Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-22 / 275. szám

1972. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakemberek. ✓ szakmunkások H a valaki tíz évre visszamenően végig­nézi azt. hogy az egyes munkaterületeken mi­ként alakult a termelőszö­vetkezetekben dolgozó em­berek részesedése, könnyen megállapíthatja: a fizikai munkások közül a legna­gyobb mértékben rendsze­rint a szarvasmarha-tenyész­tők keresete nőtt. Ugyanak­kor az adatokból az is ki­olvasható. hogy a szarvas­marha-tenyésztésben a leg­nagyobb az évi összkereset. Kivétel persze akad, de ez nem változtat az általános helyzeten. Egy másik jelenség: a leggyakrabban a szarvas­marha-tenyésztésben dolgo­zók személye változott. Kö­zöttük kevés a fiatal, a szarvasmarha-tenyésztés­hez tartozó munkakörbe ne­héz új embert beállítani. A keresetek és a fluktuá­ció között látszólag nagy az ellentmondás. Pedig tör­vényszerűen alakultak így a dolgok. A gazdálkodásnak ezen a területén aránylag keveset változott a munka jellege. Miközben az üze­men belül a búzatermesz­tés a kukoricatermesztés, a baromfitenyésztés régi, ha­gyományos munkafolyama­tai a gépesítés és a kemizá- Lás révén alapvetően módo­sultak, itt az esetek nagy részében a fő munkaeszköz­nek megmaradt a villa, ma­radt a rendkívül hosszú munkanap, s nem egy her lyen még a kézi fejés is- A munkakörülmények keveset Javultak, s bár a heti egy szabadnapot legtöbbször ki­adják, a szarvasmarha­tenyésztéssel járó folyama­tos lekötöttség sem tette vonzóvá e tevékenységet- A szarvasmarha-tenyész­tés, a tejtermelés, hizlalás megváltozó közgazdasági szabályozói, lassacskán ki­bontakozó új lehetőségei nagyon helyesen arra ösz­tönzik a legtöbb nagyüzem szakvezetőit, hogy tüzetesen megvizsgálják gazdaságuk­ban a szarvasmarha-tenyész­tés helyzetét Mindezt pedig teszik azért, hogy ponto­sabb programot állíthassa- . nak össze. Érdemes egy ilyen elemzéa során külön kitérni a szarvasmarha- telepeken kialakított mun­karendre, a munka minősé­gére, a arra, hogy mennyi­re fegyelmezetten tartják be a tehenészetekben, a borjú", a növendéknevelés­ben, a hizlalásban előírt követelményeket Melyek a munkarend, a fegyelem megsértésének leggyakoribb okai, milyen a szarvasmarha­tenyésztésben dolgozók szakmai felkészültsége, mennyire rendszeres és kö­vetkezetes az ellenőrzés, s milyen annak szakmai színvonala, minősége? Olyan kérdések ezek, amelyeknek tisztázása lényegesen hozzá­járulhat a sikeres ' munká­hoz, a szarvasmarha­tenyésztéshez újabban fűzött üzemen belüli remények megvalósításéhoz. Az természetes követel­mény — ha nem is lehet egy csapásra megvalósítani —, hogy a szarvasmarha­tenyésztésben dolgozók munkakörülményei javulja­nak. Ebben az ötéves terv­ben — miután új telepeket nem lehet tömegesen építe­ni — a már meglevők kor­szerűsítése került előtérbe- A modernizálás, a nagyüze­mi. iparszeru termelés meg­teremtésének lehetőségei szerteágazóak- A meglevő épületek méretéről, típusá­tól függően formálható a tartástechnológia rendszere. Az épületek egy-egy tele- pen belül Is gyakran mások és mások. Ez bonyolulttá teszi a megoldást, s a szak­emberek elé nagy feladatot állít: hol milyen módon változtassanak, egyáltalán érdemes-e változtatni? Amikor új telep átadásá­ról van szó, lassacskán ter­mészetes lesz minden gaz­daságban az a követelmény, hogy szakmailag képzett emberek irányítsák, szer­vezzék ott a munkát, s a végrehajtásban résztvevők is rendelkezzenek szakmai ismeretekkel. Ám hiba len­ne figyelmen kívül hagyni a szakmai felkészültséget a mór meglevő telep korsze­rűsítésekor. Nagyon, de na­gyon ráfér a legtöbb gaz­daság tehenészetére, a szak­mai ismeretek, a szakkép­zettség. a hozzáértés „kor­szerűsítése” is. (Jelenleg évente a fiatalok képzése során mintegy 500 szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás szerez bizonyít­ványt A felnőttek közül en­nél kevesebb — háromszáz ember — sajátítja el az is­mereteket szakmunkás szin­ten, s a felnőttek közül hat- százan betanított munkás képesítést szereznek. Nem mondhatjuk tehát hogy túl­ságosan sokan tanulnak a szakmunkás- és betanított munkás képzés intézményed­ben. S gond az is hogy kö­zülük jó páran nem a ta­nult szakmájuknak megfe­lelő munkakörbe kerülnek. A következő években mintegy 200 állattenyésztő üzemmérnök és félezer me­zőgazdasági mérnök kerül ki esztendőnként a felsőfo­kú oktatási intézményekből. Az üzemmérnökök' termé­szetesen nem mind szarvas­marha-tenyésztők. Énnek ellenére elmondható, hogy a szarvasmarha-tenyésztési programot követi az isko­lai és tanfolyamos képzés- Aránylag nem túl nagy azoknak az állattenyésztés­sel foglalkozó termelőszö­vetkezeteknek a száma, amelyekben nem dolgozik felsőfokú képzettséggel ren­delkező szakember. összetettebb feladat a szakmunkás színvonal meg­teremtése a munkában résztvevőknél. Néhány ta­pasztalat azt mutatja, hogy a helyi képzés — különösen nagyobb gazdaságokban, amelyekben az oktatás szintje is megfelelő lehet — gyorsan, eredményesen bő­vítheti a szarvasmarha­tenyésztésben dolgozók is­mereteit. A leglényegesebb^ mi­közben a szarvas­marhatenyésztés fej­lesztésének, a termelés nö­velésének, a gazdaságosság javításának anyagi műszaki feltételeit vizsgálják a nagyüzemekben, és e kér­dések tanulmányozására, megválaszolására szükség­szerűen nagy energiát for­dítanak, legalább ilyen kö­vetkezetességgel törődjenek a személyi feltételekkel is. Ha igaz az, hogy minden­nek az ember a mozgatója, akkor az is igaz, hogy va­lamennyi elgondolás meg­valósítása olyan mértékben Sikerül, amilyen mértékben értik a dolgukat azok. akik a kivitelezésben tevékeny­kednek. A. L Nrpszerű a KST Az országban működő 4900 Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár változatlanul népsze­rű a dolgozók körében; egy­részt mert gyakorlatilag azonnal segítséget nyújt tag- ! i jainak az előre nem látott í: kiadásokra, másrészt mert a tagok többsége a ..házi bank” Eozreinüködésével gyűjti ősz­sze a karácsonyi és az újévi kiadásokhoz szükséges pénzt. A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárakban megtakarí­tott összegeket országszerte iizetik az üzemekben a vál­lalatoknál. Az idén mintegy ítOO 000 KST-tag veszi fel az év folyamán félretett több mint másfélmllliárd forintot. Tízéves a földgázprosram a megyeszékhelyen (Tudósítónktól) Tíz évvel ezelőtt, — 1962 őszén érkezett meg a földgáz Szolnokra, gyulladt ki az első ünnepi fáklyaláng a Kossuth téren. A szénhidrogénmezők termékének bekapcsolása — forradalmasította a város energiaellátását. Az indulás első évében, 1963-ban csupán 366 fogyasztóhoz jutott el a gáz és a felhasználás 1 mil­lió 355 ezer köbméter volt. Tíz év távlatában ez az arány megsokszorozódott Jelenleg csaknem 8.5 ezer háztartás, közület és 20 nagyüzem fűté­sét illetve energiaellátását biztosítja a földgáz. Gázener­giával történik a termelés — többek között a Tiszamenti Vegyiművekben, a Papírgyár­ban. a MÄV Járműjavítóban és a BVM szolnoki gyárában is. Az 1972. évi földgázfel­használás, csaknem elérte a 40.5 millió köbmétert. A Zagyva-parton épülő la­kótelep távfűtésű lakásainak hőközpontját gázenergia látja el. Gázenergiával fűtik az ál­lami és szövetkezeti, vala­mint az OTP-lakásokat de számos családi házban is földgáz biztosítja már a fű­tést A földgáz megérkezését követő időszakban kialakult a gázszolgáltatás szervezeti rendszere a városban. A Ti­szántúli Gázszolgáltató Vál­lalat szolnoki üzemegysége ma már két megyére kiterje­dően biztosítja a szolgálta­tást Pest és Szolnok megyé­ben, többek között Cegléden, Törökszentmiklóson, Karca­gon, Kisújszálláson és Kun­madarason látják el a föld­gázszolgáltatás teendőit Kilenc hónap alatt A megye gazdasági élete MSI mutat a statisztika Megyénk gazdasága 1972. eddig eltelt háromnegyedévé- bem is tovább erősödött, de az is igaz, hogy a fejlődés üteme több mindenben, mér­sékelt volt. Bővült kedvező