Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-19 / 298. szám

1972. december 19, 3£ÜLNOB> MEüíEJ NtFLAF 3 Rekord a javából hétmillió forintot árultak a/ Ipái cikk kiskereskedelmi I általat boltjai «■=■ A Május I Ruhagyár űzlelcbeu mar 19/.'fal írnak — Zsúfolt áruházak, üzletek az árun) vasárnapon Vasárnap már kora reggel látszott, hogy forgalmat hoz, rengeteg vásárlót az idei aranyvasárnap. Vidékről és a külvárosból is zsúfolásig megtelt autóbuszok szállítot­ták a „pénzes” embereket a megyeszékhely belvárosába. A Centrum Áruház előtt ki­lenc órakor már vásárlók tö­mege várakozott a nyitásra. A 33-as Ruházati Áruházba a déli órákban, csak nagy nehézségek árán lehetett be­jutni. Az ékszerbolt pultjai­nál ugyancsak türelmesen várakozott a sok vevő. Tegnap ifjúsági nagygyű­lést tartottak a Dózsa György laktanyában abból az alka­lomból, hogy az alakulat KItíZ-bizottsága véglegesen elnyerte a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A nagygyű­lésen részt vett Illisz László, a KISZ KB titkára és Szívós Antal, a KISZ Szolnok me­gyei Bizottságának első tit­kára. Ott voltak a város párt- és állami vezetői, a ka­tonai elöljárószervek képvi­selői. Az ünnepségen Illisz Lász­ló méltatta az alakulat KISZ- szervezeteinek és a katona­­fiatalok eredményeit, mun­káját, azután a KISZ KB megbízásából átadta — ezút­tal harmadszor — a KISZ KB vörös vándorzászlaját Nagy érdemeket szereztek az alakulat KISZ-szervezetei az 1971. évi ifjúsági törvény-Tavaly. 'aranyvasárnap után azt írtuk: „Szolidan vá­sároltunk”. A múlt évi for­galom összevetése az ideivel azt íratja: Rekord a javá­ból! 1971. aranyvasárnapján 27-t ezer forint volt a bevétele a Centrum Áruháznak. Most kerek 350 ezer forint érté­kű árut adtak el a fáradha­tatlan eladók. Szinte minden áruházi osztály kitett magá­ért. Sok ajándéktárgy is fo­gyott. Zsebrádiók, villany bo­rotvák, finom férfi-, női és gyermekkonfekciók. nek, a katonai KlSZ-szerve­­zetek sajátosságainak meg­felelő feldolgozásával és al­kalmazásával. Az eredmé­nyes politikai munka jó ala­pot teremtett a kiképzési fel­adatok végrehajtásához, ked­vező hatással volt az alaku­latnál szervezett verseny­mozgalom meghonosodására. Az úttörőcsapatok patro­­nálásával segítették az isko­lás fiatalok honvédelmi ne­velését, részt vettek a város szépítéséért, — rendezéséért szervezett különböző akciók­ban. A véndorzászló átvétele után Sárszegi Antal had­nagy. a KISZ-bizottság titká­ra köszönte meg a magas kitüntetést. Az ifjúsági nagy­gyűlésen kitüntetéseket és ju­talmakat adtak át a KISZ- munkában élen járó katona­­fiataloknak. Végre a drága, a drágább női csizmák miellett a cipő­­boltok olcsóbbakat is kínál­nak. A Kristály önkivuLusz­­tó cipőbolt tavaly mindösz­­sze harmincezer forintot árult. A mostani aranyva­sárnapon megdupláztak a ta­valyi forgalmat, kereken, hat­vanezer forint volt a bolt bevétele. A 33-as áruház két­százezer forintos forgalmat bonyolított. A Május l. Ruhagyár szol­noki boltjában több mint duplája a tavalyinak a mos­tani bevétel. Szívesen fogad­ták a vásárlókat, sok szép bőráruval, divatos kabátok­kal. A kis bolt különben már 1973. márciusát írja, még november elején teljesítették éves tervüket. Aligha volt ilyen arany­­vasárnapja az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalatnak. Áruházai, boltjai a megye­­székhelyen 1 230 000 forintot, Jászberényben. Törökszent­­miklóson, Martfűn, Kisúj­szálláson