Szolnok Megyei Néplap, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

1972. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A társadalmi kutatók segítése kc’zös érdek 1973 január 1-től | Változások a nyugdíj szabályok ban Az öte »séi*i járadék feltételei/ ől, özvegyi járadék A mii/rn III i hónap me­gyei rendezvényeinek sorá­ban kétségtelenül kiemelt hely illette meg a kunszent­mártoni kétnapos honismere­ti tanácskozást. Csak dicsérő jelzőkkel lehet jellemezni azt az évtizedeken át folytatott, hangyaszorgalmú gyűjtő és feldolgozó tevékenységet, amely Kunszentmárton vagy bővebben Tiszazug történe­tére, tárgyi és szellemi kul­túrájára irányul, s amely­nek kutató hagyományait egymás kezébe adják a nem­zedékek. Ez a kétnapos tanácskozás, amelynek alapját a kunszent­mártoniak adták, bizonyítot­ta, hogy egy település törté­netinek feltárásában milyen fontos szerepet tölt be az ott élők helytörténeti kutató- tevékenysége. Az ő munká­jukat sem a megyeközpont, sem a főváfbs tudományos intézeteiben dolgozó szakem­berek nem végezhetik el. Mint ahogy a szóban forgó honismereti tanácskozáson a megyei múzeumi szervezet muzeológusainak előadásai is csak a helybeli kutatók, gyűjtő feldolgozásaival együtt azokra támaszkodva, illetve azokkal kiegészülve teljesek. Minden segítséget meg kell adni ehhez a munkához, a helyi szerveknek, a megyei múzeumnak, könyvtárak­nak s a levéltárnak egyaránt. Különösen azért, mert a helytörténeti kutatókat első­sorban nemes lokálpatriotiz­mus fűti, s munkájukat egyéb hivatalos elfoglaltsá­guk mellett folytatják. S ha a megyei levéltár nem adja meg számukra a legteljesebb kutatási lehetőséget — mint ahogy ezt a jelen tanácskozás is tanúsította — azt elsősor­ban az egész megye szem­pontjából jelentős helytörté­neti feldolgozások sínylik meg. A társadalmi kutatók segítése tehát mindannyiunk közös érdeke. A helyi tanácsi szervek segítsége nélkül nem jöhetett volna létre például ez a ta­nácskozás sem. A népműve­lési, helytörténeti munka helyes támogatását példázza Smuta Kálmánná járási nép­művelési felügyelő fáradsá­got nem ismerő munkája, amellyel már évek óta segíti a helytörténeti tevékenység elméleti , és gyűjtemény-gya­rapításában, kiállítások ren­dezésében megnyilvánuló gyakorlati munkáját. A kunszentmártoni tanács­kozás még egy fontos tanul­M utattam már a névje­gyét? Dr. Kőszegvári J. Tamás. Jogász. Látod? Megadta a telefonszámát is. Felhívtam. Az anyja vette fel a telefont. Hetvenöt éves. Agyérelmeszesedése van. Rendes. A fia is ren­des. Feleségül megyek hoz­zá. Tudod, hogyan ismer­kedtünk meg? A harisnyá­mat igazítottam egy kapu­aljban. Akkor jött arra. Gyorsan megfordultam. Meg­állt előttem, mit ugrálok, mondja, ne féljek tőle. Mon-' dóm, nem félele Kinevetett, ’ hívott, menjek vele. Miért mennék, maga ivott, mon­dom. Csak jött mellettem. Egy pohár colát se iszik? — kérdezte. Colát nem. csak sört. Egy korsóval. Sóletet is ettünk. Én késsel, villá- vaL ö meg elkezdi kana­lazni. Mondom neki, előttem nyugodtan ehet késsel, vil­lával, nem kell megjátsza­nia, hogy nem úriember. Képzeld, nyolc nyelven be­szél. Olaszul, franciául, an­golul. németül, oroszul és nem is tudom, még hogyan. Ez jó,, engem is ösztönöz. Nem is értem! Igaz, én nem sokat beszéltem magamról, és oroszul én is tanulok. Nyolc nyelven beszél. Elő­ször nem tetszett. De most már igen. A haja? Világosbarna. Barkója is van. És finom a keze. Kövér, de az nem baj. Én szeretem a kövér embe­reket. Azt mondta, feleségül vesz. Agglegény. Tele van nőkkel. így mutatkozott be: Szindbád. Nem nő kell neki. Az sok van. Szerinte érde­kes vagyok. Jópofa. Pedig ő Sággal szolgált. A részben helyi kutatók, részben me­gyei múzeumi szervezethez tartozó muzeológusainak szakelőadásai ' közül ki emel­kedett Kakuk Mátyás közép­iskolai tanár névtani dolgo­zata. Kunszentmárton föld­rajzi neveinek gyűjtését, amelyet a Damjanich Múze­um 1965-ben kiadott, né­hány kiemelt példával, s az ezek alapján leszűrhető tele­pülés-történeti tanulságokkal ismertette. A Tiszazug ter­mészetföldrajzával, társada­lom történetével, a jászapáti kirajzás néprajzi igazolásá­val foglalkozó előadások so­rába természetesen illesz­kedett a szellemesen prezen­tált, tényanyaggal rendelke­ző nyelvészeti összefoglalás. Az előadó dolgozatát „bú­csúzásnak szánta”, egykori „szerelmétől a nyelvészet­től”. S hogy nem volt mél­tatlan szerelmes, azt éppen kitűnő munkája bizonyítot­ta. De tanári munkája, s az ezzel járó egyéb feladatok, kötelességek szintén teljes embert követelnek, mint ahogy a kutató munka is. A kettő együtt legalábbis megfelelő igényességgel nem művelhető. Zárószavaiban felvetette a fiatal pedagógu­sok érdekében azt a gondo­latot, hogy valamilyen for­mában biztosítani kellene annak a néhány ambiciózus tanárnak a kutatási lehető­ségeket, akik már valamivel bizonyították, hogy alkalma­sak erre a munkára. Leg­alább annyi lehetőséget kapja­nak, hogy a szükséges óra számon kívül más iskolai feladattal ne terheljék őket. ToTább folytatva Kakuk Mátyás gondolatsorát. Alig lehet szebb és eredménye­sebb társadalmi munkát el­képzelni, mint a helytörté­neti tevékenységet. S amúgy sem vagyunk bővében jó ké­pességű kutatóknak, különö­sen egyetemmel nem rendel­kező megyénkben. Meg kel­lene becsülni legalább azo­kat a pedagógusokat, akik az egyetemről felsőfokú in­tézményektől kikerülve lel­kesedéssel folytatnák meg­kezdett kutató tevékenysé­güket. ha a pedagógusmunka és járulékai nem foglalnák le teljesen idejüket. sokat tud. Nyolc nyelven beszél. Én nem sokat tanul­tam. Csak használom az eszemet. Mindig ilyen em­berekkel jövök össze. A múltkor is azzal a köl­tővel. Négy estén keresztül együtt vacsoráztunk az In- tercontinentálban. Nagyon jófopák. A másik költő ne­kem jobban tetszett. Olyan csendes, figyelő. Hanssal te­le van rögtön a szoba. Mag- nussal ismerkedtem meg elő­ször. Állok a gépem mellett, egyszercsak észreveszem, hogy egy alacsony, bőrkabá­tos férfi néz be az ablakon. Elkezdek hülyéskedni, orrot mutatok néki, de ő nem nevet, csak néz szótlanuL Másnap az Egyetemi Szín­padon újra láttam. Azonnal ráismertem. Nagyon rendes ember. Magáról alig beszélt, mindig csak Hangról. Ver­set is mondott. A magány­ról. Ismeri a magányt. Ezért is szerettem meg annyira. Másnap eljött újra a mű­hely elé. Most ő kezdett in­tegetni. Nevettem. Aztán bejött. Próbáltam megértetni magam vele, de akkor még egy szót sem tudtam néme­tül. \Jött persze egy tolmács; mondta, Magnus kér, men­A Magyar Te^tizió pr ogramjaból „Moszkvai emberek” költői térkép Ismerkedés a Szovjetunióval A szovjet állam megalaku­lásának 50. évfordulóját ün­neplő magyarországi ese­ménysorozatban részt vesz a Magyar Televízó is: 15 hé­ten át szombaton délutánon­ként egy-egy szovjet köztár­saság életét, mindennapjait ismerhetjük meg a szovjet televízió által küldött válto­zatos, színes összeállítás alapján. Megyeri Károly és Kígyós Sándor a közelmúltban a szovjet fővárosban forgatott. A Magyar Televízió és az APN szovjet hírügynökség koprodukciója lesz többré­szes filmjük, amely a tervek szerint „Moszkvai emberek” címmel kerül a nézők elé. Tizenkétezer kilométert uta­zott az a magyar tv-stáb, amely többek között