Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

I 1972. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 fSjLVASolMK A harmadik kémény . .. S. B. szolnoki olvasónk szerkesztőségünkben mondta el sérelmét, amely tulajdon­képpen nemcsak az ő gond­ja. Körülbelül egy éve sokat szenvednek a Szolnok megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat vágóhídja környé­kén lakók. Két kémény on­totta a füstöt, nemrégen „üzembe lépett” a harma­dik... Ha felhős az ég, vagy eső van, a füst beszivárog a lakásokba. Jónéhány, a pa­nasszal kapcsolatos levelet szedett elő. Nézzük csak. Először a Szolnok Városi Állami Közegészségügyi Jár­ványügyi Felügyelőségnél (KÖJÁL) „kopogtatott”. A választ május 4-én keltez­ték. Lényege: a vágóhíd ka­zánházát átépítik, ha ez a munka befejeződik, a panasz megszűnik, mert . gázfűtésű kazánok lesznek. Május 16- án a KÖJÁL vezetője irt a városi tanács műszaki osz­tályának is: úgy tudja, a vá­góhíd kazánházának átépíté­se szerepel a vállalat tervé­ben. Kérte: a műszaki osz­tály szólítsa fel a vágóhíd igazgatóját, hogy addig is végeztesse el a szükséges műszaki munkálatokat. Június 7-én a városi ta­nács vb-titkárától kapott be­adványára választ olvasónk. Panaszát a műszaki osztály vizsgálja: határidő: június 25. A műszaki osztály cso­portvezető főmérnöke június 8-i leveléből, amelyet a hús­ipari vállalatnak címzett: „ ... a vágóhíd kéménye igen erősen szennyezi a környék levegőjét. Kérem, hogy jut­tassák el az osztályra tervü­ket, hogyan szüntetik meg, illetve csökkentik a levegő szennyezését... ha lehet, a választ legkésőbb június 21-ig juttassák el...” Nem lehetett... ezért jú­nius 27-én a tanács műszaki osztálya megsürgette. A vá­laszról nincs „dokumentu­munk”. Van viszont a mű­szaki osztály osztályvezető főmérnökének július 11-i le­veléről, amelyet a húsipari tröszt vezérigazgatójának küldött Budapestre. „ ... A Szolnok megyei Ál-, latforgalmi és Húsipari Vál­lalat légszennyezése ügyében a környéken lakó kb. 30 családtól rendszeresen beje­lentés érkezik, mely szerint a vágóhíd kéménye igen erő­sen szennyezi a levegőt, s ennek következtében gyakori a szánmonoxid, illetve a széndioxid mérgezés. Példa erre S. B.... és családja, akik különösen „kedvező” széljárás esetén 8—10 napon­ként szorulnak orvosi keze­lésre, melyet leletekkel is bizonyítani tudnak. Légvo­nalban kb. 100 méterre le­het a vágóhídtól a megyei kórház, és ha figyelembe vesszük, hogy ez gyógyító in­tézmény, a jelenlegi állapot nem tartható fenn ... A vál­lalat utolsó sürgető levelem­re július 5-én válaszolt, mely szerint a légszennyeződés mértéke 1972-ben csökken, és 1973. III. negyedévében megszűnik. Kérem, tegyen meg mindent ennek az álla­potnak a mielőbbi megszün­tetésére, illetve a határidő betartására...” Augusztus 16-án keltezett levelében a műszaki osztály vezetője megnyugtatta pana­szosunkat: a húsipari tröszt megerősítette a vállalat ígé­retét Gyakorlatilag most már csak az volna hátra, hogy mi is megnyugtassuk a vá­góhíd közelében lakókat, a kórházban lévő betegekért aggódókat: „csupán” egy évecskét legyenek még tü­relemmel, azt bírják ki va­lahogy. Csak hát az a har­madik kémény aggaszt egy kicsit benünket, amit újab­ban üzemeltetnek... Verseny a tsz-ben Percze István, a tiszafü- tó'ber 26-án keltezte hozzánk redi Szabad Föld