Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-16 / 270. szám
1972. november 16; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP AZ ÜMK KARCAGI ÜVEGGYÁR, KARCA G'BEREKFÜRDŐI TELEPHELLYEL felvételre keres iparszakos közgazdászt VEZETŐI MUNKAKÖRBE, FIZETÉS a 7/1971. MŰM sz. rendelet szerint. LAKÁST BIZTOSÍTUNK. JELENTKEZÉS: személyesen a gyár igazgatójánál, vagy levélben a fenti címen. Főiskolai vagy technikumi végzettséggel,, valamint mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező FÉRFI MUNKAERŐT keresünk. Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével „VEZETŐ’* jeligére a szolnoki hirdetőbe kérjük. GANZ VILLAMOSSÁGI MÜVEK SZOLNOKI GYÁRA hegesztő szakmában férfi és női betanított munkásokat képez A tanfolyam elvégzése után szakképesítési lehetőséget biztosit. Bérezés megegyezés szerint, kéthetenként szabad szóm- bak Jelentkezhetnek, akik 18. életévüket betöltötték és legalább VI. ált iskolai végzettséggel rendelkeznek. JELENTKEZÉS: a gyár személyzeti osztályán. SZOLNOK Monkásőr n. 34/c. TISZTASA'G- KE'N YELEM Értesítjük kedves megbízóinkat, hogy* SZOLNOKON, az ADY ENDRE úton » (OFOTÉRT mellett) A MÁSODIK EXPRESSZ , í EGV1ISZTITO SZALON V\KA1 megnyitottuk. Mindennemű szolgáltatást megvárhatóan is elvállalunk. A Patyolat tisztítás többet ér, mint amennyibe kerül! Patyolat Vállalat SZOLNOK Mit és miért kell megvámolni ? Az áru és a váhi amolyan ikertestvérek, s amióta csak nemzetközi kereskedelem létezik, az országhatárokon mindig találkoznak. Az országok jelentős része, elsősorban azok, amelyek tagjai a GATT-nak, és aláírták az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt, ma is azt vallja, hogy az áruk nemzetközi kereskedelmét adminisztratív eszközökkel nem szabad korlátozni, a forgalom szabályozását vámokkal célszerűbb megoldani. A vám mint forgalomszabályozó Magyarország, amely már korábban kifejezte készségét az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez való csatlakozásra, 1968 óta a tőkésorszá- gokkaL folytatott kereskedelmében nem alkalmaz importkontingenseket, amelyek korábban meghatározták a magyar piacon értékesíthető külföldi áruk mennyiségét, ehelyett vámokkal igyekszik a forgalmat — a népgazdasági é$ a kereskedelempolitikai érdekekkel összhangban — szabályozni. Melyek ezek a népgazdasági érdek? Köztudott, hogy összes behozatalunkban az alapanyagok dominóinak, ezek iparunk számára nélkülözhetetlenek. Éppen ezért a tőkésorszá- gokból származó alapanyagokat sem terheljük vámmal. avagy csak néhány százalékos a vámtarifájuk. Az iparcikkeknél, a beruházási javaknál már más a helyzet, ezeknél a termékeknél egyebek között a hazai ipar védelmére is tekintettel kell lennünk. Az ipari termékek vámtarifái ezért magasabbak és cikkcsoportonként is — pl- félkésztermék. gép, fogyasztási cikk — eltérőek. A vámok nemcsak a be* hozatal áruösszetételére hatnak. Köztudott, hogy árucsereforgalmunk nagysága, értéke tőkésországonként különbözik. Kivitelünket nagymértékben befolyásolja, hogy partnereink milyen kereskedelempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink baj utasát piacainkra. A velünk szemben érvényesített kereskedelempolitikára mi is a vá- mok révén reagálunk, s ennek megfelelően a kedvezményes, vagy a maximális vámtételeket alkalmazzuk áruikra. S miután a vám a belföldi piacon belekalkulálódik a behozott termék árába, nyilvánvaló, hogy külkereskedőinket és az im- portáruk hazai felhasználóit ez a tény beszerzéseiknél nagyon is befolyásolja. Vagyis: abban az országban vásárlunk többet, amely a mi exportunkat — kö'csö- nösségi alapon — vámkedvezményekben részesíti. . A vámok gyakorlati alkalmazásának érzékeltetésére érdemes utalni arra, hogy a divatáru üzletekben gyakran találkozhatunk a világ különböző részeiből importált ruházati termékekkel, amelyek között Afrikából és Ázsiából származók is ákadnak. A7 utóbbiak ára korántsem