Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-23 / 276. szám

XXIII. évf. 276. sz. 1972. nov. 23., csütörtök. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR Szolnok a vízgazdálkodás Elén1' vita — Nem született határozat Csínján a nagy rendezv nyekkel Vú ülésén a s-o'noki ku'tuális hetek program a megyéje 1970-1«; 100 ezer. 1985-iat 240 ezer hektár önfözés a megyében Vízügyi múzeum a Jakul a Műtéren — 1973-ban megkezdik a mezohéki. 1974-ben a (izzató dvari. az aaudszaEóki es a kungyalui öníö/őfiirt építését — Az Országos Vízügyi Hivatal és a megye vezetőinek tárgyalásai Szolnok Tisza menti megye, de a Zagyva, a Körös és a Berettyó is a „mi” vizünk. Az egész megye jelene, s mind­inkább jövője összeforrott a vízzel, a vízgazdálkodással. Másképpen szólva az ország­ban Szolnok a vízgazdálko­dás legjelentősebb megyéje. Hazánk öntözött területéneK ma is kétötöde nálunk van, s a jövőben még csak nő ez. az arány. Csak a negyedik ötéves tervben majdnem 5 milliárd forintot biztosít a költségvetés a megye vízgaz­dálkodásának és vízügyi léte­sítményeinek fejlesztésére. A Tisza II. Vízlépcsőből Is szülőföldünk részesedik leg­jobban, hiszen annak 270 ezer hektáros öntözőterületénelc felé Szolnok megyében való­sul meg. Jelenleg 83 ezer hektár az öntözött terület ná­lunk, ami 1975-ig 100 ezer hektárra nő. 1985-re pedig a tervek szerint eléri a 240 ezer hektárt, ami azt jelenti, hogv a megye területének 42 szá­zaléka öntözhető lesz. Minderről, azon az egész­napos tegnapi tárgyaláson volt szó, amelyet az Orszá­gos Vízügyi Hivatal és Szol­nok megye vezetői tartottak a megyeszékhelyen, s ame­lyen dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta Dé- gen Imrét és az OVH más vezetőit a megye gazdasági életéről. A tárgyalás szóvivője dr. Hegedűs Lajos, a megyei ta­nács elnökhelyettese volt. Ö terjesztette elő azt a tizenkét pontból álló anyagot, amely­nek alapján szót váltottak a megye vízügyi, vízgazdálko­dási fejlesztéséről. Érthetően a legtöbb időt a legnagyobb jelentőségű témának, a Kis­körei Vízlépcső és Öntöző- rendszere jelenének, holnap­jának szentelték. Erről szólva jelentette be Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke, hogy 1973 és 1975 között 36 ezer hektáros öntözésfeilesztés lesz a megyében. Ebből 7 ezer 500 hektáron új öntözőtelep épül. Már 1973-ban megkezdik a mezőhéki, maid ezt követően az abádszalóki. a tiszaföld- vári és a kungvalui öntöző­fürtök építését. A további 23 ezer hektáron pedig korszerű­sítik az öntöző teleseket, és átkapcsolják a kiskörei rend­szerre. Azzal számolnak. ho°v már 1973 áprilisában öntöző­vizet tud adni a Jászsági és a Nagykunsági Főcsatorna. Az új öntözőtelepekre egyéb­ként gépi át telepítésű öntöző­géprendszereket terveznek, amelyek hazai sorozatgyártá­sa hamarosan megindul, de addig is importálunk ilyen gépeket. Elsősorban a szovjet Fregatt, a kelet-német Jüter- borg és az angol Husky öntö­zőberendezésekről van szó.— De átmenetileg a hagyomá­nyos berendezéseket is alkal­mazzák. Szolnok megyében egyébként a tíz új öntöző ter­melőszövetkezetet és állami gazdaságot 1966-tól tervsze­rűen fejlesztik, hogy készen álljanak a víz fogadására. A régi öntözőtelepek átépí­tése tervszerűen halad a me­gyében, csakhogy ezek prog­ramja öt-hat évvel ezelőtt ké­szült, azóta az árak emelked­tek. Mi lesz a többletköltsé­gekkel — vetették fel me­gyénk vezetői. Az erre adott válasz az volt; a költségvetés eredetileg 200 millió forintot biztosított erre. de a főható­ságok is ismerik a helyzetet, s 30 millió forinttal emelték a támogatást. Nyugtalanító a belvízleve­zető rendszerek építésének helyzete is, hiszen az öntözés­nek előfeltétele a belvízleve­zető rendszer kiépítése — mondotta Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára. — A belvízlevezető rend­szerek kiépítésére biztosított 130 millió forintból 50 millió forintot Szolnok megye kap. Megvizsgáljuk ennek gyorsítá­si lehetőségét — válaszolta Budavári Kurt, az OVH osz­tályvezetője. S abban álla­podtak meg, hogy az ugyan­csak jelenlévő Nagy Illés víz­ügyi igazgató és Csorna Já­nos, a megyei tanács osztály- vezetője 1973. január 31-ig elkészítik az üzemi és az ál­lami belvízcsatornák megyei fejlesztési tervét, és az öntö­zési operatív bizottság elé ter­jesztik javaslataikat. A tár­gyaláson résztvevők megálla­podtak abban is, hogy hama­rosan megalakítják a Közép­tiszavidéki Intézőbizottságot, a Velence-tavi bizottság min­tájára, és ez a testület fogja össze majd a kiskörei körzet üdülőteleppé fejlesztésének munkálatait A jövő évben megkezdődik a szolnoki vágóhíd bővítése. Az üzem a Tisza jelenlegi hullámterén akar terjeszked­ni, ezért a szolnoki vízügyi igazgatóság soronkívül tanul­mánytervet készít arról, hogy hogyan építik ki az új töltést ezen a szakaszon __Hosszan, g ondosan, a segítés minden lehetőségét megvizsgálva tár­gyaltak a jelenlévők a szol­noki vízmű sorsáról. (Folytatás a 3. oldalon) Losonczi Pál látogatása Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán Hajdú-Bihar megyében tett látogatást Délelőtt Debrecenben, a megyei pártbizottság szék­házában a megye és Debre­cen városi és állami vezetői fogadták. Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót a megye lakosságának poli­tikai és gazdasági helyzeté­ről, mindennapi munkájáról. Fedett piaccsarnok épül Szolnokon Döntés született Szolno­kom egy fedett piaccsarnok építéséről. A mintegy 3 ezer négyzetméter alapterületű létesítményt a Mikszáth Kálmán—Üttörő út közötti tömbben építik fel. A ter­vek szerint a piaccsarnok könnyűfémszerkezetű ele­mekből épül, s az egészet befedik. Oldalakat nem épí­tenek. \z elárusító helyek részben zárt pavilonok, részben pedig standok lesz­nek. Az építkezésnél első­sorban az olcsó és gyors megoldásra törekednek­Sok vitát kiváltó és még bizonyára sok véleménykü­lönbséggel járó témát tűzött — többek között — napirend­jére a szolnoki városi ta­nács Végrehajtó Bizottsága tegnap. Nevezetesen: az 1973. évi népművelési programot és a VI. szolnoki kulturális hetek tervezetét Abban egyetértett a vég­rehajtó bizottság. hogy az idei jó munka kellő alapot adott a minden eddiginél gazdagabb, jövő évi népmű­velési program kidolgozásá­hoz és valóra váltásához. Alapvető célja a tervezet­nek a munkások és az ifjú­ság általános valamint szak­mai képzettségének növelése. Munkásakadémiák, komplex előadássorozatok, szakmun­kás tanfolyamok, műszaki- technikai szakkörök, szoci­alista brigádok klubja szer­vezésével, illetve a szervező munka segítésével és egyéb módon is sokat tehetnek ezért a város művelődési in­tézményei. A művészeti ízlés fejleszté­sére is sokoldalúan töreked­nek. így