Termelő- címzett levelét. Többek kö- szövetkezet párttitkára ok- zött ezeket írta: „Mire e sorok megérkeznek, termelőszövetkezetünkben befejeződik az őszi gabona vetése. Ez most a legfontosabb mezőgazdasági munka, valamint az őszi kapások betakarí­tása. Az elmúlt évekhez viszonyítva jónak értékelhető a ke­nyérgabona — hektáronkénti 33,4 mázsás — átlagtermése. A szövetkezet párt- és gazdaságvezetősége nyári betakarí­tási versenyt hirdetett, amelyhez mintegy hetven tsz-tag Heh. A TISZA VIDÉKI MÉH NYERSANYAGHASZNOSÍTÓ VÄLLALAT értesíti ügyfeleit, hogy a jászberényi és törökszentmiklósi telepén 1972 november hó I-től ÉVES leltározást tart Ezen idő alatt az áru átvétele és kiadása szünetel. 'jtjjírJFjr TISZA VIDÉKI MÉH NYERS AN YAGUASZNOSlTÓ VÄLLALAT csatlakozott. Augusztus 20-án az e munkában kiemelkedő dolgozóinkat 45 ezer forinttal jutalmaztuk. A vezetőség az őszi munkák sikeres elvégzése érdeké­ben is megszervezte a versenyt. A legjobbak jutalmazására 25 ezer forintot szavazott meg. Tennivaló akadt bőven: 450 kh közös és mintegy 300 kh háztáji kukorica betakarítása várt a tagságra. Ez a munka még nincs gépesítve, szükség volt és van hát a szorgos kezekre. Dolgozóink megértették, hogy lehetőleg október végéig el kell vetnünk a jövő évi kenyérnek valót. Ha november­ben „letudjuk” az őszi mélyszántást, reménykedhetünk, hogy a kukorica átlagtermésünk nem 20—25 mázsa, hanem adott­ságainknak megfelelően esetleg 30—35 mázsa — májusi mor­zsolt — lesz. Mintegy 1000—1100 holdon hiányzik még a mélyszántás. November végéig ezt csak nyújtott műszak — vagy ahol erre lehetőség van, két műszak — bevezetésével lehet elvégezni. Termelőszövetkezetünket 1970-ben az ár- és belvíz mi­att szanálták.. Tavaly már nyereséggel zártunk. Ügy érté­keljük, hogy hasonló eredmény várható az idén is, amelyet a vezetőség és a tsz-tagok közös erőfeszítéseinek köszön­hetünk.’’ Rossz a járda Egy héttel korábban — e rovatunkban — azt írtuk: „A tavasszal, nyáron építke­ző, víz-, villanyvezetéket, kábelt szerelő vállalatok lel­kiismeretes. jó munkája biz­tosíték lehetne arra, hogy az esős, sáros évszakban keve­sebb bosszúságunk legyen”. S íme, kilencen írták alá azt a levelet, amelyben töb­bek között ez áll: A Gerle utcai járda egyik oldalát egy darabon felszedték (amikor közművesítettek a nyáron), de azóta se hozták rendbe.... Szolnoki, Gerle utcai ol­vasóink még azt kérik: amennyiben mód van rá, se­gítsük őket abban is, hogy az Ady Endre út — Ger'e utca találkozásánál a járdát a tanács hozassa rendbe, mert esős időben vízben- sárban járnak ... Ogy tudjuk, az utakat, jár­dákat megbontó vállalatok­nak kötelességük az eredeti állapotban hagyni a munka végeztével a „terepet”. Per­sze, nem ártana ezt ellenő­rizni sem időnként... Levél Nagykőrösről Augusztus közepén egy fe­hérnemű-csomagot vittem a szolnoki Patyolat Vállalat nagykőrösi kirendeltségéhez mosásra. Szeptember 4-én mentem érte. Otthon vettem észre, hogy egy négyszeles dunyhahuzat a másodszori mosás során három helyen behasadt. Még aznap vissza­vittem. Az üzletben elismer­ték a gép okozta szakadást. Ígérték, hogy majd kártala­nítanak. Azóta kétszer is kértem ajánlott levélben a szolnoki Patyolatot a kár rendezésére, de még választ sem írtak. Megjegyzem, hogy csök­kent munkaképességű em­ber vagyok, albérletben la­kom. Jövedelmem nem