Alma- Atát. Jerevánt, Dzsambult kereste fel expedíciója so­rán. A magyar—szovjet együttműködés gyümölcse­ként forgatták itt a Kazahsz­tánt és Örményországot be­mutató produkciókat. A Szovjetunió közigazgatá­si felépítéséről szól Sugár András és Radó Gyula ri­portfilmje. „Költői térkép” címmel a tv munkatársai verses-zenés utazást visznek képernyőre, amelynek során 16 szovjet szocialista köz­társaságba látogathatunk el. Elbert János válogatása a köztársaságok „költői tájai­ra” kalauzolja el a nézőt: a legfiatalabb Ivan Dracs uk­rán költőtől a legidősebb dagesztáni Rácul Ganzatovig szinte valamennyi korosztály képviselői megszólalnak a műsorban. A világirodalmi magazin­ban Leningrád múltjából, je­lenéből klasszikus és mai szerzöktöl-irodalmi adaptá­ciókat láthatunk. Ugyancsak műsorra tűzi a televízió a szovjet állam megalakulásá­nak 50. évfordulója tisztele­tére a Bjelorusz pályaudvar című szovjet filmet is, amely annak idején a mozikban emlékezetes sikert aratott. jek fel este az Interconti- nentálba. Felmentem. Négy estén keresztül együtt va­csoráztunk. Teleettem ma­gam. Gondolhatod. Ott is­merkedtem meg Hanssal. Odajött, átölelt, megcsókolt. Szerintem ivott. Volt egy tolmácsunk is, egy huszon­három éves bölcsész. Ren­geteget beszélgettünk. Kér­deztem, miért jöttek hoz­zánk? Nevettek. Magánét, mondták. Turistáskodnak. Istenről is beszéltünk, meg az emberekről, hogy milye­nek. Magnus megígérte, hogy az új kötetét majd dedikálja nekem. Hát ilye­nek. Ez a Tamás is ilyen okos. Nyolc nyelven beszél. Mondtam neki, hogy egy darabig most ne találkoz­zunk, amíg mecsináltatom a fogamat. Nevetett, kérdezte miért, így nem tudok jól harapni? Felhívott a mű­helyben is. Mondta, a ma­mával is akar beszélni. Negyvennégy éves. Én har­mincöt. Szülök majd két gyereket. Még szülhetek. Nem sokat beszélek neki magamról, jobb, ha nem tud mindent Házias vagyok. Én házias vagyok, ö jogász. Irtó intelligens. Megnézte a te­Az új szabályok az ismer­tetett feltételeket — a jöve­delemre vonatkozók kivéte­lével — továbbra is változat­lanul fenntartották. A jogo­sultságot kizáró jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket azonban lényegesen enyhítik. Ezek szerint a termelőszö­vetkezeti tag öregségi, illető­leg munkaképtelenségi jára­dékra csak akor nem jogo­sult. ha — keresete, jövedelme az öreg­ségi járadék összegét — vagy­is 1973-ban a havi 418 Ft-ot — meghaladja, illetőleg — a nyugellátásának (egyéb ellá­tásának) összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, vagyis 1973-ban havi 488 Ft-ot. A termelőszövetkezeti tag véle együttélő házastársának keresete, jövedelme, illetőleg nyugellátása (egyéb ellátása) az öregségi és a munkakép­telenségi járadékra jogosult­ságot akkor zárja, ki ha az együttélő házastárs — munkaviszonyból, kisipari szö­vetkezeti tagságból, bedolgozói jogviszonyból vagy megbízás­ból származó munkabére — (munkadíja) a havi 1200 Ft-ot, A különélő házastársak mindegyike kaphat öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadékot, de csak akkor, ha nyeremet és azt mondta, ez egy gyilkos keze. Egy bör­töntöltelék keze. Nézd csak, te értesz a tenyerekhez? Ugye hülyeségeket beszél? Tudom, hogy viccelt. Felhívtam otthon. Az any­ja vette fel a telefont. Irtó kedves öregasszony. Agyér- elmeszesedése van. Sokáig Beszélgettünk. Te. én feleségül megyek ehhez az emberhez. Mutat­tam már a névjegyét? Nézd csak! Jogász. Diplomája van! Neked is azt mondom, ha tudsz, menj férjhez! Én is férjhez megyek. Ha nem vesz el, az se baj. Szülök éh magamnak két gyereket. Én nem kapaszkodók senkibe. Sok ilyen érdekes emberrel akadtam össze. Leszólítanak az utcán, elmegyek velük. Hamar rájönnek, hogy nem vagyok olyan, amilyennek gondolnak. Akkor otthagy­nak. De addig jó. Beszélge­tünk. Sokat tanulok tőlük. Amíg vannak, addig csak rám figyelnek. Én nem fu­tok utánuk. Tudom, hogy azt nem szeretik. Jánoskával is sokat be­szélgetünk. Kérdezi, miért iszom sört? Hogy aludni tudjak, mondom. Te. hogy én miket álmodok össze­vissza! Nem ismersz vala­milyen álomfejtőt? Várj, ne menj még! Mikor jössz új­ra? Mondom, ha tudsz, menj férjhez. Ha nem mész, az se baj! Én elégedett vagyok így is. Szülök majd egy-két gyereket. Anyádékat csóko­lom. Vigyázz, te! Ezt jól megcsináltad! Ez nem beton­út! Megütötted magad? Nem? Pedig jól elhasaltál... — nyugellátásának (egyéb ellátá­sának) összege a sajátjogú és az özvegyi nyugellátás együttes folyósítási összeghatárát, vagy­is 1973-ban a havi 819 Ft-ot meghaladja. Ha a házastársnaK havi 1200 Ft-nál alacsonyobb ösz- szegű munkabére (munkadí­ja) van, és emellett havi 849 Ft-nál kisébb összegű nyug­ellátásban (egyéb ellátásban) is részesül, a termelőszövet­kezeti tagot öregségi, illető­leg munkaképtelenségi jára­dék akkor nem illeti meg, ha házastársának munkabére — (munkadíja) és nyugellátása együtt havi 1700 Ft-nál több. Nem kaphat a termelőszö- vetKezeti tag járadékot akkor sem, ha a vele együttélő há­zastársa keresőfoglalkozást folytat. Keresőfoglalkozásnak számít, ha a házastársának — kisipari vagy kiskereskedői iparigazolványa, kisipari mű­ködési engedélye, háziipari ér­tesítése vagy vándoripari en­gedélye, — hasznot hajtő jogosítványa van, — ügyvédi vagy mérnöki magán- gyakorlatot folytat, — keresőtevékenységet folytató munkaközösség (ügyvédi, föld­mérői, oktatói, stb. munkakö­zösség tagja. meg nem haladó munkaképes­ségcsökkencs alapján megállapí­tott baleseti járadék; az özvegyi nyugellátás; a családi pótlék; a tartásdíj és a tartási szerződés alapján járó ellátások (életjára­dék, stb.); az 1938. évi XII. tv. alaoián megállapított (OMBI) já­radék; a „Népművészet Mestere” dm viselésére jogosultak részére megállapított nyugellátás; a ha­digondozási pénzellátás; a vakok személyi járadéka; az átmeneti segély; a rendszeres szociális já­radék (segély); a központi szo­ciális segély. Jövedelemként kell azonban számításba venni a Kártérí­tés címén megítélt járadékot. —'legalább 3 éve külön élnek, vagy különélésük a - a termelőszövetkezetbe történt belépésük időpontjában fenn­állót, és vagyoni beviteli köte­lezettségüknek is külön-külön tettek eleget. Az új rendelkezések lehe­tővé tesziK, hogy az együttélő házastársak mindegyike kap­hasson öregségi, — illetőleg munkaképtelenségi járadékot, feltéve, hogy a járadékra jo­gosultság feltételei mindkét házastárs esetében külön-kü­lön fennállnak. Az együttélő házastársak közül azonban csak a járadék felét kaphat­ja meg, vagyis 1973-ban 158 Ft-ot az, akinek a járadékra jogosultságát később állapít­ják meg. A különélő házastársak mindegyikét a teljes összegű, öregségi, illetőéig munkakép­telenségi járadék továbbra is csak akkor illeti meg, ha — a házastársak az igénybejelen­tést megelőzően már legalább 5 éve különélnek, vagy — különélésük a termelőszövet­kezetbe történt belépésük idő­pontjában is fennállott, és be­viteli kötelezettségüknek kü­lön-külön tettek eleget. Ha a feltételek a különélő házastársaknál nem állnak fenn (pl. ha 3 éve élnek kü­lön) a járadékra később jo­gosulttá váló különélő házas­társ is az öregségi, illetőleg munkaképtelenségi járadék­nak csak a fele összegét kap­hatja meg. Özvegyi járadékot a túlélő házastárs kaphat altkor, ha házastársra öregségi vagy mun­kaképtelenségi járadékosként, ületve az ehhez szükséges ter­melőszövetkezeti (szakszövet­kezeti) tagsági idő megszerzé­se után halt meg és — az övegy, házastársának ha­lálakor munkaképtelen volt, vagy a halál időpontjától szá­mított 12 hónapon belül mun­kaképtelenné vált. vagy — házastársának halálakor az özvegyen maradt feleség a 65. életévét, — illetőleg az öz­vegyen marad férj a 70. élet­évét betöltötte, vagy a haláltól számított 12 hónanon belül ezt az életkort betölti. Az említett feltételek be­következését a jelenlegi és az új szabályok egyaránt meg­kívánják. Az új rendelkezések szerint az özvegyi járadékra a jogo­sultságot csak akkor zárja ki az özvegy keresete, illetőleg a jövedelme, ha a kereset, illetőleg a jövedelem az öreg­ségi járadék összegét — vagy­is 1973-ban a havi 418 Ft-ot meghaladja; (Folytatása következik) „Ékes—érdes anyanyelvűnk” Bánffy György előadóestje a szolnoki Árkád presszóban Nyújthat-e megragadó művészi élményt a mai kor emberének a Halotti Beszéd vagy az Ömagyar ■Mária-siralom? Az emberek többsége legalábbis szkeptikusan válaszolna erre a kérdésre. Nem csekély bátorságra vall, ha egy előadó- művész az említett nyelvemlékekkel lép pódiumra. Bánffy Ctyijrgy nem csupán vállalja a veszélyt, nagyszerűen eleget is tesz az önmaga támasztotta fel­adatnak­Az „Ékes-érdes ^anyanyelvűnk” nyelvtörténeti és egyúttal irodalomtörténeti műsor. Az első Összefüggő nyelvemlékektől Kosztolányi és. Weöres zenében ol­vadó, csodálatosan csiszolt verseiig követi nyomon a magyar nyelv fejlődését. Akkor is sikerre tarthatna számot, ha csak szemelvényeket adna, de ennél sok­kal többre vállalkozik. Nem csupán a végeredményt, a verset és a prózát mutatja be, hanem az utat is, amelyen az irodalom eljutott a legszebb művekig. Felidézi a latin szorításából szabaduló középkori ma­gyar nyelv első bátortalan jelentkezését, a nyelv­újítók küzdelmét, a XX. századi nyelvművelők vita­cikkeit- Nem feledkezik meg a nyelv „vadhajtásairól”, elrettentő példaként idéz az ötvenes évek mozgalmi zsargonjából, az agyonbonyolított „tudományos” tol­vajnyelvből és az argóból is. A műsor alcíme: „Nyelvében él a nemzet”. Az alcím fejezi ki az előadóest fő gondolatát: nemzet, nyelv és irodalom egymástól elválaszthatatlan fogal­mak. A nyelv védelme és fejlesztése, az irodalom gazdagítása nem öncélú tevékenvség. A legnagyobbak tudományos és művészi munkájában mindez össze­kapcsolódott a nemzet fennmaradásáért, fejlődéséért folytatott küzdelemmel. Bánffy György műsora iól szerkesztett, kitűnő összeállítás- Űj és ismert, de néha elfeledett igaz­ságokra vezeti rá a hallgatót és közben szórakoztat, a szó legnemesebb értelmében. B. A. 4«3iei2E!iiai3'SaBS5li3S3 Egri Mária mi!!l!!iüi::i: i”i.:i!:i::i:!liiini!Jl!ti!!lii«i!li!»i FODOR MARIA: PÓRBeSZSD IlllllUlllllllllllllliliillHIHiílilllllUIIIIUllllllllllUlllllllllllilllllllllllllllllllllllillllllllillllllllllilIítliillí Mindkét házasiárs jogosultsága öregségi, illetőleg munka­képtelenségi járadékra Mi nem számít a jövedelembe ? Nem számít azonban kere­sőfoglalkozásnak, ha a házas­társ kisipari működési enge­dély alapján folytat javító- szogáltató tevékenységet. Nem számít be a jövede­lembe: a termelőszövetkezettől Jírő jut­tatások; a háztáji gazdaság jöve­delme; földjáradék; haszonbérből származó jövedelem; a tagsági kölcsön után járó kamat és tör­lesztés összege; a háztáji föld pénzben! vagy természetbeni megváltása; a termelőszövetke­zettől kapott szociális juttatá­sok és kedvezmények; a 66%-ot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents