Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1972. november 23. A természet szerelmese Andrej Bannyikov dolgozószobájában Andrej Bannyikov szovjet zoológust a va­donélő természet és a környezet védelmében elért jelentős eredmé­nyeiért a Természet, védelmi Világalap aranyéremmel jutal­mazta. Andrej Bannyikov tanul­mányait a Moszkvai Állami Egyetem biológiai fakultásán fejezte be. Huszonhét éves korában a biológiai tudomá­nyok kandidátusa, tíz évvel később pedig doktora. A neves biológus több év­tizedet töltött közvetlen kap­csolatban a természettel. 3,5 évig Mongólia pusztáin dol­gozott, kutatva az ország prém- és hústartalékait. „A Mongol Népköztársaság em­lősállatai” című könyvét Angliában. az NDK-bao, Lengyelországban. Francia- országban és Csehszlovákiá­ban is kiadták. A tudóst számos kollégá­jához hasonlóan, az élővilág elszegényesedése nyugtala­nítja. A Föld viszonylag rö­vid történelmi időszakában több mint 200 vad- és ma­dárfaj halt ki. És sajnos ez a folyamat ma is tart Dél- Nyugat Ázsiában és Afriká­ban csökkent az orrszarvúak száma, a tigris még Indiá­ban is ritkaságszámba megy. A Kaspi-tenger vidékéről és a Szovjetunió dél-keleti részéről fokozatosan eltűnik a tatárantilop. Az eddig még nem tanulmányozott állatfaj fenntartása és regenerálása csak Kalmükföld sztyeppéin folytatott helyszíni munká­val volt megoldható. És a hároméves expedíció mun­kája eredményes volt: két évtized múltán a tatár anti­lop-állomány ezerről több mint 2.5 millióra nőtt. Az expedíció sok erőt fel­emésztett, de a tudóst ré­gen, még az egyetemen szü­letett elképzelése nem hagyja pihenni. Figyelmesen áttanulmányozza az expedí­cióról készített jegyzeteit. A többéves munka „A két- lakiak biológiája* című Jelentős szakaszához érke. zet a Deák teret a Déli pá­lyaudvarral összekötő budai metróvonal építkezése: mint­egy negyven vállalat és kö­rülbelül kétezer dolgozó jól szervezett, műszakilag pon­tosan összehangolt munká­jának eredményeként meg­történt a kelet-nyugati met. róvonal második szakaszá­ban elhelyezkedő négy új mélyállomás műszaki átadá­sa, s az építők ígérete sze­rint semmi akadálya a bu­dai metróvonal december Salgótarján és Szarvas A Magyar Posta két jubi­láló városunkat kedves aján­dékkal lepi meg, bélyegen is bemutatja az országnak. A leggyakrabban használt. a belföldi levelekhez szüksé­ges 1 forint névértékű bé­lyegen Salgótarján új város- központjának egyik részletét pillanthatjuk meg. A nógrá­di iparvidék 50 éve várossá lett gócpontját a Karancs szálló hatalmas épülete és a megyei művelődési köz­pont homlokzatának nemes vonalai képviselik. Somogyi József szobrász műve. a mo­dern építészeti alkotások előtt elhelyezett felszabadu­lási emlékmű, szintén lát­ható az új 1 forintos bélye­gen, amelyet minden posta- hivatal árusít majd. Nógrád fővárosát bányászok és ipari könyvvel teljesedik be, majd néhány évvel később »A Szovjetunió kétlaki és csú- szó-mászó állatai” című mű következik. Bannyikov ezzel egyidőben a kígyók biológiáját is ta­nulmányozza. Az egyre na­gyobb mennyiségben szüksé­ges biokémiai nyersanyag — a kígyóméreg — mind több hüllő befogását igényli, ami a kígyók számának csökke­néséhez vezet. Ezt csak a csúszómászók természetének gondos tanulmányozása után