Szolnok Megyei Néplap, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
1972. december 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Verseghy Ferenc és Szolnok A $*<1Z(1(1 & történelmi hagyományokkal és igen kevés irodalomtörténeti emlékekkel rendelkező Szolnok város igen hamar felismerte. hogy az irodalomban és nyelvészetben jeles eredményeket elért szülöttének, Verseghy Ferencnek emlékét megbecsülje. Halálának 150. évfordulója alkalmával rendezett kiállítás és tudományos ülésszak szükségessé teszi ennek kifejtését. 1757. április 3-án Szolnokon született sóhivatali mázsáló fiaként. Apja korán elhalt. Az 1769-es városi összeírás szerint özvegy édesanyjának háza volt, földje semmi. Szegényes gyermekkorára mégis oly költeménnyel emlékezett (Külső-Szolnok), amelynél szebbet Szolnokról máig nem írtak. Küzdelmes, tragikus életútja általánosan ismert, de emlékének megörökítése Szolnokon valójában 1895-től kezdődik. A főgimnázium önképzőköre ugyanis .. figyelembe véve azt, hogy az önképzés munkáját sfi ifjúsági körök irodalmunk valamelyik jelesének neve és mintegy védőszárnyai alatt szokták végezni, és hogy ily jelesünk a szolnoki születésű Verseghy Ferenc is, a vezető tanár indítványára a kör elhatározta és a nagymélt. minisztérium jóváhagyta, hogy az egyesület a „Verseghy Kör” nevet vegye fel...” (11438/97 VKM. sz.) És Nógrádi László tanár további szorgalmazására gyűjtést kezdeményeznek. A Tiszavidéki Hírlap 1898. november 26-i számában írja: „....Verseghy Ferenc valóban olyan alakja irodalomtörténetünknek, ki mindenkor megérdemli az utókor háláját. Sokoldalúan képzett, nagy tehetségű, lelkes hazafi és író. A költészet majdnem minden ágában működik: játszi kellemmel, szelíd gúnnyal írja meg lírai költeményeit. ír drámát, regényes rajzokat, elbeszélő költeményeket, melyek közül leghíresebb a Rikóti Mátyás. Ez a sajátságosán tréfás hosszú költemény. mely oly sokáig mulattatója volt a magyarnak. Ha nem is alkotott halhatatlan műveket, mégis számot tesz hatásával, költészetünkben: kitűnő nyelvérzékről tesz tanúságot minden sora, ő ír először rímes ■ dachtilus sorokat, ő hirdeti azt, hogy a vers szótagjainak simulni kell az ének hanglejtéséhez. Méltán nevezték el korában ..magyar hárfás”-nak. KitÚflÓ zenei érzékéről tesz tanúságot nemcsak verselése, hanem költészet■ zenei értekezéseinek sora is. Jeles értekezései közül csak a legfontosabbat, a „Magyar Agláját” említem fel, amelyben a magyar verselésnek különféle nemeiről, ezen kívül és verses dallamokról értekezik, s a versformákat ritmikai szempontból fejtegeti. Mintha a régi lantosok szelleme támadt volna fel benne, nemcsak verseket ír. hanem dallamot is szerez hozzá. Legszebb elismerés költői működéséről, hatásáról az, amit Horváth István, a nagylelkű hazafi és tudós történetíró mond, szólván így: „a szerencsétlen magyart tréfáival élesztgette, vidámította, sőt. talán életben is megtartotta.” Verseghy nemcsak mint költő, mint elméleti fejtegetője a ritmikai kérdéseknek is kiváló, hanem mint nyelvésznek is elismerésre méltó érdemei vannak. Révai nyelvtörténeti módszere ellenében lelkesen védte álláspontját, melyben a nyelvszokásra ad. A két nyelvész vitái hatottak oda, hogy I Pest az irodalom központjává legyen. Mindenha dicsősége lesz Szolnok városának a szegény sótiszt fia, s mindenha dicsőségére fog válni Szolnok közönségének, ha ezen kiváló szellemi harcosnak emléket emel.” Sajnos a megindult gyűjtés eredménye az I. világháborúban elveszett, a pénz elértéktelenedése folytán. 1922-ben — ezelőtt ötven évvel — a gimnázium maga is felvette a Verseghy nevet, amikor a középiskolákat irodalmunk, történelmünk nagyjairól nevezték el. S társadalmi egyesületként megszerveződött a Verseghy Irodalmi Kör is. Utcát is neveztek el róla. a várban. Azért ott. mert úgy vélték, hogy Verseghy szülei a, várban laktak. S amikor a budai Vízivárosi temető felszámolásra került, Szolnokon társadalmi megmozdulás indult, hogy Verseghy hamvait , szülővárosában helyezzék végső nyugalomra. A budai Ponty utcai felsőkereskedelmi iskola diákjaitól — akik Verseghy sírjának gondozói voltak — a szolnoki gimnázium tanulói vették át a sír gondozását. 1931-ben Szolnok város díszsírhelyet adományozott költőfiának. Országos ünnepség keretében helyezték szülővárosában végső nyugalomra. I93i-ten az a terv is megvalósult, hogy ércszobor hirdesse Verseghy emlékét a Tisza-parton. Borbereki Kovács Zoltán klasszikus nyugalmú szobrát ott állították fel, ahol Verseghy „remegő szemeibe az első napragyogás ömlött^’ 1935-ben pedig a gimnázium és a kereskedelmi iskola önképző köre Kemény László és Pauka Tibor tanárok vezetésével kiadták Verseghy egyik jelentős művét, a Rikóti Mátyást, a Magyar Irodalmi Ritkaságok sorozatban. A felszabadulás után a városi könyvtárból kifejlődött megyei könyvtárt nevezték el, Verseghyről, s 1957-ben Verseghy születésének 200. évfordulóján, a gyomai Kner Nyomdában készült reprezentatív kiadvány méltatta a költő munkásságát. , Vár őstörténeti kutatásaink során megállapítottuk, hogy Verseghy szülei nem a várban laktak, mivel ott a német katonáknak volt a szállásuk (ezért a Verseghy utca elnevezés nem a szülőház egykori helyét jelzi), hanem a Tisza-parton, a mai park helyén egykor ott álló sóházak, sótiszti lakások egyikében született 1 Verseghy Ferenc. Ezért került a Verseghy Gimnázium falára a Verseghy emléktábla is. Szolnok város szülöttének, a Marseillaise fordítójának. a francia szabadságeszmékért hosszú várfogságot szenvedett Verseghy Ferenc emlékét őrzi, magáénak vallja. Nevét viselő intézményei ápolják emlékét, s az évek óta megrendezett Verseghy Diáknapok változatosan szép műsora és az érdemekért járó Verseghy plakettek méltó emléket állítanak a „szolnoki hárfás”-nák. Kaposvári Gyula Joleso dolog, hogy bár csak a hónap közepén járunk, már a harmadik jelentős zenei esemény tanúi lehettünk. Köródy András és a fiatal zeneszerzők estje után nem kisebb vendégeket fogadtunk, mint Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művészt és az Állami Hangversenyzenekart. Csütörtökön még sikeres amerikai hangversenykörúton voltak. Hétfőn már Kecskeméten, kedden pedig Szolnokon vendégszerepeitek. Talán ezért is okozott némi csalódást és megütközést, hogy nem volt telt ház a Szigligeti Színházban. Csak öröm és biztatás a jövőre nézve az a tény, hogy sok fiatal, jövendő zenebarát hallgatta meg a nagyszerű koncertet. A keddi hangverseny nagyszerű élménnyel ajándékozta meg a hallgatókat. A műsorra tűzött Kodály-műveknek van egy közös vonásuk: a szerző virtuóz hangszerelési tudását teljes pompájában mutatják be. ' Ilyen volt mindjárt az első szám, a Fölszállott a páva című, magyar népdalra készült zenekari változat. 1939- ben született meg ez a nagy: zenekari alkotás, az aniszter* dami Concertgebouw zenekar felkérésére. Az ősi pentaton dallamra épülő, tizenhat variációt tartalmazó mű ragyogó és rendkívül hatásos darab. A nagyvonalú, de mégis fegyelmezett építkezés, a nagyzenekari hangszínek vé-1 getérhetetlen kavalkádja adott akkor is ha csak eljátssza egy zenekar a szerzeményt. Az Állami Hangversenyzenekar azonban nemcsak eljátszotta. Igaz, a mű elején hiányzott az igazi hangulati fűtöttség az előadóknál. s ezt még tetézte a fafuvósok néhány megingása. Pe a zenekar vonósainak nagyszerű meleg tónusát, hallatlanul kulturált játékstílusát és a rézfúvok kristálytiszta, orgonaszerűen kiegyenlített hangzását, már ekkor is megcsodálhattuk. S az első percek után már teljes fényében pompázott a mű. Csak felsőfokban lehet beszélni a Kádár Kata című néndalballada feldolgozásának előadásáról. Ebben igen nagy része van a szólistának, Jablonkay Évának is.< Nagy* szerű drámai alkat, remek hangadottsággal rendelkező énekes. Szövegmondása is kitűnő, s ez ebben a műben különösen fontos. Akik ismerik a darabot, azoknak is lenyűgözően új ' volt a megszólaltatás mély tragikuma, megrázó ereje. A szünet után elhangzó Háry János szvit is tartogatott újdonságnak tűnő zenei megfogalmazásokat, például a bécsi harangjáték sziporkázóan szellemes hangszerelésének megszólaltatását, vagy a zenekar hangeffektusainak humoros kiélezéseit a negyedik tételben. A? Intermezzo kissé szabadabb egyéni megfogalmazása eltért ugyan a verbunkos kötöttebb ritmusától, de meggyőzőnek természetesnek tűnt. Külön élmény volt Ferencsik János káprázatos vezénylési technikája, amely nem tűr egy pillanatra sem elkalandozást, de a legkisebb árnyalatot is világosan, előre leírja egy-egy muzdulattaL A hangverseny méltó módon ébresztette Kodálv Zoltán szellemét és emlékét. K» l I * # Az ifjúsági klubban beatzene magnetofonról. A preszszóban beatzene wurlitzerről. Az utcán beatzene táskarádióból. Ilyené beidegződés után meglepőnek tűnik, hogy a jászberényi Déryné Művelődési Központ Víz utcai termében — annak ellenére, hogy csupa fiatalt látunk, népzene fogadja a belépőt. Szoknyáit lebbennek. botok perdülnek, tánccsizmák dobogtatják a padlót. — Régóta bántó, sőt szégyenletes hiányosságnak éreztem Jászberény kulturális életében, hogy nincs a városban néptánccsoport — mondja Papp Imre, az együttes vezetője. — Néhány barátommal együtt valóságos feözvéleménykutatást tartottam a középiskolások, ipari tanulók és dolgozó fiatalok között: kik azok, akik kedvet éreznek a magyar népi tánchagyományokkal való megismerkedéshez. Harminc lányt és fiút sikerült ‘toborozni, akik már majdnem egy éve lelkesen látogatják a próbákat Papp Imrét jól ismertük egyébként, de mint a Lehel vezér gimnázium biológiakémia szakos tanárát — Hogyan lesz egy ter~ mészettudományos szakos tanárból táncoktató? — Egyetemista éveimben aktív néptáncos voltam, s nem tudtam-' belenyugodni, hogy kedvenc népművészei! ágamtól elszakadjam. Elvégeztem a debreceni megyei művelődési központ oktatói tanfolyamát így vállalkoztam a csoport vezetésére. — Az utóbbi években igen sok sajnálatos példát hallottunk arra, hogy a néptánccsoportok hosszabb-rövidebb működés után felosztanak. Gondoltak-e erre a veszélyre? — Gondoltunk, és próbáljuk megelőzni. Az együttesek felbomlásának szerintem az a legfőbb oka, hogy a táncosok nem azonosulnak eléggé a népzenével és a tánccal érzelmileg, hanem csak mintegy mechanikusan tanulják be a koreográfiát. A jó tánccsoport a fiatalok zenei, esztétikai nevelésének, a népművészeti alkotások megszerettetésének feladatát is vállalja. Ezért próbáljuk mi a magyar néptánc legeredetibb jellegzetességeit» felidézni. A fellépéseinken például — eddig mindöszsze három volt — nem cigányzenekar kísér bennünket, hanem citera, furulya, köcsögduda és más népi hangszerek alkotta együttes., Ezt Szalóczi Miklós zenetanár vezeti. A zeneiskola tanárai látják el a próbákon a zongorakíséretet is. — A néptáncegyüttesek válságát gyakran előidézi az is, hogy egy jó táncos nemzedék kiöregszik..„ — Ez súlyos hiba. Ha egy művészeti csoport megalakul, mindjárt gondoskodni kell az utánpótlásról is. Mi így tettük. Van egy általános iskolás csoportunk. A kicsiket Horti István, a helyi ÁFÉSZ fiatal kereskedelmi előadója oktatja az alaplépésekre: — Nagyon kedvesek és ügyesek — mondja. ‘— Többségükben 10—11 évesek. Csak az az egy aggaszt, hogy a huszonnyolc kislány mellé mindössze nyolc fiú jelentkezett. — Ezen kívül van-e valami egyéb gondja az együttesnek, ami akadályozza a továbbfejlődésben? — Nincsenek táncruháink — veszi át a szót ismét Papp Imre. — Eddigi fellépéseinken kölcsönzött jelmezekben szerepeltünk. Nagyon örülnénk, ha sikerülne saját ruhát szereznünk. — Mikor szerepel 'legközelebb a tánccsoport a nyilvánosság előtt? — A télen tanyai műsorokkal szeretnénk bejárni Berény környékét. A tanyákon bizonyára olyan közönséggel találkoznánk, amely őszintén lelkesedik a néptáncért, mi pedig fellépésrutint szereznénk, hogy nagyobb fórumokra is kimerészkedhessünk. Sz. J. , Papp Imre tanár Czikora Judit gimnazistával előtáncolja az együttesnek a kalocsai páros legnehezebb lépéseit Mit ígér a tv a jövő hétre? December 19-én, kedden „Vadul vagy engedékenyen” c. magyarul beszélő angol film, a „Dühös nemzedék” problémáit tárgyalja. December 20-án, szerdán „■Az egészen nagy ügy” c. magyarul beszélő NSZK tévéfilm egy technikailag kitűnően felszerelt ékszerrabló-banda históriáját mesél el. Tekintettel a hagy érdeklődésre, a „Jogi esetek” soronkövetkező adása ismét az örökbefogadás és a gyermekvédelem kérdéseivel foglalkozik. December 21-én, csütörtökön a „Betanulástól a szereposztásig” c. „opera-dokumentumfilm” ezúttal Kodály Székelyfonó-jának előkészületi munkálatait mutatja be. „A földgolyóról jelentem” c. „kétszemélyes műsor” Szepesi György és Barcs Sándor útiélményeit idézi úgy. hogy közben néhány irodalmi alkotás dramatizált változata is fűszerezi a színesnek ígérkező „párbeszédet”. December 22-én, pénteken, „Karácsonyi műsorainkat ajánljuk” címmel rendkívüli adás lesz, amely bőséges tájékoztatást ad a nézőknek a tv karácsonyi programjáról. Ezen a napon a „Belépés csak tv-nézőknek” sorozat a metró újabb szakaszának átadására invitálja az ország tévénézőit, Tv-stúdió Szolnokon Kulturális jellegű kiadásainkat vizsgálva szembetűnik, hogy sok esetben megelégszünk tartalmas, hosszú időn át kedvezően ható elgondolások valóraváltása helyett látványos, de valójában nem sokat jelentő rendezvényekkel. A rendelkezésünkre álló pénzösszeggel is részben a tegnap, részben a ma és kevésbé a holnap szükségletét igyekszünk kielégíteni. Kulturális missziót tekintve például a televízió hatását semmivel nem tudjuk ellensúlyozni. Ha annak második csatornája is behálózza az országot, akkor még kevésbé. Ezzel már most számolnunk kell, megtenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy megyénk rangját a tv segítségével is növeljük. Mi kell ehhez? Mindenekelőtt a kedvező helyzet felismerése és a hasznos cél érdekében bizonyos fokú áldozatvállalás. Megyénk vezetőit mindez jellemzi. Készek arra, hogy segítséget nyújtsanak egy tvstúdió létesítéséhez Szolnokon. — A tv mfisorigényének kielégítéséhez ugyanis ezernyi produkció szükséges. Ezért a tv vezetői — mindenekelőtt az öt legnagyobb vidéki városban — tv-stúdiót kívánnak létesíteni. — Rendezőt, operatőrt ők biztosítanának, a stúdió építését pedig a helyi szervek. Nős. ami ezt illeti: a Magvar Rádió és Televíziónak Szolnokon van «tűcHiMa. benne nlvan nagyterem. ami tv-felvámieb-re is alkalmas. A szolnoki rádió stúdiónak az utóbbi években Szolnok mellett Heves, Békés és Bács megyében is intenzív vonzáskörzete alakult ki. Van itt jó hírű színház, nagymúltú művésztelep, gyoísan fejlődő ipar is. A vidéken élő művészek tv-játékban való rendszeres szerepeltetése műsoregyeztetési, utazási és szállásgondok miatt csakis a vidéki tv-stűdiók megteremtésével lehetséges. Mindenféleképpen érdemes volna tehát szorgalmazni a Magyar Rádió és Televízió szolnoki stúdiójában a tv-részleg otthonra találását. A leghatásosabb módja ez annak, hogy politikánk, örömeink és gondjaink ismertetésével eljussunk megyénk szinte minden lakójához, s rendszeresebben kapjon hírt rólunk az ország. Van vállalkozó kedv, — kezdeményező erő Szolnokon is, amire építhetne a televízió. Kölcsönös útkereséssel gyümölcsöztetni kellene ezt. Hazánk nagyobb városaiban űj lapok indítását tervezik. Mi a tv-stúdiőra fordított energiát tartjuk időszerűbbnek és a jövőre nézve hatásosabbnak,. A tv vezetői nemcsak Budapest-centrikusan gondolkodnál?. — Szóbanforgó kezdeményezésük mellett sokat tesznek a megyék lakosaiért is. Tervezik például azt, hogy amíg a második csatorna sugárzási köre be nem hálózza az országot. a nagyobb városokban törpeadók teleoftésével biztosítják a második csatorna vételét. Megérdemlik a megvék rokonszenvét és köteennös előnyt jelentő segítő Vezét... Simon Béla .1 Ferencsik János vezényletével Kodály-est a Szigligeti Színházban
