Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
1972. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 jóváhagyta a kormány az 1973. évi népgazdasági tervet (Folytatás az 1. oldalról) dás elvének érvényesülésével. Ennek eredményeként az ipar az 1972. évinél magasabb színvonalon elégítheti ki a belföldi igényeket, és tovább növelhető az export. Az iparban foglalkoztatottak száma 1973-ban nem emelkedik, a termelés növekedését tehát továbbra is teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosítja. A termelékenység növekedésének megvannak a műszaki feltételei. Az építési-szerelési teljesítmények mintegy 4 százalékkal emelkednek, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése 5—6 százalékkal nő. A mérsékelt növekedési ütem lehetővé teszi, hogy meggyorsuljon az építkezések befejezése, javuljon az; építőipari munka minősége, növekedjék a kapacitások kihasználása, tovább csökkenjenek az építőipari kereslet és kínálat feszültségei. A feladatok megvalósítását az állóeszközállomány gyors növekedése, a tovább javuló építőanyagellátás és a foglalkoztatottak számának növekedése biztosítja. A foglalkoztatottak száma az 1972. évinél lassabban emelkedik, a termelékenység pedig gyorsabban nő. Mezőgazdaság A terv az 1972. évi jó eredmények után a mezőgazdasági termelés 1—2 százalékos további növekedését irányozza elő. Ezt a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése és az egyenletesen javuló anyagi-műszaki ellátás biztonságosan megalapozza. A növénytermelés az 1972. évi színvonalon alakul. A terv gabonafélékből az ideihez hasonló mennyiséget irányoz elő. Növekszik a zöldségfélék a gyümölcs és az ipari növények termesztése. Az állattenyésztésben alapvető feladat a szarvasmarhatenyésztés fellendítése és a sertéstenyésztésben elért eredmények fenntartása. Az állattenyésztés fejlesztésére hozott intézkedéseknek megfelelően mindkét ágazatban a húshasznosítású fajták növelése a feladat. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 1973- ban is kiegyensúlyozott élelmiszerellátást biztosít. Javul a vidéki húsellátás, főként a városokban és a nagyobb helységekben, míg a kisebb községek jelentős részében a központi készletekből való ellátás megszervezésére a jelen feltételek mellett nincs mód, hanem helyi eszközökkel és módszerekkel lehet bővíteni az áruforgalmat. Biztosított lesz a városi lakosság zöldség- és gyümölcsellátása. Szállítás, hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítményei — nagyrészt két. 13 ezer tonnás tengeri hajó üzembe állításának eredményként — több mint 11 százalékkal növekednek. A rendelkezésre álló kapacitások és a műszaki színvonal emelkedése lehetővé teszik, hogy mind a vasút, mind a közúti közlekedés kielégítse a személy- és áruszállítási igényeket. A lakosság személygépkocsi állománya mintegy 62 ezerrel nő. Az év folyamán forgalomba helyezik az M 7-es autópálya Budapest— Székesfehérvár közötti szakaszának második pályáját. A hírközlés fejlesztése során a főközponti távbeszélő állomások száma 21 ezerrel, az alközponti állomásoké 12 ezerrel növekszik. Üzembe helyeznek Jászberényben egy 250 kw-os rövidhullámú rádióadót, Pécsett pedig egy 20 kw-os színes televízióadót. Kiépül a mikrohullámú összeköttetés Győr—Pozsony, Budapest—Pécs, valamint a főváros és a Szovjetunió államhatára között. Az 1973. évi népgazdasági terv az anyagi javak felhasználásának főbb területein a következő fejlődéssel számol. A lakosság életkörülményei Az 1973. évi terv a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, életkörülményeinek