Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

Veszteségforrások Mj-apjainkban széles körű és hosszú távra szóló mozga- lom bontakozik ki annak érdekében, hogy vállala­taink felismerjék a „rendcsinálás” fontosságát, hogy a jövőben még racionálisabban gazdálkodjanak a rendelke­zésükre álló munkaerővel, anyaggal, gépekkel, állóeszközök­kel. Párt- és kormányhatározatok is nagy nyomatékkai hív­ták fel a figyelmet arra, hogy a termelési eszközöknek, a dolgozók szakmai és kulturális színvonalának, társadalmi tudatosságának fejlesztése mellett a szervezés az a döntő tényező, amely a vállalati feladatok eredményes ellátásá­ban, a munka társadalmi termelékenységének növelésében a legfontosabb szerepet játssza. A szervezésben rejlő konkrét lehetőség és ezek alapján a gyakorlati tennivalók meghatározására azonban az „érzék” és „rutin” távolról sem elegendő. Részletes és szisztéma ti kus, előzetes elemzés, helyzetfelmérés nélkül ugyanis min­den igyekezet csak formális és bizony sokszor kárbaveszett igyekezet marad. j z elemzés a szervezésben azt jelenti, hogy minden A tevékenységet módszeresen vizsgálunk annak eldön­tésére: vajon célszerű-e, megfelel-e a gazdaságosság elvének? Ha minden egyes tevékenységnél a valóságot szembeállítjuk a helyesnek tartott állapottal, és megálla­pítjuk az ún. veszteségforrásokat, akkor módunk lesz az üzem és munkaszervezési koncepciókat úgy kialakítani, hogy segítségükkel a munkát kísérő veszteség és felesleges ele­mek valóban a minimumra csökkenjenek. A veszteségforrások tulajdonképpen a termelés gazda­ságosságát rontó, a gazdálkodás szervezettségének hiányos­ságaival, továbbá a munka és az eszközök felhasználásával öszefüggő tényezők. A vállalat gazdasági-műszaki adottsá­gainak még ki nem használt, vagy esetleg rosszul kihasznál t lehetőségeire mutatnak rá, ezért felmérésük és kiküszöbö­lésük módszerének kidolgozása a szervező és a vállalati gaz­dálkodó szerveknek alapvető feladata. wi gy vállalatnál a veszteségforrások sokfélék, jelent- kezési helyük á legkülönbözőbb: a gazdasági életnek szinte minden területén jelentkeznek. Veszteségforrások találhatók a műszaki előkészítésben, az üzemeltetésben, a selej tokokkal kapcsolatban, az anyag- mozgatásnál és tárolásnál. Jelentős területe még a veszte­ségek keletkezésének az állóeszköz-gazdálkodás, az energia- gazdálkodás, a forgóeszköz-gazdálkodás, a munkaidő-kihasz­nálás, az értékesítés és így tovább. A Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdaságtani Tan­széke kidolgozott egy veszteségtesztet, amely az egyes vál­lalati tevékenységi körökre tartalmazza a szóba jöhető főbb veszteségforrásokat. A műszaki előkészítésben pl. a követ­kező tünetek és okok okozhatnak veszteségeket: korszerűtlen konstrukciók; felesleges szűk toleranciák, szabványos és tipizált elemek mellőzése; gazdaságtalan készülékezés; hi­bás vagy nehezen érthető dokumentáció stb. A forgóeszköz-gazdálkodásban a nyersanyagokban nor­mán felül lekötött mennyiség, a célszerűtlen szállítási szer­ződések, a helytelen készletnormák, a hosszú átfutási idők stb. miatt keletkezhet számottevő veszteség. A veszteségforrások feltárására, a tartalékok hozzávető­leges mértékének számbavételére több módszer van. « Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Szer- fg vezési Osztálya az egyes tevékenységi körök veszte­ségforrásait tíz-tíz pontban foglalta össze. Egy-egy veszteségforrásra maximálisan tíz pontszámot, összesen te­hát tevékenységi körönként 100 pontot állapítottak meg arra az optimális esetre, ha veszteségforrás a vizsgált terü­leten nem fordul elő. A fennálló veszteségforrások mérté­kének arányában csökken a megítélhető pontszám. Az értékítélet kialakításához kérdőívekben kérték a fő­osztályvezetők, osztályvezetők, üzemvezetők, adminisztratív vezetők — összesen több mint félszáz vezető értékelését. A kérdőívek összesítését követően azután felülvizsgálták azokat a tevékenységeket, amelyek a legkevesebb pontszá­mot kapták. Így pontozásos módszerrel meg tudták állapí­tani a vállalat területén „mi van”, hol van baj. Az egyik esztergomi gyár hasonló veszteségfeltárást rangsoroló módszerrel ''végez. Bármilyen módszerrel is vé­gezzék- a különböző temelóegységek az értékelést, a kérdés­tesztek alkalmazása a helyzetfeltárásnak szinte nélkülözhe­tetlen eszköze. i veszteségfeltárás után összeállítható az adott vállalat /J ún. veszteségtérképe, majd mérlegelni kell, hogy „mi, miért van. így”. A gondos értékelés és mérlegelés segítségével pedig már pontosan meghatározhatjuk, hogy „mit és hogyan kelt tennünk” annak érdekében, hogy a vállalati tevékenység szervezettebb, gazdaságosabb legyen. Az 1973. évi és a következő időkre szóló munka- és üzemszervezési tervek összeállításához mindezeket már most célszerű figyelembe venni. Dr. Kövess Gyula 'ntáridő előtt másfél hónappal Olajbányászok A szegedi szénhidrogén medence olajbányászai — az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemének fűrúbri- gádjai — több mint másfii hónappal a határidő előtt teljesítették eves tervüket.— Ez azt jelenti, hogy 11 beren­dezésükkel 37 kutat készítet­tek, jelentős részben Algyő határában. Az idén mélyített kutaknak csaknem egynegye­de úgynevezett ferdefurási rendszerrel készült: a terület folyói, a Tisza és a Maros medre alól, továbbá a Szeged környéki különféle kőolaj­ipari és egyéb objektumok alól hozzák felszínre a szén­hidrogéneket. Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának ülését november 14- ére — keddre —■“összehívták. A Politikai Bizottság a X. kongresszus határozatainak végrehajtásáról és a ten­nivalókról szóló beszámoló, valamint az 1973. évi népgazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveinek megvitatását java­solja. Jól halad az őszi mélyszántás A megyei operatív bizottság köszöneté a munkásoknak« diákoknak« katonáknak Jó hangulatú ülést tartott tegnap a Szolnok megyei be­takarítási operatív bizottság. Ezen már arról adhatott szá­mot a bizottság elnöke, dr. Hegedűs Lajos és titkára, Csorna János, hogy a határ­ban dolgozók és az őket se­gítők áldozatos, szorgalmas munkájával a nagy őszi kampány utóját járja. Noha az idén a termés is jóval nagyobb volt a tavalyinál, a termények érése is késett legalább két hetet, novem­ber elejére Szolnok megyé­ben bepótolták a hátrányt a betakarítók. A jövő évi termés meg­alapozását jónak ítélte meg a bizottság, hiszen ezen az őszön több mint ezer vagon minőségi vető­magot vásároltak a gaz­dasagok a megyében, s külön jó dolog, hogy en­nek 50 százaléka már nagy­hozamú fajtából tevődik ki. Ez pedig azt jelenti, hogy könnyebb lesz az aratás, hi­szen a búza egyötöde ko­ránérő fajta, másik egyötö­de pedig később érő, a ke­nyérgabona vetésterületének csak háromötöde aratható majd az eddig megszokott időszakokban. Utólag nézve is roppant mennyiségű volt az őszi munka. Százhuszonötezer hektárról takarították be a termést a megyében, bevetettek 190 ezer hek­tárt, s jól halad az őszi mélyszántás is. äöt ebben a munkában Szolnok me­gye első helyen áll az or­szágban, ami azt jelenti, hogy még a fagyok beállta előtt lehet­séges a 150 ezer hektár föld felszántása. A megyei operatív bizott­ság elismeréssel szólt mind­azokról, akik részt vettek e nagy őszi kampányban. Kü­lön köszönetét fejezte ki az ipari munkásoknak, akik szabad szombatokon, vasár­napokon, vagy évi szabad­ságuk terhére segítettek a betakarításban. Elismeréssel szólta testület a Volán vállalatról, a két MEZŐGÉP vállalatról, a vízügyi igazgatóságról, amelyek szállítógépekkel is sokat tettek a termés biztonságba tételéért. Na­gyon sokat segítettek a katonai alakulatok és az iskolák. A diákok 160 ezer munka­napot töltöttek ezen az őszön a határban. Elismerően szólt az opera­tív bizottság a gabonafel­vásárló vállalatról és az AGROKER-ről is. Bírálták viszont a szolnoki és a hat­vani cukorgyárat, amiért nincs bennük kellő igyeke­zet a cukorrépatermesztés szerződtetésére. November 15-tel megszünteti az őszi ügyeletet az AGROKER, a törökszentmiklósi és a szol­noki MEZŐGÉP. Dr. Hegedűs Lajos, az operatív bizottság elnöke le­vélben köszöntötte a jászapáti Alkotmány, a kétpói Szabadság, a jász­berényi Lenin, a jászdó- zsai Tarnamenti, a tisza- roffi Aranykalász, a kun­hegyest és a kuncsorbai Vörös Október Termelő­szövetkezetet, valamint a . Karcagi Állami Gazdasá­got, mivel ezek az üzemek elsőként vetettek el ezen az őszön megyénkben. Végezetül arra hívta fel a' figyelmet a megyei operatív bizottság, hogy a mélyszán­tás befejezésén túl ezekben a napokban a takarmány­készlet növelésére fordítsák erejüket az üzemek. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság me­gyei szervezetének szakmai napjával kezdődött tegnap, a szervezési és vezetéstudomá­nyi kiállításon résztvevő vál­lalatok, intézmények rendez­vénysorozata Szolnokon, a Tisza Mozi­ban a megyei üzemeK és szö­vetkezetek vezetői, munka- szervezői részére Frank Ti­bor, az SZVT titkra a társa­ság kétéves múltjáról tartott előadást. Az ország vala­mennyi megyéjében és a fő­városban. összesen 22 szerve­zettel működő tudományos társaságnak több mint há- romezerkilencszáz tagja van. Az MTESZ ipargazdasági bizottságából alakult szerve­zet feladatul a népgazdasági tervek megvalósításának elő­segítését, az üzem- és mun­JHa: „Diófát ültetnek” Évente félmillió vizsgálat A tudomány világából Észtországban történt Budapest *** hullámhosszán Változások a nyugdíjszabályokban Szemműtét Tv-előzetes A vasárnap sportja kaszervezés fejlesztését, a gazdasági vezetők továbbkép­zését, tűzte ki céluL Az SZVT megyei szerveze­tének munkáj áról Fehérvári László titkár beszélt. Kilenc hónapja, hogy megalakult a szervezet és azóta százöt egyéni és huszonöt jogi tagot (üzemet, szövetkezetét) szám­lál. Feladatuk a megyei gaz­dasági tervek megvalósításá­nak elősegítése, a munkahe­lyi vezetők képzése — az üzem- és munkaszervezés ha­tékonyságának fokozása. Kö­zeli terveikben november 21 —22*én az üzem- és munka- szervezésről, a vezetéstudo­mányról szóló filmek bemu­tatása szerepel, és a megyé­ben egy olyan „prospektus- tár” létrehozása, ahol a Ma­gyarországon megjelent szer­vezéstudományi eszközöket, katalógusokat gyűjtik össze. Megkezdődtek a szakmai napok Előadások az SZVT munkájáról HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK —'TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK A kínai külkereskedelmi miniszter látogatása hazánkban / Vasárnap Budapestre ér­kézéit Paj Hsziang-kuo, a Kínai Népköztársaság kül­kereskedelmi minisztere. A Ferihegyi repülőtéren a mi­nisztert dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter fo­gadta, jelen volt Lü Csi- hszien, a Kínai Népköztár­saság magyarországi nagy­követe. Megjelent továbbá a fogadásnál a Külkereske­delmi Minisztérium és a Kínai Népköztársaság bu­dapesti ' nagykövetségének több vezető munkatársa. Hsz'ang-kuot tegnap Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke is fogadta hivatalá­ban. Magyar—cseüczlovák belkereskedelmi tárgyalások Tegnap L. Somogyi szlo­vák belkerrskedplmi mi­niszterhelyettes \ ezelésévcl csehszlovák kereskedelmi küldöttség érkezett hazánk­ba. A vendégeket magyar partnereik, dr. Sághy Vil­mos, a belkereskedelmi mi­niszter első helyettese és Uartolák Mihály, a SZO VOSZ elnökhelyettese fo­gadták. A két küldöttség részvé­telével megkezdődött a Ma­gyar—Csehszlovák Belkeres­kedelmi Állandó Bizottság 5. ülésszaka, amelyen egye­bek között áttekintik a két ország belkereskedelme kö­zötti együttműködés ered­ményeit, a közvetlen válasz­tékcsere helyzetét cs továb­bi lehetőségeit, s tárgyalnak a kapcsolatok továbbfejlesz­tésének feladatairól. Milliárdos acélöntőmű A Dunai Vasműben 11 milliárd forintos beruházás­sal épül a folyamatos acél­öntőmű, amely két nagy gépegységével évente nyolc- százezer tonna folyékony acél gazdaságos öntésére les 7 képes. A korszerű szovjet öntőgépek 200 mm vastagságú és 1000—1500 mm szélességű bugákat ön­tenek majd. Az 1. sz. ön­tőgép és az. azt kiszolgáló berendezések, gépegységek szerelése a csúcspontjához érkezett. Húsznál több ki- sebb-nagyobb építő és sze­relő vállalat majdnem ezer szakembere dolgozik a 44 méter magas óriási csarnok­ban. Dolgozó fiatalok értekezlete Moszkvában folytatja ta­nácskozását a dolgozó fia­talok nemzetközi értekezle­te. A konferencián, amelyen 113 ország küldöttei vesz­nek részt a fiatalok elölt álló időszerű problémákat vitatják meg. Az ifjúsági találkozó ne­gyedik napján, vasárnap felszólalt Horváth István, a KISZ KB első titkára, és beszédében elismeréssel nyilatkozott a lenini Kom- szomol tevékenységéről. Mint hangsúlyozta, a Kom- szomol nemcsak saját fel­adatait oldja meg. de min­denkor teljesíti int«rnacio- ralista kötelességeit is. Csehszlovák pártmunkásküldöttség A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására Václav -Maréknek, a CSKP KB osztályvezetőjének ve­zetésével hétfőn hazánkba érkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának párt­munkásküldöttsége. A kül­döttséget Köbli Gyula, a z MSZMP KB osztályvezető- helyettese fogadta. Jelen volt dr: Zoltán Ratoay a csehszlovák nagykövetség tanácsosa. Montagcmash ’72 konferencia A KGM Műszaki Tudo­mány os Tájékoztató Intézet Arany János utcai tanács­termében héttőn megnyílt a Montígemash ’72 elneve­zésű kétnapos konferencia, amelyen magyar, csehszlo­vák, francia, olasz és oszt­rák szakemberek a gépipari szerelés racionalizálásáról tárgyalnak.

Next

/
Thumbnails
Contents