nyereségalakulással, javuló készletgazdákodással, vala­mint az első félévben tapasz­talt termelési és értékesítési feszültségek enyhülésével a termelés és a forgalom. — A beruházás általában har­monikusabb volt, mint a ko­rábbi években. A vállalatok és a szövetkezetek a folya­matban lévő beruházások koncentráltabb, gyorsabb be­fejezésére törekedtek, és ke­vesebb új építkezést indi- tottak. Az 4>r**zág»os álla" alatt Az állami vállalatok és a szövetkezetek beruházásainak teljesítési értéke 1062 millió forint volt, 1.5 százalékkal kevesebb, mint 1971 hason­ló időszakában. A tanácsok és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek beruházási teljesí­tése 29 százalékkal volt maga­sabb, illetve 14 százalékkal alacsonyabb az egy évvel ko­rábbinál. Mindkét szektor­ban nőtt a beruházáson be­lül az építés aránya, ellen­tétben a gépbeszerzésekkel, amelyek csökkentek. Az ipar termelése 4.9 szá­zalékkal emelkedett az egy évvel korábbi 10.6 százalék­kal szemben. Ezen belül a tanácsi ipar termelésének növekedése volt a legjelen­tősebb. Az egy foglalkozta­tottra jutó termelés 4.6 szá­zalékkal növekedett. Előreha­ladás, bogy a termelés nö­vekedését 93.9 százalékban a termelékenység emelése fedezte, s ez lényegesen ma­gasabb volt a múlt évinél (44.7%). Ennek ellenére me­gyénk az országos átlagtól elmaradt, mert abban a ter­melés növekedését teljes egészében a termelékenység biztosította. Az ipari terme­lés a kereslethez jól igazo­dott , éppen ezért kevesebb értékesítési gonddal küzdöt­tek a vállalatok, mint koráb­ban. A könnyű-, ezen belül a cipő- és textilipar első fél­évi értékesítési nehézségei mérséklődtek a harmadik ne­gyedévben. Kevesebb lakás épült Az építőipar 753 millió fo­rint építési-szerelési munkát végzett. 9 millió forinttal többet, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Ezzel egy­idejűleg nőtt az egy építő­ipari munkásra jutó saját építési-szerelési munkák ér­téke is. Az építőipar munká­ja olyanképpen javult, az előző évihez képest, hogy csökkent a munkahelyek szá­ma, az egy munkahelyre ju­tó építőipari munkáslétszám pedig emelkedett. Ebben elő­re a legtöbbet a minisztéri­umi építőipar lépett. Kedve­zőtlenül alakult viszont az állami építőipar átadta új lakások száma, ez csak 429 lakás volt az 1971 háromne­gyedévi 736-tal szemben. A minisztériumi építőipar az év végéig 754 lakás átadását tervezte, és ebből háromne­gyedév alatt még csak 395- öt adott át. A mezőgazdaságban, az 1971 évinél jobb volt a ter­méskilátás. Az őszi betaka­rítás ú növények közül elő­zetes adatok szerint — rizs­ből közel 25, kukoricából 40, cukorrépából 380. burgonyá­ból 111 mázsa termést vettek le hektáronként. Az állatál­lomány alakulását tekintve az 1972. szeptember 30-i szarvasmarhaállomány 3 ezerrel, a sertésállomány pe­dig 53 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A tehén- és a kocaállomány viszont növekedett. Az állati termékek közül a vágósertés értékesítése 19 százalékkal emelkedett, a tejé pedig az előző óv hasonló időszaká­val megegyezik. A baromfi és a tojás értékesítése csök­kent. amit főként a szaka­szos értékesítés és az export- összevárás eredményezett, te­hát fejlődött. 1972. háromnegyedévében a megye gazdasága és ennek alapján a lakosság életkö­rülményei is javultak. Me­gyénk 1972-ben is eredmé­nyes évet zár, és alapvető­en teljesülnek a IV. ötéves tervidőszak időarányos — két évre szóló — céljai. Berta Zsuzsanna KSH Szolnak megyei igazga­tósága Bauxit — Aiumínium- íeldolgozás — Fejlesztés A szovjet—magyar tim­föld-alumínium egyezmény első évtizede Fejér megye bauxit-bányászatára és alu­mínium félkész termelésére is nagy hatást gyakorolt- Az el­múlt tíz év alatt húsz száza­lékkal emelkedett a bauxit kitermelése és megháromszo­rozódott az alumínium fél­kész- és késztermékek gyártá­sa. A Fejér megyei Bauxitbá­nyák Vállalat üzemei 1962- ben 627 ezer tonna bauxitot termeltek és ennek a mennyi, ségnek több mint a felét a gánti külfejtés adta. Az idén várhatóan 770 ezer tonna bauxit kerül ki Fejér megyé­ből. s a fejlődést jól érzékel­teti hogy ma már csak 15 százalékos a külszíni fejtés részaránya. A termelés az utóbbi években egyre inkább a mélyművelésre tolódott át. A vállalat a rakodás-szállítás gépesítését csaknem teljesen megoldotta, valamennyi bá­nyájában korszerű biztosító szerkezeteket alkalmaz. A Szovjetunióból érkező alumínium tömböket zömmel a székesfehérvári könnyű­fémműben dolgozzák fel. Az egyezmény első évtizede alatt háromszorosára emelkedett a gyár termelése, jelenleg évi 58 ezer tonna hengerlés!, 22 ezer tonna préselő és 800 ton­na kovácsoló kapacitással rendelkezik a gyár. A tavaly befejeződött fej­lesztésre több mint három milliárd forintot fordítottak és 1973 elején újabb bővítés kezdődik. A fejlesztéssel a székesfehérvári gyár 1975-re évi 71 ezer tonna, az ötödik ötéves terv második felében évi 92 ezer tonna lemez és egyéb félkésztermék előállítá­sára lesz képes. Ellenőrizte a járási NLB Az alapszabályban rögzítik Ülést tartott tegnap a szol­noki járási-városi Népi Ellen­őrzési Bizottság. Legfőbb na­pirendi pontként az ifjúság­ról szóló. 1971. évi IV. törvény végrehajtásának a szolnoki járás területén szerzett ed­digi tapasztalatairól tárgyal­tak. A szúrópróba szerűen kije­lölt 18 gazdasági intézmény­hez küldött adatközlő lapok, kérdőívek, valamint a NEB- megbízottak tapasztalatai alapján szerkesztett jelentés­ből kiderült, hogy a gazdasági egységek 80 százaléka még nem készítette el (vagy ép­pen folyamatban van) az if­júsági törvény végrehajtására vonatkozó intézkedési tervét. Legtöbb helyen arra hivat­koztak, hogy csak a kitűzött határidőre, 1972. december Ipolyszegi Mihály, a KI­SZ!) V műszaki osztályvezető­je nyitotta meg tegnap Szol­nokon huszonhárom ipari szövetkezet árubemutatóját. (Képünkön) A jövő évi szerződésköté­sek jegyében tartott kiállítá­son az iparcikk kiskereske­delmi vállalat képviselői, a megyei fogyasztási szövetke­zetek elnökei és boltvezetői a bemutatott mintegy négy­száz termék közül főleg a ci­pők, bőripari cikkek Iránt érdeklődtek. A ..kereskedelmi napot” jól zárta a törökszentmiklósi Ru­házati Szövetkezet. Hét kis­kereskedelmi és öt szövetke­zeti áruház rendelt müszőr" més télikabátjaikból és már a jövő tavaszra készülő átme­neti kabátokból. Több fo­gyasztási szövetkezet üzleté­vel kötött szerződést a szol­noki, a túrkevei háziipari és a kisújszállási Kunsági Egye­sült Cipész Szövetkeaet. 31-re kötelesek elkészíteni, a termelőszövetkezetek pedig a módosított alapszabályokban kívánják majd rögzíteni. — Ahol már elkészítették az in­tézkedési terveket, ott is csak általánosságban rögzítették a tennivalókat. A felmérés során azt is megállapították, hogy sok fia­tal nem ismeri az ifjúsági törvényt, bár a KlSZ-alap- szervezetek kötelező prog­ramjában szerepelt annak feldolgozása, részletes ismer­tetése. A vizsgált gazdasági egységek 79 százalékánál — rendszeresen meghívják a vezetőségi ülésekre az if júság képviselőit, 20 százalékénál csak időnként, 10 százaléká­nál pedig — például a tisza- jenői ÁFÉSZ-nál egyáltalá­ban nem. A szövetkezeti ve­zetőségekben elenyészőén ke­vés a fiatalok aránya. A bérezést vizsgálva kide­rült, hogy 3Q éven aluli, illet­ve a 30 évnél idősebb szak- és segédnjunkások bérszlntje azonos szakmában csaknem egyenlő, viszont az adminiszt­ratív dolgozóknál és a közép­vezetőknél nagy különbségek mutatkoznak. A jelentés megvitatása én elfogadása után, az észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében a NEB-ülés hatá­rozatot hozott. A járás vala­mennyi gazdasági egységéhez intézett felhívásában — ra­gaszkodva az 1043/1071. szá­mú kormányrendeletben fog­laltakhoz — megielölte a to­vábbi tennivalókat. 1973 második félévében újabb vizsgálatot tart a NEB a most hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésére. K. fc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents