Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-17 / 297. szám
Önkormányzat és lehetőség m-r éhány hét múlva már második esztendejét tölti be _[^j legutóbbi tanácstörvényünk, az 1971. évi I. törvény, nem egy részletét illetően eléggé tájékozatlan vagy egyoldalúan tájékozott a lakosság, sőt több helyütt a tanácstagság is, ami nemegyszer félreértésekre, szemléleti torzulásokra vezet. A dolgok nem teljes megértése — vagy még inkább félreértelmezése — kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt sokan nem veszik tekintetbe, hogy a tanácsok önkormányzati jellege — a nagyobb önállóság, hatáskör — messzemenően nemcsak a gazdasági kérdésekre vonatkozik, másrészt túlértékelik — legalábbis a pillanatnyi helyzetben — még a nagyobb gazdasági önállóság lehetőségeit is. A helyes nézőpont kialakításához mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a tanácsok önkormányzati jellege a népképviseleti elv érvényesítésének következménye, tehát rendkívül fontos eleme az állami demokrácia továbbfejelsztésének Efelől nem hagyott kétséget a párt X. kongresszusa 6em, amikor az állami élet és a szocialista demokrácia még lendületesebb kibontakoztatását tűzte célul az ebben résztvevő szervek elé. Vagyis a szocialista demokrácia — még pontosabban az állami demokrácia, — a népképviselet és az önkormányzati jelleg szervesen összefügg egymással, mint egymás után kibomló lehetőségek a választók akaratának, igényeinek érvényesítésére. A népképviselet fórum a nép szavának hallatására, az önkormányzat pedig módszer a nép akaratának gyakorlati valóra váltására, s mindezt természetesen a szocialista demokrácia keretei között. Ehhez teremtették meg a jogi alapokat a tanácstörvény, továbbá a végrehajtását célzó más jogszabályok, mégpedig főként a helyi tanácsok vonatkozásában. Hogy milyen nagymértékben növekedett az utóbbi két év során a tanácsok és szerveik hatósági-igazgatási hatásköre, helyi önállósága, azt egyre több ügyfél tapasztalhatja a tanácsházákon, amikor helyben és általában különösebb huzavona nélkül intézik ügyéit. Az is eléggé közismert, hogy az ország valamennyi helységében a tanács alkotta meg saját szer<vezeb és működési szabályzatát, ami egész tevékenységének az alapját képezi. Megemlíthetjük még a tanácsok nagyon fontos rendeletalkotási és kinevezési jogát is. hogy beszámoltathatják a területükön működő, különböző — gazdasági, társadalmi, kulturális stb. — nem tanácsi szerveket is és a községek életében jelentősnek ítélt kérdésekben falugyűlést hívhatnak össze. Bőven van tehát lehetőség a demokrácia érvényesítésére az önkormányzat anyagi oldalán kívül is. Egyébként, hogy a tanácsi hatáskörök még világosabbak legyenek és jobban igazodjanak a legutóbbi tanácstörvény által létrejött új körülményekhez, nemrégiben az Elnöki -Tanács és a Minisztertanács is módosított egyes területi hatásköröket. Az érintett minisztériumok, főhatóságok is igyekeznek folyamatosan felülvizsgálni eddig hozott jogszabályaikat, majd „szétosztani” az egyes tanácsszintek között az érvényben maradó hatásköröket. A jövő év elejére elkészül valamennyi tanácssziirt, mindén szakigazgatási szervének un. hatásköri jegyzéke is, mégpedig annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a jövőben az állampolgárokat is érintő ügyeket feltétlenül a helyi szakigazgatási szervek intézzék. A lakosság elképzeléseinek realizálásában nélkülözhetetlenek a biztos és elégséges anyagi alapok is, hiszen bármiféle fejlesztés egyszerűen elképzelhetetlen kellő pénzeszközök és kapacitás híján. Az önkormányzati jelleget immár törvényileg is szentesítő új tanácstörvény ezért is hozott egész sor olyan rendelkezést, amely a korábbinál jóval nagyobb önállóságot biztosít a gazdálkodásban is a tanácsoknak és szerveiknek. Az önkormányzat azonban mindig is csak az adott anyagi lehetőségeken belül érvényesülhet — s ezt tekintetbe kell venniök a lakosságot képviselő tanácstagoknak is és magának a lakosságnak is! Bár az új tanácstörvény hatályba lépése egy csapásra nem tehette teljessé az önkormányzati jelleg kibontakozását, tanácsszervezetünk mégis a legjobb úton halad afelé, hogy a népképviselet és az önállóság egyre zavartalanabb összhangban segítse elő a szocialista demokrácia érvényesülését az állami éleiben. Jóváhagyta a kormány az 1973. évi népgazdasági tervet A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1973. évi népgazdasági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1972. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételével dolgoztak ki. A Minisztertanács megállapította, hogy 1972-ben a népgazdaság a tervben kijelölt irányban fejlődött. A gazdálkodásban az 1971. évi szinthez mérten kedvező változások következtek be. A nemzeti jövedelem a tervezett ütemben, 5—6 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása azonos volt a tavalyival a termelés és az elosztás feszültsége feloldódott. Ez döntően annak köszönhető, hogy a felhalmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem éri el az 1971-es szintet. A fogyasztás közel a tervezettnek megfelelő ütemben, 4—4,5 százalékkal növekszik. A felhalmozás és a fogyasztás aránya az utóbbi javára változott. összességében kiegyensúlyozott a külkereskedelmi forgalom. A termelő ágazatok 1972. évi fejlődése megfelel a IV. ötéves terv időarányos és az éves terv előirányzatainak, néhány tekintetben a vártnál magasabb. Az ipari termelés 6—6n százalékkal, s a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedik. Eredményes esztendőt zár a mezőgazdaság. Termelése a A Minisztertanács határozata szerint 1973-ban a gazdasági munka fő feladata — a IV. ötéves tervvel összhangban és az abban foglalt célok teljesítése érdekében — a társadalmi termelés hatékonyságának gyorsabb ütemű növelése. Meg kell szilárdítani a gazdasági egyensúly javításában elért eredményeket. Ennek feltétele, hogy a gazdaságirányító szervek munkájukban következetesen érvényesítsék azokat a gazdálkodási elveket és intézkedéseket, melyek a termelésnek és a felhasználásnak terv szerinti alakulását biztosítják. A vállalatok törekedjenek erőteljesebben tavalyi magas szántét 4—5 százalékkal haladja túl. A termelési eredmények lehetővé tették, hogy a lakosság a múlt évinél magasabb színvonalon elégítse ki anyagi és szellemi szükségleteit. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 2,4 százalékkal, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme pedig 4—4,5 százalékkal nő. 1972-ben a tervezett 75 ezerrel szemben több mint 80 ezer lakás készül él. ezen, belül az állami kivitelezésű építés terve teljesül, piíg a lakosság építkezése nagyobb a tervezettnél. Jelentősen javult az egészségügyi, szociális és kulturális ellátás. A beruházások növekedése mérséklődött. Szintjük csupán 1—2 százalékkal magasabb a tavalyinál és — több év óta először — a terv szerint alakul. Az export növekedése az idén meggyorsult, több mint 20 százalékkal haladja meg a múlt évit. Ugyanakkor az import lényegében megegyezik az előző évivel. A külkereskedelmi forgalom egyenlege jelentősen javult, a szocialista és a tőkés viszonylatban egyaránt jobb a tervezettnél. a termelés szerkezetének javítására, a hazai és a külkereskedelmi szükségletekkel összhangban álló, gazdaságosan előállítható termékek arányának növelésére. Az ötéves tervben, előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét, ezzel párhuzamosan csökkentsék a termelési, különösen az anyagjellegű költségeket. Javítsák a lekötött eszközök kihasználását, a vállalati termelés gazdaságosságát. Tervszerűen és jól gazdálkodjanak saját fejlesztési alapjukkal és a részesedési alapokkal. A kormány megállapította, hogy az 1973. évi népgazdasági tervnek a fejlődés ütemére és a népgazdaság fő arányaira vonatkozó előirányzatai megfelelnek a gazdaságpolitikai követelményeknek, a IV. ötéves terv céljaihoz igazodnak. A népgazdaság fejlődési üteme és fő arányai A nemzeti jövedelem terén 1973-ban a termelési lehetőségekkel, valamint a felhasználási előirányzatokkal összhangban a nemzeti jövedelemnek az 1972. évinél mérsékeltebb, 4—5 százalékos emelkedését tartja szükségesnek a terv. A tervezett növekedést a társadalmi termék körülbelül 5 százalékos emelkedése alapozza meg. A nemzeti jövedelem emelkedésével csaknem azonos ütemben nő annak belföldi felhasználása. Az életszínvonalpolitikai célkitűzéseknek megfelelően a felhasználáson belül növekszik a fogyasztás aránya. Az összes fogyasztás mintegy 5 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 5— 5.5 százalékkal haladja meg az 1972. évit. A felhalmozás 1973-ban is ennél mérsékeltebben, körülbelül 2 százalékkal emelkedik, a készletek emelkedését ugyancsak viszonylag mérsékelt ütemben irányozza elő a terv. A termelő ágazatok 1973. évi fejlődését, valamint a nemzeti jövedelem felhasználását a terv a következőkben irányozza elő. Ipar, építőipar Az ipari termelés 1973-ban 5,5—6 százalékkal — az 'ötéves tervben kitűzött átlagos növekedési ütemben — emelkedik. Folytatódik az ipar szerkezeti átalakítása. Az ipar átlagánál továbbra is gyorsabban nő a vegyipar, a villamosenergiaipar és a gépipar termelése. A terv számol a gyártmányszeirkezet változtatásának némi gyorsításával, a minőség további javításával, a kereslethez való alkalmazko(Folytaíás a 3. oldalon) Fő feladat a termelés hatékonyságának gyorsabb növelése tH a: Heti világhíradó ft Véleményünk Szolnok élelmiszerellátásának helyzetéről ft Átkelés a Dunán ft Szülői értekezlet ft Mészáros Lajos emlékkiállítása ft Furulyaszó mellett ft 50 éves a Szovjetunió ft Republikánus elnök, demokmtn kongresszus [" * Nagy hatalom, nagyvonalúság nélkül ☆ Sportélet 1972. ☆ Edit ☆ Tv, rádió műsor ☆ Piaci szemle HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TÜDÖSÍTÁSO K — HÍREK — ' U [JTÍÓSlTÁSOK — HÍRE Gáspár Sándor a Szovjetunióba utazott Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárának vezetésével tegnap reggel szakszervezeti delegáció utazott a Szovjetunióba. A küldöttség részt vesz a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A küldöttséget a repülőtéren a SZOT Titkárságának tagjai búcsúztatták. Ott volt A. M. Szorokin, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének követtanácsosa. Pártmunkás küldöttségek hazaérkezése Tegnap hazaérkezett Prágából az MSZMP Központi Bizottságának pártmunkás küldöttsége, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Borbándi Jánosnak, az MSZMP KB tagjának, a KB osztályvezetőjének vezetésével december 11—15 között tapasztalatcserét folytatott Prágában az állami adminisztratív szervek pártirányításának kérdéseiről. » * » Csendes Lajosnak, az MSZMP KB osztályvezető helyettesének vezetésével december 11-től 16-ig magyar pártmunkás küldöttség tartózkodott Jugoszláviában és tanulmányozta a JKSZ ideológiai tevékenységét. A delegációt, amely Belgrádiján és Zágrábban tájékozódó jellegű megbeszéléseket folytatott vezető pártmunkásokkal és megtekintette a Borba, válamint a Vjesznik Lapkiadó Vállalatokat, Belgrádban fogadta Sztevan Doronjszki, a JKSZ elnökség Végrehajtó Irodájának tagja. A magyar pártmunkás küldöttség tegnap visszautazott Budapestre, Az MNOT elnökségének ülése A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége tegnap kibővített ülést tartott a nőtanács székhazában, amelyen részt vettek a SZOT, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti nőbizottságok vezetői és az Országos Nőtanács több tagja. A beszámolót követő vita és hozzászólások után a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság határozatainak megállapításaival, a X. kongresszus óta eltelt munka értékelésével és a Központi Bizottság célkitűzéseivel. Az elnökség elhatározta, hogy 1973. ele;áre összehívja a Magyar Nők Országos Tanácsának ülését. Olaj a Zagyvában Háromnapos megfeszített munkával tegnap sikerült „lehalászni” azt az olajszennyeződést, amelyet csütörtökön észleltek először a Zagyva vizében. A Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság speciális vízvédelmi osztagjai a bejelentést követően megkezdték a védekezést. Három helyen — Szászbereknél. Zagyvarékasnál és Szolnok felett — pátria-lemezekkel, rőzsefalakkal és perlittel fogták fel az olajat. Gyors beavatkozásuknak köszönhető. hogy a veszélyes szennyeződés nem jutott tovább. nem került a Tiszába. Az eddigi vizsgálatok szerint az olaj feltehetően a Jászberényi Aprítógépgyár szennycsatomájából került a Zagyvába. A rendkívüli vízszennyezés okának megállapítására. a felelősség tisztázására a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megkezdte a hatósági eljárást. Baleset Tegnap, a délelőtti órákban Szolnokon a Munkásőr úton a megengedettnél gyorsabban vezette CM—48—86 rendszámú gépkocsiját Fógel Márton szolnoki kisiparos, A kocsi a síkos úton megcsúszott és egy buszmegállónak ütközött, majd felborult. Két utasa súlyosan megsérült. Fógel ellen a rendőrség megindította az eljárást. Vízügyi együttműködés Hazaérkezett Kijevből a magyar vízügyi küldöttség, amely a magyar—szovjet közös vízügyi bizottság december 8—16. közötti XXII. ülésszakán vett részt. Az ülésszakon megvitatták a Tisza és mellékfolyói határmenti szakaszainak árvízvédelmi. folyamszabályozási és vízminőségvédelmi kérdéseit. Foglalkoztak a Tisza távlati vízgazdálkodási mérlegének összeállításával. A magyar és az ukrán tervező intézetek közös tanulmányokat dolgodnak ki az árvízvédelmi művek fejlesztésére, a Tisza felső vízgyűjtő területén létesíthető közös érdekű víztárolók kiválasztására, valamint a hidrometeorológiai megfigyelő és előrejelző szolgálat tökéletesítésére. 2300 lakás évente Veszprémben épül Európa egyik legkorszerűbb házgyára. Évente 90 000 négyzetméter panelt állít majd elő. amelyből 2300 kétszobás lakást lehet összeszerelni. A” új gyár előnye, hogy elemei 4.8 méter fesztávolságúak lesznek, szemben a hazánkban jelenleg gyártott 3.2 méter fesztávolságú házgyári termékekkel, A veszprémi házgyári elemek alkalmasak például társas üdülőházak építésére is. Tervek szeri .1 a házgyár ellátási körzetét kiterjesztik majd a Balaton déli partjára.