Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-22 / 275. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MFGYFI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXHI. évf. 275. sz. 1972. nov. 22., szerda. Békeküldetés M ra, november 22-ón Helsinkiben, az új kongresszusi teremben harminc európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada nagykövete ül le a kerekasztal mellé. Európa történetében most fordul elő elsőízben, hogy valamennyi európai ország ilyen szintű tanácskozásra küldi képviselőit. Persze, a jelenlegi helsinki találkozó még nem az az európai tanácskozás, amelyen az európai államok minisztereinek és vezetőinek a közeljövőben — reméljük, legkésőbb 1973 júniusában — össze kell majd egyeztetniük az európai béke megszilárdításának közös elveit és gyakorlatát. A mostani találkozónak csupán az a feladata, hogy a résztvevő államok nagykövetei meghatározzák a napirendet, az ügyrendet, a főtanácskozás összehívásának idejét és helyét. Más szóval, sokoldalú ügyrendi és szervezeti jellegű konzultációkra kerül sor most Helsinkiben. á több mint harminc ország nagykövete előtt álló konkrét munkatervtől függetlenül, ez a találkozó mégis olyan határkő az európai történelemben, amely jelentős következtetések levonására késztethet bennünket. önmagában az a tény, hogy az európai országok kormányai, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormánya hozzájárult az európai tanácskozás összehívásához — komoly erőfeszítések eredménye. Az erőfeszítések mögött az európaiak millióinak reménykedése és várakozása húzódik meg. Az európai szocialista országólt büszkék lehetnek arra, hogy ott álltak a jelenlegi fontos folyamat bölcsőjénél. Nem volt könnyű és egyszerű a küzdelem azokig az eredményekig, amelyekhez a békeszerető európai diplomácia eljutott. Több mint hat évvel ezelőtt, 1966 júliusában Bukarestben a Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak az európai kormányokhoz, s javaslatot tettek a feszültség enyhítésének módozataira, valamint az európai tanácskozás összehívására. a z európai közvélemény már akkor széleskörűen reagált ezekre a javaslatokra. A nyugati országok kormányai azonban jobbnak látták, ha kétségüknek adnak kifejezést az üggyel kapcsolatban, miután egyes befolyásos atlanti körökben még nem hagytak fel azzal az elképzeléssel, hogy a szocialista közösség országaival az erő álláspontjából folytassák a párbeszédet. Ezek a számítások halomra dőltek, hiszen a szocializmus eredményei megváltoztatták az erőviszonyokat, kilátástalanná tették a katonai szembenállást és a revans politikáját. Igen sok nyugati befolyásos politikus és üzletember szemében a józan ész és a realitások politikája szükségszerűvé vált. Ezzel Európa elindult az enyhülés útján, amely pontosan ezt a történelmi szükségszerűséget fejezte ki. M indaz, ami a békeszerető népek és kormányok erőfeszítései révén a mai napig történt Európában, a szóbanforgó népek és kormányok közös eredménye, együttes hozzájárulása a jövőhöz. A sokoldalú helsinki találkozót, átmenet az európai tanácskozás gyakorlati előkészítéséhez. Ennek a tanácskozásnak pedig lényegesen hozzá kell járulnia a sok évre szóló európai béke és együttműködés alapjainak megszilárdításához. A mezőgazdaság túlteljesítette búzavetési tervét Kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban ülésezett az őszi mezőgazdasági munkák segí- ‘tésére létrehozott operatív bizottság Értékelték az őszi munkák — a betakarítás, a vetés és a szántás — helyzetét. Az ülésen bejelentették, hogy a mezőgazdaság túlteljesítette a népgazdaság kenyérgabona-vetési előirányzatát. Az előirányzat szerint búzából 1 270 000 hektárt kellett volna vetniük, napjainkban pedig már 1 307 000 hektáron került földbe a jövő évi kenyér magja. Az őszi árpavetés üzemi előirányzatait is 100 százalékban teljesítették. Jól haladnak a betakarítás munkálat tai is. A zöldség-betakarítást 99 százalékban befejezték, a rizs-betakarítást gátolja az esőzés, amely olyannyira fellazította a talajt, hogy azon már alig lehet géppel dől-/ gozni. Az össz-rizstermés- nek 3 százaléka még a földeken található. 92 százalékra tehető a kukorica betakarítása. Szolnok és Heves megyében már letörték az utolsó csövet is. Az operatív bizottság ülé- sén részletesen foglalkoztak a cukorrépabetakarítás, szerződéskötés helyzetével is. A cukorrépából a termés 98 százalékát már betakarították, csupán 1600 hektárnyi területen akadályozta ezt a fontos munkát a felázott talaj. A szerződéskötések megfelelő ütemben haladnak, eddig már 84 ezer hektárnyi cukorrépa termesztésében állapodtak meg a me- zőgazdasági üzemekkel. A cukorrépa minősége különben a vártnál jobb volt, 15,2 százaléknyi cukrot tudtak kivonni a répából. A vártnál jobb minőségű termésből már valamivel több cukrot tudnak előállítani, mint a tervezett 28 ezer tonna. A betakarítás és a vetés mellett a gazdaságok az őszi mélyszántásra összpontosítják minden erejüket. A szántásra váró terület 52 százalékán mér befejezték ezt a munkát, de több mint egymillió hektáron még hátra van. Az országos operatív bi- zol tság ülése legfontosabb feladatnak a cukorrépabetakarítás és rizsbetakarítás minél gyorsabb befejezését tartja, ugyanakkor a szerződéskötéseket is sürgeti Új utak keresése Iskolai nsve’ési értekezleteket tartottak or?zágsz&r'e Tegnap tanítás nélküli munkanap volt az ország valamennyi általános és középiskolájában. Mintegy nyolcvanezer pedagógus nevelési értekezleten vitatta meg az állami oktatás továbbfejlesztéséről szóló párthatározat végrehajtásából adódó feladatokat. Megyénkben 27 közép, és 12S általános iskolában rendezték meg a nevelési értekezleteket. Izga'mas vita, hasznos következtetések a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban Á gimnázium tantestületének nevelési értekezlete Hack Márton igazgató referátumával kezdődött. Bevezetésül röviden szólt a Központi Bizottság határozatáról, a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén jóváhagyott határozatról, valamint a megye kommunista pedagógusainak aktívaértekezletén felmerült kérdésekről. A referátum további részében az iskolában folyó oktató-nevelő munka helyzetéről, a tantestület előtt álló feladatokról beszélt. Részletesen foglalkozott a nevelés, ezen belül a munkára nevelés kérdéseivel. Ismertette, hogy a diákok hogyan vettek részt az őszi betakarításban, milyen társadalmi munkát végeztek, és hogyan álltak helyt az építőtáborokban. Az osztályfőnök! órák nevelési céljaira külön is kitért, mivel — mint mondotta — a túlterhelés, az idő hiánya miatt a mindennapi iskolai munkában viszonylag kevesebb Idő marad nevelési feladatok megoldására. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére nyomatékosan felhívta a tantestület figyelmét. A lemorzsolódók nagy része ugyanis közülük kerül ki. Az iskolai élet demokratizmusáról szólva az igazgató elmondotta, hogy a harmonikus iskolai munkáért a vezetés és a testület egyaránt felelős. A tanárdiák viszonyban a közös munka szükségességét, az egymásrautaltságot emelte ki. Az iskolai diákparlamenten elhangzott felszólalások közül többet részletesen Idézett, s elismeréssel szólt sok javaslat ötletességéről. Befejezésül arról beszélt, hogy az iskola vezetése mi(Folytatás az 5. oldalon) Ma: Szakemberek, szakmunkások A megye gazdasági élete Tisza-partiakkal a Volgánál A tv képernyője előtt Elkopott évek vására Változások a nyugdíjszabályokban A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó • ■ Ülésezik Budapesten a KGST Élelmiszer Ipari Állandó Bizottsága Tegnap reggel az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének dísztermében megkezdődött a KGST élei. miszeripari állandó bizottságának XVIII. ülése. A tanácskozáson a KGST- tagországok — Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége — küldöttségén kívül részt vett Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ülést a bizottság elnöke, V. Sopov bolgár földművelésügyi és élelmi- szeripari miniszter nyitotta meg. Az ülésen Vályi Péter mondott beszédet. A kormány nevében üdvözölte az ülés résztvevőit s hangsúlyozta: mindent megtettek, hogy a bizottság eredményes munkájához szükséges feltételeket biztosítsák. A kormány elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari állandó bizottság tevékenységének középpontjában az integrációs feladatok állnak, s ezek egy részét a mostani Ülésen is megtárgyalj ák. — Mindenekelőtt lényegesnek tartjuk — folytatta, — hogy az együttműködés kibővüljön a távlati, 10—15 éves elképzelések és tervek egyeztetésével. Ennek során nagy jelentőségű az élelmiszeripar 1985-ig szóló fejlesztési prognózisainak kidolgozása. az arra épülő távlati tervkoordináció, valamint az együttes tervezés programjának összeállítása. Fontos, hogy egyfelől az igényeket, másfelől pedig a termelési elképzeléseket és lehetőségeket kölcsönösen jó előre ismerjük, és egyeztessük, sőt közösen tervezzünk. A tervek egyeztetése lehetővé teszi együttműködési, gyártásszakosítási és kooperációs szerződések megkötését A Minisztertanács elnök- helyettese szólt arról, hogy nagy várakozással tekintünk a göngyöleg és csomagolási problémákkal foglalkozó, valamint az élelmiszerek tápértékének növelésére létrehozott nemzetközi koordinációs központok munkája elé. — A komplex program megvalósítása során — mondotta ezután — a tagállamok együttműködése nemcsak elmélyült, hanem új vonásokkal is gyarapodott. Vályi Péter megnyitó beszéde után tartotta első plenáris ülését az állandó bizottság, amely délután a szerkesztő bizottságokban folytatta munkáját. Hifiik — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK —TUDÓSÍTÁSOK HÍREK Jubileumi plenáris ülés A Magyar—Csehszlovák Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Vegyesbizottság kedd délután a Parlament vadásztermében jubileumi plenáris ülést tartott a bizottság tizedik ülésszaka alkalmából. Részt Vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a két ország különböző gazdasági szerveinek több vezető munkatársa. A plenáris ülésen dr. Ajtói Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke rámutatott, hogy a bizottság kezdettől a kooperáció és a szakosítás kiépítését, elmélyítését szorgalmazza. A jubileumi plenáris ülés után a Parlament Gobelin termében dr- Ajtói Miklós és Miloslav Hruskovic alóírták az együttműködési vegyesbizottság tizedik ülésszakának jegyzőkönyvét. A bizottság részletesen foglalkozott a kölcsönös áruforgalom fejlesztésének kérdéseivel is. Tájékoztatást hallgatott meg az Adria kő- olajvezeték építésére és üzemeltetésére vonatkozó magyar—csehszlovák kormányközi megállapodás tervezetének előkészítéséről. Megvizsgálta a Duna Nagymaros—Gabcikovo szakaszán közösen létesítendő vizier6- művekkel kapcsolatos előkészítő tárgyalások eredményeit és megszabta a további teendőket. Az ülésszakon intézkedéseket határoztak el a távlati tervezési együttműködést segítő konzultációk kiszélesítésére. A bizottság jóváhagyta a tudomány ég a technika egyes területein dolgozó szakemberek tartós kiküldésének és szakmai továbbképzésük fejlesztésének alapelveit. Árpád-kori körtemplom A dél-borsodi regionális vízmű építése közben emberi csontokra bukkantak a Rükk déli lábánál fekvő Sály községtől északra, Latorut-puszta szomszédságában. Ásatásokat kezdtek, énnek során egy körtemplom nyomaira bukkantak- A temrdom belsejében és környékén pedig temetőt tártak fel. A nyolc méter átmérőjű körtemplom Árpád-kori. A körülötte levő temetőt még a tizenötödik században is használták, mert a sírokból ebbe a korba tartozó cse- réptöredékek kerültek elő. A csontok egy részét hajdan csonthalomba, úgynevezett osszárlumba gyűjtötték össze. A templom alapfalait és a körülötte levő temetőt feltárták, az elkövetkező napokban a templom belsejében levő sírokat nyitják felMezőtúri illetékbélyegek November 24-én nyílik meg Budapesten az I. Országos Parafilatéllai Kiállítás. amely ötvennyolc gyűjtőnek — a bélyeggyűjtéssel rokon — 84 gyűjteményét mutatja be. A különféle alkalmi bélyegzések kedvelői 14 nagy gyűjteménycsoporttal jelentkeznek a kiállításon. Az okmány- és Illetékbélyegek csoportjában Budapest illetékbélyegeinek egészíves ritkaságai, továbbá Szombathely, Kaposvár, Székesfehérvár, Mezőtúr illetékbélyegei láthatók. Kirakatrendezési verseny A MÉSZÖV Szolnok megyei elnöksége a KPVDSZ és a megyei tanács kereskedelmi osztálya november 7. tiszteletére kirakatrendezési versenyt hirdetett, melyre huszonkét ÁFÉSZ szocialista brigádja nevezett be. Az első helyezést a jászladányi ÁFÉSZ áruházi szocialista brigádja szerezte meg. Tegnap Szenes Ottóné. a megyei pártbizottság tagja átadta a háromezer forintos pénzjutalmat és a dicsérő oklevéleketAutomatizálási konferencia Kétszáz hazai és külföldi szakember részvételével vegyi és olajipari automatizálási konferencia kezdődött kedden a Technika Házában. A négynapos szimpóziumot a Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület rendezte. A tanácskozást dr Gór Nagy Sándor nehézipari miniszterhelyettes nyitotta mes