például megrende­zik a megyei szavalóversenyt, 14 általános iskolai kórus részvételével az ifjúsági hangversenyt, a Szolnokról eltávozott művészek bemu­tatkozását, az irodalmi szín­padok megyei fesztiválját, — hogy csak néhány ese­ményt idézzünk a program­ból. * A legfajsúlyosabb ese­ménysorozatnak a VI. szol­noki kulturális hetek idő­szaka ígérkezik. Ez a téma mór élénk vitát váltott ki a vb-tagok között. S nem véletlenül. Az avatatlan szemlélőnek az a benyomása támadhatott, hogy a kultu­rális hetek jövő évi prog­ramjának kidolgozói nem képviseltek valami egysé­ges, határozott célú koncep­ciót. Kézenfekvő, hogy az ilyen nagy lélegzetvételű és tetemes anyagi áldozatokkal járó rendezvénysorozatnál számolni kell a végered­Az új piacot teljes egé­szében közművesitlk. Beve­zetik a gázt is, így a pavi­lonok fűthetők lesznek- A költség még nem ismeretes, mert a csarnok tervezése most van folyamatban. Még a7 idén elkezdődik az épí­tés, és a jövő nyáron meg is nyílik Szolnok új keres­kedelmi létesítménye. Kidőlt telefonoszlopok ' A szombati nagy vihar után az ország sok helysé­gével megszakadt a telefon­összeköttetés. Szerdára a legnagyobb károkat szenve­dett pécsi igazgatóság terü­letén már mindenhol hely­reállították a távbeszélő­kapcsolatot, a soproni pos­taigazgatóság területén pe­dig harminchat szerelő meg­feszített munkával dolgozott a károk helyreállításán. Munkájuk eredményeként az igazgatóság területén már egyetlen járási szék­hely sincs telefon nélkül, de 22 községgel még most sincs telefonösszeköttetés. A vihar által tönkretett 13 központból már hatot kija­vítottak. és az ígéretek sze­rint rövidesen üzemelni fog a többi is. A súlyos anyagi kórokat okozó vihar erejére jellemző, hogy csak a gop­ménnyel, pontosabban szól­va azzal a hatással, amit a résztvevőkből kivált Mindenekelőtt azonban azt kell tisztázni, hogy milyen programmal, milyen részt­vevőkkel mit akarnak elérni. Ez a téma a végrehajtó bi­zottság ülésén például úgy vetődött fel: érdemes-e kül­földi vendégek részvételével képzőművészeti filmszemlét rendezni, arra költve a kul­turális hetek rendelkezésére álló összeg egyharmadát? Szóba került, hogy megyénk­ben nincs képzőművészeti filmgyártás, s azt sem tud­juk, van-e fesztiváli bemu­tatóra méltó új képzőművé­szeti film. Van viszont ezer­nyi gond az ipari munkások jó részének alacsony szin­tű iskolai végzettségével, a közízléssel, a szakmai képzés fokozásával stb. — egyszó­val azzal, ami ugyan csak az alapot jelenti a kulturális élet kibontakoztatásához, — de a nélkülözhetetlen alapot. Ilyen tényekre gondolva, igényeket és lehetőségeket reálisan mérlegelve kellene a kulturális heteket tervezni és megvalósítani. Ez volt a vb-tagok véleménye. Igazuk van! Először a vá­ros szellemi életét pezsdít- sük, s csak azután gondol­hatunk arra, hogy felfigyel ránk az ország. Legyünk tisztában azzal, hogy sovány lehetőségeink miatt országos hírnévre számottartó ese­ménysorozattal nemigen ver­senyezhetünk Szegeddel. Mis- kolccal, vagy a többi nagy várossal. A nemzetközi filmszemle és a hasonló rendezvények lebonyolítása csak akkor ta­lál kedvező visszhangra Szol­nokon, ha arra a pénzt nem a szűkös iskolai, óvodai ke­retből kell elvonni. Meggondolandó az is, hogy a rendezvények száma vagy minőségi szintje emeli-e a szolnoki kulturális hetek színvonalát? A jövő évi prog­ram esetében ugyanis e ket­tő nehezen egyeztethető. Jó két hónap alatt ugyanis 21 rangos eseménnyel számol­nak a rendezők. Talán keve­ronl igazgatóság területén 111 eltört és kidőlt telefon­oszlopot kellett kicserélni, illetőleg helyére visszaállí­tani. Felavatták a hódmezővásárhelyi csempegyárat Hódmezővásárhelyen szer­dán felavatták az alföldi porcelángyár legújabb rész­legét, a falburkoló csempe­gyárat. Létrehozására csak­nem 140 millió forintot köl­töttek. A gyár egy évvel ezelőtt megkezdett próba­termelése idején csaknem egymillió falburkoló csem­pét készített. Tervezett ter­melési szintjét, évi 1,2 mil­lió csempe előállítását jövőre éri el- Termelésével meg­szűnik a falburkoló csempe importja­Nőbizottsági aktíva Duschek Lajosné, a SZOT titkára politikai tájékozta­tót tartott tegnap a Hűtő­gépgyár nőbizottsági aktívái résére. A SZOT képvise­lője beszélt a szociálpoliti­ka aktuális kérdéseiről, a juttatási és elosztási rend­szerről. kiemelve, hogy vi­lágviszonylatban Magyaror­szágot tartják példaképnek sebb programmal, nagyobb szellemi és anyagi koncent­rálással nívósabb kulturális heteket lehetne szervezni. ☆ A jövő évi kulturális hetek programját nem hagyta jóvá a végrehajtó bizottság. De­cemberi ülésén visszatér a témára. A részletekről akkor tájékoztatjuk olvasóinkat. Ma: A természet szerelmese Nemcsak tüdővel Ajándék az asszonynak Változások a nyugdíjszabályzatban Pörög a vasrokka Bulgáriába ubizofi a maajar or*/á< j{ j őlés I* üifiöttHége A bolgár nemzetgyűlés meghívására szerdán hiva­talos baráti látogatásra uta­zott a testvéri szocialista or­szágba a magyar országgyű­lés küldöttsége. A delegációt Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tágja, az országgyűlés elnöke vezeti, tagjai: Varga Gyula, a terv- és költség- vetési bizottság tagja. az MSZMP Zala megyei Bizott­ságának első titkára. Salamon Hugóné, a kulturális bizott­ság tagja, a tatabányai Vá­rosi Tanács elnökhelyettese. Fülöp László, a hátai No­vember 7. Tsz elnöke, vala­mint Betezi Károly a buda­pesti Április 4. Gépgyár cso­portvezető géplakatosa. a gyeim ekgondozási és szü­lési segélyadás miatt. Dr. Ajtai Miklós Moszkvába utazott Dr. Ajtai Miklósnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének, az ÖMFB elnöké­nek vezetésével szerdán de­legáció utazott Moszkvába a KGST tudományos-mű­szaki együttműködési bizott­ság harmadik ülésére. Víztároló 89 hektár területen Elkészült az új víztároló, 2 millió köbméter víz bo­rítja Fehérvárcaargónál a Gaja-patak völgyét. Fejér megye legnagyobb mester­séges tava jelenleg 89 hek­tár területet foglal el átla­gos vízmélysége 2,50 méter. Az új víztároló árvíz esetén 14 millió köbméter víz fel­fogására Is kénes. A Közép­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság csaknem száz millió fo­rintot költött a kialakításá­ra. Nemcsak vízügyi okok, a Febércsurgó község hatá­rában búzódó bauxitmező feltárása is megkívánta a Ga'.i-patak elterelését és a vízgyűjtő létesítését. Helsinki nagy napja Feszültség Szíria és Izrael között (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON.) A kiállításon: Dégen Imre (balról), dr. Hegedűs Lajos (középen) és dr. Gergely István (jobbról) társaságában h -#'T|tfl)ÓSÍTASOKMiHfBEk-^TUDÓSÍrASOÍ£MÍHÍRhK

Next

/
Thumbnails
Contents