és Karcagon 800 000 forintot forgalmaztak. A rekordforgalom, sok pénzen kívül valami még idekívánkozik a tudósításhoz: az, hogy bőséges választék, kedves kereskedők fogadták a pihenőnapjukon vásárló családokat. Hát még ha több, korsze­rűbb boltunk, áruházunk lenne! — sj — A korszerű kazánok fontos része a képünkön látható vízlágyító. A szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezetben gyártott berendezések telje­sítményüktől függően, órán­ként 120—8000 liter vizet lá­gyítanak Nyitás után egy órával a Játékboltban (Fotó: Katona) Katonai Saíalok ifjúsági nagygyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Többen említették a Néplap vasárnapi cikkét, s foglal­koztak az abban leírtakkal. A felszólalásokból olyan vélemény kristályosodott ki, hogy a város élelmiszer-eb látásának megítélésében óva­kodni kell a szélsőségektől. Túlzott az a megállapítás, hogy az. ellátás teljesen ki­elégítő, de az. is, hogy tel­jesen rossz. Az egyik hozzászóló el­mondotta, hogy az előter­jesztés inkább vállalati, mint Vásárlói szemléletet tükröz. A vállalatok szem­pontjából kedvező gazdasági fejlődés nem minden esetben és nem mindig egyértelműen jo a lakosságnak is. Többen kifogásolták a pe­remkerületek rossz, ellátá­sát: kevés az üzlet, s a meglévők is szűkét, kultú­rálatlanok. A továbbiakban szó esett a szállítás gondjairól, a ta rács pénzügyi támogatásá­nak elosztásáról a kereske­delmi vállalatok között Javaslatok hangzottak el a határozati javaslat módosí­tására. A tanácstagoknak az volt a véleménye, hogy a túlzottan elégedett megálla­pításokat a helyzetet jobban jellemző, árnyaltabb, a hi­bákra es tennivalókra is job­ban rámutató megfogalma­zásokkal helyettesítsék. A módosított határozati javas­lat lényege abban foglalható össze, hogy a város élelmi­szer-ellátása fejlődött ugyan egy korábbi állapothoz ké­pest, do H lakosság növekvő igé­nyeit nem tudja madarék­­(alanul Uielégfleni. ezért további fejlesztése sürgető feladat. A felszólalásokat követően Zakár Zoltán tanácselnök­­helyettes, majd Csorna Kál­mán tanácselnök foglalta ösz­­ste á vitát, vála?zO)t a ta­né estágok kérdéseire, és ja­vaslatot. tett a határozati elő­terjesztés módosítására. A módosított határozati javaslatot a tanácsülés egy­hangúlag elfogadta. A továbbiakban a ía&ács* ülés meghallgatta és kiegé­szítéssel egyhangúlag egyet­értőén tudomásul vette a já­rási-városi ügyészség tájé­koztatóját a törvényesség helyzetéről. A következő na­pirendi pontok. Szolnok vá­rosi tanács 1973. I. negyed­évi munkatervének megálla­pítása, és tájékoztatás a végrehajtó bizottság 1973. I. félévi munkatervcről. jelen­tés a tanács hatáskörének végrehajtó bizottság általi gyakorlásáról, cs tájékoztató a tanács hatáskörét módosító j ogszabálvok ról. Csórná Kálmán tanácsel­nök'előtörlesztést lett. a „Tár­sadalmi Munkáért” kitüntető jelvény arany, ezüst és bronz, fok ozö tá nak adomán y ozásá­ról a Ganz Villamossági Művek hét dolgozója részé­re. Előterjesztette továbbá Budav Péter felmentését a városi tanács vb művelődés­­ügyi osztály vezetői munka­köréből, s erre a munkakör­re Káplár József kinevezé­sét is. A tanácsülés a jelentése­ket és az előterjesztéseket egyhangúlag elfogadta. A KB határozat szellemében Év végi benmámolára búmul u Dóissq Ts* psrisferveset« Mint minden pártszervezet, a tószegi Dózsa Tsz alapszer­vezete is az éves beszámoló taggyűlésre készül. Ahogy ilyenkor szokás, felmérik, elemzik az 1972-ben végzett pártpolitikai munkát, a kom­munisták egyéni tevékenysé­gét. és megszabják a követ­kező év legfontosabb felada­tait. A Dózsa Tsz 7300 holdon gazdálkodik, több mint 400 dolgozó tagja van. — Közöt­tük meglehetősen sok, — százötven — a fiatal és száz­harminckettő a nő. Nyilván­való, hogy a pártpolitikai és a gazdasági munkát a tagság összetétele is számottevően befolyásolja. A fiatalok pél-A szövetkezet közgyűlése májusban hagyta jóvá a kö­zös gazdaság új alapszabá­lyát. A véglegesítést azonban sokoldalú . véleménycsere előzte meg. A gazdasági rész­egységekben brigádok, párt­csoportok s egyének mond­ták el javaslataikat. A párttaggyűlés állástfog­­lalt, hogy a tsz anyagi teher­bíró képességének ,s a ió munka arányában megfelelő­en növeljék a szociális jutta­tásokat. Az egyedülálló, csa-A tószegi Dózsa Tsz az idén belépett a szekszárdi zárt rendszerű kukorica-ter­mesztésbe. A 449 hektárból 348 volt a teljesen gépesí­tett, zart rendszerű termesz­tés. A belépés nem ment si­mán, akadtak aggályoskodók. Ilyeneket mondtak: „mikor térül meg a beruházás?” „hol javítják a drága gépeket?”, „jobb a kézi művelés”. A kommunistáknak kellett választ adni ezekre a kérdé­sekre^ A párt- és gazdaság­vezetőség kezdeményezése mellett különösen a gépesí­tési pártegoport állt ki. Meg-Az utóbbi években jelen­tős mennyiségű cukrot im­portáltunk, pedig valamikor exportőrök voltunk. De azó­ta évről évre csökkent a cu­korrépa vetésterülete, mert a termelés kézimunka igé­nyes. — Az idén 30 százalékkal dául fogékonyabbak az új technológia iránt, melyet bát­ran alkalma znak a szövetke­zetben. A pártmunka sokrétű, de csak részkérdésekről, az alapszervezet szövetkezet — és gazdaságpolitikai munká­járól beszélgettünk Pékó Já­nos párttitkárral és dr. Kar­dos Sándor elnökkel. — Idei gazdaságpolitikai munkánk alapját — mondta a párttitkár — a Központi Bizottság 1971. decemberi, az üzem- és munkaszervezésről szóló határozata szabta meg. Átlagosnál nagyobb figyel­met fordítottnak az új alap­szabály elkészítésére és a zárt rendszerű termelésre. ládos nők például nagyobb háztáji földet kapnak, csök­kentették a kötelező munka­napjaik számát, s növelték a fizetett szabadságokat. Az 55 éven felülj asszonyok is m un kanap-ked vezmény ben részesülnek. Növelték a fiata­lok házassági segélyét és a szülő nők anyagi támogatá­sát. Mély humanizmusról tesznek tanúbizonyságot ezek az intézkedések. A kommu­nisták Kezdeményező készsé­gét dicsérik. felelően érvelt, magyarázott a gyommentes táblával, majd ősszel a betakarításkor bizo­nyított is. — A John Deere géprend­szer igaz, hogy 2.7 millió fo­rintba került, de példásan működik. Egy kombájn két vontatóval 5100 ember he­lyett dolgozott 35 nap alatt. A kétkedők is megcsodálták teljesítményét — mondta az elnök. Bevált-e a zárt rendszerű termelés? A hozam ékes bi­zonyíték erre, A kézi műve­lésűnél plusz 14 mázsával többet adott hektáronként. növeltük a művelési díját — tájékoztatott az elnök — még sem volt hatása. Ezért is kellett áttérnünk a zárt rend­szerre. A Dózsa Tsz már az idén 350 holdon termelt cukorré­pát, de a jövő évre 500 hold­ra szerződött. Sok vitával járt ez is. Egyesek sokallták a területet, mások azt mond­ták: termeljenek a tiazavár­­konyiak is. A kommunisták és a szocialista brigádok a népgazdaság Igényei mellel! álltak ki. és a gazdaságos­sággal is érveltek. A zárt rendszerű termelésben a mű veié*, betakarítás 100 száza­lékig gépesíthető. Ä vese*és korszerűsítése Az ú.i technológiák, a zári rendszerek a vezetés korsze­rűsítését Is szükségessé tet­ték a Dózsa Tsz-ben. A leg­fontosabb ágazatok vezetésé­vel — gabonatermesztés, ku­korica- és cukorrépa-ter­mesztés stb. — szaktechniku­sokat bíznak meg, akik a napokban kapják meg kine­vezésüket. A vezetés korsze­rűsítését a módosított alap­szabályban is rögzítették. Az ágazat vezetők hatásköre megnő, ezzel együtt a fele­lősségük is nagyobb lesz. A Dózsa Tsz pártszerveze­te havonként tart taggyűlést, a pártcsoportok úgyszintén. Napirendjeik jelentős hánya­da gazdaságpolitikai tárpá­­jú. A pártcsoportok és a szo­cialista brigádok példásan veszik ki részüket az agitá­­ciós munkából. Dr. Kardos Sándor szerint: „A kommunisták véleményt mondanak, javaslatokat tesz­nek, és kiállnak a döntések mellett. Menet közben jel­zik, hogy a végrehajtásban min kellene változtatni, illet­ve milyen gondok vannak A Dózsa Tsz jó évet zár az idén, a növénytermesztés hozamai kiemelkedőek, az állattenyésztés is hozza ter­vét. A gazdaság több mint 10 százalékkal növelte termelési értékét. A jövő évi terv főbb cél­jait párttaggyűlésen és kül­döttgyűlésen Ismertették. A terv összhangban van a Köz­ponti Bizottság 1972. novem­ber 14—15-i határozatávaL A tsz nagyobb területen ter­mel cukorrépát, növeli a zöldségtermelés hozamát és több húst állít elő. A tehén­létszám ötvennél szaporodik, s 300—350 literrel emelik a tehenenkénti tejhozamot. A pártvezetőség január 24- én tartja beszámoló taggyű­lését. melyen eredményes gazdaságpolitikai munkáról, adhat számot a párttagság­nak. — m. I. -Még többet az emberekért Iporszerűen, a legfejlettebb technológiával Ä népgazdaság igényeinek megfelelően LASSAN — LASSAN A részátadási időpontok halogatása, sorozatos határv Idő-módosítások jellemzik a szolnoki kenyérgyár építé­sét. A Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalat, az 'alvállalkozó ÉLGÉP-peí együtt 1970. közepén kezdte el, 1972. december 31-re vál­lalta a gyár teljes felépíté­sét. Az eredeti tervek sze­rint a jövő év januárjától a kenyérgyárnak már próba­üzemelnie kell. Most azonban az építkezés és a szerelés mai állapotában az átadás­nak semmi valószínűsége sincs. A technológiai szerelésre a munkaterületet az AÉV 7. sz. íóépflésvezetőségénék ta­valy október 1-vel kellett Volna biztosítania. 'Először ez nz időpont 1972, március 31- re módosult, majd ezt. is túllépve az áladás ideje bi­zonytalanná vált. A szerelők végül is több mint egy év­vel később a tervezette M, november közepén hozzá­kezdhettek a munkához. Az építők addigra befejez­ték a külső munkálatokat, ».z üzemcsarnok és a lisztté­­roló 3Ö méter magas tornya kész. Odabenn a rendelke­zésre álla - munkaterületen dolgoznak a jugoszláv ka­­zápszerelők. Az általuk gyár­tott kemencéket és kelesztó­­gépeket építik be. Hosszas huza vona után — a határ­idő 1 módosítása miatt más munkahelyen dolgozták —• december 10-e óta dolgom­nak az ÉLGÉF szerelőd Az építőkkel, a lisztfogádó-szál­­lító berendezések beállítását, az elektromos és egyéb szak­ipari munkákat közösen vég­zik. A hátralévő belső munka­helyi szerelést á tél nem aka­dályozza. Csak az ott dolgo­tok munkáján múlik, hogy ha ló hónappal később is, de augusztusban próbaüzeme!-« májd az új szolnoki kenyér­gyár? - • Elkészül az új szolnoki kenyérgyár

Next

/
Thumbnails
Contents