javítását irányozza elő. «Különös tekintettel van a terv az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások jövedelmi színvonalának az átlagosnál gyorsabb emelkedésére. Az állami iparban és építőiparban 1973. március 1-től külön központi béremelés történik, amely — a szokásos vállalati béremeléssel együtt — az állami ipar munkásainak nominálbérét 10—12 százalékkal, az állami kivételező építőipar munkásaiét 8— 10 százalékkal növeli. A terv 1973-ban árpolitikai és azok részbeni egyensúlyozására szociálpolitikai központi intézkedésekkel is számol. Sor kerül a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok, a dohányáruk hatósági árának emelésére. Ezzel együtt emelkednek a nyugdíjak, a családi pótlékok, a gyermekgondozási segélyek és az ösztöndíjak, egyes ruházati termékek ára pedig csökken. A központi árintézkedések növelik a lakosság kiadásait, ugyanakkor a bér- és szociálpolitikai intézkedések növelik a lakosság jövedelmeit, a két irányú változás egyenlege körülbelül 1,3 milliárd forintos lakossági jövedelemtöbblet. Gondoskodás történik a kórházak és szociális otthonok és hasonló jellegű intézmények étkezési normáinak emeléséről, amelynek többletköltségeit az állami költségvetés fedezi. A központi intézkedések hatására a lakosság pénzbevételei az 1972. évinél gyorsabban emelkednek. Figyelembe véve a fogyasztási árszínvonal tervezett 3,6 százalékos növekedését, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,5—5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2—2,5 százalékkal nő. Az árszínvonal tervezett keretek között tartása érdekében szélesebb körű és mélyrehatóbb lesz az árellenőrzés. A növekvő jövedelmekkel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom az 1972. évinél gyorsabban, folyó áron körülbelül 10 százalékkal emelkedik. Az áruellátás az ideihez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, az árualapok mennyisége és kielégítő öszszetétele biztosított, némely árucsoport tekintetében javulása várható. , 1973-ban megkezdődik a munkaidő-csökkentés fokozatos kiterjesztése az iparon kívüli területekre, sor kerül állami és tanácsi igazgatásban dolgozók törvényes munkaidejének 44 órára való csökkentésére. A IV. ötéves terv lakásépítési célkitűzéseivel összhangban 1973-ban összesen 81—82 ezer, állami erőből 32—33 ezer, magánerőből pedig 48—49 ezer lakás épül fel. A lakásépítés elősegítésére kedvezőbbek lesznek a pénzügyi feltételek. A közműfejlesztésen belül —- a XV. ötéves tervnek megfelelő ütemben — 1400 kilométer vízvezeték és 200 kilométer csatornahálózat épül. Az alápközmű jellegű víztermelő és szennyvízbefogadó létesítmények napi 140 ezer köbméteres illetve napi 30 ezr; köbméteres! kapacitással bővülnek. Az egészségügyi ellátás fejlesztése keretében a gyógyintézeti ágyak száma 1973-ban mintegy 850-nel emelkedik és nagyobb ütemben folytatódnak a megkezdett kórházépítkezések. A járóbetegellátás 50 általános or"osi körzet és mintegy napi 1200 szakorvosi óra szervezésével tovább fejlődik. A bölcsődei ellátás közel 2400 új bölcsődei férőhely létesítésével bővül. Az új bölcsődéket túlnyomó többségben a lakótelepeken építik fel. A szociális otthonok hálózata mintegy 730 új férőhellyel bővüL Jelentősen fejlődik a kulturális ellátás. 197 -ban az óvodáskorúak száma várhatóan 10 ezerrel, az óvodai férőhelyek száma pedig mintegy 13 ezerrel növekszik. így az óvodákban elhelyezettek aránya 60 százalék fölé emelkedik. Az általános iskolai tanulók létszáma 1973-ban is csökken, ennek következtében tovább enyhül az osztálytermi zsúfoltság. A középiskolák első osztályába várhatóan 55 ezer,' a szakmunkásképző iskolákba mintegy 65 ezer elsőéves tanuló bei,áfására kerül sor. A felsőfokú oktatási intézményekben, az előző évihez hasonlóan, 15 ezer elsőéves hallgató felvételére nyílik lehetőség. A terv az 1973. évi beruházások értékét 113 milliárd forintban határozza meg. Ez az előző évihez képest mérsékelt, körülbelül 3 százalékos növekedést jelent, a IV. ötéves tervben számított szintet azonban így is meghaladja. .Folytatódik a beruházási tevékenység tervszerűségét biztosító költségvetési és hitelpolitika, érvényben maradnak az 1971—72. évi intézkedések. A terv a beruházási eszközök koncentrált és hatékony felhasználását irányozza elő. Állami beruházásokra 52—53 milliárd forint fordítható, amelynek nagyobb része a folyamatban lévő beruházások kivitelezésének meggyorsítását szolgálja. — összesen öt egyedi nagy beruházást kezdenek el. A folyamatban lévő nagyberuházások száma 76-ról 58_ra csökken. A vállalatok és szövetkezetek saját pénzügyi eszközei 59—60 milliárd forint értékű beruházást tesznek lehetővé, ami 1972-höz képest kb. 4 milliárd forintos növekedést jelent. A terv beruházási céljainak megvalósítása megköveteli a pénzügyi és anyagi eszközökkel való messzemenő takarékosságot, a jó előkészítést és a szervezett kivitelezést. A készletek az 1972. évinél valamelyest gyorsabban nőnek. Elsősorban — a termelők és a lakosság jobb ellátása érdekében — a kereskedelem készletei emelkednek. Kül kereskedelem Az 1973. évi terv a külkereskedelmi forgalom további dinamikus növekedését irányozza elő. A kivitel és a behozatal rubel és dollár viszonylatban egyaránt az ideihez hasonló ütemben, 7—8 százalékkal nő. Leggyorsabban az anyagok és alkatrészek, valamint a mezőgazdaságiélelmiszeripari termékek forgalma emelkedik. A tervezett forgalom kiegyensúlyozott külkereskedelmi helyzetet biztosít. Az 1973. évi terv előirányzatai reálisak és megalapozottak. A sikeres teljesítés alapvető feltétele, hogy a gazdálkodás hatásfoka a termelés és a felhasználás minden területén javuljon, növekedjék a népgazdasági értelemben vett hatékonyság. A terv e téren az eddiginél gyorsabb előrehaladással számol. A Minisztertanács felhívja az irányító szervek, a vállalatok, az intézmények és a szövetkezetek vezetőit, valamennyi dolgozóját, hazánk minden polgárát, hogy munkájukat ennek megfelelően végezzék. Kéri a dolgozói kollektívákat, a szakszervezeteket, hogy! segítsék a gazdasági feladatok megoldását. Vej-etők és dolgozók tegyenek meg mindent hogy az 1973. évi népgazdasági terv célkitűzései megvalósuljanak és ezzel újabb lépést tegyünk: a IV. ötéves terv sikeres teljesítése, népünk felemelkedése, a szocializmus építése útján. Mesfere az újnak Alacsony és vékony termetével napi 10—12 órát kellett dolgoznia — csupa kézi szerszámmal végzett műhelymunkán — Borús Sándor mesternél, a csak ennyi dologidő után mehetett az ipariskolába, tanulni. Bútor- és épületasztalosnak készült. Büszke volt ám Borús Sándor is 1934-ben, amikor a Karcsi fiú az ipariskola legjobb végzős tanulójaként megkapta a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara oklevelet — e díszes felirattal: „Jó tanoncokból lesznek a kiváló mesterek.” Nagy igazság ez. amelyhez mindig tartotta magát, hozzá híven igazította életútiát az ifjú segéd. Esztendőt dolgozott még Kisújszálláson mesterénél, s azután Pestre ment, hogy a kézi szerszámok után N a gépmunkát is elsajátítsa — lehetőleg minden szakmai «sínlát-bínjái Sikerült is bizonyos összeget megtakarítani, s két év után azzal az eltökéltséggel jött haza, hogy mestervizsgát tesz és a maga lábára áll, műhelyt nyit szülővárosában, Kisújszálláson. — A vizsga 1939 elején jól sikerült, de a további tervet füstbe vitte — a történelem. Az év márciusában besorozták katonának, ősszel be is rukkoltatták. Hadifogságban két és fél évig gyötörte vézna erejét, s csak 1947 őszén iutott haza K’súiszáPásra Előbb egy három tagú társulásban igyekezett asztalosként talpra állni, nem sokára Pedig mindhárman a ktsz alapítói lettek, szövetségben más asztalosokkal. Amikor aztán mélypontra jutott — önhibáján kívül — a szövetkezet, akkor őrá ruházták az elnöki teendőket. Minthogy a sok emberrel való „vesződést” nem szívlelte, a szakmaszeretet újra a ktsz gépműhelyébe húzta, ahol korábban már egy ideig szabász volt. Hosszas győzködésre 1960 első napján — kisebb jővedelemért is — a faipari vállalathoz jött át. gyártmány- és gyártás előkészítőnek. Elsősorban, hogy segítsen meghonosítani új faipari termékek gyártását, ehhez új gépeket, berendezéseket konstruálni, régi eszközöket új műveletekre alkalmazni. s betanítani minderre az ott dolgozókat Ez imént írt feladatokat ma már gyártás- és gyártmányfejlesztőként látja el Karakas Károly asztalosmester. Munaktársaival, egy-két műszakival és néhány szakmunkással karöltve, segítve egymást. A saját érdemeit inkább a másoké után sorolva, s rá jellemző szerénységgel el is hallgatva. Kimunkálja például egy-egy új célgép fő mechanikai szerkezetét. amely azután „kialakul” a lakatos és más szakik közreműködésével. A vállalat igazgatója nemrég vette szemügyre az idei újítások listáját. „Karakas Karcsinak hogv-hogy semmije sincs éren?” -— döbbent meg. hiszen a fatalomarógéoet is 6 konstruálfa V>«5é nincs egy újításod sem a naplóban bejegyezve?” — A válasz rnv' d volt: ..Ez a munkaköri kötelességem”. Magyar István Véleményünk Szolnok élelmiszer-ellátásának helyzetéről A városi tanács üléíe elé Jó vagy rossz? Avagy közepes Szolnok élelmiszerellátása? Erre próbál választ adni holnap a városi tanács, annak a jelentésnek a megtárgyalása után, melyet egy külön bizottság készített el. A téma napirendre tűzése indokolt, hiszen — mint a jelentés is tartalmazza — az utóbbi években nem vizsgálta a város „parlamentje” a lakosság hangulatát is jelentősen befolyásoló élelmiszerellátás helyzetét és a fejlesztési terveket, melyek megvalósítása révén újabb ,.fehér foltok” tüntethetők el a város kereskedelmének térképéről. E megállapítással csak egyetérthetünk és úgy gondoljuk, a tanács tagjainak is hasonló a véleménye, és lesz is mondanivalójuk a vitában mind a helyzetértékelésről, mind a javaslatokról. A tanács elé terjesztendő anyag ismeretében néhány észrevétellel szeretnénk a helyes határozat meghozatalát segíteni. Tagadhatatlanul megnőtt az utóbbi években a város bolti élelmiszerforgalma, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat mellett előre tört a .Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ, a Csemege Kereskedelmi Vállalat, évről évre nagyobb aránnyal részesedve a forgalomból. A fejlődés forintban, százalékban, a bolthálózat alapterületének növekedésében is kimutatható. S' mégis vitatjuk a jelentés lényegét összefoglaló tanácshatározati javaslatot, mely a város lakosságának élelmiszerrel való ellátását menynyiségileg és minőségileg egyaránt ,.biztosítottnak” tartja. Kétségbe vonjuk a megállapítást. mert Szolnokon igen különböző nagyságú élelmiszerboltok vannak, sok a kicsi és elavult üzlet, s különösen a peremkerületekben nem tudják a vásárlók igénveH kielégíteni. Az épülő új lakónegyedek is bobokra. ABC-ámházíikra várnak. S mi lesz a szolnoki piac sorsa? Hová kerül? Ezt, miért kerüli ki az előterjesztés. mikor közismert, hogy a szabadniac is fontos szerepet tölt be a zöldség és gyümölcsellátásban. Ha a helyzet annyira megnyugtató volna, mint a jelentés tartalmazza, nem lett volna szükség arra, hogy a megvel párt és tanácsi vezetés az elmúlt hónapokban olyan sokat és kiemelt módon foglalkozzon Szolnok város kereskedelmi ellátottságával» beleértve az élelmiszerellátást Is. Az ország gvűlési képviselők mepvei csoportja is szükségesnek tartotta a kérdéssel foglalkozni. November 1R-1 ülésén többek között ilven megáll anítások hangzottak pl: ..Szolnok ellátéisa e'O’ártelműen rossz”, „Gczmt&n szembe kell né-műnk íeleolegí bel érzeti ínkkej, mert a feileszbSc ellenire elmaradtunk és ellátásban a teleniogj áHanntnk tovább tarthatatlanok.” A tanárcihés elé kerülő anyag dinamikus fejlődésről beszél, valamint arról, hogy a helyzet Szolnokot illetően jobb. mint a megyei és az országos átlag. Az országgyűlési képviselők elmentek a helyzetet tanulmányozni a szomszédos megyeszékhelyekre. ök ennek az ellenkezőjét állapították meg. Mi nekik hiszünk. A helyzet súlyosságát bizonyítja. hogy az országgyűlés múlt heti ülésszakán, a költségvetés vitájában Fábián Márton országgyűlési képviselő is szükségesnek tartotta a kormány figyelmét arra felhívni, és a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint más illetékes szervek segítségét kérni a. város kereskedelmének fejlesztése érdekében. A képviselő csoport ülésén hangzott el: Megvan a terület a megyei termelőszövetkezetek közös vállalkozásaként felépítendő áruházhoz. Ahhoz, hogy végre felépüljön, meg kellene állapodnia a tanácsnak a tsz-ek képviseleti szervével. Erről sem szól a jelentés, főként arra nem ad választ, kinek a hibájából húzódik el az ilyen kérdések megoldása a végtelenségig. A szövetkezetek területi szövetségét is megkeresni javasolja a határozattervezet, hogy adjon egy listát a megyei zöldség-gyümölcs termelő közös gazdaságokról, amelynek alapján majd ezután felkérik őket. létesítsenek Szolnokon elárusító helyeket. (!) Nagyon „halvány” intézkedés ez. hisz erről évek óta „szó van” — mégsem mentünk semmire. Nem valószínű, hogy ilyen „felkérések” ezután nagyobb eredménnyel járnak! A megye nagy élelmiszertermelő állajni gazdaságai évek óta hangoztatlak hajlandóságukat. hogy megfelez lő korszerű üzletekben hozzáiáruljanak a város jobb ellátásához. Erről most szó sem esik a határozattervezetben. Ehelyett — furcsa módon — az eredmények között azt olvashatjuk ..létrejött az állami gazdaságok élelmiszerboltja.” Valóban volt egy ideig ilven bolt de már régen megszűnt, még a helyét is lerobbantották. Mindezek alapján azt javasoljuk. Szolnok város Tanácsa kritikusan elemezze a jelentést ás a határozati javaslatot. Feltétlenül ismerje el mindazokat az erőfeszítéseket, amelvek az eddigi eredményeket szülték, fogadja el a javaslatot a kereskedelmi dolgozóknak szóló dicséretről. A javaslatban megfogalmazott általános elemzést és helyzetképet. a tervezett intézkedéseket azonban nem javasoljuk elfogadni. mert azok perspektívában nem ígérnek megfelelő változást Szolnok város élelmiszerellátásában. Ügy véljük. hogy Szolnok jövője a lakosság érdekeinek képviselete alaposan végiggondolt jobban élőké* szírof*. gyors eredményeket hozó döntéseket követel a városi tanácstól.
