 8-án, pénteken kerül sor a kubai televízió estjének megrendezésére, amelyben dokumentum-filmek, zenés összeállítások váltakozva mutatják be a távoli szocialista ország történelmét. mindennapjait. December 9-én. szombaton bonyolítják le a Kodály Zoltán énekverseny első. másnap pedig a második elődöntőjét. A Vígszínház előadásában felvételről közvetítik NeiI Simon népszerű vígjátékét a Hotel Plaza-t. a főszerepben Ruttkai Évával. A Gerard Philipe sorosat „Az ördög szépsége” című filmmel folytatódik. December 10-én, vasárnap a tanyai iskolák helyzetével foglalkozó Az iskola és a társadalom kapcsolatát elemző Virrasztók című sorozat első részét vetítik. A rendező: Lakatos Vince. Este új epizóddal jelentkezik a kalandos „Minden lében, két kanál” sorozat társadalombiztosítási jogszabály jelent meg, lépett érvénybe, amely körülbelül az ország hárommillió lakosának helyzetét javítja. A legnagyobb tömegeket az a hét új rendelkezés érinti, amely a nyugdíjasokat juttattja az eddiginél kedvezőbb helyzetbe. 1971. január 1. óta minden naptári évben két százalékkal emelik a nyugdíjasok, baleseti járadékosok, hadigondozottak, szociális segélyben részesülők elilátását, ami 1.6 millió embert érint, s csapán az idén 320 millió forint többletbevételt jelent számukra. Ugyancsak I97L január I-én lépett életbe 50 000 mezőgazdasági szakszövetkezeti tag nyugdíjbiztosítása. Igen népszerűeknek bizonyultak az 1972. január elseje óta érvényes új lehetőségek, amelyek a nyugdíjas korúak, illetve nyugdíjasok számára az eddiginél több .módot nyújtanak a továbbdolgozásra. Arról nincsenek pontos adatok, hogy a nyugdíjpótlék a nyugdíjkorhatáron túl hány embert ösztönzőt-;, továbbdolgozásra, arról azonban már készült becslés, hogy 1972-ben várhatóan 13 000 nyugdíjas részesül az ösztönző nyugdíjpótlékban. amelynek összege eléri a 15 millió forintot. Ugyan-, akkor többszázezer nyugdíjas szociális helyzetét javítja az a rendelkezés, amely az eddigi évi hatezer forintos kereseti határ helyett lehetővé teszi, hogy a nyugdíj korlátozása nélkül általában 840 sőt egyes kategóriákban 1260 órát dolgozhassanak egy évben, a 700 forintnál nem nagyobb nyugdíjak esetében pedig még időbeli korlátozást sem alkalmaznak. 1972. január 1 óta gyermekenként 100 forinttal nagyobb családi pótlékot kapnak a három és többgyermekes családok, valamint az egyedülállók. Családi pótlékot kapnak azok a többgyermekesek is, ahol már csak egy kiskorú gyermek van. E rendelkezés 280 000 családot, 700 000 gyermeket érint, s évente 860 millió forint többletbevételt jelent számukra, 1972. április elsején a kötelező betegségi biztosítást — a táppénzes és terhességi-gyermekágyi segély kivételével — újabb háromszázezer emberre, s ezzel az ország csaknem teljes lakosságára kiterjesztették. Az említett intézkedések, ezenkívül a magasabb bérekkel járó táppénz- és nyugdíjemelkedések lemérhetők a társadalombiztosítási juttatások alakulásán. 1970-ben 24.7, 1971-ten 27,3 milliárdot fizettek ki társadalombiztosítási célokra, ez az összeg az idén várhatóan 30,4 jövőre pedig 35,6 milliárd forintra emelkedik.
