Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
1972. november 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy elmaradt kiállításról Szívélyes meghívást kapott szerkesztőségünk Kunmadarasról. Kiállításra invitáltak bennünket, amelyet a művelődési ház a karcag—berekfürdői üveggyár termékeiből kívánt rendezni. Néhány nap múlva aztán a művelődési ház igazgatója visszavonta a meghívást; a kiállítás elmaradt, mert a gyár előzetes Ígéretével ellentétben nem járul hozzá. Az ügy meglehetősen érthetetlennek tűnt, s annak tűnik a két érdekelt fél meghallgatása után is. Gőz Imre, a kunmadarasi művelődési ház igazgatója a következőképpen adja elő a történetet: A kiállítás tervezett időpontja előtt mintegy két héttel telefonon adta elő szándékát az üveggyár igazgatójának, aki egyértelműen hozzájárult a kéréshez. A madarasi igazgató állítólag hangsúlyozta, hogy elsősorban a gyár fátyolüveg dísztárgyait és egyéb iparművészeti jellegű darabjait kívánja bemutatni. A telefonbeszélgetés értelmében a művelődési ház igazgatója felkereste az üveggyárat, több illetékes vezetővel (így a főmérnökkel és a főkönyvelővel) tárgyalt, kiválasztották és összecsomagolták a kiállítási anyagot. A tervezett megnyitó előtt néhány nappal a művelődési ház igazgató ismét elment Berekfürdőre, hogy átszállítsa a kiállítási anyagot. Az üveggyár igazgatója kiüzent neki a szobájából, hogy nem tudja fogadni, a kiállítási anyagot azonban elkészítette. Csakhogy ez a kiállítási anyag egyáltalán nem az volt, amit előzőleg összecsomagoltak. Iparművészeti termék alig néhány darab akadt benne. „Csupa olyan tárgy volt, amiért nem kellett volna az üveggyárhoz fordulnunk, elég lett volna kölcsönkérni valamelyik üvegboltból” — vélik a madarasiak. A művelődési ház igazgatója ilyenformán lemondott a kiállítás megrendezéséről. A fentiekkel ellentétben Makovszki Imre, az üveggyár igazgatója egészen másképp látja a történteket: Elismeri, hogy a kiállítás megrendezéséhez hozzájárult, de tagadja, hogy az iparművészeti termékek bemutatásáról egyáltalán szó volt. Ezt egyébként is szükségtelennek tartotta volna, hiszen a termelési volumennek csupán jelentéktelen hányadát teszik ki. Nem tudja, hogy a művelődési ház igazgatójának ki és milyen alapon állította össze az előzetesen összeállított kiállítási anyagot, sőt arról sem tud. hogy ilyet egyáltalán összeállítottak volna. Az az anyag, amit az ő utasítására készítettek elő, szerinte tökéletesen, tükrözi a gyár termelési profilját. Sajnálja, hogy fontos tárgyalása miatt nem tudott személyesen találkozni a művelődési ház igazgatójával, és sértve érzi magát, amiért az nem fogadta el a gyár által felajánlott kiállítási anyagot. Az első kérdés, ami a kétféle variáció meghallgatása után önkéntelenül adódik: Hogyan lehetséges, hogy ilyen egyszerű kérdésben két intézményvezető nem tud szót érteni? — Nyilvánvaló, hogy a művelődési háznak és az üveggyárnak egyaránt hasznos lett volna a kiállítás megrendezése. Vajon mi értelme van annak, hogy az üveggyár remekbe készült dísztárgyait valósággal rejtegesse? Másrészt a madarasi művelődési ház miért bocsátkozik ilyen — költségvetési keretükhöz képest — jelentős összegű kiállításrendezési költség kiadásába, amíg a megrendezés feltételei nem tisztázódik egészen egyértelműen? Sz. J. A Közlekedési és Távközié sí Műszaki Főiskola ha józá sí szakán tengerésztiszti ágazat is működik. Itt képezik a magyar tengerjáró hajók tiszti utánpótlását. Két év! matrózkodás, valamint a hároméves főiskolai tanul mány befejezése után tengerész-tiszti oklevelet kapn ak a hallgatók, amely egy ben üzemmérnöki képesítés is. Évente 18—20 tengerész tisztet ad a főiskola a magyar hajózásnak. — Szomor Kornél tanszékvezető tanár a hajósok legfontosabb he iyzetmeghatározö műszerének, a szextánsnak kezeié sét tanítja. 1973. január 1-től | Változások a nyugdíjszabál jókban Hogyan kell a munkabérátlagot kiszámítani? A jelenlegi szabályozás szerint az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj összegének alapjául szolgáló munkabérátlagot a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a közvetlenül megelőző négy naptári év alatt elért munkabér havi átlaga alapján kell kiszámítani. A most még érvényes szabály szerint az a dolgozó, aki a nyugdíj-korhatár elérésénél (férfi a 60., nő az 55. illetőleg korkedvezmény esetén férfi az 55.. nő az 50. életévénél) később megy nyugdíjba, kérheti, hogy nyugdíját ne az előbbi bekezdés szerint, hanem az öregségi korhatár betöltését, vagy ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért átlagkereset alapján állapítsák meg, ha a választott időpontig már szerzett legalább 10 évi szolgálati időt. Háromféle lehetőség között választhat tehát a nyugdíj előtt álló dolgozó, ha nem megy nyugdíjba akkor, amikor a korhatárt eléri, hanem továbbdolgozik, mert kérheti, hogy nyugdíját —■ a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig és az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben elért kereset alapján, vagy ha ránézve kedvezőbb, — az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltésének évében az életkor eléréséig és az ezt közvetlenül megelőző négy naptári évben elért kereset alapján, vagy ha kedvezőbb, — az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltésének az évében ennek az életkornak az eléréséig és az azt közvetlenül megelőző 4 naptári évben elért keresete alapján állapítsák meg. Az új szabály szerint az 1972. december 31-e után nyugdíjba menő dolgozók öregségi és rokkantsági nyugdíjának összegét a nyugdíjazás évét megelőző 5 naptári év közül a munkabér szempontjából legkedvezőbb 3 naptári év és a nyugdíjazás évének tört része alatt elért munkabérátlaga alapján kell megállapítani, ha az az igénylő számára előnyösebb. a 4 év és a tört év átlagánál. Ezt az új szabályt azonban csak annál a dolgozónál lehet alkalmazni, akinek az emiitstt 5 év alatt van olyan 3 éve, amelyben legalább 181—181 napra és az ilyen 3 év alatt összesen legalább 24 hónapra (730 naptári napra) bért kapott. Ha van ilyen 3 év, de a régi szabály alkalmazása az előnyösebb a dolgozóra, akkor 1972. utána nyugdíjazásnál is aszerint kell a nyugdíjat, illetve a munkabérátlagot megállapítani. Felhívjuk a figyelmet, hogy a legkedvezőbb 3 évet nem a dolgozónak kell kiválasztani, illetve kiszámítani, hanem az hivatalból történik. Az új szabály alkalmazására akkor is sor kerülhet, ha az igénylő nem a nyugdíjazást közvetlen megelőzően elért, hanem az öregségi korhatár elérését, illetőleg ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőzően elért munkabér figyelem bevételé%rel kéri nyugdíjának a megállapítását. Az erre irányuló kérelemben csali azt kell megjelölni, hogy a nyugdíjazást megelőzően elért kereset helyett, a nyugdíjra jogosító vagy az ennél 5 évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőző keresetet vegyék-e alapul a nyugdíj megállapításánál, Könyv a varrógépen Nagy Bálintné, Társi János, Bóka Béláné és Szécsi István készül a vetélkedőre. Törökszentmiklóson már ötödik éve szinte állandó versengésben és izgalomban tartja a szocialista brigádok többségét a városi tanács művelődésügyi osztálya által kezdeményezett és irányított levelező vetélkedő. Akik itt becsülettel helyt akarnak állni, arra kényszerülnek, hogy állandóan gyarapítsák irodalmi és történelmi műveltségüket, folyamatosan tájékozódjanak a megye, az ország és a világ politikai eseményeiről. A vetélkedő idei döntőjét nem kis meglepetésre a Ruházati Ktsz Kossuth Lajos brigádja nyerte. Tavaly is a második helyen végeztek, de azt a véletlennek tulajdonították. A ktsz meglehetősen mostoha körülmények között, kicsiny, zsúfolt munkatermekben dolgubik, kulturális létesítményük egy néhány száz kötetes letéti könyvtáron kívül nincsen, értelmiségi dolgozóik alig vannak, — esélytelennek tartották őket. — Talán épp azért készültünk olyan módszeresen, mert éreztük, hogy keveset tudunk — mondja Társi János brigádvezető. — Felosztottuk egymás között a tematikát, kinek Dózsa paraszt- háborúja, kinek Petőfi költészete vagy a Szovjetunió története illetve a napilapok figyelemmel kísérése jutott. — A brigádtagok szabó szakmunkások. Néhányon túl vannak már azon a koron, hogy tanulásra egyáltalán kötelezhetőek lennének. Feltételezem, hogy munkájukat anélkül is hibátlanul el tudnák végezni, hogy ismereteket szerezzenek ezekből a témákból. Miért vállalkoztak mégis erre a feladatra? — Kezdjük azzal, amivel a kérdést kezdte. Szakmunkások vagyunk. Becsületbeli ügynek tartjuk, hogy hibátlan ruhadarab kerüljön le a szalagunkról. Ugyanígy mindent komolyan veszünk, amire vállalkoztunk. Amikor beneveztünk a szocialista brigádmozgalomba — ennek már több mint hat éve — azt a feltételt is vállaltuk, hogy szocialista módon tanulunk. Igyekszünk ehhez tartani magunkat. — Milyen hatással volt a brigád tagjaira a vetélkedőn való részvétel? — Előtte egyikünk sem volt könyvtári tag — válaszol Bóka Béláné — jelenleg már a brigád mind a nyolc dolgozója rendszeres olvasó. Ugyanígy voltunk az újságokkal is. Régebben a címeket ha átfutottuk. Aztán csalt azért mélyedtünk el alaposabban, hogy időben válaszolhassunk a vetélkedő kérdéseire, később pedig már azért, mert érdekelt bennünket. Ha az ember egyszer .ráfigyel, hogy mi történik a ' világban, olyan érdekesnek találja, hogy nem lehet abbahagyni. — Mit szólnak a levelező vetélkedő rendszeréhez? —■ Célszerűnek tartjuk bólint rá Szécsi István. — Ötletes, mert nem egyszerű nekilendülésre serkent, hanem egész évben dolgozni kell. Itt nem lehet látszateredményt elérni. Nagyon jól esik nekünk, hogy az üzemek vezetősége végig szemmel tartja a vetélkedőt. Ez nemcsak a pénzjutalmakban nyilvánult meg. Minden forduló után érdeklődtek az eredményekről, a döntőt a város összes igazgatója, párt- titkára végigizguRa. Ez még inkább meggyőzött bennünket, hogy nem fölösleges, amit csinálunk. Míg beszélgettünk. Nagy Bálintné a rövid munkaszünetet Iáhasználva könyvet húz elő varrógépe fiókjából. — Petőfi —- mutatja. — Az én feladatom volt a vetélkedőre. Iskolás korom óla nem volt a kezemben. Most úgy megszerettem, hogy azóta is állandóan magammal hordom. Ha néhány percre megáll a szalag, elolvasok közben egy verset. Csodálatos, hogy egy-egy verssor milyen világossá tudja tenni az élet gondjait és még szebbé az örömeit. A Kossuth brigád tagjainak varrógépén, nem ritka vendég a könyv. S amióta ez így van, úgy érák, érthetőbb. beszédesebb körülöttük a világ. Szabó János KÖNYVÚJDONSÁGOK Ambrus Zoltán: Solus eris — Truman Capote: Álom luxuskivitelben Múltunk gazdag kincsestárában mindig érdemes kutatni, hiszen — amint azt a Szépirodalmi Könyvkiadó „Kiskönyvtárba bizonyítja — a finoman megmunkálj; nemes anyag minden nemzedéknek érték. Most Ambrus Zoltán „Solus eris” című regénye gyarapítja a sort, igazolván, szerzőjét, joggal tartották a század- fordulón az írók írójának. A tehetséges festő és a2 arisztokrata lány szerelme sablonnak tűnhet, ám Ambrus kezében nem az. Ügy vezeti végig az olvasót a történeten, hogy a rész mögé az egész rajza is kikér* rekedik, az a társadalmi háttér, amely nem adott lehetőséget a mozgásra, a felemelkedésre, csak altkor, ha valaki önmagát tagadta meg. Múltunk kincsestárának becses darabja a kiadó másik újdonsága is, Barta Sándor válogatott prózai írásainak gyűjteménye „Pánik a városban” címmel. A második kiadás ez. jelezve, hogy az emigrációba kényszerült, az izmusok útját végigjárt alkotó művei —• bár a húszas és a harmincas években keletkeztek — a ma emberében is visszhangot vernek. A kötetben — amelyhez Varga Katalin írt tömör előszót — 24 írás kapott helyet, közöttük az, amelyet a mai modern irodalom is örömmel sajátjáénak vallhatna, a „Csór dálatos történet”. Szürke felöltős urak zárt csoportjai az utcákon, tüntetések és zavargások, egyre feszültebb a légkör... Eltűnik az angol nagykövetség egyik tagja, vele titkos irattartók... Krimit ígér John Le Carré regénye — „Egy német kisváros”, — amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg Vajda Gábor fordításában. S az is, ám nagyon valós, politikai krimi. Mert a német kisváros Bonn, a szürke felöltős urak, az új politikai üstökös. Karfeld mindenre kapható hívei, s az eltűnt iratokban az áll. hogy Karfeld úr a háború alatt szőr* nyű kísérletek vezetője volt. A remekül pergő cselek* mény jó olvasmányt ad, ám Carré célja több ennél, s el is éri. Elgondolkoztat, az ismétlődés veszélyére figyelmeztet. Az Európa Könyvkiadó újdonságának szerzőjét, —« Truman Capote-ot aligha szükséges bemutatni a hazai olvasóknak. Az amerikai modern irodalom e jelesét most — a „Zsebkönyvek” új köteteként — kisregényei. elbeszélései hozzák még megismerhetőbb közelségbe. Az „Álom luxuskivitelben” címmel megjelent válogatás — Oszto- vits Levente munkája —• két kisregényt és 11 elbeszélést foglal magába. A legjobb írás a címadó, de a többi is fölényes mesterségbeli tudást, utánozhatatlan alak- és légkör-teremtő képességet tükröz. Capote a leghétköznapibb eseteket dolgozza fel így például a „Fejetlen héjádban, a „Több dobás nincs”-ben, ám ezeket oly’ sajátos optikán át láttatja. amilye csak a legjobb alkotókn r adatik meg. M. ©.