akadályozhatják meg. És Bannyikov újult erővel fog a kígyóbiológia kutatásába. Noha már nem fiatal, 60 felé jár, de még soha nem volt szanatóriumban vagy üdülőben. Egyszerűen azért 22-i ünnepélyes megnyitásá­nak. — A Deák tértől kiinduló új metrószakasz első állo­mása s egyben a Duna alatt Buda felé tartó vonal pesti „hídfője” a Kossuth Lajos téren lesz. Az itteni mély­állomás műszaki átadása már október I7-én megtör­tént. A Duna alatt 37 méter mélységben, húzódó vonal- alagút ezután a Batthyány téri metróállomásba torkol­lik. .................... m unkások vállvetve végzett munkája gazdagítja, mester­ségük jelképe ott díszeleg a bélyeg jobb sarkában lévő városi címeren. Szarvas hat éve nyer­te el újra a városi rangot. A Tessedik Sámuel városát köszöntő új 40 filléres bé­lyeg középpontjában Maróti Géza (1875—1941) szobrász- művész bronzból öntött gím­szarvasa áll. Háttérül a volt Tanácsháza, most könyvtár nem, mert legjobb pihenés­nek a munka változatosságát tartja. Előadásokat tart, részt vesz nemzetközi biológus és vadászati kongresszusokon, szimpóziumokon, foglalkozá­sokat vezet a Központi Ter­mészetvédelmi laboratórium­ban, majd újra útnak indul egy-egy expedícióval: Ka­zahsztánba, Közép-Azsiába, a Kaukázusba, a Tien-Sanba vagy a Pamírba. Nyáron, vakációidőben Bannyikov Közép-Oroszor- szág erdeibe jár. Ez azon­ban nem szokványos pihe­nés, noha a tudós az erdő­ket, mezőket járja és a sza­bad ég alatt tölti az éjsza­kákat. Idejének nagy részét a természet megfigyelésével tölti. TV IKTLRJU Az író- szerkeszíő Nem színész, nem rende­ző és nem riporter, hanem szerkesztő, aki egy-egy mű­sor egész hátterét mozgatja, koncepcióját és tartalmát kialakítja. Brády Zoltán olyan szerkesztő, aki soha­sem törekedett a tömegmun­kára. Igyekszik az embert „bonckés” alá venni. S most érkezett el ahhoz az időhöz, amikor szerencsére elvesz­nek a mindenkit fenyegető másolási hajlamok, és egyre inkább kibontakoztathatja írói, szerkesztői egyéniségét. Azért hangsúlyozom az írói tevékenységét, mert több an­tológiában jelentkezett már szépprózával, és rádió játékai is ismertek. Tehát mint tv­szerkesztő, kevésbé ismert. — Hogy került a tv-hez? — Mindig újságíró akar­tam lenni, de valahogy nem sikerült. Végül a Magyar Ráidótól kaptam társadalmi ösztöndíjat, s az egyetem elvégzése után a Rádióhoz is kerültem, aztán onnan vezetett az út a Televízióhoz. — A tv-ben hol kezdte? — Dolgoztam a „Hét” c. műsornál, a belpolitikai ro­vatban, jelenleg pedig a népgazdasági osztály ipari rovatánál vagyok. Nemrégen láthatták a nézők az Ózd csodák nélkül című műsort, amelyben lehetőségem nyí­lott a nagymúltú munkás­város egy hétköznapjáról műsort szerkeszteni. — Melyik műsorokra em­lékszik vissza szívesen? — Elsősorban azokra, amelyek a nézők előtt is — gondolom — emlékezetesek. Például az özv. Farkasné, vagy a Cigány Zsuzsó című dokumentumfilmek. — Jelenleg milyesn műso­rokra készül? — Már készül a Műveze­tők című riportsorozat, mely­nek riporterei. Balogh Má­ria és Bán János. Ebben olyah embereket szeretnék bemutatni, akik a minden­napi munkában becsülettel a helyükön állnak, akik köznyelven szólva ma a „de­rékhad”. Ezenkívül három­részes dokumentumfilm elő­készítő munkálatait kezdem meg, amely Csepelről szól. Ugyanakkor szívesen szólok Oláh Gáborral közösen ké­szülő dokumentumfilmünk­ről, az Aranyásók-ról, amelyben napjaink úgyneve­zett ügyeskedőit igyekszünk leleplezni. Műemlékek lámpák fényében Országos gond a műemlé­ki városok építészeti rekon­strukcióján túl a szép és ér­tékes műemléképületek, ösz- szefüggo műemlékegyütlesek esztétikus megvilágítása. Az országban jelenleg 14 mű­emlék városban zajló rekon­strukció egyik jelentős ered­ménye Győrött született, ahol teljes sikerrel oldották meg a hétszáz éves város ősi belvárosa egy részének műemléki megvilágítását. A régi városrészek kor­szerű közvilágítását és a mű­emlékjellegnek megfelelő térvilágítást egyszerre szol­gáló újfajta, úgynevezett „győri lámpákat” a város­építési tudományos intézet tervei alapján készítették el, illetve szerelték fel Győr legjellegzetesebb műemléki területein. Az egyedi meg­oldású. eddig máshol még nem alkalmazott lámpák, amelyeket a célnak megfe­lelően ugyancsak egyedi ki­képzésű oszlopokon, vagy magukon a megvilágítandó épületeken helyezték el, gömbalakúak, rugalmas, tör­hetetlen anyagból készültek, teljesen zárt rendszerűek és azáltal, hogy hetven száza­lékban a földre, harminc százalékban pedig a műem­léképületre vetik fényüket, egyaránt szolgálják a köz- világítást és a műemléki megvilágítást. A városban jelenleg már 24 ilyen ittriumgőzös lámpa szolgálja a káptalandombi. Alkotmány utcai és Széchenyi téri mű­I emlékek esztétikus megvilá­gítását Egy hónappal a budai metró- szakasz megnyitása előtt A Moszkva téren is üzem­kész állapotban van már a mélyállomás. Az összes belső burkolásokat elvégezték. A felszíni fogadócsarnok épí­tése is gyors ütemben halad. A földalatti vasút budai végállomása a Déli pályaud­varon lesz. A föld alatt 24 méter mélyen elhelyezkedő állomást november 3-án vették át a szakemberek. Mint az építés vezetői el­mondták, a felszíni csarnok december 22-re teljesen el­készülj és művelődési ház épületé­nek klasszikus vonalai szol­gálnak. A rajz jobb alsó ré­szén a város ugró szarvast ábrázoló címerét láthatjuk. A két új bélyeg Vertei József grafikus tervrajza alapján készül, sajnos csak 26x22 milliméteres méretben. Az új forgalmi sorozat már korábban megjelent értékei (az Alkotmány módosítására két, Budapest egyesítésének centenáriumára hat bélyeg) az alkalomhoz méltó kivi­telben díszíti albumainkat, de a városainkat bemutató, rövidesen megjelenő új ér­tékek kis mérete miatt az ábrázolt épületek minden szépségét fellelni nehéz lesz. Kazalozó újdonságok A Haybuster amerikai cég két újabb kazalozó gyártását kezte meg. A szé­na kazalozására használt emelőberendezések az 1972- es idény újdonságai. Az 1400-as és 1600-as modellek a kazaiozás műveleteit tel­jesen gépesítik. Minthogy a szálasanyag odajuttatása is gépesített, a berendezés mozgó részeit a minimális­ra korlátozták és így jóval kisebb az energiafogyasztás, ugyanakkor a gép ára is alacsonyabb­A szénát egy 170 cm fo­A Román Szocialista Köztársaság statisztikai hi­vatalának jelentése szerint tavaly a román élelmiszer- ipar termelése a következő­képpen alakult: tej és tej­termékek (tejre átszámítva) 15 712 millió hektoliter, hal 74 724 tonna, hús 418 000 tonna, húskonzerv és más húsipari készítmények A román élelmiszeripar — számokban Szovhoz és kutatóintézet Az észt főváros, Tallinn közelében levő Saku szov­hoz tenyészállatokat nevel tejgazdaságok számára. Az állatállomány fajtiszta, a gozott technológiai folyama­tokat. a gyakorlatban ellen­őrizzék elgondolásaik he­lyességét. hogy minél köz­vetlenebb segítséget nyújt­tejhozam magas, a munka- ráfordítás csekély. Az észt tudósok arra törekszenek, hogy a termelésben próbál­ják ki az elméletileg kidol­sanak a gazdaságok munká­jához. 1961-ben ezért létre­hoztak egy tudományos­termelési egyesülést: egy különleges mezőgazdasági nagyüzemet Növényvédőszerek az NSZK-ban Nyugat-Németországban rendelettel szabályozták a mérgező anyagokat tartal­mazó növényvédőszerek for­galomba hozatalát és fel- használását A rendelet a 450 ilyen készítmény közül csak 18-nak a felhasználá­sát engedélyezte minden fenntartás nélkül- Kilencven készítmény árusítását azon­nali hatállyal betiltották. 70 vegyszer forgalomba hoza­talát és árusítását 1972- má­jus 15-ig, 7 készítményét 1973. május 15-ig, további 260 készítmény eladását pe­dig feltételesen 1974. decem­ber 31-ig engedélyezték. Dedelovv kooperációs társulás Az NDK nagy állatte­nyésztő telepein különféle kísérleteket végeznek az is­tállótrágya minél hatéko­nyabb felhasználási módo­zatának megállapítására, A Dedelow kooperációs társu­lás földjein, amelynek tej­gazdaságában 2000 fejőste­henet tartanak, a növénye­ket trágyalével kevert víz­zel öntözték, és ez a mód­szer igen eredményesnek bizonyult. A 2000 tehén évi trágyahozama kb. 51000 tonna, és ez a mennyiség vízzel hígítva megközelítő­leg 1200 hektár terület ön­tözésére elegendő. Ez az ön­tözési mód külörösen a ló­here, cukorrépa, tavaszi ár- Pa és a réti fű öntö­zésénél hoz nagyon jó eredményeket. Az istállótrá­gya a Dedelow kooperációs társulás tehenészetében egész évben rendelkezésre áll és kiszállítható. A jelen­legi kísérletek arra irányul­nak, hogy a trágyalé és a víz pontos keverékének ará­nyát meghatározzák. Olcsó istállók előregyártóit elemekből A holland kormány 1950 óta támogatást nyújt az is- tálióépítkezéshez, ezért ért­hető, hogy azok olcsóbbítá- sára törekszik. Egy e cél­ból még 1969-ben kiírt ver­senypályázaton 30 építőipa­ri vállalat vett részt, és a benyújtott tervek alapján sikerült előregyártóit élel­mekből egy olyan istálló­konstrukció kialakítása, amelynél az egy számosál- tat-férőhelyre jutó építési költség mintegy 1000—1050 holland forint , gásszélességű gyűjtőberende- zés szedi össze, amely egy-1 szerű adagoló és töltő rend­szer segítségével szállítja a préshez. Az összepréselt széna egy zárt vezetéken át fonott drótkosárba kerül. A kosár a gép egytengelyű ke­retszerkezetén helyezkedik el. A kazalozó berendezést egyetien traktoros is kezel­heti, aki a betakarított szé- nából 15—20 perc alatt tö­mör és az időjárással szem­ben ellenálló, 4—6 tonna súlyú kazalt rakhat. A ka­zal magassága 4,5 méter, átmérője 4—5 méter. 148 000 tonna, étolaj 308 000 tonna, zöldség- és gyümölcs- konzerv. mélyhűtött zöldség és gyümölcs, ivóié 250 000 tonna. A statisztikai hivatal jelentése hangsúlyozza, hogy a román élelmiszeripar a kitűzött feladatokat teljes mértékben teljesítette és az idén is kedvezőek a kilátá­sok a tervteljesítésre.

Next

/
Thumbnails
Contents