minőségi okiról alacsonyabb, mint például a francia vagy az angol áruké, hanem alapvetően azért, mert Magyarország a fejlődő országok ipartermékeit különleges vámkedvezményben részesíti. Turisták és a vám Manapság nemcsak az áruk áramlanak hatalmas tömegben az országhatárokon át. hanem az emberek is, a nemzetközi turizmusban már százmilliók vesznek részt. A nemzetközi turizmust és utasforgalmat is élénk árumozgás kíséri, mert az árarányok országonként e'térőek, amit a turisták világszerte kihasználnak- Magyarország a turisták által behozott árucikkekre — meghatározott értékhatáron belül — nem ró ki vámilletéket, az értékhatáron felüli árukra pedig általában 40 százalékos vámtarifát alkalmaz, amely árufajtánként változó. (A gyógyszerek és gyógyászati eszközök vámtarifája pl. 10 százalék.) A turisták által behozott áruk teljes értéke az évi 150 milliárd forintos belkereskedelmi forgalomhoz képest elenyésző, néhány árucsoportban — s épp ott, ahol a hazai és a külföldi árarányok eltérőek — azonban már számottevő. A ruházati cikkeknél például 17—20 százalék, a veMoziépítés , Játék a panellel KGST ielmérés A magyar vegyipar termelékenysége A KGST termelékenységi munkacsoportja nagyszabású felmérést végzett több szocialista országban a termelékenység alakulásáról. Ebbe a munkába bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdasági kutatócsoportja, és a közös tapasztalatok, módszerek fel- használásával a Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztálya átfogó képet vázolt egyetlen iparág, a dinamikusan fejlődő vegyipar termelékenységének helyzetéről, az elmúlt években bekövetkezett fejlődéséről és e folyamat tendenciájáról. Huszonhárom nagyvállalattól gyűjtötték össze az adatokat, amelyekből megállapíthatták, hogy 1960 és 1971 között évente átlagban 7.25 százalékkal nőtt a vegyipar termelékenysége. A növekedés elsősorban a nagy kapacitású üzemek belépésének, a termelékenyebb technológiák alkalmazásának köszönhető. Egyes gyárakban az országos átlag-növe. kedés többszörösét is elérték. Különösen a gyógyszeripari, valamint a szerves- és szervetlen vegyipari termékek termelékenységének növekedése figyelemre méltó, ezeken belül is kiemelkedik a nitrogénműtrágyáé: egy tonnájának előállításához 1968- ban még 2,66 órára. 1971- ben pedig csupán 1,5 órára volt szükség. A nagyszabású elemző munka lehetőséget adott az összehasonlításra is. Az európai fejlett ipari országok vegyipar termelékenységének csupán 63 százalékát érték el hazai üzemeink, 75 százalékát a csehszlovákiai üzemek. Az anyag- és energiafelhasználás a vegyipari termékeink 65 százalékánál megfelel a legjobb európai átlagnak. A KGST-beli és a hazai felmérések lehetőséget adtak arra, hogy prognózist készítsenek a vegyipari üzemek termelékenységének 1980-ig várható alakulásáról. Ezek szerint a vegyipar teljes termelése Magyarországon évente 9,4 százalékkal, Csehszlovákiában 7,7, Lengyelországban 9,6 százalékkal emelkedik. Tavaly májusban adtunk hírt róla, hogy Jászalsó- szentgyörgyön korszerű új mozi építését kezdték el. A község lakói örömmel fogadták a hírt, annál is inkább. mivel a régi mozit többször nyilvánították élet- veszélyes épületté. A 2 millió 300 ezer forintos költséggel épülő létesítmény kivitelezésére a Jászsági TÖVÁLL kapott megbízást, amely vállalta, hogy 1972. május 31-ig felépíti az új mozit Május közepéi! kezdték el az építkezést, s a munka kezdeti ütemének láttán mindenki bízott benne, hogy vállalásukat teljesítik. Közben elmúlt a tél, jócskán kifutottunk a nyárból, de a jász- alsószentgyörgyiek még mindig az oszlopokkal feltámasztott, omladozó moziba járnak. A létesítményátadás késésének okairól érdeklődtünk a Jászsági TÖVÁLL-nál. Megtudtuk, hogy a mozi tervezési munkáját — mint fö- kivitelező — a SZÖVTERV készítette. A tetőszerkezethez Y-jelű penelokat tervezett, és megígérte, hogy segít a ritkán kapható szerkezetek beszerzésében. A TÖVÁLL a panelokat az ígéret ellenére csaknem féléves késéssel kapta meg, s ezzel magyarázható, hogy az építkezésen fél évig szinte állt a munka. Azóta megkapták a sokáig nélkülözött építőanyagot, és ha nagy késéssel is, de tető alá került az épület. Űjból a régi ütemben folyik a munka, az cember végére felépül az új mozi. A községben reménykednek, hogy ezúttal nem marad el az átadás. Nem maradhat el, viszont a kérdés sem: Hogyan állhat le a munka fél évre egy elgyes iparcikkeknél 3—4 százalék. Az utasforgalmi árubevitel vámkezelése egyes országokban — általában a fejlett tőkésországokban — enyhébb, mint nálunk, más országokban. viszont sokkalta szigorúbb. Egy bizonyos, az utasforgalmi vámok alkalmazásának nem az állami bevételek gyarapítása a célja — az évente befizetett vámiiletékek összege jelentéktelen — hanem az üzletelés, a spekuláció korlátozása. A vámrendelkezések egyébként sem gátolják a turizmust, a rokonlátogatást. Bizonyos, hogy előbh- utóbb további könnyítésekre is sor kerül, ennek, azonban az a feltétele, hogy a fogyasztási Cikkek hazai és külföldi árarányai — egyebek között a ruházati cikkeknél — közelebb kerüljenek egymáshozVámtarifa ajándékká Ideményekre A második világháborút követő nehéz esztendőkben sokszor 'emberbarát! feladatot is teljesítettek a külföldről érkezett ajándékküldemények. Gazdasági helyzetünk azonban alapvetően megváltozott, az esetek többségében, az ajándékküldemények segélyjellege megszűnt, s ezért az ilyen küldemények is általában vámkötelesek. Az ajándékküldemények vámtarifája differenciált és métányos. Bizonyos értékkereten belül továbbra Is vámmentesek az ajándékküldemények; például nem terheli illeték a csecsemőholmikat, a piperecikkeket, a játék- és sportszereket, a könyveket. Akadnak azonban olyan nagyértékű küldemények is — a személygépkocsik — amelyek már nem tekinthetők szokványos ajándékoknak, hanem a dolog lényegét tekintve 1500—2000 dollárnyi érték határon való átjuttatását jelenti. Az ajándékküldemények vámkezelését egyébként az is bizonyítja, hogy a küldemények tartalma, az ajándékozás célja a rokoni vagy baráti figyelmességtől az árarányok eltérését kihasználó spekulációig terjed, s a valódi indítékot és célt — miután a küldemények tízezreiről van szó — minden esetben aligha lehet felfedni. Alapjában itt is az indokolatlan anyagi előny- szerzés korlátozása a cél. Egyébként az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajándékozásnak egyéb megengedett lehetőségei is vannak, olyanok is — pl. deviza átutalása —. amelyek vámmentesek. Garamvölgyi István Sztár a Sztár A Budapesti Szeszipari Vállalat idén 32 millió palackkal gyártott a népszerű Bztár üdítőitalokból, legtöbbet a Sztár Colából és a narancsitalból. A Sztár-citrom és a Sztár-tonik is népszerű és keresett volt. Ezek a termékek Hollandiából szállított import alapanyagokból készültek. A vállalat most hozza forgalomba az első olyan Sztár-italt, amelynek alapanyaga hazai, mégpedig a külföldön is igen keresett fekete ribizke, amely közismert magas C- vitamin tartalmáról A vállalat csaknem egymillió palack gyártásához elegendő alapanyagot szerzett be a mezőgazdasági üzemekből, úgyhogy elegendő tartalékkal rendelkezik, s még akkor is ki tudja elégíteni az igényeket, ha az új ital rövidesen a legnépszerűbbek közé tartozik majd. Az első 60 000 palackot néhány napon belül forgalomba hozzák, :«!>;'■ A régi mozi „mankókkal” utóbbi hónapokban megszokott három-négy ember helyett most már teljes létszámmal dolgoznak az építkezésen a kőművesek, az asztalosok, a villany- és a központi fűtésszerelők. Közismert már az új átadási határidő is: ez év dekezdett 2.5 millió forintos építkezésen olyan építőanyag állítólagos hiánya miatt, amelyet az építkezés szin- helyétől alig 30 kilométerre — a Beton és Vasbetonipari Művek szolnoki gyáregységében — gyártanak? I. A.