teszi lehetővé, hogy ilyen károso­dás felett szó nélkül napi­rendre térjek. Bűz György s ' Nagykőrös * Érdekes, hogy a Patyolatnál valahogy nem szeretnek levelezni. Ehelyett persze a kártalanítás is megtenné. Pa­naszosunk bosszúsága úgy hisszük, jogos! Tóth Eszter jász- kiséri olvasónk esete hasonló volt. Neki sem válaszoltak le­veleire. Mosásra beadott holmija — hiányosan ugyan — csak panasza megjelenése után került elő. No, ezt sem a Patyolat leveléből, hanem Tóth Eszter köszönő soraiból tudjuk. (A szerk.) '„Palotaforradalom” Damjanich lakásszövetke­zet. Szolnok, Móra Ferenc utca 11, hatodik emelet. Itt is, mint minden emeleten, van egy ún. ruhaszárító. Senki nem használta. Sze­méttároló volt inkább, noha ajtajával szemben van a sze- métcsúzda... Az idén nyáron néhány lakástulajdonos összefogott. Kitakarították a szárítót; ha már van, vegyék hasznát. Szánkókat, tv-dobozt, egyéb holmit raktak be. A „nagy- takarítás” után kb. másfél hónappal hallottak róla: ki­bérelheti a szárítót valaki 60 forintért, ha nem tart rá igényt a többi lakástulajdo­nos. Ezt a lehetőséget hiva­talosan nem közhírelték, a szövetkezeti tagokat nem kérdezték meg. Aki előbb megtudta és jelentkezett — azé lett a szárító. Az öt család holmijának most már — kívül tágasabb. A hatodik emeleti szárító „bérlője” nem közösködik senkivel. A hozzánk panasz- szal forduló öt lakástulaj­donos — nyilván a többi is — más véleményen van. Amíg szemét volt a szárító­ban. nem vetett rá szemet senki. A lakásszövetkezet ve­zetősége körültekintőbben — mondhatnánk így is, demok- ratikusabban — járhatna el az ilyen ügyekben. Minden családnak van ilyen-olyan holmija, ami nem fér el a lakásban, vagy nagy helyet foglal. Ezeket szívesen tá­rolnák a szárítókban, s úgy gondolják, ehhez mindenki­nek joga van. Információnk szerint hasonló probléma foglalkoztatja a ház minden emeletén a lakástulajdonoso­kat — kivétel a földszint és a tizedik emelet. Érdeklődéssel várjuk a la kásszövetkezet vezetőségének vagy a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkár­ságának válaszát. Mi erről a véleményük? ERKESZTO %etek N. J. Törökszentmiklósi Az út és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 8/1970. (IV. 16.) ÉVM—PM sz. együt­tes rendelet 5. §-a szerint a hozzájárulás a kivetésről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján ese­dékes. és azt általában 6 hónapon belül kell a tanács adóbeszedési számlájára be­fizetni. Ha a tulajdonos a hozzájárulást 6 hónapon be­lül megfizetni nem tudja, kérelmére a tanács vb pénz­ügyi szakigazgatási szerve — vagyoni és szociális körül­ményeinek, továbbá a meg­fizetendő összeg nagyságá­nak figyelembevételével — megengedheti a hozzájáru­lás összegének legfeljebb 2 év. beépített lakótelek eseté­ben pedig legfeljebb 5 év alatt kamatmentes, vagy évi 6 százalék kamatterhes rész­letekben történő megfizeté­sét. A pénzügyi szakigazga­tási szerv különösen mél­tánylást érdemlő esetben — haladékot adhat a hozzájáru­lás összegének megfizetésére. Ä |®gif€sl való v sszaélésről A jog gyakorlása akkor rendeltetésszerű, ha a jog­szabály által megkívánt cél érdekében gyakorolják. Pél­dául, a jutalomszabadsá^got az arra érdemes dolgozónak adják. A joggal való vissza­élés tilos. Azt, akinek a ter­hére a viszaélós történt,i emiatt hátrányok nem érhe­tik. Az egyértelmű szabá­lyozás ellenére a munkaügyi viták intézése során kevés ügyben volt megállapítható a joggal való visszaélés. Ennek oka az is, hogy a visszaélő fél ezirányú szán­dékát minden ecetben igyekszik leplezni. Éppen ezért a döntéshez az adott eset összes körülményeinek gondos mérlegelése szüksé­ges. Ä munkaszerződések Nem visszaélés például, ha a vállalat többször meg- hoszabbítja a beteg dolgozó helyett határozott időre al­kalmazottak munkaviszo­nyát. A munkajogi szabá­lyozás e részének ugyanis éppen az a célja, hogy a ha­tározott időre létesített szerződéssel a vállalat a munkaerő-problémát lét­számemelés nélkül oldja meg. Joggal való visszaélés azonban, ha a vállalat azért alkalmazza ismételten a dolgozót határozott időre, hogy a felmondási időre esedékes járandóságot ne kelljen fizetnie, vagy a dol­gozót megillető felmondási védettséggel kapcsolatos ne­hézségeket elkerülje. Az egyik dolgozó 1969. április 16-án — határozott időre — 30 napra — léte­sített munkaviszonyt. Ezt követően a felek közös meg­egyezéssel két ®s fél éven keresztül a munkaszerző­dést 32 esetben meghosszab­bították- Legutóbb 1971. no­vember 1-től 20-ig terjedő időre kötöttek határozott időre munkaszerződést. En­nek meghosszabbítása már nem történt meg. A dolgozó vállalatának munkaügyi döntőbizotságához benyúj­tott panaszában sérelmezte az intézkedést, és kérte, hogy tekintsék a meghosz- szabítást érvénytelennek, a munkaszerződést pedig ha­tározatlan időre szólónak. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ÄLLAMI GAZDASÁG felvesz ASCOTA 170-es típusú köny­velőgéppel nagy gyakorlattal rendelkező gépkönyveteket A jelentkezést írásban A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI ÁLLAMI GAZ­DASÁG CÍMÉRE KÉRJÜK. SZOLNOK MEGYEI TANÁCS * HETÉNYI GÉZA KÓRHÁZ IGAZGATÓSÁGA (Szolnok, VőrÖshadsereg u. 25. sz) FELVÉTELRE KERES: gyakorlattal rendelkező ayors és képírót Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezés a fenti címen a személyzeti csoportnál. Ügyészi óvással A panaszt elutasították. Ügyészi óvás alapján a Munkaügyi Minisztérium döntött. .Megállapította, hogy a sorozatos meghosz- szabbítás érvénytelen, s en­nek következtében a mun­kaviszony határozatlan ide­jűvé alakult át. Az iratok alapján ugyanis az derült Ki,"hogy" a dolgozót állandó munkahelyre, illetve ugyan­azon munkaköri feladatok elvégzésére alkalmazták két és fél éven át. Semmiféle olyan alapos ok nem tűnt ki, amely indokolná a szo­katlanul gyakori hosszabbí­tást. A munkáltató tehát a Munka Törvénykönyve sze­rinti jogát nem a társadal­mi és egyéni érdek össz­hangjának biztosítása mel­lett gyakorolta. Egy másik ügyben a te­lepigazgató egy gépkocsi- vezető munkaviszonyát át­szervezés címén felmondás­sal szüntette meg. A meg­indult munkaügyi vita elbí­rálása során a területi mun­kaügyi döntőbizottság a fel­mondás , okát nem fogadta el, mert a felmondás nap­ján tárgyalta a két félnek a felmondást megelőzően" keletkezett munkaügyi vitá­ját. E vita a dolgozó javára dőlt el. Figyelemmel arra, hogy a munkáltató a mun­kaviszony megszüntetésére ugyanezen nap délutánján tett intézkedést, arra követ­keztetett a területi munka­ügyi döntőbizottság, hogy a munkáltató felmondással kapcsolatos jogkörét nem rendeltetésszerűen gyako­rolta­Dr. Cs. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents