Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

1972. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP J A beszámoló taggyűlésre készülnek Tapasztalatok a tiszafüredi rendelőintézeti pártszervezetnél Januárban lesz három éve, hogy Tiszafüreden — tizen­négy taggal — megalakult az orvosi rendelőintézet párt- alapszervezete. Az egészség­ügy területén dolgozó kom­munisták addig több párt- alapszervezethez tartoztak. — Az üj alapszervezet megala­kítását a nagyközség egész­ségügyi intézményeinek cél­tudatosabb fejlesztése, az ott dolgozók politikai tovább­képzése is indokolta. Az alapszervezeti munkát nehezíti, hogy a párttagok nem egy helyen, hanem több intézménynél dolgoznak — (nagyközségi körzeti rendelő, szakorvosi rendelő szülőott­hon, gyógyszertár, bölcsőde, mentőállomás, öregek napkö­zije.) Az alapszervezet élére há­romtagú vezetőséget válasz­tottak; dr. Terhe Ferenc tü­dőgyógyász főorvost titkár­nak, dr./Galaczi András kör­zeti orvost titkárhelyettesnek é* Italoz Józsefné védőnőt nőfelelősnek. Az alapszerve­zet vezetősége másodszor ké­szítette el az éveg pártpoli­tikai munukáról szóló beszá­molóját, melyet a pártcso­portok is megvitattak, s vé­leményezésre a községi párt- tégrehajtó bizottság elé ter­jesztették. Miről adhat számot a párt­vezetőség beszámolója? Min­denekelőtt arról, hogy javult Tiszafüreden az orvosi ellá­tás, a volt pénzügyőri lakta­nya épületében — a párt- szervezet szorgalmazására — új rendelőket nyitottak. Őr­ködtek az .orvosetikai követel­mények betartásán, elősegí­tették a kormány egészség- politikai intézkedéseinek meg­valósítását. A háromtagú pártvezetőség kollektiven dolgozik. Ülései­re meghívja a pártcsoport vezetőket is, akik segítenek a taggyűlések politikai előké­szítésében. Miről tárgyalt a pártvezetőség és a taggyűlés ebben az évben? Az elmúlt évi beszámoló tagyűlésen rendezetlennek minősítették a tiszafüredi szakrendelés és a karcagi kórház kapcsolatát. (A füredi rendelőnek ez a felügyeleti szerve.) Ennek tisztázására • együttes ülést tartottak a kórházi alapszervezet vezető­ségével. Azóta a két intéz­mény kapcsolata sokat javult, de most sem problémamen­tes. Taggyűlésen egészítették ki az alapszervezet káderhatás­köri jegyzékét. A pártvezető- ség véleményezési jogkörébe tartoznak például a körzeti orvosok, a gyógyszertár-veze­tők. a bölcsődevezetők és a mentőállomás vezetője. — A pártvezetőség beszámolója megállapítja, — az illetékes szervek személyzeti ügyekben kikérik és figyelembe veszik az alapszervezet véleményét. De gondjaik is vannak. A Gyógyszertári Vállalat sze­mélyzeti felelőse például fi­gyelmen kívül hagyja az át­helyezéseknél az alapszerve­zet álláspontját, sőt a közsé­gi pártbizottság titkárának ezzel kapcsolatos levelére sem válaszolt. Az alapszervezet taggyűlé­sen foglalkozott a nők és a fiatalok helyzetével (az alap­szervezet többsége nő) áliást foglalt a KISZ alapszervezet megalakítása mellett. Dicséretes a rendelőintézeti pártszervezet pártépítö mun­kája. — Tavaly három, idén négy új párttagot vettek fel, s most huszonkét tagja van az alapszervezetnek. Elisme­résre m,éltó az is, hogy min­den kommunistának adtait pártmegbízatást. Az alapszervezet4 gondos­kodik a hatásKörébe tartozók politikai továbbképzéséről. A párttitkár sikerrel végezte el az esti egyetem szakosító ta­gozatát, Vörös Diplomát szer­zett. Az esti egyetemen két párttag tanul. A szocializmus építésének kérdései tanfolya­mon huszonnégyen, a szak­szervezeti oktatásban har­mincnégyen képeziK magukat. A beszámoló értékeli a pártvezetőségi tagok, a bizal­miak és a propagandisták egész évi munkáját is. Ugyan­akkor elemzőbben foglalkoz­hatna a pártmegbízatások tel* jesítésével. Jó lenne, ha a jó munka személy szerinti elis­merését, a hibák konkrét bí­rálatát is tartalmazná a be­számoló. összességében a tiszafüredi egészségügyi intézmények pártszervezete példásan dol­gozott ebben az évben. Re­mélhetőleg a januári beszá­moló jól megalapozza a párt­szervezeti munka színvonalá­nak emelését, növeli a párt- szervezet munkájának haté­konyságát. Ez az év végi beszámoló taggyűlés alapvető feladata. m. 1. DIPLOMA NÉLKÜL Kalapácsok kopogásától, fűrészgépek, marók, köszö­rűk sivításától hangos a munkacsarnok. A gépele kö­rül szürke munkaruhás, fű­részportól „őszülő” emberek dolgoznak. A körfűrészgépnél tizen­éves, sudár növésű fiú. Keze alatt „ég” a munka. Gyors, begyakorolt mozdulatokkal forgatja az előrajzolt tüsköt, a fűrészfogak harsogva mar­ják a kemény fát, rövid idő alatt kialakul a papucs­forma. V Szatmári István mindössze három hónapja dolgozik a kisújszállási Faipari Vállalat­nál. A fapapucstalp-készítés' mindhárom munkafolyama­tát megtanulta; az aíakfű- részelést, a csiszolást és a marógép kezelését. Nemrég do'gozik a fűrésznél. Az elődje itthagyta a vállala­tot, s a vezetőség az ügyes- kezű fiatalembert állította a helyére. Most 6 végzi a gyár­tás egyik legfontosabb mű­veletét. Az igazgató elisme­rően beszél róla, ügyes, te­hetséges embernek tartja. Jeles érettségi bizonyítvány- nyal jött a vállalathoz — segédmunkásnak. Most beta­nított dolgozó. — Karcagon érettségiztem, a Gábor Áron Gimnázium és Szakközépiskolában — mond­ja. — A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem­re jelentkeztem, de a felvé­telim nem sikerült A kö­zépiskola szakmát adott, s állást is kaptam volna a Sztár Áruházban. Lehettem volna bolti eladó, de őszin­tén szólva az a munka nem tetszett. Amikor a szakkö­zépiskolába jelentkeztem, még érdekelt az eladói mun­kakör — édesanyám is bolt­ban -dolgozott. Ma már nem így van. Először a téglagyár­ba akartam menni, de az ott dolgozó ismerősöktől csak panaszt hallottam. A faipa­rit ajánlották. Valóban jól keresek itt. — A magas fizetés miatt vallatta ezt munkát? — Nem elsősorban ezért. A faipari munkához van Ledveg. szeretem a fúrás­faragás mesterségét. Mehet­tem volna irodai munkára is, de én jobban érzem ma­gam a munkásemberek kö­zött, jobban értem örömü­ket, gondjaikat, egész éle­tüket. Közéjük tartozom. Apám is, anyám is munká­sok. Én is egyszerű dolgo­zó emberként fogok élni, ahogy ók, mint a legtöbbek, mint az itteniek. Nem kívá­nok elszakadni tőlük. Az eddigi fizetésemet fél­reraktam, tavasszal egy mo­torkerékpárt szeretnék vá­sárolni. bér lehetek, mintha egyete­met végeztem volna. — Lemondott a továbbta­nulásról? — Már nem akarok köz­gazdász lenni. A faipari technikumot szeretném elvé­gezni, ha a vállalat ad rá lehetőséget. Talán már jö­vőre elkezdhetem. Nem a végzettség, hanem a szakma kedvéért akarok tanulni. Kedvem van hozzá. Most már látom, hogy ez a nekem való foglalkozás. Egyre job­ban ideköt a munka, az üzem egész légköre, az új barátok. Szatmári István kezében engedelmes jószág a gép. Szovjet vendének a flűtó'srépnyárban (Tudósítónktól) Tegnap Asztalos Lajos ko­hó és gépipari miniszterhe­lyettes vezetésével . népes szovjet delegáció érkezett Jászberénybe, egésznapos lá­togatásra a Hűtőgépgyárba. A szovjet vendégeket Gor- janc Ignác vezérigazgató. Kárpáti József az üzemi pártbizottság titkára, Fehér Imre, az MSZBT gyári tag­csoport ügyvezető elnöke fo­gadta. A kölcsönös ismerkedés után a szovjet vendégek megtekintették a gyár üze­meit, beszélgettek a válla­lat dolgozóival. A vertikális társulás előnyei A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium termékforgalma­zási ! főosztályával együtt a Technika Házában tegnap „Vertikális társulások az élelmiszergazdaságban” cím­mel ankétet tartott, amelyen a gyakorlati szakemberek, az államigazgatási és a társa­dalmi szervek, valamint a tudományos intézetek képvi­selői vettek részt. .m mim $x v« v í&I-V.xíX .’’•U-vA-áX.' % ^ / « A Szolnok megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat az idén átadott korszerű üzemcsarnokában naponta 150 mázsa töltelékárut készítenek. Képünkön: készül a nyári turistaszalámi. Három évig otthon / En gondozom, nevelem... Mezőtúron hat, teljesen találomra kiválasztott kis­mama címével indultam el, hogy megkérdezzem tőlük mit jelent számukra gyer­mekgondozási szabadságon lenni? Szabó Istvánná és Szabó Antalné sógornők. Egymás mellett laknak, szép nagy családi házuk van, mindket­ten a helyi cipész ktsz dol­gozói. Mindkettőjüknek két gyermeke van. Szabó István­ná már hat éve van otthon. A kislánya ötéves, a fiú más­fél Éjszaka tanult, leérettségizett Halk, udvarias hangon be­szél. Szavain érezni, hogy mindezt komolyan is gon­dolja. ■— Mit gondol, miért nem sikerült a felvételije? — Nem készültem eléggé. Nem volt bennem elég aka­raterő. céltudatosság, hogy komolyan, minden mást fél­retéve tanuljak. De azt hi­szem, diploma nélkül is épp oly becsületes, hasznot eoi­Nem ő az egyedüli, aki jeles (vagy nem jeles) érett­ségi bizonyítvánnyal a zse­bében segéd vagy betanított munkát végez, Néhányukat a szükség, a családi körül­ményeik, kötelezik, mások azonban a „mikor éljek, szó­rakozzak, ha nem fiatalon” elvet vallva csupán az anya­giak miatt ö különbözik tő­lük. K. L. — Ügy tudom cipő-felső­tészkészítőként 2100 forintot keresett havonta, most a gyermekgondozási segélyr, a családi pótlékkal összesen 900 forint. Megéri-e otthon maradni? — Nekem meg. Van há­zunk, van autónk, értékesebb tárgyra nem gyűjtünk. Fér­jem elég jól keres, kijövünk a pénzből. Akinek nincs la­kása, az érthetően vagy nem vállal gyereket, vagy a szü­lési szabadság leteltével visszamegy dolgozni. — Kevés szabad ideje ma­radhat a gyerekek mellett? — A napjaimat teljesen betölti a velük való foglal­kozás. Mégis úgy gondoltam, hogy hat évig nem élhetek a négy fal közé zárva. Be­iratkoztam a gimnáziumba, éjszakáim nagy részét tanu­lással töltöttem, és most ősz- szel érettségiztem. A sógornő Szabó Antalné másképp igyekszik idejét hasznosítani és a gyermek- gondozási segélyt pótolni; a kertben dolgozgat, virágpa­lántákat árul és csirkét ne­vel. — Nagyon kevés a 600 forint, férjem se keres va­lami sokat. Drágák a gyer­mekruhák, és a két kicsire bizony sokat kell költeni. Lehet, hogy nem is mara­dok itthon három évig. Nlagyon hiányzik a munka Varsányi Gézáné mindent megtett azért, hogy gyereke szülessen. Veszélyeztetett lé­vén, terhessége alatt táppén­zen volt, az utolsó két’ hó­napot pedig kórházban töl­tötte. — Azt hiszem, ha nem lenne a gyermekgondozási segély, akkor is itthon ma­radnék a lányommal, hiszen annyira vártuk! Szinte se­hová sem járok. Munkatár­saimmal csak néha találko­zom, de a három év után előző munkahelyemre, a ru­házati ktszbe megyek visz- sza dolgozni. Fellendült a cukorrépa-termelés A tavalyinál magasabb a termésátlag Befejezéshez közeledik a cukorrépa betakarítása, a IVÍEM szakemberei megálla­pították, hogy az elmúlt év­hez képest idén fellendült a termelés, ami nemcsak a tavalyinál nagyobb termés­átlagokban mutatkozik meg, hanem a vetésterület növe­kedésében is. Végleges ada­tok szerint az 1971. évinél 6000 hektárral nagyobb, ösz- szesen 80.750 hektáros terü­leten termeltek cukorrépát a mezőgazdasági üzemek. Különösen az állami gazda­ságok fejlesztették a növény- termesztésnek ezt az ágaza­tát; az előző évinél 4300 hek­tárral nagyobb területről szedték fel a termést, az or­szágban 1350 mezőgazdasági tizem foglalkozik cukorrépa­termesztéssel, az egy gaz­daságra jutó átlagos terület 60 hektárt tesz ki, ami arra figyelmeztet, hogy további koncentrációra, szakosításra van szükség, mert ilyen aránylag kis táblákon nem eléggé kifizetődő a gazdál­kodás. A MÉM szakemberei sze­rint a cukorrépa vetésterüle­tét 1975-ig fokozatosan 98000 hektárra növelik, három év múlva 360 mázsás termésát­lagot akarnak elérni, s így sikerül majd fedezni az or­szág cukor-szükségletét. Balogh Antalék üzemük­től, a KAEV-től kapták a szép, kétszobás, negyedik emeleti lakásukat. — Már hathónapos terhes voltam, amikor a vállalat­hoz jelentkeztem adminiszt­rátornak, de felvettek, — mondja Baloghné. — A gye­rek megszületése után munkatársaim meglátogattak, és azóta is gyakran találko­zom velük. A nyáron egy KISZ-rendezvényre is meg­hívtak. őszintén szólva na­gyon hiányzik a hivatali munka. Nem mintha itthon nem lenne mit csinálnom, csak az állandó mosásba, főzésbe, takarításba is bele lehet unni. Mégsem megyek vissza három évig. A harmadik emeleti lakás ajtaján névtábla: Fórján La­jos. A fiatal mama, óvónő, és 17 hónapos kisfiával van otthon. — Mikor fiam öthónapos volt, elmentem dolgozni, ak­kor bölcsődébe vittem őt, sokszor beteg lett. Egy asz- szony elvállalta volna a gondozását havi 800 forin­tért, ami bizony nem kevés és egyáltalán nem biztos, hogy a legjobb helyen lett volna. így inkább én gon­dozom, nevelem őt Lőrincz Antalné anyag- könyvelő a Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben. Két éve van otthon kisfiával. — Közgazdasági techni­kumot végeztem, de úgy ér­zem, ma már kevés az, amit akkor tanultam. Most mér­legképesítőre járok Szolnok­ra. Még két vizsgám van hátra. Nem sok, de megéri A tapasztalat azt mutatja, hogy azok az asszonyok, akik rendezett anyagi körülmé­nyek köpött élnek, lakásuk van, szívesen maradnak ott­hon, hogy idejüket viszony­lag nyugodtan kisgyermekük gondozásának, nevelésének szentelhessék. Szabó Antalék kisfizetésűéit. Meg­érzik. hogy Szabóné csak 600 forintot kap. Azt hiszem, sokak véle­ménye sűríthető az ő sza vaiba: nem sok a 600 forint, de a gyerek egészséges fej­lődése mindennél előbbre való. megéri az otthonma­radást Tóth Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents