Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-16 / 296. szám
' 1973. december 16. SZOLNOK MEOlfcl MEPLAP 5 Emlékezés Kodály Zoltánra Kodály Zoltán a karcagi fiatalok között (Fotóarchívumunkból) Kilencven évvel ezelőtt, december 16-án született Kodály Zoltán. Szülővárosa Kecskemét jogosan tekinti fiának a mestert, aki ugyan korán elkerült onnan, mégis büszkén vallotta magát Kecskemét szülöttjének. A város mindig sokat tett Kodály eszméinek terjesztéséért, munkásságának elismertetéséért. Elsőként rendezett hangversenyt Kodály Gyermekkaraiból. itt került később bemutatásra hatalmas kórusműve a Jézus és a kufárok, és itt jött létre húsz évvel ezelőtt Kodály útmutatása nyomán az első énekzenei általános iskola. Kodály az énekléssel nemcsak a zenei ízlést akarta fejleszteni, hanem rajta keresztül a gyermeki lélek egészének formálását, a harmonikus személyiség teljes kialakítását tűzte ki célul. „Zene nélkül nincsen teljes ember. Így tehát magától értetődő volt, hogy a zenét be kell kapcsolni az iskolai tárgyak közé. Nélkülözhetetlen. S kiderült, hogy azokban az iskolákban, ahol a zene mindennapos tárgy, minden egyéb tantárgyat könnyebben tanulnak a gyerekek. Ez nem valami titokzatos varázs, hanem egyszerűen az a mindennapos kis zenével foglalkozás annyira fölélénkíti az elmét, hogy fogékonyabb lesz minden mással szemben is”. A pedagógus, a zeneszerző és a zenetudós Kodály minden gondolatával és minden tettével, szinte ugyanazt a célt szolgálta; a magyar népet kiemelni évszázados szellemi elmaradottságából. Megteremtette az új szellemű, népzenén alapuló magyar műzenét, és útnakindította a jövő zeneszerző. zeneértő közönségét. Felsimerte, hogy a zenére nevelést a gyermekkorban kell elkezdeni éspedig a „...a mindenki számára hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszerrel”: az énekkel. Gyermekkarai különösen jelentősek, mert rajtuk azóta szinte egy éneklő nemzedék nőtt fel. „Akinek nem mindegy mi lesz itt a zenében egy-két emberöltő múlva, nem mehet el közömbösen az iskola mellett, amikor énekszó hallik ki belőle”. De Kodály nem felülről beszél a gyermekekhez, hanem egyenrangú társként kezeli őket. ezért nőttek túl gyermekkarai az iskola falain és váltak a koncert termek állandó műsorszámaivá. Népzenegyűjtésével Kodály a nép évszázados kincseit mentette, meg és műveivel európai rangra emelte a magyar parasztok dalait. Két daljátékában a Háry Jártasban és a Székelyfonóban első ízben szólalt meg a magyar népdal az' operaszínpadon. A népdalgyűjtéshez erőt, útmutatást Petőfi és Arany munkássága adta Kodálynak. „A népköltészet az igazi költészet, — írja Petőfi Aranynak — legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá. Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll hozzá, hogy a politikában is uralkodjék.” „Nemzeti költészetet csak azontúl remélek, ha előbb népköltészet virágzott” — válaszolt Arany. Népének felemelése, szellemi megújulása nemcsak népdalfeldolgozásainak, de egész zeneszerzői, pedagógusi és tudományos munkásságának vezérlő elve volt. Érthető, hogy a Tanácslcöztársaság leverése után a zenei direktóriumban betöltött tisztsége miatt megalázó/fegyelmi vizsgálatot indítottak ellene. lyjdályt a támadások nem törték meg, „bűneit” emelt fővel vállalta. „... mindezt a munkát az állam támogatása nélkül végeztem. Ez különben egyáltalán nem fizethető meg. Vajon honnan merítettem erőt mindehhez? Kétségtelen azon hazaellenes lelkületböl, melyet rám akarnak bizonyítani. A napi politikával nem foglalkozom. Átvitt értelemben azonban politikai minden taktus, minden népdal, amit feljegyeztem. Szerintem ez a helyes nemzeti politika. A tetteké és nem a frázisoké. És ezt üldözik bennem”. Elszánt hite hatalmas műveltséggel társult. A klaszszikus és modern művészet szinte minden ágában egyforma otthonossággal mozgott. Sokkq.1 több volt mint zenész. A zenéli keresztül az egész emberiség haladását akárta szolgálni, népét jobbá, boldogabbá tenni. „Mert az igaz művészet a legnagyobb lendítőerő egy magasabb rendű emberség, az emberhez valóban méltó élet felé”. K. A, Befajeződött a Verseghy emlékülés A Szovjetunió lenini alkotás Ünnepi tudományos ülés az Akadémián Tegnap délelőtt 9 órakor Szolnokon a tanácsházia nagytermében folytatódott a váro6 nagy szülötte, Verseghy Ferenc halálának 150. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülés. Orosz László, az emlékülés első előadója Verseghy verstani nézeteiről tartott érdekes előadást. Kovács Ferenc Verseghy korszerű nyelvi törekvéseit ismertette. , Nagy érdeklődést váltott ki Notheisz János Szolgai és szabad utánzás című előadása, melyben Horatius Ad Thalarchum versének Virág Benedek és Verseghy fordításait elemezte. Verseghy Kaczaifalvijárói és forrásairól „Szerencsés nemzetiesítés” címmel Notheisz Jánosné tartott rendkívül igényes előadást. Az emlékülés utolsó előadója Kardos Józsefné volt, aki a Verseghyről és írásairól megjelent cikkeket, tanulmányokat, monográfiákat ismertette. Az előadások és a vita után Weber Antal, a Magyar Irodalmi Társaság főtitkára, egyetemi tanár öszszefoglalta a kétnapos emlékülés eredményeit, méltatta az elhangzott előadások tudományos értékét, az előadók igényességét, alapos felkészülését. A tudományos ülésszak résztvevői fel egy órakor a szolnoki köztemetőben megkoszorúzták Verseghy Ferenc sírját. A Magyar—Szoviet Baráti Társaság, az MSZMP KB Politikai Főiskolája és a Magyar Tudományos Akadémia tegnap ünnepi tudományos ülést rendezett a Szovjetunió megalakulásának fél évszázados évfordulója tiszteletére a Tudományos Akadémia nagytermében. Az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső akadémikus, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, — Nagy Miklós, az MSZMP KB tudományos- és kulturális osztályának vezetője, Erdey-Gruz Tibor akadémikus, az MTA elnöke, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Katona Imre, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapest nagykövete és J. V. Bromlej, az SZMBT hazánkban tartózkodó delegációjának vezetője. Az ünnepi ülésen Nemes Dezső mondott elnöki megnyitó beszédet. A Magyar—Szovjet Baráti A téli szünidőién (Tudósítónktól) A jászberényi Kókai László úttörőház gazdag programot kínál a téli szünidőben az úttörőknek. Decemberben „Vidám évvége” címmel műsoros estet rendez a Drót együttes közreműködésével. Januárban tartják az őrsvezetők háromnapos továbbképzését. Nagy érdeklődés előzi meg az Anonymus ifjúsági Klub és az ifivezetők közös ren-Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia és az MSZMP Politikai Főiskolája nevében köszöntötte a tudományos és egyben ünnepi ülésszak résztvevőit. Külön üdvözölte a szovjet vendégeket a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldötteit, akik — mint mondotta — személyükben annak a népnek képviselői, amely a bolsevik párt vezetésével megalkotta a szovjet köztársaságok egységes szövetségi államát, a fennállásának 50. évfordulóját ünneolő Szovjetuniót. Megemlékezett egy másik kiemelkedő jubileumról, az 1970 tavaszán hazánkban is méltóképp megünnepelt Lenin centenáriumról. „A Szovjetunió megalakulása lenini alkotás” — mondotta. Méltatta a szoviet népek fél évszázados fejlődését. — amelynek jellemzéséül megállapította: A Szovjetunióban végbement társadalmi átalakulás és általános fejlődés a szovdezvényét, a „Milyen a jó vezető?” című klubfoglalkozást A téli szünidő kiemelkedő programja lesz, a Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére sorrakerülő „Petőfi” rajok találkozója. Az úttörőház a szünidőben minden délelőtt és délután tv-nézésre, különböző társasjátékra, január 2-án, 3-án és 5-én mesedéletottre és bábelőadásra várja az úttörőkét és a Kisdobosokat jet népek nemzett kultúrájának nagy fellendülésével együtt azt is magával hozta, hogy azonossá váltak valamennyi szovjet nemzet alapvető társadalmi tulajdonságai, eszméi és céljai. Külön szólt Nemes Dezső a Szovjetunió első negyedszázados eredményeiről, népeinek a II. világháborúban tanúsított gigászi helytállásáról,, Befejezésül hangsúlyozta: — Bonyolult helyzetben« sok áldozattal és erőfeszítéssel érte el a Szovjetunió, fennállásának első két negyedszázadában hatalmas sikereit és ma gyors léptekkel halad a kommunizmus felépítésének útján. A mi pártunk, a mi népünk, a szocializmus felépítésén .munkálkodva ugyanazt az utat követi. Ezért is áll hozzánk oly közel a szovjet nép munkája, annak sokirányú tapasztalata, amelyből már eddig is sok felbecsülhetetlen értékes tanulságot tudtunk levonni saját munkánk számára. — A Szovjetunió fennállásának harmadik negyedszázada kezdődik. Mit hoz a következő negyedszázad? — kérdezhetjük. Bizonyos, hogy a két világrendszer Közötti verseny további kibontakozását, s a kommunizmus új nagy győzelmeit — fejezte be beszédét Nemes Dezső. Ezt követően Erdey-Gruz Tibor lépett a mikrofonhoz, és a Szovjetunió tudományos fejlődéséről tartott előadást. Ezután J. V. Bromlej, a Szovjet Tudományos Akadémia tagja, a Szovjet—Magyar Történész Bizottság elnökhelyettese előadása hangzott el „Jelenkori nemzeti folyamatok a Szovjetunióban” címmel. Az ünnepi ülés Nemes Dezső zárszavával ért véget. „Petőfi" rajok találkozója, klubrendezvények, kábé óadások Nemzeti érdekek, iiilernacionaÜs'a célok Komórsin Zoltán könyve (KOSSUTH — 1972.) A világpolitika komplex megmutatására, az összefüggések feltárására, a nagy, alapvető problémák felvetésére csak nagyobb tanulmány, könyv vállalkozhat. Ilyen munka Komócsin Zoltán „Nemzeti érdekek. internacionalista célok” című könyve. A kötet úgy foglalja össze az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a párt nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárának elmúlt nyolc évben írott cikkeiből, beszédeiből, nagyobb tanulmányaiból a legfontosabbat, hogy — a megírás időrendjére való tekintet nélkül — egy-egy témakört fejezetekbe csoportosítva adja napjaink történelmi folyamatának marxista—leninista elemzését. A történelmi folyamatból is éppen azt hangsúlyozza Komócsin Zoltán könyve, ami alapvető, mély áramlat a kor politikai mozgásában, azaz a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért vívott harcot és az antiimperialista küzdelmet. A munkásmozgalom egységéért folyó harccal foglalkozva Komócsin Zoltán sokoldalúan és erőteljesen szól a nacionalista jelenségekről, az ellenük vívott internacionalista. osztúlyálláspontú küzdelemről: három fejezetre bontott könyvében az első helyet éppen az „Osztályelmélet— nemzeti érdek—internacionalizmus” összetartozó kérdései kapják. „A proletár internacionalizmus egyik alapvető követelménye, hogy minden nemzet elsősorban saját nacionalizmusa ellen harcoljon, mert ezzel nyújtja a legnagyobb segítséget a másik nemzetnek a saját nacionalizmusa elleni harchoz” — írja. külön is hangsúlyozva, hogy figyelmünket elsősorban a „hagyományos”, történelmileg kialakult, múltból ittmaradt eszmei-politikai hordalékra kell fordítani. Komócsin Zoltán részletes elemzéssel mutatja meg. hogy a nacionalizmussal együtt jár a szovjetellenesség, s kifejti: „A szovjeté)lenesséfi olyan repedés, amelynek szélesítésével és mélyítésével lehetőség nyílik arra, hogy súlyos eszmei, politikai károkat okozzanak, és gyöngítsék a magyar nép nemzeti egységét”. A könyv második fejezetében fcíme: A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság nemzetközi politikájáról. A magyar—szovjet bará'ságról”) Hangsúlyozza „A szovjetbarátság kiváltképp nagy jelentőségű a kommunistákra, a nemzetközi munkásmozgalom harcosaira nézve. Amiként a múltban, úgy ma sem lehet forradalmár, internacionalista, kommunista az, aki szovjetellenes. A marxista—leninista elmélet és a forradalmi gyakorlat kizárja azt a lehetőséget, hogy valaki igent mondjon a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, egyszersmind viszont nemet mondjon a Szovjetunióra.” A könyv fejezeteiből, a cikkekből, előadásokból számos példát lehetne idézni — a példák a legutóbbi idők történelmi folyamatának eseménysorából valók —, mindezek azt bizonyítják, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért harcoló erők fő jellemzője az SZKP-hoz való testvéri, proletár internacionalista viszony s a hazai szocialista építés igaz hívei számára is éppen a munkásnemzetköziség, a Szovjetunióhoz való viszony volt és marad a politikai próbakő. Komócsin Zoltán könyvének, a kor fontos világpolitikai problémakötegei marxista—leninista elemzésének egyik legfontosabb mondanivalója a szocialista hazafiság és a munkásnemzetköziség szétbonthatatlansága; az a gondolat, hogy internacionalista elkötelezettség és nemzeti érdek elválaszthatatlan, egységes egész, A mi korunkban aligha becsülhető le egyetlen kommunista sem a polgári ideológia — s annak változatos csomagolású nézetrendszerei — elleni harc fontosságát, csakúgy, mint a szociáldemokrata ideológia elleni küzdelem szükségességét. Ám — s Komócsin Zoltán kőnvvónek lényeges megállapítása ez — napjainkban nem kisebb a jelentősége annak a harcnak, amely magában a kommunista mozgalomban bontakozott ki. A kínai vezetők antileninista nézetei elleni küzdelemről van szó; arról a harcról amelyet a mai kínai vezetők nacionalista, szovjetellenes platformja ellen vív a nemzetközi kommunista mozgalom. A szocialista, a marxista—leninista külpolitika a tötrténelmi folyamatok elemzésében mindig az alapvetőt keresi, tehát az osztályerök viszonyát, az osztályérdekek ielentkezését. az osztálvharc főfront, iáit. Komócsin Zoltán könyve a felszólalások interjúk tanul mánvok cikkek tematik-s csoportosításával világos és meggyőző okfejtéssel segít jelenséget és nézetet, eseményt és folyamatot egyaránt osztályszemlélettel elemezni, vizsgálni. G. M. Pé dús összetouns Határidő előtt elkészült a Ganz-Villamossági Művek szolnoki üzemének óvodája. Tegnap lezajlott az épület műszaki átadása, január első munkanapján pedig már birtokukba vehetik a kicsinyek a gyermekintézményt. A gyár dolgozói 5040 óra társadalmi munkát végeztek az óvoda gyors és pontos átadása érdekében. A szocialista brigádokon kívül* a KISZ-fiatalok és a munkásőrök is részt vállaltak a feladatokból. A gyár a szociálisépületet adta át erre a nemes célra. Az új, harmincnyolc személyes óvodában három szakképzett óvónő és három dajka foglalkozik majd az üzem dolgozóinak gyermekeivel. • * * Országszerte gond a kicsinyek gyermekintézményben- való elhelyezése. Hiszen a megfelelő épületen kívül a berendezés, a minden igényt kielégítő felszerelés jelentékeny anyagi áldozatot követel. Éppen ezért dicséretes az a törekvés, hogy az üzemek, vállalatok erejükhöz mérten anyagi segítséget nyújtanak p gyermekintézmények létrehozásához, illetve fenntartásához. A Ganz Villamossági Művek szolnoki üzeme ennél sokkal többet tett. A maga erejéből hozott létre egy kitűnően felszerelt óvodát. Az anyagot. a berendezést fizette a vállalat, a munkát pedig az üzem dolgozói végezték el. Társadalmi munkában. Az egész kollektíva tneerrt ->7dult az ügv érdekében! Febben a szép. a J nemes: a péHá« össze- J .fogás a közügyért. £ \ M. E. £
