Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-10 / 265. szám

1972. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Saját erőből épül a jászberényi Műszeripari Szövetkezet új .csarnoka. Felépültével az al­katrészgyártás és a szerelés is egy helyen, a szövetkezet Bajcsy Zsilinszky úti telepén történik. Kétéves a gyár Szocialista brigádok alakultak — Ipari tanulókat képeznek Két évvel ezelőtt november elején kezdett munkához Kis­újszálláson az első. felépült üzemcsarnokban a Gyógyá­szati Segédszközök Gyárának telepe. A vasúton túl épült gyár ma száztizenhat mun­kást foglalkoztat, s rendre teljesíti terveit A több lépcsőben épült üzem már teljes. Szép üzemi étterme, fürdője, öltözője van, s megfelelő hely a leg- fiatalabbaknak is. Mert a jövő megalapozásának tekin­tik, hogy ipari tanulókat ké­pezzenek. Tizenhét fiatal ké­szül a munkáséletre ebben a gyárban. Kell az utánpótlás, főleg cipész szakmában, mert a gyógycipőket készítő üzem­ben a cipészek munkája a legkényesebb, a legtöbb tu­dást követelő. A gyár termékei változatta- nők: kórházi matracok, gyógy- cipők és gyógypapucsok ké­szülnek Kisújszálláson, vala­mint a Kugi-pelenkanadrá- gok, amelyeket a csecsemő- kori fejlődési rendellenessé­gek megelőzésére javasolnak a gyógyászok. A gyógypapucs — amely két-három éve nagy nyári divat már mindenütt — a legkeresettebb cikkük. Na­ponta négyezer pár készül be­lőle. Nincs azonban annyi megrendelés gyógycipőből, amennyit vártak. Jól tudják, hogy az országban sok a láb- sérüléses, lábfájós ember. Gyógy cipőt azonban még so­kan nem hordanak. A gyári kollektíva a két év alatt sokat fejlődött. A mun­kahelyi párt-, szakszervezet- ■ és KISZ-alapszervezet meg­alakulása után a szocialista címért küzdő brigádok is munkához kezdtek. Már négy szocialista brigád dolgozik az üzemben. A szocialista brigádok kez­deményezésére október utol­só szombatján kommunista műszakot tartott a gyógyásza­ti gyár kollektívája. A mun­kabérüket a vietnami szolida­ritási alapra ajánlották feL Ez volt az első kommunista műszak a kis gyár életében. Seqíí a filmezés A munkahelyi szervezés korszerűsítése a hódmező­vásárhelyi Alföldi Porcelán- gyárban is előtérbe került. Ennek előmozdítására a fil­mezés nyújtotta lehetősége­ket is kihasználják. A leg­jobb munka-, illetve üzem- szervezési eljárásokról, a legeredményesebb üzemré­szekről, brigádokról mozgó­filmeket, illetve állófilm­sorozatokat készítenek. Ezek­nek levetítésével, elemzésé­vel tanítják meg a többi dolgozót is a leghelyesebb munkafogások elsajátítására. A siker alapján az új mód­szert kiterjesztik az alföldi porcelángyár további nagy hódmezővásárhelyi üzemére, illetve a Finomkerámiaipari Művek többi gyáregységé- re is. Mire megy el a fizetés? A családi költségvetés A fbgYaszfói árak alakulása Szolnok nie«;vében Szolnok megyében 1972 első félévében 11 száza­lékkal növeltedéit a lakosság készpénzbevétele; ez meghaladta a múlt év első félévének növekedési ütemét- Az iparban és az építőiparban a munkások átlagos havi keresete általában 4—5 százalékkal emel­kedett. A nagyobb jövedelmek 8 százalékos kiskeres­kedelmi forgalombővülést tettek lehetővé. A 2,8 mil­liárd forintos eladási forgalomban azonban tükrö­ződik az árszínvonal változása is. A munkás és alkalmazott, valamint a mezőgaz­dasági és kettős jövedelmű családok fogyasztói ár­színvonala 3 százalékkal magasabb, mint tavaly az azonos időszakban volt. Ez meghaladta a korábbi évek növekedési ütemét, de az országoshoz hason­lóan alakult és a tervezett szinten maradt. Több pénz élelemre A munkások és az alkal­mazottak háztartásaiban az átlagosnál jobban növeke­dett a szolgáltatások és a ruházkodási cikkek árszín­vonala. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek 2,5 százalé­kos áremelkedését az élve­zeti cikkek árának csaknem 7 százalékos növekedése ha­tározta meg. A munkás­alkalmazott fogyasztásban az országostól eltérő ten­dencia csak az idényjellegű élelmiszereknél mutatható ki, ugyanis a megyei árin­dex jóval alacsonyabb volt, mint az országos (101,7, il­letve 107 százalék). Az élelmiszerek és élve­zeti cikkek árszínvonal­növekedése külön figyelmet érdemel, ugyanis a kiske­reskedelem eladási forgal­mából egyre nagyobb részt képvisel a bolti élelmiszer­vásárlás és a vendéglátás. A nem idényjellegű élelmi­szerek árszínvonala összes­ségében alig változott. Em­lítésre méltó azonban a gyümölcslé és a szörp, a zöldségkészítmények, vala­mint a vendéglői étkezés 3—9 százalékos árszínvonal­növekedése. A hal és hal- készítmények, a tej és tej­termékek átlagára a múlt évi jelentős emelkedés után valamelyest csökkent- Az élvezeti cikkek 7 százalékos árnövekedését a sör árának 20 százalékos és egyes im­portált égetett szeszesital hatósági áremelése okozta. A kávé és a tea árának csökkenése némiképp mér­sékelte az árindex magas­ságát. Drágább a gyümölcs, a ruliauentű Az idényjellegű élelmi­szerek közül a gyümölcs­árak tovább emelkedtek — több mint 30 százalékkal — de a korábbi évektől elté­rően magasabb volt a ba­romfi és a tojás ára is. Kedvezően alakult ellenben a burgonya és zöldség, va­lamint a hízott sertés ára. A ruházkodási cikkek ár­színvonala mindkét csoport­„Nehéz” növényfajta a dohány A nagyüzemi mezőgazda­ságban a dohányt tartják az egyik legmunkaigényesebb, „legnehezebb” növényfajtá­nak. Egy hektárnyi dohány előállításához legalább 230— 240 kézimunkanap, továbbá sok nagyteljesítményű gép szükséges. A mezőgazdaság­ban idén megkezdték a nö­vénytermesztési ágazat kor­szerűsítését. Az idén a gépparkot is fejlesztették. 1972-ben már 48 Balthes—Harvester kom­bájnt alkalmaztak, ez a gép a tapasztalatok szerint jól beválik a nagylevelű dohá­nyok termesztésénél. Az idén 1500 hektrányi dohányterü­leten valósították meg a komplex gépesítést. Jövőre további 1500 hektáron ala­kítják ki a modem techno­lógiákat, s 1975-ig 18 000 hektáron rendezkednek be a legkorszerűbb nagyüzemi gépi eljárásokra. ban 4 százalékkal nőtt és jelentős volt a férfi ruhá­zati/ cikkek árszínvonalának emelkedése is. Lényegesen olcsóbb lett v iszotnt a férfi-, női, gyermekharisnya, zok­ni és a női fehérnemű. A fűtésre. háztartási energiára fordított kiadások változatlanul csökkenő tem denciát mutatnak, mely az elektromos energia átlag­árának mérséklődésével függ össze. A tartós fogyasztási cik­kek árindexe 102.6 százalék volt a munkás-alkalmazott családokban, és 103 száza­lék a mezőgazdasági és ket­tős jövedelműeknél. Az ár­színvonal növekedését dön­tően befolyásolta a bútorok és az egyéb tartós háztar­tási cikkek (mosógépek, centrifugák, kályhák) vala­mint a kerékpárok áremel­kedése. Az egyéb iparcikkek ár­színvonala a munkások és alkalmazottak esetében két százalékkal, a mezőgazda­sági és kettős jövedelműek­nél közel négy százalékkal emelkedett. A csoporton belül legjelentősebb ténye­ző az építőanyagok — ösz- szességében 9 százalékos — áremelkedése. Ez a mező- gazdasági és kettős jöve­delmű családok költségveté­sére hatott elsősorban- A vizsgált időszakban az elő­írt hatósági árcsökkentések kedvezően befolyásolták az árszínvonal alakulását. (így pl. a szappanok, háztartási vegyiáru, mosó- és moso­gatószerek, egyes kozmeti­kai cikkek árának csökken­tése.) A ferve/ett színien A szogláltatások árindexe rendkívül magas volt, a munkás-alkalmazottak ház­tartásában. (107 százalék.) Ugyanakkor a másik réteg­nél a 3 százalékot sem ér­te el. Összefoglalva megállapít­ható, hogy a fogyasztói ár­színvonal növekedése elté­rően érintette az egyes csa­ládokat. Megyei átlagban a fogyasztói árszínvonal a ter­vezett szinten belül maradt. Az árnövekedés részben például a fogyasztási szer­kezet eltolódásából, na­gyobb értékű cikkek vásár­lásából, részben az idény­jellegű élelmiszerek felho­zatalának mérséklődéséből stb. adódott Nincs kedvező hatással a fogyasztói árak­ra, az importárak és az ipari termelői árak növe­kedése sem. Szabó Rudolfuc közgazdász KSH Szolnok megyei Igazgatósága Megnyitották a fogászati hónapot Kiállítás a Barátsás; klubban öt éve annak, hogy- ország­szerte először rendezték meg a fogászati hónapot és azóta is november, a jó fog — jó egészség hónapja. Tegnap dél­után nyitották meg Szolno­kon az idei fogászati hóna­pot. A városi tanács nagytermét egészségügyi dolgozók, vörös­— A novemberi fogászati hónapnak kettős célja van: a fogromlás megelőzése, a ke­letkezett fogkárosodás keze­lése — mondotta a többi kö­zött a professzor. A fogászati hónap első me­gyei rendezvénye dr. Koncz József városi főorvos zársza­A párttitkár Az abádssalőki Lenin Tsz legnagyobb kerületének, a legnépesebb párta! apszerve- zetének titkára. Az I. sz. kerületben — ahol tevékeny­kedik — ötezer holdon fő­ként búzát, kukoricát és lucernát termelnek. Itt épült fel az új, szakosított sertés­telep, mely évente 10—11 ezer hízót ad közfogyasztás­ra. Ott van mellette a jú­niusi avatott lucernaliszt- üzem. — Szeptemberben, a tsz fennállásának 23. évforduló­ján lett kcsz a szakosított telep — mondja Simon Ist­ván, a párttitkár. ö tizenegy éve dolgozik a tsz-ben. A gimnáziumi érettségi után a kenderesi tanácsnál kezdte, azután telekkönyvvezető volt a já­rásbíróságon, majd az építő­iparban dolgozott. Onnan került haza szülőfalujába. — A tsz-ben eddig hét be­osztásban dolgoztam, bérel­számolóként, könyvelőként is. Fokozatosan kerültem felelősebb munkakörbe Most belső ellenőr vagyok. Kitartóan tanult, képesí­tett könyvelői vizsgát tett. öthónapos pártiskolát és marxista—leninista közép­iskolát végzett, s jelenleg harmadéves hallgatója az esti egyetemnek. Tíz év óta párttag. Ezzel egy időben lett munkáson. Szakaszparancsnok helyet­tese a nagyközségi munkás­őr egységnek. — A munkásőrök többsége a tsz-ben dolgozik, igy köz­vetlen ismerősök, elvtársak között vagyok. Mások mondják róla: hoz­záértően ellenőrzi a tsz számvitelét, együttműködik az etlenörzóbizottsággal. Mint belső ellenőr gyak­ran megfordul a nagyhatá- rú szövetkezet egész terü­letén, de legtöbbet a „saját” kerületében tartózkodik, ott, ahol ó a párttitkár. Gyak­ran találkozik a vezetőség tagjaival. Szót váltanak a napi politikai munkáról, a távolabbi tenni valókról. — Ha a vezetőségi tagok nem dolgoznának, aktívan, sok baj lenne. Megszokták, hogy önállóan tevékenyked­jenek. A vezetőségi ülések­re. taggyűlésekre is reszort juknak megfelelően készül­nek. De segíteni is kell őket. — A gazdaságszervező munkában mit tart most a legfontosabb feladatnak? Határozottan mondja; — Az üzem- és munka­szervezést. A partszerveze­tünk kezdeményezésére már eredményeket is értünk cl a gazdaságban. A növény­termelésben komplex brigá­dok dolgoznak. A vetéstől — a betakarításig a brigád feladata cgy-cgy növényfaj­ta termelése. A tapasztala­tokat taggyűlésen is elemez­tük. Az első évben sikerrel dolgozták az emberek. A szakosított sertéstelepen és a luccrnaliszt-üzembcn korszerű a technológia. Itt csak harminchétén dolgoz­nak. — Igen, de az uj felada tokra szakmailag es politi­kailag is fel kellett készíteni az embereket. Par évvel ez­előtt még azt mondták ná­lunk: ki dolgozik, ha min­denki tanul? Most már lát­ják, hogy a sertéstelepen dolgozónak is értenie kell a modern gépekhez. Sikerült felkelteni a szakma iránti igényt. A kerületben kevés a fia­tal, pedig a szarvasmarha­program megvalósításán fá­radoznak. Jelenleg hat he­lyen van szarvasmarhatelep a tsz-ben. Borsos Gyula, az üzemi pártbizottság titkára hozzáfűzi: — Az ottani munkakörül­mények nem vonzóak a fia­talok számára. Hajnaltól — reggelig, aztán délutántól estig dolgoznak a gondozók. Napközbeni szabad idejükkel nem sokat tudnak kezdeni. Ezért pártszervezeteink arra ösztönzik a gazdasagvezető­ket, szakembereket, hogy a fiatalok számára is megfe­lelő munkakörülményeket alakítsanak ki. Ez persze nemcsak az óhajon múlik. — Pedig a szövetkezeti fiatalokra mindig számítha­tunk — fűzi hozzá Simon István. — A nyáron önként vállalkoztak éjszakai mű­szakra (nappal a saját be osztásukban dolgoztak.) A második alkalommal az éjje­li műszakhoz mar a gazda ságvezetök kérték a KISZ- esek segítségét. Simon István 37 éves, még fiatalember. Párttitkár, mun­kásőr, s tagja az üzemi párt- végnehajtóblzottságnak. A napi munka mellett Időt szakít a továbbtanulásra is. Keveset lehet otthon, pedig várja felesége és három is­kolás gyereke. De a család­ja megértő: hiszen tudja, hogy a közösségért dolgozik. M, L» keresztes titkárok, s az egész­ségügyi szakiskola tanulói töltötték meg. A résztvevőket dr. Leltei Gábor, megyei fő­orvos köszöntötte. Ezután dr. Ádter Péter, a Debreceni Orvostudományi Egyetem tanszékvezető tanára, az or­vostudományok doktora tar- tott előadást a fogszuvasodás megelőzésének ’ jelen tőségé­ről vával ért véget. Ugyancsak tegnap nyitot­ták meg Szolnokon a Barát­ság klubban a fog- és a test­ápolási cikkeket bemutató ki­állítást is. amit az érdeklő­dők három napig tekinthet­nek meg. (Naponta 9—19 órá­ig) A kiállítás idején a fog­orvosok szaktanácsadást tar­tanak.

Next

/
Thumbnails
Contents