Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-11 / 266. szám
1972. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 KÖTÖTT PULÓVER Gyermekrajz-pályázat Petrolay Margit; Péter és a kutya A modell 3 és 3 V2-es kötőtűvel készült. Alapminta: A mintát páratlan számmal kezdjük. Leírása: színe •& egy szemet simán hátulról mintegy nyolcasként megcsavarva kötünk le, egy szem sima -fr ismételjük, végül egy szem a csavart szem, baloldala 1 fordított, 1 sima ismétlés és végül egy fordított. Copfminta: 10 szemmel kötjük, színe: 2 fordított, 6 sima, 2 fordított, bál oldalán simára simát, fordítottra fordítottat kötünk. A kilencedik sorban tovább minden 16. sorban a hat sima szemet keresztezzük, 3 szemet segédtű-, re veszünk, a munka elé tesszük, lekötjük a következő 3 szemet, majd a segédtűn lévő szemeket mind simán A szegélyek mintája hárommal osztható + 2 szem. Színe: 2 szem hátulról simán beleöltve simán lekötjük, egy fordított, ismétlés, végül 2 szem hátulról simán beleöltve, baloldala 2 fordított, 1 sima. ismétlés, végül 2 fordított. Háta: pontosan a szabásminta alapján kezdjük a szegélymintát 3-as tűvel, majd 3 cm magasság után 3 Vq-es tűvel az alapmintával dolgozunk, végig azonos szemmennyiséggel. Kb félkaröltő magasságtól a munkát 2 részre vesszük és külön-külön kötjük azokat. Eleje: A szegélymintát a hátával azonos módon kötjük. az alapminta kezdésénél a középső 10 szemet, valamint a vállszélesség közepétől az Mit adjunk tízóraira a gyermeknek, és hogyan csomagoljuk azt? A „mit adjunk” kérdésben attól függ a tanács, hogy hány evésekről van szó. A kis foghíjas hatéveseknek mást kell adnunk, mint a kamaszodé nagyevőknek. Általános tanács, hogy olyan ennivalót készítsünk össze, «mit könnyen elfogyaszt a gyermek a megadott idő alatt Mennyiségileg is annyi legyen, ami a gyermek étvágyának megfelelő, és minőségét tekintve is olyan, ami nem piszkát, nem folyik ízét, nem kenődik el stb. A kis elsősnek leghelyesebb megvajazott kiflit adni, vagy két vékony szelet kenyér, közé fogott párizsit szalámit, sonkát. Nehezen birkóznak meg a tejfogukat már elhullatott I—IX osztályosok a kenyér héjával, ezért helyes, ha azt körbe „hámozzuk” előre, vagyis kenyér beléből álló karéjokat illesztünk össze. A „száraz” evés után szomjasak a gyermekek. Helyes, ha a napi tízórai mellé mindig adunk egy kis gyümölcsöt is, aminél szintén vigyázzunk, hogy ne legyen nehezen csomagolható. Leghelyesebb elnégyelt kivágott magházú almát adni. Télen Érdekes és látványos diákhagyomány felelevenítésére kerül sor november 13-án Rudabányán. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület helyi csoportja vendégül látja a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karának elsőéves hallgatóit, hogy a fiatalok ereujjak felé két oldalt 10—10 szemmel a copfmintát kötjük. A többi szemmel az alapmintát kötjük a -hátával azonos módon. A középső 10 szemes mintát mellmagasságnál befejezzük. A nyakkivágást pontosan szabásminta szerint kötjük. Az ujjakat szintén a szegélymintával kezdjük és 5 cm után az alapmintával kötünk tovább, Kidolgozás: Az egyes ré-. szeket kifeszítjük, átgőzcljük, majd összevarrjuk. A hátnyílást mindkét oldalon 2 soron szorosszemmel behorgoljuk, és a cipzárat bevarrjuk. A nyak szemeit tűre szedjük, kb. 100 szem és a szegélymin. tával 5 cm-t kötünk a 3-as tűvel. • hámozott sárgarépával, tavasszal retekkel egészíthetjük ki az elkészített harap- nivalót. A gyümölcs, a sárgarépa, a paprika, a retek nemcsak a szomjúságot oltja, hanem nagyon egészséges is, hiszen mindegyiknek magas a vitamin tartalma. Kell szólnunk néhány szót azokról a gyermekekről, akik nem hoznak magukkal tízórait. Azokat a sóvárgó éhes szemeket legalább egyszer látni kell ahhoz, hogy többet ne indítsák útnak a szülők gyermeküket ennivaló nélkül. Ez ma már nem anyagi kérdés. Akad minden osztályban egy-két gyermek, akj a különlegességekkel szeret tüntetni. Hatalmas, hámozatlan narancsot visz magával. A hámozással illóolaj felhőbe burkolja magát, ingerii csörgő nyálú pajtásait. A narancsot szertartásosan fogyasztja. Sokszor a társak bosszantására. „Nekem van, neked nincs!” Valami ilyesféle érezhető a hatást váró körültekintésben. Helyes, ha se banán, se narancs, se mandarin nincs a csomagokban, azt egyék meg otthon. Az iskolában csak olyat egyenek, amit minden család megengedhet magának. deli környezetben, a föld alatt tartsák meg tréfás, ba- lek-avató ünnepségüket. Az elsőéves hallgatók régi bányászruhákban, tréfás öltözetekben jelennek meg és minden fiatalnak lesz egy keresztapja, — professzorok, mérnökök és szocialista brigádvezetők, — akiktől diáknevet kapnak. Péter nagyon bátor volt. Nem félt a sziszegő gúnártól, nem félt nagyanya mérges kakasától, a szőrös hernyótól sem félt. Úgyszólván semmitől sem félt. Mégis, mikor a barackosban meglátta a NAGY KUTYÁT, kicsit inába szállt a bátorsága. A NAGY KUTYA ott feküdt a háza előtt, ami akkora volt, hogy Péter kényelmesen ellakhatott volna benne. Hogy mekkora volt a NAGY KUTYA, azt nehezen tudta volna megmondani Péter. Az az egy biztos, hogy nagyon-nagyon- nagy volt. Vagy talán még annál is nagyobb! Vicsorgó, nagy fogai voltak és piszkos fehér bundája tele volt bogánccsal meg effélével. Péter felvett a földről egy cseresznyemagot és megcélozta vele a kutyát, de nem találta el. A kékre festett házikó tetején koppant a cseresznyemag. A kutya felrezzent szundikálásából és kétszer megugatta Pétert. Akármilyen bátor gyerek is volt Péter, most mégis majdnem elsírta magát és lélekszakadva futott haza a veteményes kerten át nagymamájához. Mert mindez falun történt, amikor Péter nagymamájánál nyaralt. — Mi történt, arany csillagom? — kérdezte nagyanya, mert mindjárt látta, hogy valami történt Péterrel. — Nagyanya! Ott, a kertben ! — lihegte Péter — egy kutya... akkora, mint egy ház... — Ugyan? — csodálkozott el nagyanya. — Talán csak nem ijedtél meg a kutyától? Péternek ekkor eszébe jutott, hogy ő milyen bátor fiú, és így szólt: — Ne-em! Dehogyis! Csak egy icipicit... azt hittem, hogy félek tőle. — Akkor jó — felelte nagyanya, és folytatta munkáját. Éppen csalánt kevert össze korpával, a kacsáknak uzsonnára. Péter aznap messziről elkerülte a barackost, bár ott volt mindjárt, a kertjük végében, csak egy léckerítés választotta el tőlük. De másnap mégis elballagott majdnem a kerítésig és a piszkebokor mögül leste a kutyát. A kutya egy fadarabbal vesződött, szájába vette, ide- oda hurcolászta, majd bevitte a kutyaházba. Aztán megint kijött, leült a házikó elé és ránézett Péterre. Nem ■ugatta meg, csak ásított, mint aki unatkozik. Ekkor Péternek hirtelen eszébe jutott, hogy ő milyen bátor, és megszólalt a piszkebokor mögül: — Én nem félek ám senkitől! A kutya megint ásított, majd vakaródzott, aztán ránézett Péterre: — Miért kellene tőlem félned? Én nem bántalak téged. Péter most már nemcsak, hogy bátor volt, hanem igazán nem is félt és előbújt a piszkebokor mögül. — Akkor miért ugattál rám tegnap? — kérdezte szemrehányóan. — Mert én csak úgy tudok beszélni. Ennyit igazán tudhatnál már. Hány éves vagy? — Négy — felelt Péter, s az ujjain is megmutatta: egy-kettő-három-négy. Mire a kutya csak ennyit mondott: — No látod! — és megcsóválta a farkát. Péter most már egészen nekibátorodott, és ő is megkérdezte : — És te hány éves vagy? — Nem is tudom — felelte a kutya. — Mi nem szoktunk születésnapot tartani. —i Kár! — sajnálkozott Péter. — Tortát sem szoktál kapni? — Nem mondta a kutya. — Egyszer kaptam fánkot. Újévkor. /Tűrhető volt. Péter most már ott állt szorosan a kerítés mellett — Hát névnapod? Az sincsen? — Kutyáknak nincsen névnapjuk. — Rossz lehet — sajnálkozott Péter. — De neved azért van? Ugye? — Van — bólintott a kutya — De csak olyan kutyanév. A főnököm Bundásnak szólít. — Az szép név — bólogatott Péter udvariasan. — Ismertem egy kutyát Pesten: azt meg Dik-nek hívták. — Űri név — jegyezte meg Bundás — biztosan nem dolgozik. — És te? Te dolgozol? — kíváncsiskodott Péter. — Természetesen! Falun azért tartják a kutyát, hogy dolgozzon. — És mi a te dolgod? — most már igazán kíváncsi lett Péter. — Éjjeliőr vagyok. Én őrzöm a téesz barackosát, Aaám! — És nem félsz a sötétben? — érdeklődött Péter. — Nem félek, csak unatkozom. — És nappal? Nappal nem unatkozol? — De igen... néha nappal A vállkendőt, amely hűvös napokra ruhatárunk jó kiegészítője, kevés munkával elkészíthetjük. Anyagigénye (54 cm széles és 200 cm hosszú sálnál) kb. 350 g 3-as horgolótűnek megfelelő vastagságú fonal. Alapminta: Hattal osztható + 7 láncszemmel kezdjük. 1. sor: Egy szorosszem a tűtől számított 7. láncszembe. * 3 lánszem. a 3. láncszembe egy szorosszem * ismétlés. 2. sor: 4 láncszemmel fordulunk, a középső láncszembe egy csomós pálca (ráhajtunk a tűre, beleszúrunk a láncszembe, kb. 5 mm-es hurkot húzunk; ezt addig is. Ha senki se jár erre. akit megugathatok. Péter sokáig elgondolkozott ezen. Sajnálta Bundást, hogy éjjel-nappal csak a barackost őrzi, s így szólt: — Hát én... én szívesen eljövök hozzád beszélgetni, hogy ne unatkozz. És hozok neked tortát is, ha akarod. Meg kockacukrot... ha szereted. — Szeretem. De ha egy jó sonkacsontot tudnál szerezni, azt még inkább. — Megpróbálom! — ígérte meg Péter. — És majd eljövök hozzád beszélgetni. Ne félj! Még egy darabig beszélgettek erről-arról, kutyákról, gyerekekről, és közben elmúlt a délután. A tyúkok elültek s az árokból előbújtak a békák. Ekkor elköszönt szépen Péter, és elim dúlt a veteményeskerten át hazafelé. Mielőtt eltűnt volna a hosszúszárú napraforgók között, még egyszer visszafordult: — Ugye nem haragszol rám, ha éjszaka nem jövök ki hozzád? Nappal azért jobban szeretek beszélgetni... De Bundás egyáltalán nem haragudott Péterre. Nem volt már mai gyerek. és tudta, hogy egyik-másik kisfiú — akármilyen bátor is különben, egy icipicit azért fél a sötétben. Kettőt vakkantott, egyet kaffantott, a farkát barátságosan megcsóválta búcsú- zásképpen... és Péter úgy látta, hogy egy kicsit el is mosoly odott„ Részlet a szerzőnek a Klóra Kiadónál megjelenő Erdei kalács és más mesék című kötetéből. Ismételjük míg 9 hurkunk lesz. Akkor ráhajtunk a tűre, áthúzzuk a hurkokon és egy láncszemmel befejezzük) * 3 láncszem, 1 szorosszem a következő ívbe, 2 láncszem a középső láncszembe egy csomós pálca * ismételjük, végül egy láncszem és egy egyráhajtásas pálca a fordulóra. 3. sor: 5 láncszemmel fordulunk *egy szorosszem a következő ívbe, 3 láncszem * ismétlés. 1 szorosszemmel fejezzük be a 3. láncszembe öltve. 4. sor: 4 láncszemmel fordulunk, 1 szorosszem az első láncszembe * 3 láncszem egy csomóspálca a következő ív középső láncszemébe, 3 láncszem, egy szorosszem következő ívbe * ismételünk, végül 2 láncszem és egy egyráhajtásos pálca a forduló 2 láncszembe. 5. sor mint a 3,, 6. sor mint a 2. A 4—6 sorokat ismételjük. Kivitelezés: 181 szemmel kezdünk; az alapmintával dolgozunk, a kívánt hosszúságig. A fonalat elvágjuk. A vállkendő két keskeny oldalát behorgoljuk. 1. sor: 3 szorosszem, minden ívbe, szorosszemre és csomóspálcára nem öltünk. 2. sor: 4 láncszemmel fordulunk egy kétráhajtásos pálca mindén szorosszemre. 3. sor: * 3 láncszem 1 szorosszem a 3. kétráhajtásos pálcára * ismétlés. ' A fonalat elvágjuk, eldolgozzuk. A két keskeny oldalt berojtozzuk, mintegy 25—30 om-es rojttal. Az iskolások tízóraija BALEKAVA TÁS VÁLLKENDŐ Mii , főzzünk holnap ALMALEVES SÜLT KACSA GESZTENYÉS LEPÉNY Gesztenyés lepény. Hozzávalók: 15 däjg vaj, 18 dkg dar ás liszt, 1 tojássárgája, 2 evőkanál víz, egy pici só, 1 tojássárgája a megkenés- hez, vaníliás porcukor. A lisztben elmorzsoljuk a vajat, és a tojássárgájával meg a sós vízzel összegyúrjuk. Este készítjük el és reggelig hideg helyen állni hagyjuk. Másnap két részre osztjuk. Nem túlságosan nagyra kinyújtjuk. Az egyik lapot tepsire tesszük, rákenjük a tölteléket. betakarjuk a tészta másik felével, tojássárgájával megkenjük, és bemelegített sütőben szép pirosra sütjük. Még melegen vaníliás cukorral elkevert porcukrot szórunk rá. Töltelék: 5 tojássárgája, 15 dkg porcukor, 15 dkg főtt, áttört gesztenye, 1 szelet csokoládé. A tojássárgáját a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a főtt, áttört gesztenyét a megpuhított csokoládét a keményre felvert tojáshabot, és rákenjük a tésztára. Toronypince A híres vörösborok hazájában, Villányban elkészült az állami gazdaság toronypincéje. A húsz méter magas építményben most helyezték el az első termést 24 ezer hektoliter új bort. A föld mélyén mintegy másfél kilométer hosszúságban húzódik a gazdaság pincészete és ehhez csatlakozik a toronypince. A szakemberek természetesen nem a kuriózum kedvéért döntöttek az újszerű bortároló mellett, hanem a kivitelezés olcsósága miatt: feleannyiba került ugyanis, mint egy hasonló nagyságú hagyományos pince. A tizenöt szögletű építményben akárcsak egy óriási termoszban üvegbélésű betonrekeszek őrzik a Villányi hegy levét. Őszi vudás/h vanlá sok Nagyvázsonyhan Nagyvázsonyban a nemzetközi hírű lovasiskolában november elején megkezdődtek az immár hagyományos vadászlovaglások. Az őszi lovasprogramra Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból érkezik az idén is a legtöbb vendég. A vadászlovaglás hagyományait elevenítik fel azokon a 25—30 kilométeres balaton- felvidéki túrákon, amelyeken a résztvevőknek 30 természetes és mesterséges akadályon kell túljutniok.
